Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-28 / 228. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 28. HÉTFÓ: Irak és Irán között mind súlyosabbá válnak a harcok, tűzszünet! felhívás hangzik el a Bizton­sági Tanács részéről, több közvetítési kísérletre kerül sor a hét folyamán — Űjabb terrorcselek­mények Salvadorban. KEDD: Szófiában megkezdi tanácskozását a „Népek világparlamentje a békéért” — UNESCO-közgyűlés a jugoszláv fővárosban —Nemzetbiztonsági rende­letet hirdetnek ki Indiában — Űjabb izraeli tá­madások Dél-Libanonban. SZERDA: Az olasz parlamentben egy szavazaton múlik a Cossiga-kormány „túlélése", sztrájkok a Fiat el­bocsátási tervei miatt — A brit miniszterelnök­asszony Belgrádban, a francia kormányfő Bécs­­ben tárgyal. CSÜTÖRTÖK: Szovjet—amerikai külügyminiszteri ta­lálkozó New Yorkban, miután mindkét politikus beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés ülésszakán: Moszkva és Washington megállapodik, hogy októ­ber közepén előkészítő megbeszéléseket kezdenek az európai rakéta-problémáról — A bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások 22. fordulójának nyi­tánya. PÉNTEK: Hanoiban bírálják a kínai álláspontot, amely visszautasítja a kétoldalú eszmecserére tett viet­nami javaslatot — Bombamerénylet Münchenben. SZOMBAT: Losonczi Pál hazaérkezik afrikai körútjáról, amelynek során felkereste Etiópiát, Tanzániát, Mozambikot, Zambiát és hivatalos tárgyalásokat folytatott vezetőikkel. Milyen eredményekkel járt a Gromiko—Muskie ta­lálkozó? A most záruló héten kü­lönösképpen megélénkült a nemzetközi diplomácia. a kelet—nyugati s ezen belül a szovjet—amerikai párbe­széd. Az ENSZ-közgyűlés általános vitája lehetővé tette, hogy beszédében mind a szovjet, mind az ameri­kai külügyminiszter össze­gezze kormányának állás­pontját, csütörtökön pedig egy szokatlanul hosszú, csaknem négyórás Gromiko —Muskie találkozóra került sor. Figyelembe véve Washing­ton immár jó ideje folyta­tott feszültségkeltő politiká­ját, amelyet tovább terhel az elnökválasztási kampány finise, aligha lehetett cso­dát, vagy alapvető fordula­tot várni egy mégoly hosz­­szantartó eszmecserétől sem. Ezért mindenképpen pozi­tív visszhangot váltott ki a bejelentés, hogy október kö­zepén szovjet—amerikai tár­gyalások kezdődnek Géni­ben az eurorakéták proble­matikájáról. Pontosabban fogalmazva: előkészítő vita várható, amin rögzítik a ké­sőbbi tárgyalások témáját. Amerikai részről Ugyanis a szárazföldi indítású, közép­­hatótávolságú rakétákra sze­retnék korlátozni a megbe­szélést, míg szovjet oldal­ról logikusan felvetik: az „előretolt stratégia” kereté­ben működő USA légibázi­sok és atomtengeralattjárók ugyanúgy nukleáris veszélyt jelentenek. Genfben először tehát arról fognak tanács­kozni, hogy a fegyverek mi­lyen körére terjedjenek ki az érdemi tárgyalások. Mindez mutatja a nehéz­ségeket. de a világ az utób­bi időben nem volt annyi­ra elkényeztetve a fegyverzet­korlátozási megállapodások terén, hogy ne köszöntötte volna e szerény részered­ményt. S a nemzetközi köz­vélemény választ vár azokra a kezdeményezésekre is, amelyek Gromiko ENSZ-be­­li beszédében hangzottak el, kezdve attól, hogy ..létszám­­stoppot” rendeljenek el a katonai szövetségekben egé­szen addig, hogy ne növel­jék tovább a hadseregek adott szintjét a különböző országokban. Olyan reális indítványok ezek, amelyek ugyan nem vezetnének azon­nali leszereléshez, de fékez­nék a fegyverkezési hajszát, s elősegítenék a veszélyes irányzatok visszafordítását. Az enyhülés témaköréhez tartozik az is. hogy a spa­nyol fővárosban a novem­beri madridi találkozó na­pirendjét készítik elő, a bé­csi haderőcsökkentési érte­kezleten pedig megkezdő­dött a 22. forduló. (Egyelő­re maratoni jelleget öltött a nyolcadik évébe lépő kon­ferencia. s az osztrák fő­városban azt szokták mon­dogatni: míg másutt szállo­dai szobákat bérelnek. Bécs­­ben öröklakásokat vásárol­hatnak a küldöttségek.) A fórumok adott alt, de a tár­gyalások haladása azon mú­lik: van-e kölcsönös meg­egyezési készség. Ha már fórumokról esett szó, a bol­gár fővárosban tanácskozott a „népek világparlamentje”, az utóbbi esztendők legje­lentősebb békefóruma. A konferencia ismét bebizo­nyította. milyen nagy erőt képvisel a nemzetközi köz­vélemény, a világ békesze­rető erőinek mozgalma. Hogyan alakul Irak és Irán viszálya? Hadiijelentések érkeznek a nyugtalan Közép-Keletről. A jelentések ugyan sokszor el­lentmondóak, de annyi meg­állapítható, hogy súlyos har­cok folynak Irak és Irán határkörzeteiben, sőt kisebb légitámadások érték a fő­városokat, Bagdadot és Te­heránt is. Nem titok, hogy a két or­szág között már hosszabb ideje növekszik a feszült­ség. A korábbi egyezmények nem bizonyultak időtálló­nak, a közvetítők kísérletei csak átmeneti enyhülést hoztak a viszálykodásban. A háborús helyzet mindig aggodalomra adhat okot, bárhol legyen a világon. Az iraki—iráni konfliktusnak azonban van két különösen jéllegezetes sajátossága. Az első, hogy mindkét ország alapjában véve antiimperia­­lista vonalat követ, s — jól­lehet sok mindenben nem lehet közös nevezőre hozni politikájukat — egymás gyengítése végső soron csak az imperializmus malmára hajtja a vizet. A második, hogy az összeütközések föl­dünk egyik legérzékenyebb térségében következtek be. (A Perzsa-öböl körül egy 1200 kilométer hosszú és 600 kilométer széles sávban 60 számottevő olajlelőhely, 2800 olajkút, 20 finomító. 24 olajkikötő és 20 ezer kilo­méternyi csővezeték találha­tó.) Külön figyelmet érde­mel, hogy Washingtonban már egy közös nyugati hadi­flotta felállítását s az öböl térségébe való küldését mér­legelik. Ezért olyan lényeges, hogy a háborús tüzet kioltsák, méghozzá minden külső be­avatkozás nélkül, Irak és Irán kölcsönösen elfogadha­tó megállapodása alapján. Őszintén reméljük, hogy a diplomáciai erőfeszítések eredménnyel járnak, s a tűzszüneti felhívásoknak fo­ganatja lesz. Réti Ervin Heves összecsapások színhelye volt a héten az iráni—iraki határtérség. Képünkön egy lelőtt iráni Phantom repülőgép roncsai Magyarországra érkezett flgostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár és kí­sérete tegnap Magyarország­ra érkezett. A szentszék képviselői Lékai László bíboros, esz­tergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar el­nöke meghívására részt vesznek a Geltért püspök születésének ezredik évfor­dulója alkalmából Eszter­gomban és Budapesten ren­dezendő ünnepségeken. fl SzaUut-6 születésnapja Harmadik éve kering a Föld körül Különleges évfordulót ün­nepelhet holnap a szovjet űrkutatás szakembereinek népes gárdája. Hároméves -lesz szeptember 29-én a Szal­­jut—6 tudományos űrállomás. A jubileumot munkával kö­szöntik : az űrállomáson, amelyről most tért vissza a szovjet—kubai nemzetközi űrexpedíció, változatlanul folytatja immár csaknem hathónapos útját Leonyid Popov és Valerij Rjumin vi­lágrekord felé közeledő ket­tőse. Béke-világparlament — Záróülés II békét meg lehet és meg kell őrizni Dokumentumok elfogadá­sával, záró plenáris üléssel ért véget szombaton este a szófiai Universiade palotá­ban a „Népek világparla­mentje a békéért” elnevezé­sű ötnapos BVT-rendezvény. Az egész napos plenáris ülésen meghallgatták a par­lament három fórumának, kilenc bizottságának, kerek­­asztal-értekezleteinek és munkacsoportjainak jelen­téseit és elfogadták határo­zatait. Az energia és kör­nyezetvédelmi bizottság je­lentését dr. Lévai András ismertette. A délutáni ülésen terjesz­tették a delegátusok elé a tanácskozás második fő dokumentumát, a béke-vi­lágparlament chartáját, amely akcióprogramszerűen összegzi a béke-viiágmozga­­lom előtt álló tennivalókat. A küldöttek egyhangúlag, nagy tapssal fogadták el a dokumentumot, amely meg­állapítja, hogy a béke-világ­parlament olyan felelősség­­teljes időpontban ülésezett, amikor nagy mértékben nőtt a háborús veszély. A népek világparlamentjének résztve­vői, akiket mélységes aggo­dalommal tölt el a nemzet­közi helyzet éleződése, a kö­vetkező fő célokat és felada­tokat tűzték a békeszerető erők elé: Békében _ élni minden ember és minden nép szent és elidegeníthetetlen joga. A béke az emberiség olyan kö­zös, felbecsülhetetlen érté­kű kincse, amely a haladás fő feltétele. A fegyverkezési hajsza megszüntetése korunk leg­fontosabb feladata. Ehhez kizárólag az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek szigorú megtartásán alapuló tárgyalások vezethetnek el. Nincs más alternatíva! A békéhez való jog sza­vatossága érdekében köve­teljük: — A SALT—II szerződés haladéktalan ratifikálását és hatályba lépését, a tárgya­lások folytatását a hadásza­ti fegyverrendszerek korlá­tozásáról; — azonnali tárgyalásokat a közép-hatótávolságú nuk­leáris fegyverzetek kérdésé­ről, beleértve az előretolt kiilövőállású rendszereket is; — a katonai tömbök egy­idejű feloszlatását és vala­mennyi külföldi katonai tá­­maszp ont felszámolását; — az államok közötti bi­zalom helyreállítását, amely a 70-es években lényege­sen előmozdította az enyhü­lést. Nagy felelősség hárul a madridi találkozó résztve­vőire, akiknek a helsinki zá­ródokumentum szellemében kell cselekedniük és hozzá kell járulniuk e célok el­éréséhez. Különösen nagy jelentőségű lenne, ha konk­rét döntést hoznának az eu­rópai katonai enyhülési és leszerelési konferencia ösz­­szehívásáról. A béke-világparlament chartája hangsúlyozza, hogy minden népnek joga van a nemzeti függetlenségre, a szabad és békés fejlődésre. A dokumentum sürgeti, hogy számoljanak fel minden diszkriminációt és mestersé­ges akadályt a nemzetközi kereskedelemben, küszöböl­jék ki a hátrányos jogi hely­zetet, a diktátum és a ki­zsákmányolás minden for­máját a gazdasági kapcsola­tokból. A más államok bel­­ügyeibe való beavatkozás a népek békés, szabad és füg-' getlen fejlődéséhez való jo­gának durva megsértése. ,A dokumentum a továb­biakban rámutat: A háború nem elkerülhe­tetlen! A békét meg lehet és meg kell őrizni! Az ENSZ öktóber végén megtartandó leszerelési he­tének és a politikai pártok, szakszervezetek, nő- és if­júsági szervezetek közös és párhuzamos akcióinak de­monstrálniuk kell a népek szilárd békakearatát. A béke-világparlament tegnap esti záróülésén nyi­latkozatot fogadott el, amelyben a részvevők aggo­dalmukat fejezték ki az ira­ki—iráni fegyveres konflik­tus miatt. A nyilatkozat rá­mutat, hogy a viszály ve­szélyezteti a térség és a vi­lág békéjét és felszólítja a feleket, hogy azonnal szün­tessék be a harci cselekmé­nyeket és kezdjenek politi­kai tárgyalásokat egymással. A nyilatkozat mindkét felet önmérsékletre és felelősség­re hívja fel. Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Államtaná­csának elnöke szombaton este a szófiai Bojana rezi­dencián fogadást adott a béke-világparlament részve­vőinek tiszteletére. Losonczi Pál nyilatkozata TELEXEIM ——-érkezett SZÓFIA Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a bolgár Állam­tanács elnöke Szófiában fo­gadta Nyikolaj Faggyejevet, a KGST titkárát, aki bulgá­riai látogatáson vesz részt. WASHINGTON Amerikai szenátus pénte­ken a Szovjetunió ellen be­vezetett gabonaembergó meg­szüntetése mellett szavazott. A szállítási tilalmat január­ban rendelte el a Carter­­kormányzat az afganisztáni események ürügyén. KISINYOV Kisinyovban befejezte munkáját a KGST-n belül a növényvilág védelmét bizto­sító módszerek fejlesztésével foglalkozó tudományos mun­katársak értekezlete. A ta­nácskozáson Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szpvjetunió szak­emberei vettek részt. PÁRIZS Vasárnap szenátusi válasz­tásokra, ezt követően pedig, mivel a kormány több tagja is jelöltette magát e válasz­tásokon, előreláthatólag ki­sebb kormányátalakításra ke­rül sor a közeljövőben Fran­ciaországban. A vasárnapi szavazáson a szenátus tag­jainak egyharmadát — száz szenátort — újítják meg ki­lenc esztendőre, a következő három, illetve hat esztendő­ben kerül sor a többiek cse­réjére. RÓMA Lemondott az olasz kor­mány. Francesco Cossiga há­rompárti koalíciós kabinetje tegnap délután rendkívüli minisztertanácsi ülésre ült össze, miután a parlament­ben leszavazták gazdasági törvénytervezetét. BERLIN Willi Stoph, az NSZEP KB PB tagja, az NDK Mi­nisztertanácsának elnöke, be­fejezve a Mongol Népköztár­saságban tett ötnapos hiva­talos, baráti látogatását, teg­nap visszaérkezett Berlinbe. Willi Stophot kedden fogad­ta Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének el­nöke is. — Kérem, mondja el: mi adta meg a négy afrikai or­szágban tett hivatalos, ba­ráti látogatásának időszerű­ségét? —. Évről évre növekszik az afrikai földrész súlya, szerepe, jelentősége a társa­dalmai haladásért vívott vi­lágméretű küzdelemben. Itt húzódik a nemzetközi osz­tályharc egyik fő frontvo­nala is. Az etióp, az ango­lai, a mozambiki, a zimbab­wei nép győzelmével, a na­­míbiai és a dél-afrikai nép elszánt harcával utolsó sza­kaszához érkezett a térség népeinek nemzeti felszaba­dító mozgalma, amely oly sok áldozatot követelt az af­rikai nép legjobb fiaitól., Ezzel egyidejűleg a füg­getlenné vált országokban előtérbe kerültek a békés építő munka feladatai. Mi mind a harc időszakában, mind a gyarmati múlt örök­ségeinek felszámolásában el­kötelezetten támogattuk és támogatjuk az önálló nem­zeti lét és felemelkedés út­jára lépett népeket, ame­lyeknek egyszerre kell szem­benézniük az elmaradott­sággal, az újgyarmatosító törekvésekkel és a nemzet­közi reakció — nemegyszer nyílt fegyveres támadások­ban megnyilvánuló — mes­terkedéseivel. — Hogyan összegezné ma­gasszintű tárgyalásainak ta­pasztalatait? — Mind a négy meglá­togatott országban alkotó, elvtársi, baráti légkörben zajlottak le megbeszéléseink, amelyek felölelték a nem­zetközi helyzet és kétolda­lú kapcsolataink időszerű kérdéseit. Ugyanígy minősít­hetjük a Cipruson, a Je­meni NDK-ban, Nigériában és Algériában — átutazóban —• lezajlott rövid, de mégis nagyon hasznos, termékeny tanácskozásainkat is. Jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy mindenütt nagy a te­kintélye a Magyar Népköz­­társaságnak. pártunk és kor­mányunk következetesen in­­ternaci onal ista poli t i,ká já­nak és a szocialista társa­dalom építésében elért ered­ményeinknek. Valamennyi országban őszinte érdeklődés nyilvánult meg immár több mint három és fél évtizedes tapasztalataink iránt. S en­nek természetes párjaként abban is teljes volt az össz­hang közöttünk, hogy szo­rosabbra kell fűzni politi­kai, gazdasági; műszaki-tu­dományos, kulturális és egyéb kapcsolatainkat, s ke­resni kell az együttműködés fejlesztésének további lehe­tőségeit. Az alapokat már korábban leraktuk, most aláírt egyezményeink pedig konkrétabb irányt, az eddi­ginél gazdagabb tartalmat adnak a kölcsönös előnyök kiaknázásának. — Most a látogatás után azt is megállapíthatjuk, hogy a személyes tapasztalatok úitravalójával az eddiginél is közelebb kerültünk egy­máshoz. Jobban értjük egy­más helyzetét,, szándékait, törekvéseit és éppen ezért az egész emberiség sorsát érintő kérdésekben is még sokoldalúbban összehangol­hatjuk lépéseinket a kü­lönböző nagy nemzetközi fó­rumokon. Egyaránt békét, enyhülést, leszerelést aka­runk és azért munkálko­dunk. hogy ne a pusztítást, hanem az emberi élet job­bítását, a fejlődés új távla­tainak megnyitását szolgál­ják a tudomány, a technikai új vívmányai. A társadal­mi haladásért vívott világ­méretű küzdelemben is egy­másra vagyunk utalva, hi­szen közös érdekünk az im­perializmus, a nemzetközi reakció támadásainak meg­fékezése, a népek szabadsá­gának. függetlenségének tiszteletben tartása. — Mi az, ami különösen maradandó élménye az út­nak az ön számára? — Etiópia, Tanzánia. Mo­­zamhilk és Zambia azért is közel áll hozzánk, mert a fejlődés nem kapitalista út­ját választotta, s szocialista módon kívánja orvosolni társadalmi gondjait. Ez az. ami összeköt bennünket, ez az, amit általában ígv szok­tunk mondani: a földrajzi távolságot áthidalja a cé­lok. az eszmék, az emberi­ség sorsáért, jövőjéért ér­zett felelősség azonossága. Mindezek alapján úgy érez­zük, hogy eleget tettünk küldetésünknek, s megtisz­telő megbízatásunknak meg­felelően jól szolgáltuk né­peink közeledését, a béke, a társadalmi haladás ügyét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom