Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

1980. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A kísérleti berendezés eddig 4500 tonna olajat produkált az elégetéses, termikus eljárás alkalmazásával Mi lesz, ha elfogy az olaj? A kérdés első hallásra utópisztikus, ám mahol­nap előfordul majd ha­zánkban, hogy egy-egy olajtermelő területen ki kell állni az olajbányá­szok elé: emberek, olaj nincs, nézzenek más munka után! Vagy mégsem? I geológia-művészet Kerecsend környékén me­redek dombokra vált a táj: a domboldalakon foltokban fellelhető növényzet között kövérre hízott) szúnyogként szívja, bólogatva a mély ola­ját a sok-sok szivattyú. A demjéni olajmező utolsó cseppjeit, — bár a cseppeken itt tízezer tonnák értendők. A szakemberek 1990-ig láttak lehetőséget ebben a mezőben — és a munkások létszáma ennek hallatán 1974 körül csökkenni kezdett. A helyzet­be nem mindenki törődött bele: és három-négy éve megállt az elvándorlás: az első olajelégetéses kiterme­lési kísérlet akkoriban meg­hozta kecsegtető eredmé­nyeit. Csajtai Géza, — az üzemi kísérlet vezetője, — tíz évet szentelt életéből az ügynek: — A geológia szerintem nem is tudomány; kicsit már művészet! Hiszen ha fúrá­saink szeizmikus méréseken alapulnak, akkor is rizikós minden lefúrt méter! Vagy azért, mert a kilométeren­ként 6—7 millióba kerülő fú­rás nem talál semmit, vagy — előfordul — túl sokat is talál! Eger mellett a réteg az olaj keletkezése után szét­töredezett, és a hagyomá­nyos módszer csak 12—15 százalékot hozott ki. A má­sodlagos módszerek a töré­sek miatt nem alkalmazha­tók — emiatt próbálkoztunk rögtön az égetéssel. A föld alatt eltüzeljük az olaj egy részét, és az hajtja ki a ma­radékot. „Dolgozik” a műszer — Az első kísérlet 15 mil­lió forintért 1500, a második 40 millióért 3000 tonna ola­jat eredményezett. Drága, de a kérdések többségét megvá­laszoltuk: az olaj begyújtha­tó, az égés fenntartható, és csak az olajkoksz ég el — az szinte tökéletesen. Rövi­desen döntés születik az ipari méretű alkalmazásáról, amely a jelenlegi olajárak mellett már gazdaságos is lesz. Végeredményben tehát egy, az eredetinél is nagyobb telepet „találtunk” e mód­szerrel. A „belépődíj” — minden olajvállalkozáshoz hasonlóan — magas lesz: több mint egymilliárd forint; de nyomán — minden olaj­vállalkozáshoz hasonlóan — többszörösen megtérül a be­fektetés. A tervek készek, a prognózis: reális. A demjéni mező olajbá­nyásza most egy kompresz­­szorház kalickájában ül, és Fülest olvas. Időnként vé­gigpillant a műszereken: el­lenőrzi, hogy a fűtőellenál­lással begyújtott földalatti „pokol” kap-e elegendő leve­gőt az égéshez az özönvíz előtti kompresszorokból; hogy a vizet lesajtoló szi­vattyú nem ad-e túl sokat? Ül, hacsak valami hiba mun­kát nem ad neki. Lehet, hogy a jövő olajbányásza már ő lesz, és nem a családjától Kristóf Miklós—a Nagyal­földi Kőolaj- és Földgázter­melő Vállalat technológiai főosztályvezetője — szolno­ki irodájában fel-alá járkál­va gondolkodik: hangosan. Nemcsak a fáradtság miatt fogalmaz lassan (egy-két napja érkezett vissza Rio de Janeiróból; hogy miért volt ott, arra még visszaté­rünk), hanem szemmel lát­hatóan küszködik a feladat­tal; hogyan lehet elmondani a laikusoknak azt, amit ő „lát” is a föld alatti világ­ból? Hogyan lehet megértet­ni, hogy a tűzzel fognak ösz­­sze az olajért? — Azt az olajat egy szi­vacsszerű kőzet nagy nyomá­son zárja magába. Az olaj­bányászat kicsit hasonló te­hát a szódavíz kiengedésé­hez: a száz atmoszféra körüli nyomás cseppfolyós állapot­ban tartja a gázoktól a kát­rányig terjedő alkotókat, és ez hatja ki a kútból az ola­jat is. Vagyis csak egy ré­szét, általában egyötödét: a rétegnyomás ugyanis lassan „leereszt”. A talált olaj 80 százaléka a telepben marad­na, ha mi nem avatkoznánk be a természet menetébe — kívülről. Ma már matemati­kailag is jó közelítéssel tud­juk leírni, modellezni, meg­jövendölni a mélyben lezaj­ló folyamatokat. Ezen ala­pulnak az úgynevezett má­sodlagos kitermelési módsze­rek: ki lehet számítani, hogy mi történik a többi kútban, ha az egyikbe vizet vagy gázt préselünk, a rétegnyomásnál is nagyobb erővel. Ezzel a készlet további egyötödét le­het kitermelni — sőt, ezeket a módszereket már a kiter­melés első pillanatától ki­egészítőként alkalmazzuk például Algyön. A prognózis olajat kínál: de másról is szó van. Hiszen az a munkás, aki a munka­hely-változtatást fontolgatta az elapadó kutak mellett, most 2010-ig bizton számít­hat rá, hogy munkája fon­tossá vált. És az a szakem­bergárda, amely az Országos Gázipari Laboratóriumban és a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál távol élő, hóban-fagyban be­tétcsövet cserélő, iszapkeve­résben profi fúrómunkás? Eredeti, „madárlátta” bra­zil kávé mellett folytatja: — A maradék hatvan szá­zalékért jelenleg is folyik a küzdelem: ezeket a módsze­reket — amelyek a világon mindenütt az üzemi kísérlet stádiumában vannak még — az jellemzi, hogy mezőnként más-más „trükköt” kell al­kalmazni, más-más nehézsé­gekkel és költségekkel. A legtöbb esetben ugyanis al­kalmazás közben derülnek ki a még kutatni való feladatok is! Az egyik megoldásnál ol­dószert juttatnak a rétegbe: a propán-bután gáz, az alko­hol vagy a mikroemulzió feloldja a lyukacsokba ta­padt olajat, az oldat pedig vízzel kinyomható. Magyar specialitás a széndioxid — besajtolásos eljárás, amely­nek eredményei a világon is a legjobbak közé tartoznak. A harmadik a termikus mód­szer : itt a föld alatt meg­­gyujtott nafta egy részének külső levegővel táplált égé­se hígabbá is melegíti, és gázokkal is átitatja' a többi olajat — amelyet a nyomás lassan hajt maga előtt. Ez­zel további 20 százalék nyer­hető még a tulajdonképpen már kimerült mezőből. — A módszer — hangsú­lyozom, — nem kiforrott, még nem is veszélytelen, és nem is olcsó. Hatásai^ — az égés, oldódás, és a nyomás­változások együttesen jelent­kező fizikai-kémiai változá­sai — ma-még pontosan nem számíthatók, és az így nyert hazai olaj ára is többszörö­se az eddiginek, — de fele a világpiacinak! Az olajár rohanó emelkedése, dollárle­hetőségeink korlátozottsága, a kimerülő telepeink fölött ,még Imeglévö berendezések; egyre nagyobb realitást ad­nak a próbálkozásoknak. kimunkálta e metódust a mostoha geológiai viszonyok­ra, már ennél is tovább néz. Hiszen ez a siker: referen­cia. Érv a szellemi export mellett, tárgyalási alap ar­ra, hogy a magyar olajmér­nökök ne csak Irakban, de Dél-Amerikában is olajat fakasszanak a földből. Kőhidi Imre Biztató távlatok A szódavíz-hasonlat Még ez évben ' új szolgáltató­házzal gyarapodik Tiszafüred. Az örvény! úti épületben fodrászat, kozmetikai szalon és Patyolat kirendeltség kap majd helyet Annyi ember vagy, ahány szakmához értesz Több szakmával... | közismert szólás-A mondás ... annyi ember vagy, ahány ______ nyelven 'beszélsz... másképpen is érvé­nyes: annyi ember vagy, ahány szakmához, ahány munkafolyamathoz értesz ... Csakhogy: a nyelvekkel sem birkózhat mindenki a siker reményében, s a szakmavál­tás, a többszakmához nélkü­lözhetetlen tudásanyag meíf szerzése is reménytelen vál­lalkozás, ha hiányzanak a tudásbéli alapok. Mert a ta­nuláshoz a jószándék, a nagy elhatározás kevés ... Tudott dolog, hogy a tech­nikai-gazdasági fejlődés, va­lamint napjaink egyik leg­fontosabb gazdasági követel­ménye, a terfnékszerkezet­­váltás többféleképpen is érinti a munkások szakkép­zettségét. Egyrészt megköve­teli a magasabb iskolai vég­zettségen alapuló konvertál­ható — tehát több szakma, több munkakör ellátásához megfelelő — szaktudást; másrészt a munkások jelen­tős hányadának szükségsze­rinti átcsoportosítását, illet­ve — az átcsoportosítás fel­tételeként — átképzését, to­vábbképzését. A gazdaság működése szempontjából lét­­fontosságú feladatok végre­hajtása nem az elhatározá­soktól s a központi kinyilat­kozásoktól függ. Alapfeltéte­le, a munkaerőállomány megfelelő minőségi összeté­tele, s persze az is, hogy mi­lyen .az emberek alkalmaz­kodóképessége. E két feltétel pedig összefügg a munkások iskolázottságával, szakmai képzettségével. Vitathatatlan tény, hogy a fizikai munkások iskolázott­sága az elmúlt három évti­zedben jelentősen változott. Egyre többen fejezik be az általános iskolát, egyre több az érettségizett szakmunkás, s a szakközépiskolai oktatást is egyre jobban összehangol­ják a szakmunkásképzéssel. Ugyanakkor a kedvező — s főleg a felnőttoktatásban je­lentkező — eredmények mel­lett a fizikai munkakörben dolgozók ötven százaléka (több mint egymillió ember) nem végezte el az általános A hútóiparban először: Gyűrött megkezdték a sóska nagyüzemi feldolgozását A júniusi sikeres próba­­gyártás után tegnap meg­kezdték — a hazai hűtőipar történetében először — a sóska nagyüzemi feldolgozá­sát a győri hűtőházban. El­ső feltételeként a Darnó­­zseli Termelőszövetkezet meghonosította e háztáji fő­zelékféle szántóföldi ter­mesztését. Korábban az okoz­ta a gazdaságoknak a leg­nagyobb gondot, hogy nem tudták megoldani a sóska korszerű növényvédelmét és betakarítását. A szigetközi termelőszövetkezet többéves kísérletsorozat után megta­lálta a nagyüzemi gyomir­tás leghatékonyabb módját, s egyúttal a betakarítás gé­pi módszerét is. A hűtőházban mintegy 120—150 tonna sóska mély­hűtését tervezik az október elejéig tartó szezonban. A paraj-fagyasztó gépsorokat a hűtőháziak maguk tették al­kalmassá a spenótnál jóval rostosabb sóska feldolgozá­sára. Az átalakításokat köve­tően most naponta 8—10 ton­nát tudnak gyorsfagyasztani. A vitamin dús növényt paszí­­rozott állapotban, fél, illet­ve két és fél kilogrammos csomagolásban hozzák for­galomba. Az idén gyártott mennyiséget a hazai kereske­delemben értékesítik, egy­idejűleg azonban piackuta­tást is folytatnak; több nyu­gat-európai országba külde­nek mintákat az új mirelit termékből. iskolát S miközben a fel­nőtt-oktatás szervezete min­dent elkövet, hogy csökken­jen ez az ijesztően magas szám, évről évre 12—15 ezer fiatal lépi túl a tanköteles kort anélkül, hogy elvégez­né az általános iskolát. Vagyis: a nyolc osztály nél­kül munkába lépők száma évről évre „újratermelődik”. Bizonyíték erre az is, hogy az általános iskolai végzett­ség nélkül dolgozó fizikai munkások mintegy harminc százaléka '(félmillió ember) a 15—39 év közötti korosz­tályba tartozik, tehát hiányos iskolai végzettségük nem ke­zelhető afféle múltbéli örök­ségként. S ők még legalább 20—30 évig részt vesznek a társadalmilag szervezett munkában. A gazdasági struktúra fej­lesztésének szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy az aktív keresők közül körülbelül egymillióra tehe­tő azoknak a száma, akik közvetlenül' a háztartásokból, illetve a mezőgazdaságból kerültek az ipari szerveze­tekbe. Többségük szakkép­zetlen, vagy olyan ismeretek­kel, s főleg olyan gyakorlat­tal rendelkezik, ami ma már hasznavehetetlen a gazdaság számára. Ráadásul az ő ese­tükben még mindig számol­ni kell a nehézkes alkalmaz­kodás miatti elemi gondok­kal ; olyan környezetbe ke­rültek — és kerülnek —, ahol a szervezeti és a munka­struktúra egészen más, sok­kal magasabb színvonalú, mint amit eddigi életük so­rán tapasztalhattak. Mindez persze közvetlenül hat az ipari termelés minőségére, az alkalmazható technikára és a fejlett technika kihaszná­lásának lehetőségeire. Az al­kalmazott technika viszont meghatározza a termékstruk­túrát. Azt már tudjuk, hogy a műszaki fejlesztés nem köny­­nyen előteremthető anyagi eszközök függvénye. Azt is tudjuk —, mert drága pénz­zel megfizetett keserű csaló­dások árán megtanulhattuk (lásd például: textilipari re­konstrukció) —, hogy a vég­(Folytatás az 1. oldalról) ján, a „nagyközönség nap­ját” tartják. Ez alkalomból nagyszabású lovasprogramo­kat, lovasbemutatókat ren­deznek, felsorakoznak mind­azok a termékek, eszközök, amelyek a kiállításon vala­milyen díjat nyertek. Szép eredményekkel zár­ják a ma befejeződő Orszá­gos Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kiállítást és Vá­sárt Szolnok megye nagyüze­mei. Mint rendszeres tudósí­tásainkban néhány sikerről már hírt is adtunk, számos elismerést érdemeltek ki. Most a legjobban dolgozó vállalatok és gazdaságok el­ismeréséről egy csokorban számolunk be olvasóinknak. Az iparvállalatok közül a szolnoki Mezőgép kapott ki­tüntetést: RAE—3,6 jelű, a zöldborsót rendre arató adap­terüket a rendezők arany­éremmel jutalmazták. A Me­zőgéptröszt által kiállított gépi termékek közül ez volt az egyetlen, amelyik ilyen jelentős elismerésben része­sült. Műszaki feladatök ered­ményes megoldásáért kapott elismerő oklevelet az AGRO­­COOP Állattenyésztési és A bányászlakás-építési ak­ció keretében erre az ötéves tervidőszakra 713 lakás fel­építését tervezték Orosz­lányban.. s ezt a számot már­is túlteljesítették. Az év vé­géig még befejezésre kerülő családi házakkal együtt vár­hatóan 25 lakással több ké­szül el a városban. A bá­rehajtandó fejlesztéseket, re­konstrukciókat nagyon pon­tosan össze kell — kellene! — hangolni a lehetséges és szükségszerű struktúra-mó­­dosíflással. Mondom: mind­ezt többé-kevésbé jól tud­juk, ám alighanem egy va­lamire csak mostanság kez­dünk rádöbbeni: a technika működtetéséhez, a műszaki fejlesztéssel megalapozott struktúraváltáshoz erre al­kalmas emberek is kellenek. Képzett, és viszonylag köny­­nyedén továbbképezhető munkavállalók. Olyan dolgo­zók, akik munkája szükség esetén — szaknyelven szól­va — gyorsan konvertálható. S itt hadd ismételjük meg a néhány bekezdéssel koráb­ban leírt adatot: a fizikai munkakörben dolgozók ötven százaléka éppencsak írni-ol­­vasni tud, az általános isko­lából kimaradt ember. Miat­tuk is történt, hogy egy sor szakmában eltekintettek a műveltségi minimumot je­lentő általános iskolai vég­zettségtől, mint alapkövetel­ménytől.-----------fásképpen fogalmaz-Mva: jelenleg a szak­munkásoknak csak _______ meglehetősen szűk rétege rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy az új követelmé­nyeknek megfeleljenek. Kö­vetkezésképpen: hiába lenne elég pénz, hiába lenne még több elszántság és még na­gyobb cselekvő akarat, a strukturális-átrendeződésből adódó gondjaink csak súlyos­bodnak azáltal, hogy túl so­kan vannak olyanok, akik speciálisan képzettek ugyan (egy valamihez jól értenek), de az igények diktálta gyors átállásra képtelenek. S mert az iskolarendszer — a jelek szerint — halad tovább az eddigi úton, nincs más meg­oldás. mint hogy e gondok enyhítését a vállalatok vál­lalják magukra. S csak re­ménykedhetünk: talán elbír­ják ezt is, talán még megbir­kóznak ezzel is ... Vértes Csaba Takarmánytermelési Rend­szer. A mezőgazdasági nagyüze­mek munkájukkal tíz kitün­tetést érdemeltek ki. A tisza­­földvári Lenin Termelőszö­vetkezet a vándordíjon kívül négy érmet kapott: aranyat az öntözött búza termelési eredményeiért, ezüstöt pedig az öntözött kukorica, az ősziárpa- és a cukorrépa-ter­mesztésben elért sikerekért. A rákóczifalvi Rákóczi Ter­melőszövetkezet két érmet vihet haza az OMÉK-ról. A náluk termelt hagyma arany-, a szója pedig bronz­érmet érdemelt ki. A zöldségtermelő gazdasá­gok közül a jászszentandrási Haladás Termelőszövetkezet paradicsomát díjazták bronz­éremmel, a haltenyésztők kö­zül pedig két Szolnok me­gyei nagyüzemnek jutott el­ismerés: a Palotási Állami Gazdaságnak ezüstérem, a Középtiszai Állami Gazda­ságnak pedig oklevél. A fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszövetkezet Clapp és Vilmos körtéi is megnyerték a bírálóbizottság tetszését: a szövetkezet kertészeinek gon­dos munkáját ezüstéremmel díjazták. nyászlakás-építési akcióban az ország hét szénmedencé­jében, 16 bányásztelepülésén 10 000 lakás épül az ötödik ötéves tervben. Az erről szó­ló miniszteri rendelet alap­ján különleges kedvezményt adnak a munkáslakás-építé­si akcióban épülő OTP örök­lakásokhoz és a családi há­zakhoz is. Díjkiosztó ünnepség az OMÉK-on Oroszlányi lakások Olajai a tiizböl!

Next

/
Oldalképek
Tartalom