Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-04 / 207. szám
1980. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 5 Dr. Kalitz Nándor és V. Sz. Tyitov neolit kutató kandidátus vezetésével magyar—szovjet régészeti feltáró munka folyik a Berettyóújfalu melletti herpályi földvár területén. Mint az eddigi adatok is bizonyították, a herpályi földvárban i. e. IV. évezredben lakott település nyomaira bukkantak, ami egy neolit korú mediterrán kultúra legészakibb települése volt. Az ásatások során használati eszközök maradványai, edény- és faltöredékek kerültek elő nagy számban, de a legértékesebb lelet az a négy ház maradványa, amit a hatodik rétegből hoztak napvilágra az egész falu Megnyílt a tiszaőrsi összefogott ftreaek napközije 10. A veszély és fogadtatása Az öregek, a nyugdíjasok helyzetének javításiával sokat törődnek Tiszaőrsön. A társközségek között elsőként ott nyitották meg a nyugdíjasok klubját, amelyben hat éve, száznál több idős ember talál tartalmas elfoglaltságot. 1977-ben megszervezték a házi szociális gondozást, azóta hatvanegy rászorultat ápol és segít tizenöt társadalmi aktivista közreműködésével a két gondozónő. Amikor az új tanácsháza és ipártszékház elkészült, összefogott az egész falu, hogy a régi pártházból napközit alakítson ki. A helyi tanács 120, a megyei tanács 350, a Petőfi Tsz 100 ezer forinttal járult hozzá a költségekhez (a termelőszövetkezet a támogatás ellenében csupán azt kérte, hogy az intézménybe felveendő öregek fe„Rossz szomszédság, török átok” — tartja a mondás. Hogy ez mennyire igaz, jól tudják a szolnoki Mátyás király úti Ifjúsági Sporttelep fenntartói és a szomszédos Thököly úti lakótelepen élő szülők, gyermekek. Ebből a „szomszédságból” ugyanis nem sok jó származott. * * * Szente Kálmán, éjjeliőr körbevezet a pályán, a hézagos téglakerítést mutatja. — A gyerekek bontották ki szülői segítséggel. A gyerekek kiszedtek egy-két téglát, a szülők pedig ledöntötték a kerítést, nehogy a gyerekekre dőljön. A felnőttek példát mutattak a rombolásban. A pályáról salakot hordtak el, mert a lakótelep mellett ping-pongpályát építettek ... Körmendi András pályamunkás az öltözőt mutatja: — A gyerekek betörték az öltöző ablakait. A WC épület tetején ugráltak, összetört a csérép, beázott a tető. Öszszetörték a mosdókagylót, leszerelték a vízcsapot. Én kérem, nem lehetek ott egyszerre mindenütt. Mire odaérek, hogy felelősségre vonjam a gyerekeket, már rég messze járnak ... * * * A fiúk — öt-hat évesek lehettek — a sporttelep lelátójának tetején álltak, és trágár szavakat ordítoztak a pályán edző fiatal lányoknak. (Néhány méterrel arrébb a szülők ültek és beszélgettek. A gyerekekre egyikük sem szólt rá. P.-né: — Nem is, kérem. Az enyémért felelek, de a más le az ő nyugdíjasaikból kerüljön ki). Támogatta az otthon létrehozását a Tiszafüred és Vidéke Áfész is: a berendezési tárgyak egy részét ajándékba, más részét engedményes áron adta, hozzájárulása mintegy 40 ezer forintot tesz ki. Az épület átalakításánál a 380 ezer forint költségű kőművesmunkákat a kunmadarasi tanács költségvetési üzeme határidőre elkészítette. Egyes szakipari feladatokat a helybeli kisiparosok mintegy 20 ezer forint értékű társadalmi munkában végezték el, hasonlóképpen segített a tsz is. A földmunkáknál a Tes. sedik Sámuel, a burkolómunkánál a Május 1., a tereprendezésnél az Április 4. tsz-brigád szorgoskodott társadalmi munkában. A Vöröskereszt és a nőklub tagjai a gyerekére a világért nem szólnék rá. Egyszer tettem meg, többször sem fogom. Ide jött az anyja, majd rám döntötte az ajtót, hogy miért foglalkozom az ő gyerekével. Hát én nem szólok rá a máséra, ha egymást megölik, akkor sem. Azt nekem ne mondja, hogy az én hatéves fiam kibontotta a kerítést. Nem tudok róla. Kimennek a pályára, de én nem látom, hogy mit csinálnak ’ ott. Én, ha megtudom, hogy rosszat csinál a gyerek, megverem, vagy nem engedem ki bűn. tetésből. De a máséra... nem szólok rá. ♦ * * B. családhoz csöngetek be. Az apa szótlanul meghallgatja mondandómat, aztán megkérdezi: — Na és? Miért nekem mondja? — A maga gyereke is bejár a pályára. A véleményét szeretném tudni. — De jó, hogy másról nem kérdezi a véleményem, csak erről. Egyébként, ha tudni akarja, azért bontják le a falat, mert a kapu zárva van. Kitiltották a gyerekeket a pályáról. Hová menjenek? Valahol játszani kell nekik. A lakótelep és a sportpálya között játszótér van, a környékbeli mellékutcák is csöndesék, alig van forgalom. A Mátyás király úti játszótérre is átmehetnek a gyerekek. De maradjunk a pályánál. Ha valaki zárva talál egy kaput, tör, rombol és pusztít, de mindenképpen bemegy? Ez a kapu azonban nincs is 'bezárva. Csak meg kell festést és mázolást, a tsz és az áfész nőbrigádjai a takarítást vállalták. Velük szorgoskodtak a tanácsi intézmények dolgozói és a település lakói is. A KlSZ-alapszervezet tagjai az épület környéket csinosították. A 'brigádok, a tömegszervezetek és a lakosság együaes társadalmi munkájának értéké eléri a 30 ezer forintot. Az összefogás eredménye, ként szeptember 1-én megnyílt az új otthon, huszonöt idős látogatónak nyújt kényelmet a társalgó, az ebédlő, a hideg-meleg vizes zuhanyzó, szórakozást a fiókkönyvtár, a televízió, a játékok és a közművelődési program. A napi háromszori étkezésről az áfész étterme gondoskodik, és hetenként egyszer orvos is felkeresi a napközis öregeket. kerülni a sporttelepet, és a Voktor János utca felől kényelmesen besétálhat mindenki. De úgy látszik „egyszerűbb” kerítést bontani. * » * Szilák János, tanácstag bízik a megoldásiban. — Meg akarunk egyezni a sportiskolával, hogy amikor szabad a pálya, bevihessük a gyerekeket. Meghatározott napokon, meghatározott időpontban, szülői felügyelettel, és mindenki vállalja a felelősséget azért, amit a gyereke csinál... A sportpályát a Városi Sportiskola használja. Kővári Lászlóné az iskola igazgatónője : — Egyeztetjük a szülőkkel az időpontokat, amikor mi nem tartunk edzést a pályán, behozhatják a gyerekeket. De a felelősséget nekik kell vállalniuk értük. A sporttelep fenntartó szerve a Városi Tanács Testnevelési és Sportfelügyelősége. Pénzes Miklós főelőadó: — Semmi akadálya, hogy a gyerekek szervezetten sportoljanak a pályán. Egyedül a füves pálya használatához nem járulunk hozzá, mert hamar tönkremegy, a sporttelep többi területén azonban szabadon mozoghatnak, focizhatnak. Mi már évekkel ezelőtt is készek voltunk a megegyezésre. A feltételeink most is ugyanazok, mint évekkel ezelőtt, a szülők akadályozzák meg a pályán a rombolást, és az esetleges anyagi károkat térítsék meg. De ezt a lakótelep öt éve nem tudja megszervezni. A kapuk tehát — a valóságban is, képletesen is — nyitva állnak. A lakótelepiek régóta nem bezárt kapuk ellen hadakoznak. Csak rajtuk — szülőkön és gyerekeken ■— múlik, hogy a sporttelep adta lehetőségeket okosan kihasználják. Paulina Éva Az 1917—1923-as forradalmi fellendülést követően a nemzetközi munkásmozgalom baloldala az elmaradt világforradalom konzekvenciáinak megemésztésével volt elfoglalva. Érvényes ez a megállapítás — pro vagy kontra — mind a baloldalra, mind a centralistákra, mind pedig a hagyományos és munkásmozgalmi értelemben jpoboldalivá váló szociáldemokráciára. Az 1919 elején megalakult Kommunista Internacionálénak az akkor kezdődő ktrszak egészéről adott alapvető elemzése mai naiv" heh láílónak bizonyult, ám a korabeli konkrét lehetőségekről vallott aktuális felfogás is evidenciának számított az egyes szekciók (a nemzetközileg szerveződött pártok) között. Csak ennek hangsúlyozásával érthetők meg igazán jelentős kommunista csoportok baloldali gyermekbetegségei, elkeseredett türelmetlensége, offenzíva-elméletei, a proletárdiktatúra közvetlen elérésének az új korszakban már nem aktuális hiperradikalizmusa, az „osztály osztály ellen” leegyszerűsített felfogás, a reformizmus fő veszéllyé emelése. Vagyis a lenini figyelmeztetéssel : az állóharcra való felkészüléssel szembeni ellenállás. Irányzatok harca Természetesen a Komintern, a korabeli kommunista mozgalom működésében azért a pozitívumok a döntőek. A forradalmi ihagyományok továbbvitele és védelme, a proletáriátus közös hazájának tekintett Szovjetunió szocialista lehetőségeinek megőrzése, az egyes-pártok létrehozása és vigyázó tekintettel kísérése a kor színvonalának mindenben megfelelő volt. A fasizmus jelentkezésére, a veszélyre is színvonalas elemzésekkel hívta fel a figyelmet. S ha történelmileg a két világháború közötti baloldali munkásmozgalomban a győzelem feltételeinek megteremtése nyomta is rá bélyegét (vagyis a háború megnyerésének előkészítése), mindez nem változtat azon, hogy a fasizmus elleni „csatát” a demokrácia, a szocializmus, a társadalmi haladás hivei akkor elveszítették. Különösen a munkásmozgalom szakadásából, az egyes irányzatok egymás elleni harcából származtak olyan súlyos következmények, amelyek megkönnyítették a fasiszta mozgalmak térhódítását, a fasisztoid uralmi vonások terjedését, egyes országokban pedig a fasizmus uralomrajutását. S majd csak a nácik németországi sikere tette lehetővé — nem csekély vajúdás után — egy újtípusú, népi egységfronton alapuló antifasiszta stratégia kidolgozását, a munkásmozgalom elméleti hozzáidomulását a helyzethez, a követelményekhez. A kommunista mozgalom intranzigens szociáldemokrata-ellenessége mindenesetre érthető, ha teljesen nem is elfogadható volt a 20-as években. A szervezeti szakítás után a különállás, a forradalmi „másik út” hangsúlyozása, a saját különösség bizonyítása, az újtípusú pártok alakítása és ezek bolsevizálása volt a legfontosabb feladat. A győzelmek fényében egyszerűbbnek tűnt a kudarcok jórésze (a dolgok bizonyos leegyszerűsítésével), a másik, a hagyományos oldal nyakába varrni. (Mindebben például jelentős szerepet játszott a Tanácsköztársaság tanulságait elemző m?/gyar kommunisták felfogása.) Am a később súlyos hibának minősült túlzások előzményei is megtalálhatók például a bolgár kommunistáknak a parasztpártot „agrárfasisztának” bélyegző epithetonjában, amely nr ellett, hogy jelző volt, értékelést is kifejezett. Mondhatnánk persze, hogy a szociáldemokraták „vörös fasizmus” vádjára nem a „szociálfasizmus” zinovjevi terminológiája lett volna a megfelelő válasz. Persze ez az utólagos felvetés történelmietlen. Zinovjev, a Komintern elnöke, a korabeli kommunista mozgalom elkeseredését összegezve fogalmazta meg ugyanis azt a szektás-dogmatikus tételt, amely a szociáldemokráciát a fasizmus szárnyának, a baloldali szociáldemokratákat pedig a főellenségnek titulálta. E minősítés értelmében az egységfrontért folytatott harcot ellenükre kellett megvívni, alulról, a vezetőkkel való mindennemű tárgyalás nélkül. Ez a taktika azonban sem akkor, sem azóta nem bizonyult sikeresnek, és csupán a kommunisták elzárkózását, vagy kirekesztését eredményezhette. A VII. Komintern A fasiszta német hatalomátvétel, 1933 és főleg keleteurópai következményei többé vagy kevésbé a munkásmozgalom valamennyi osztagának felnyitotta a szemét. Franciaországban, Spanyolországban időleges sikereket, Ausztriában és Olaszországban közös akciókat eredményezett az új, antifasiszta munkásegységfront gondolata, amelynek másutt is komoly csírái majd hajtásai jelentkeztek. Kelet-Európábán egyes nagytekintélyű régi vezetők ellenállása miatt a szektás elzárkózás leküzdése már nehezebbnek bizonyult. Mindenesetre a bolgár Dimitrov nevéhez fűződik az az 1935-ös VII. Komintern kongresszuson elfogadott irányvonal, amely megváltozott alapokra helyezte a demokráciát és a társadalmi haladást valaha fenyegető legnagyobb veszéllyel, a fasizmussal szembeni küzdelmet. Az el nem hanyagolt szocialista végcél mellett megfelelő súllyal kerültek előtérbe a tömegek mindennapi követelései, közvetlen érdekei, a nemzeti kérdés és a szövetségre számító parasztpolitika elemei is. Népeket megosztó nacionalizmus A népfrontpolitika kidolgozása, a látványos, vagy időleges sikerek, a háttérben folytatott aprómunka és a nagy közös demonstrációk azonban nem tudták megakadályozni a világháborút, a fasizmus pusztításait. Léteztek és egyelőre erősebbek voltak az imperializmus erői, sikereket ért el a népeket megosztó nacionalista hangulatkeltés. Az egységfront, a szocialista és szociáldemokrata vezetők ellenállása folytán végülis világméretekben nem jött létre. A harmincas évek második felének koncepciós sztálini perei, maguknak a komunistáknak a sorait és kádereit tizedelő tisztogatások, a belső bizalmatlanság légköre sem segítette elő a megváltozott politika új megítélését. A német—szovjet szerződés körüli burzsoá propaganda-kampány sem hajtotta az antifasizmus malmára a vizet. Majd csak a nagy világégés hozta létre a fasisztaellenes koalíciót, államok, osztályok, rétegek közös (és természetesen ideiglenes) egységét. (Folytatjuk) Derer Miklós Több százan tekintették már eddig meg Gecse Árpád festőművész kiállítását Jászapátira. A Vágó Pál helytörténeti múzeumban elhelyezett tárlat szeptember 14-ig tekinthető meg „Bácsi, kérem, hol lehet itt focizni?” Nyitott kapukat döngetnek KIBONTOTT FALAK, BETÖRT ABLAKOK MIÉRT NEKEM MONDJA? OKOSAN MEGEGYEZNI
