Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-30 / 229. szám

1980. szeptember 30. SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 5 pro^^SPaRTOSPORTj FINTOR — Nem, ez nem lehet igaz, protestálok! De kihez és milyen in­dokkal? Hiszen a sors szeszélyét nem lehet megfellebbezni. így hát el kell fogadni azt, az igazságtalanságot, amely vasárnap délután a Hód­mezővásárhely — Alföldi Olajbányász NB Il-es férfi kosárlabda-mérkő­zésen történt. A két csapat a tisza­­ligeti sportcsarnokban majdhogy nem telt ház előtt játszott rangadót. Zúgó bíztatás űzte. haj­totta a játékosokat, olyan hangulat volt a lelátón, amilyenről csak álmodni lehet. A színvonal — aki a magyar kosárlabda­sport játékerejét ismeri, megerősíthet benne — az NB l-es nívót verdeste. Két igen jól felkészült csapat vívott késhegyre menő hatalmas csatát. A bányászok végig vezet­tek olykor egy, olykor hat-hét ponttal. Aztán itt is, ott is gyűltek a bün­tetőpontok és mindkét oldalon kidőltek a sorból a legjobbak. Ekkor lépett a bányász csapatában pályára Acsay Attila. Amikor az Olajbányász számára a kiesés sem látszott „elérhetetlen­nek", szinte egyedül je­lentette Szolnokon a fér­fi kosárlabdát. Tréner volt akkor is, de a jelké­pes edződíjat a fiúkkal elvacsorázták. Ma is ő az, aki utoljára hagyja el az öltözőt: nem felejtettek-e ott valamit a társak? Harmincöt évesen, egyet­len deka súlyfelesleg nélkül állandó készenlét­ben ül a pádon, hátha be kelt szállnia néhány percre, kilendíteni a ká­tyúból a szekeret. Az Olajbányász sportegyesü­let ügyvezető elnöke, de aligha tette volna fel éle­tét a sportra, ha nem lenne profiljuk a kosár­labda. Ha az alkoholért rajongana annyira, mint a sportágért — állandó vendég lenne Nagyfán... Beszállt hát ezúttal is az edzői kispadról, küz­dött, „verekedett", és ha a helyzet úgy hozta, ko­sarat dobott. A bányá­szok előnye öt pontra nőtt. de látszott, a.vásár­helyiek cseresora erő­sebb, mint a szolnokiaké. Vészesen fogyott a veze­tés —■ alig fél perccel a találkozó vége előtt két szerény pontra zsugoro­dott. És ekkor Attila két büntetőt dobhatott. Elhi­bázta az elsőt. Aztán el­hibázta a másikat. De úgy ám, hogy még esé­lye sem volt a labdának arra, hogy beszédüljön a gyűrűbe. Egy sportisko­lás kislány az egyiket alighanem értékesíti. És elég is lett volna a győ­zelemhez. De ő volt az, aki a csarnokban a leg­jobban óhajtotta a si­kert. És a gyötrő akarás akkor, amikor hideg fej­re és biztos kézre van szükség — béklyó. Még egy labdát kapott ziccer­helyzetben. ám kiperdült a kezéből és a játéktéren kívülre szállt. •Törvény­­szerű volt a vásárhelyi kosár, és ezzel az utolsó pillanatban kivívott ven­déggyőzelem. A sport dramaturgiája ezúttal egy mini-tragé­diát állított. színre. És a szurkolókban a sorsnak e. gonosz fintora sokáig emlékezetes- marad. — pb — Röplabda NB I férfi, a 7-14. helyért Idegenben igen, hazai pályán nem Szombaton: Szolnoki • Vegyi­művek— KOMÉP SC 3:2 (-12. 2, -12. 6, 12). Tatabánya. 200 n., v.: Juhász, Bogyó. Szolnok: Hegedűs S.. Kolozsi, Boros, Szeghalmi, Péter, Tószegi, es.: Hegedűs Z., Ilyés, Bartha. Ed­ző: Balogh János. Hullámzó tel­jesítménnyel is nyerni tudott idegenben a Vegyiművek a ki­esés rémétől fenyegetett hazai­ak ellen. A nem egészen pár­tatlan bíráskodás ellenére ide­gileg és fizikailag is jobban bírta a mérkőzés hajráját a szolnoki csapat. Jó: Hegedűs S., Tószegi. Szeghalmi. Vasárnap: KOMÉP SC—Szol­noki Vegyiművek 3:1 (16. -15, 13, ll). Szolnok, 150 n.: v.: Ri­­bizsár, Papp. Szolnok: Hegedűs S,, Kolozsi, Boros. Szeghalmi, Hegedűs z., Tószegi. Cs.: Péter, Illyés, Policsányi. Edző: Balogh János. A szolnoki visszavágó igen fontos mérkőzés volt a KOMÉP-nak, a kiesés szem­pontjából. Ez volt az oka an­nak. hogy döntő helyzetekből a vendégcsapat került ki általá­ban győztesen. A Vegyiművek gyenge teljesítménnyel nem tudta ellensúlyozni az ellenfél lelkesedéséit és megérdemelten szenvedett vereséget. Jó: Szai­­,ter, Pethő, Szegedi, a szolnoki­ak közül senkit sem lehet ki­emelni. Szeghalmi leütése pontot ér Labdarúgó NB II DERŰ SZOLNOKON BORÚ KARCAGON Szolnoki MÁV MTE — H. Papp J. SE 3:1 (2:0) Szolnok, tiszaligeti stadion, 2000 n., v.: Tóth L. SZMÁV MTE: Bartos — Porhanda, S.ebők, Baran, Csontos — Földest, Batári (Barna a 67. percben), László — Kántor (Szabó a 78. percben), Szat­mári, Nász. Edző: Géléi Jó­zsef. H. Papp J. iSE: Gulyás — Babcsán, Földházi, Bodo­­lai, Makszin — Czékmán, Czerva (Fábri a 72. percben), Kapus — Kvaszta, Palkovics, Farkas (Tokár .a 70. percben). Edző: Vágó György. A szolnokiak már a nyol­cadik percben bevették Gu­lyás kapuját: László ment el a bal oldalon, s beadásából Földessi fejjel — a jobb ol­dali kapufa segítségével — szerzett gólt, 1:0. Néhány perccel később Czerva te­remtett sakk-matt helyzetet, lövése azonban elsuhant a bal kapufa mellett, majd Porhanda az utolsó pillanat­ban szerelte a kitörő Farkast. A 26. percben gyors, korsze­rű támadást vezetett a MÁV MTÉ: Nász iramodott meg a jobb oldalon, középre lőtt labdáját a jókor érkező Kán­tor kapásból vágta a léc alá, 2:0. öt perc múltán a játék­vezető kiállította Babcsánt a partjelző megsértése miatt. Ezután sajnos lassabb sebes­ségre kapcsoltak a szolnoki­ak, annál többet mozogtak a megfogyatkozott vendégek. A 35. percben Palkovics balról beküldött labdáját Kvaszta ordító helyzetből fölé rúgta, majd Czékmán jobb oldali szabadrúgását röviden ütötte ki Bartos, ide-oda pattogott a labda az ötös környékén, míg végre felszabadítottak a védők. Fordulás után első táma­dásából szépített a H. Papp J. SE. Földházi indította Far­kast a bal oldalon, akinek át­újabb gyors hazai támadás futott a pályán. Ezúttal Szat­mári húzott el a jobb olda­lon, és beadását László kö­zelről perdítette a hálóba, 3:1. Pár perccel később Far­kas szép cselekkel hozta helyzetbe magát, de mellétü­zelt, majd Kántor jó átadá­sával Szatmári ugrott meg, elgurította a labdát a kifutó Gulyás mellett, aztán átesett a kapuson. Ismét Szatmári vétette magát észre a bal ol­dalon, középre ívelt, a lab­dát László kezelte le, majd fölé lőtt. A 82. percben Kvaszta .Sebők mellett is el­vitte a labdát, Bartos azon­ban kifutva szerelte, később pedig Tokár lövését védte. A 85. percben Szatmári az alap­vonalról gurított vissza Násznak, aki a jobb alsó sar­kot célozta meg. de Gulyás szögletre hárított. A két gyorsan szerzett gól után úgy tűnt, nagy különb­séggel nyernek a szolnokiak, akiknek helyzetét a kiállítás is segítette. Ennek ellenére a MÁV MTE körülményesen szervezte a játékot, pontat­lanul adogatott, megkönnyít­ve ezzel a vendégek dolgát. A harcos honvéd csapat ügyesen kombinált, játékosai gyorsan és jól változtatták helyüket, s csak csatárain múlott, hogy az amúgy köze­pes színvonalú és iramú mérkőzés végeredményét nem tették szorosabbá. A szolnokiak közül Bartos és Sebők — egy-egy megingá­sukat kivéve — biztosan lát­ták el feladatukat, Porhanda is sokat vállalt magára, Ba­ran 'halványan szerepelt, Csontos pedig időnként nem találta a helyét. Földesi és László nagy érdemeket szer­zett a győzelemben, Batári­nak kevésbé ment a. játék. A csatársorból elsősorban Kántor a szolnokiak második gólját lövi Fotó: Dede adását Kvaszta a tehetetlen Bartos mellett laposan to­vábbította a hálóba, 2:1. Az 54. percben Kántor jobbról beívelt labdáját épp hogy ki­rúgták a védők Szatmári elől, aztán Nász lőtt csúnyán fölé, kisvártatva pedig Szat­mári mintegy 12 méterről Gulyás „szeme közé” rúgta a labdát, aki csak öklözve bírt menteni. A 63. percben Kántor emelkedett ki, gólján kívül beadásai is dicsérik. Szatmári nagy akarással küzdött, Nász jó kezdés után visszaesett. A csereként be­állt Barna nem sok vizet za­vart, - Szabó sem tudott já­tékba lendülni. A vendégek közül Földházi, Palkovics és Kvaszta nyújtotta a legtöb­bet. — constantin — Lehel SC — ÓZD 1:1 (0:0) Jászberény, 1500 n.. v.: Bu. bori. Lehel SC: László — Gergely, Fényes, Fejes, Pozs­­gai — Rostás (Postás a 68. percben), Lukácsi, Répási — Sárközi, Párái (Pecha a 76. percben), Bacher. Edző: Kó­­czián Antal. Ózd: Szögedi — Bakos, Sipos, Bíró, Madarász — Kiss (Fükő a 73. percben), Ligeti, Bácskái ll. — Bácskái l., Utassy (Vincze a 62. perc­ben), Dudás. Edző: Pallagi Róbert. A 8. percben Kiss partdo­bását Bakos 15 méterről lőt­te mellé, aztán jászberényi szögletet követően Bacher sem találta el a kaput, akár­csak pár perccel később Ger­gely. A 27. percben Sárközi jó labdával ugratta ki Répá­sit a bal összekötő helyén, de a középpályás kapu fölé emelt. A 33. percben ismét Bacher futott el a bal olda­lon, beadását Szögedi a 16- oson kívül fogta meg. A sza­badrúgás kipattant a sorfal­ról. Három perc múltán Du­dás hagyta ott őrzőjét a bal oldalon, de beadását László felszedte Bácskái II. elől. A 42. percben Bakos nagy ere­jű lövését tolta szögletre a hazai kapus. Szünet után nagy lendülettel kezdett a Lehel, előbb Répási vissza­­gurítását Pozsgai durrantot­­ta mellé, majd Répási fejese a kapufáról vágódott ki. Az 59. percben Bacher nyargalt el a jobb oldalon, beadását Ré­pási kapufára fejelte, s a ki­pattanó labdát Párái közel­Parai közelről szerez vezetést a Lehelnek Fotó: Nagy Zs. ről fejjel továbbította a há­lóba, 1:0. Ezután feljöttek az ózdiak. A 66. percben tűzi­játékot rendeztek a hazai ka­pu előtt, végül Ligeti fölé lőtt. A 82. percben Bacher Sárközit ugratta ki a jobb ol­dalon, a szélső azonban tisz­ta helyzetben föléemelt az ötösről. Az ellentámadásból egyenlítettek a vendégek: Dudás jobb oldali szögletét Bácskái II. fejelte kapura, s a menteni akaró Pozsgai már a gólvonalon túlról fejelte vissza a labdát, 1:1. A jó iramú, változatos ta­lálkozón biztos győzelmet szalasztottak el a jászberé­nyiek. A kapuban László többször is biztosan hárított, a védők közül Fejes emelke­dett ki, aki rengeteg táma­dást akasztott meg jó ütemű közbelépéseivel. A középpá­lyán ismét Répási volt a leg­jobb, a csatárok csak he­lyenként játszottak jól. Az ózdi csapatból Bakos, Bíró, Kiss és Dudás dicsérhető. — lászló — Hajdúböszörmény — Mezőtúri Honvéd 0:0 Hajdúböszörmény, 800 n., v.: Varga. H. Bocskai: Lovas — Kiss, Lipők, Derzsényi, Kapusi — Pajkos, Andorkó, Váczi — Zelenák (Burai a 77. percben), Vaszilkó, Gaj­­dán. Edző: Komlóssy Imre. M. Honvéd: Ulbert — Pri­bék, Dávid, Csorba, Mohácsi — Fodor, Czikora, Oláh — Tóth, Martinkovics, Benyó (Silye a 60. percben). Edző: Bencsik Gyula. Az első mezőtúri támadás végén Lovas jól jött ki kapu­jából, és felszedte a labdát Martinkovics elől. A 10. percben Tóth ívelt be szög­letet, s a berobbanó Csorba fejese bombaként zúgott el a bal kapufa mellett. A 24. percben szabadrúgáshoz ju­tottak a hazaiak. Lipők mintegy 23 méterről leadott nagy lövését Ulbert bravúr­ral ütötte szögletre. A 32. percben Fodor, Tóth, Mar­tinkovics adogatás végén a középcsatár a hálóba fejelt, ám a játékvezető nem ítélt gólt. A félidő végén Andorkó labdájával Vaszilkó lépett ki Dávid és Csorba között, lö­vése a jobb kapufáról pat­tant ki, de Ulbert vetődve elcsípte a labdát. Szünet után mintegy negyedóráig némi mezőnyfölényben ját­szottak a hazaiak, majd vál­takozó játék alakult ki, s a színvonal visszaesett. A má­sodik játékrészben alig ke­rültek veszélybe a kapuk. Az igazságos eredménnyel vég­ződött találkozón — mindkét csapat örülhetett az egyik pontnak — kevés szépet lá­tott a labdarúgásból a közön­ség. A mezőtúriak kapujá­ban Ulbert jó teljesítményt nyújtott, s a négy hátvéd is biztosan állt a lábán. A kö­zéppályások közül Oláh volt a legjobb, nagy területen .'(át­szőtt, sokat segítette a táma­dókat. Czikora inkább a vé­dőket támogatta, Fodor so­kat cipelte a labdát — kevés haszonnal. A csatársorban Martinkovics jelentette a legtöbb veszélyt.- Mindkét oldalon gyakran feltűnt és a legtöbbször csak szabály­talanság árán tudták szerel­ni. Tóth csupán igyekezeté­ért dicsérhető, Benyó csaló­dást okozott. A hazaiak kö­zül Lipők, Kiss, Andorkó és Vaszilkó emelhető ki. — sindel — Hódmezővásárhely — Karcag 2:0 (0:0) Karcag, 1700 n., v.: Mézes. HMSE: Bugyik — Kántor, L ancsa, Magyar, Feleki — Bazsó, Bálint ‘dr., Olasz — Szádeczky (Pogács a szünet­ben), Vad, Stark. Edző: Szi­geti Ferenc. Karcag: Szabó 1. — Varga 1., Sándor ll., Debreczeni, Sándor l. — Hernádi, Erdei, Szabó ll. — Herbály (Antal a 70. perc­ben), Varga 11-, Petró (Tassi a 75. percben). Edző: Dóka János. Az első félidő kiegyenlí­tett mezőnyjátéka közben először a karcagiak hagytak ki helyzetet. Herbály tört ka­pura, de a 16-oshoz érve szo­rongatott helyzetből me/llé­­lőtt. A 36. percben Olasz hú­zott el, lövése kipattant Sza­bó I-ről, majd Erdei szög­letre mentett. A második fél­időben élénkült a játék. A 48. percben Stark lesgyanús helyzetből lőtt kapura, ám Szabó I. ismét hárítani tu­dott. Két perccel később, sza­badrúgásból Petró kapta a labdát, de a 16-os oldalvona­láról mellélőtt. Kisvártatva ismét Petróhoz került a lab­da, aki az üresen álló Her­bály elé tálalt, ő viszont el­­körülményeskedte a helyze­tet. Lassan feljöttek a ven­dégek. A 80. percben a lesre játszó karcagi védők között Bálint dr. kiugrott, és meg­szerezte a vezetést. 1:0. Há­rom perc múltán Tassi lövé­sét hárította Bugyik. Az utolsó előtti percben Bálint dr. hagyta faképnél a védő­ket, és az alapvonal köze­léből ismét a hálóba talált, 2:0. A vendégek azokat igazol­ták, akiket nem tévesztett meg eddigi gyengébb szerep­lésük. Védelmük biztosan rombolt, támadóik pedig ru­tinosan használták ki a kí­nálkozó lehetőségeket. A karcagiak igyekezete kevés­nek bizonyult. A csatárok nem boldogultak az ellenfél védőivel, s hogy a lestakti­kával való kísérletezés mi­lyen kockázatos, azt saját bőrükön tapasztalhatták a hazai védők. Jó: Bugyik, Bá­lint dr., Lancsa, Magyar, ill. Szabó II. — szöllősl —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom