Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-04 / 207. szám
1980. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A kísérleti berendezés eddig 4500 tonna olajat produkált az elégetéses, termikus eljárás alkalmazásával Mi lesz, ha elfogy az olaj? A kérdés első hallásra utópisztikus, ám maholnap előfordul majd hazánkban, hogy egy-egy olajtermelő területen ki kell állni az olajbányászok elé: emberek, olaj nincs, nézzenek más munka után! Vagy mégsem? I geológia-művészet Kerecsend környékén meredek dombokra vált a táj: a domboldalakon foltokban fellelhető növényzet között kövérre hízott) szúnyogként szívja, bólogatva a mély olaját a sok-sok szivattyú. A demjéni olajmező utolsó cseppjeit, — bár a cseppeken itt tízezer tonnák értendők. A szakemberek 1990-ig láttak lehetőséget ebben a mezőben — és a munkások létszáma ennek hallatán 1974 körül csökkenni kezdett. A helyzetbe nem mindenki törődött bele: és három-négy éve megállt az elvándorlás: az első olajelégetéses kitermelési kísérlet akkoriban meghozta kecsegtető eredményeit. Csajtai Géza, — az üzemi kísérlet vezetője, — tíz évet szentelt életéből az ügynek: — A geológia szerintem nem is tudomány; kicsit már művészet! Hiszen ha fúrásaink szeizmikus méréseken alapulnak, akkor is rizikós minden lefúrt méter! Vagy azért, mert a kilométerenként 6—7 millióba kerülő fúrás nem talál semmit, vagy — előfordul — túl sokat is talál! Eger mellett a réteg az olaj keletkezése után széttöredezett, és a hagyományos módszer csak 12—15 százalékot hozott ki. A másodlagos módszerek a törések miatt nem alkalmazhatók — emiatt próbálkoztunk rögtön az égetéssel. A föld alatt eltüzeljük az olaj egy részét, és az hajtja ki a maradékot. „Dolgozik” a műszer — Az első kísérlet 15 millió forintért 1500, a második 40 millióért 3000 tonna olajat eredményezett. Drága, de a kérdések többségét megválaszoltuk: az olaj begyújtható, az égés fenntartható, és csak az olajkoksz ég el — az szinte tökéletesen. Rövidesen döntés születik az ipari méretű alkalmazásáról, amely a jelenlegi olajárak mellett már gazdaságos is lesz. Végeredményben tehát egy, az eredetinél is nagyobb telepet „találtunk” e módszerrel. A „belépődíj” — minden olajvállalkozáshoz hasonlóan — magas lesz: több mint egymilliárd forint; de nyomán — minden olajvállalkozáshoz hasonlóan — többszörösen megtérül a befektetés. A tervek készek, a prognózis: reális. A demjéni mező olajbányásza most egy kompreszszorház kalickájában ül, és Fülest olvas. Időnként végigpillant a műszereken: ellenőrzi, hogy a fűtőellenállással begyújtott földalatti „pokol” kap-e elegendő levegőt az égéshez az özönvíz előtti kompresszorokból; hogy a vizet lesajtoló szivattyú nem ad-e túl sokat? Ül, hacsak valami hiba munkát nem ad neki. Lehet, hogy a jövő olajbányásza már ő lesz, és nem a családjától Kristóf Miklós—a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat technológiai főosztályvezetője — szolnoki irodájában fel-alá járkálva gondolkodik: hangosan. Nemcsak a fáradtság miatt fogalmaz lassan (egy-két napja érkezett vissza Rio de Janeiróból; hogy miért volt ott, arra még visszatérünk), hanem szemmel láthatóan küszködik a feladattal; hogyan lehet elmondani a laikusoknak azt, amit ő „lát” is a föld alatti világból? Hogyan lehet megértetni, hogy a tűzzel fognak öszsze az olajért? — Azt az olajat egy szivacsszerű kőzet nagy nyomáson zárja magába. Az olajbányászat kicsit hasonló tehát a szódavíz kiengedéséhez: a száz atmoszféra körüli nyomás cseppfolyós állapotban tartja a gázoktól a kátrányig terjedő alkotókat, és ez hatja ki a kútból az olajat is. Vagyis csak egy részét, általában egyötödét: a rétegnyomás ugyanis lassan „leereszt”. A talált olaj 80 százaléka a telepben maradna, ha mi nem avatkoznánk be a természet menetébe — kívülről. Ma már matematikailag is jó közelítéssel tudjuk leírni, modellezni, megjövendölni a mélyben lezajló folyamatokat. Ezen alapulnak az úgynevezett másodlagos kitermelési módszerek: ki lehet számítani, hogy mi történik a többi kútban, ha az egyikbe vizet vagy gázt préselünk, a rétegnyomásnál is nagyobb erővel. Ezzel a készlet további egyötödét lehet kitermelni — sőt, ezeket a módszereket már a kitermelés első pillanatától kiegészítőként alkalmazzuk például Algyön. A prognózis olajat kínál: de másról is szó van. Hiszen az a munkás, aki a munkahely-változtatást fontolgatta az elapadó kutak mellett, most 2010-ig bizton számíthat rá, hogy munkája fontossá vált. És az a szakembergárda, amely az Országos Gázipari Laboratóriumban és a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál távol élő, hóban-fagyban betétcsövet cserélő, iszapkeverésben profi fúrómunkás? Eredeti, „madárlátta” brazil kávé mellett folytatja: — A maradék hatvan százalékért jelenleg is folyik a küzdelem: ezeket a módszereket — amelyek a világon mindenütt az üzemi kísérlet stádiumában vannak még — az jellemzi, hogy mezőnként más-más „trükköt” kell alkalmazni, más-más nehézségekkel és költségekkel. A legtöbb esetben ugyanis alkalmazás közben derülnek ki a még kutatni való feladatok is! Az egyik megoldásnál oldószert juttatnak a rétegbe: a propán-bután gáz, az alkohol vagy a mikroemulzió feloldja a lyukacsokba tapadt olajat, az oldat pedig vízzel kinyomható. Magyar specialitás a széndioxid — besajtolásos eljárás, amelynek eredményei a világon is a legjobbak közé tartoznak. A harmadik a termikus módszer : itt a föld alatt meggyujtott nafta egy részének külső levegővel táplált égése hígabbá is melegíti, és gázokkal is átitatja' a többi olajat — amelyet a nyomás lassan hajt maga előtt. Ezzel további 20 százalék nyerhető még a tulajdonképpen már kimerült mezőből. — A módszer — hangsúlyozom, — nem kiforrott, még nem is veszélytelen, és nem is olcsó. Hatásai^ — az égés, oldódás, és a nyomásváltozások együttesen jelentkező fizikai-kémiai változásai — ma-még pontosan nem számíthatók, és az így nyert hazai olaj ára is többszöröse az eddiginek, — de fele a világpiacinak! Az olajár rohanó emelkedése, dollárlehetőségeink korlátozottsága, a kimerülő telepeink fölött ,még Imeglévö berendezések; egyre nagyobb realitást adnak a próbálkozásoknak. kimunkálta e metódust a mostoha geológiai viszonyokra, már ennél is tovább néz. Hiszen ez a siker: referencia. Érv a szellemi export mellett, tárgyalási alap arra, hogy a magyar olajmérnökök ne csak Irakban, de Dél-Amerikában is olajat fakasszanak a földből. Kőhidi Imre Biztató távlatok A szódavíz-hasonlat Még ez évben ' új szolgáltatóházzal gyarapodik Tiszafüred. Az örvény! úti épületben fodrászat, kozmetikai szalon és Patyolat kirendeltség kap majd helyet Annyi ember vagy, ahány szakmához értesz Több szakmával... | közismert szólás-A mondás ... annyi ember vagy, ahány ______ nyelven 'beszélsz... másképpen is érvényes: annyi ember vagy, ahány szakmához, ahány munkafolyamathoz értesz ... Csakhogy: a nyelvekkel sem birkózhat mindenki a siker reményében, s a szakmaváltás, a többszakmához nélkülözhetetlen tudásanyag meíf szerzése is reménytelen vállalkozás, ha hiányzanak a tudásbéli alapok. Mert a tanuláshoz a jószándék, a nagy elhatározás kevés ... Tudott dolog, hogy a technikai-gazdasági fejlődés, valamint napjaink egyik legfontosabb gazdasági követelménye, a terfnékszerkezetváltás többféleképpen is érinti a munkások szakképzettségét. Egyrészt megköveteli a magasabb iskolai végzettségen alapuló konvertálható — tehát több szakma, több munkakör ellátásához megfelelő — szaktudást; másrészt a munkások jelentős hányadának szükségszerinti átcsoportosítását, illetve — az átcsoportosítás feltételeként — átképzését, továbbképzését. A gazdaság működése szempontjából létfontosságú feladatok végrehajtása nem az elhatározásoktól s a központi kinyilatkozásoktól függ. Alapfeltétele, a munkaerőállomány megfelelő minőségi összetétele, s persze az is, hogy milyen .az emberek alkalmazkodóképessége. E két feltétel pedig összefügg a munkások iskolázottságával, szakmai képzettségével. Vitathatatlan tény, hogy a fizikai munkások iskolázottsága az elmúlt három évtizedben jelentősen változott. Egyre többen fejezik be az általános iskolát, egyre több az érettségizett szakmunkás, s a szakközépiskolai oktatást is egyre jobban összehangolják a szakmunkásképzéssel. Ugyanakkor a kedvező — s főleg a felnőttoktatásban jelentkező — eredmények mellett a fizikai munkakörben dolgozók ötven százaléka (több mint egymillió ember) nem végezte el az általános A hútóiparban először: Gyűrött megkezdték a sóska nagyüzemi feldolgozását A júniusi sikeres próbagyártás után tegnap megkezdték — a hazai hűtőipar történetében először — a sóska nagyüzemi feldolgozását a győri hűtőházban. Első feltételeként a Darnózseli Termelőszövetkezet meghonosította e háztáji főzelékféle szántóföldi termesztését. Korábban az okozta a gazdaságoknak a legnagyobb gondot, hogy nem tudták megoldani a sóska korszerű növényvédelmét és betakarítását. A szigetközi termelőszövetkezet többéves kísérletsorozat után megtalálta a nagyüzemi gyomirtás leghatékonyabb módját, s egyúttal a betakarítás gépi módszerét is. A hűtőházban mintegy 120—150 tonna sóska mélyhűtését tervezik az október elejéig tartó szezonban. A paraj-fagyasztó gépsorokat a hűtőháziak maguk tették alkalmassá a spenótnál jóval rostosabb sóska feldolgozására. Az átalakításokat követően most naponta 8—10 tonnát tudnak gyorsfagyasztani. A vitamin dús növényt paszírozott állapotban, fél, illetve két és fél kilogrammos csomagolásban hozzák forgalomba. Az idén gyártott mennyiséget a hazai kereskedelemben értékesítik, egyidejűleg azonban piackutatást is folytatnak; több nyugat-európai országba küldenek mintákat az új mirelit termékből. iskolát S miközben a felnőtt-oktatás szervezete mindent elkövet, hogy csökkenjen ez az ijesztően magas szám, évről évre 12—15 ezer fiatal lépi túl a tanköteles kort anélkül, hogy elvégezné az általános iskolát. Vagyis: a nyolc osztály nélkül munkába lépők száma évről évre „újratermelődik”. Bizonyíték erre az is, hogy az általános iskolai végzettség nélkül dolgozó fizikai munkások mintegy harminc százaléka '(félmillió ember) a 15—39 év közötti korosztályba tartozik, tehát hiányos iskolai végzettségük nem kezelhető afféle múltbéli örökségként. S ők még legalább 20—30 évig részt vesznek a társadalmilag szervezett munkában. A gazdasági struktúra fejlesztésének szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy az aktív keresők közül körülbelül egymillióra tehető azoknak a száma, akik közvetlenül' a háztartásokból, illetve a mezőgazdaságból kerültek az ipari szervezetekbe. Többségük szakképzetlen, vagy olyan ismeretekkel, s főleg olyan gyakorlattal rendelkezik, ami ma már hasznavehetetlen a gazdaság számára. Ráadásul az ő esetükben még mindig számolni kell a nehézkes alkalmazkodás miatti elemi gondokkal ; olyan környezetbe kerültek — és kerülnek —, ahol a szervezeti és a munkastruktúra egészen más, sokkal magasabb színvonalú, mint amit eddigi életük során tapasztalhattak. Mindez persze közvetlenül hat az ipari termelés minőségére, az alkalmazható technikára és a fejlett technika kihasználásának lehetőségeire. Az alkalmazott technika viszont meghatározza a termékstruktúrát. Azt már tudjuk, hogy a műszaki fejlesztés nem könynyen előteremthető anyagi eszközök függvénye. Azt is tudjuk —, mert drága pénzzel megfizetett keserű csalódások árán megtanulhattuk (lásd például: textilipari rekonstrukció) —, hogy a vég(Folytatás az 1. oldalról) ján, a „nagyközönség napját” tartják. Ez alkalomból nagyszabású lovasprogramokat, lovasbemutatókat rendeznek, felsorakoznak mindazok a termékek, eszközök, amelyek a kiállításon valamilyen díjat nyertek. Szép eredményekkel zárják a ma befejeződő Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt Szolnok megye nagyüzemei. Mint rendszeres tudósításainkban néhány sikerről már hírt is adtunk, számos elismerést érdemeltek ki. Most a legjobban dolgozó vállalatok és gazdaságok elismeréséről egy csokorban számolunk be olvasóinknak. Az iparvállalatok közül a szolnoki Mezőgép kapott kitüntetést: RAE—3,6 jelű, a zöldborsót rendre arató adapterüket a rendezők aranyéremmel jutalmazták. A Mezőgéptröszt által kiállított gépi termékek közül ez volt az egyetlen, amelyik ilyen jelentős elismerésben részesült. Műszaki feladatök eredményes megoldásáért kapott elismerő oklevelet az AGROCOOP Állattenyésztési és A bányászlakás-építési akció keretében erre az ötéves tervidőszakra 713 lakás felépítését tervezték Oroszlányban.. s ezt a számot máris túlteljesítették. Az év végéig még befejezésre kerülő családi házakkal együtt várhatóan 25 lakással több készül el a városban. A bárehajtandó fejlesztéseket, rekonstrukciókat nagyon pontosan össze kell — kellene! — hangolni a lehetséges és szükségszerű struktúra-módosíflással. Mondom: mindezt többé-kevésbé jól tudjuk, ám alighanem egy valamire csak mostanság kezdünk rádöbbeni: a technika működtetéséhez, a műszaki fejlesztéssel megalapozott struktúraváltáshoz erre alkalmas emberek is kellenek. Képzett, és viszonylag könynyedén továbbképezhető munkavállalók. Olyan dolgozók, akik munkája szükség esetén — szaknyelven szólva — gyorsan konvertálható. S itt hadd ismételjük meg a néhány bekezdéssel korábban leírt adatot: a fizikai munkakörben dolgozók ötven százaléka éppencsak írni-olvasni tud, az általános iskolából kimaradt ember. Miattuk is történt, hogy egy sor szakmában eltekintettek a műveltségi minimumot jelentő általános iskolai végzettségtől, mint alapkövetelménytől.-----------fásképpen fogalmaz-Mva: jelenleg a szakmunkásoknak csak _______ meglehetősen szűk rétege rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy az új követelményeknek megfeleljenek. Következésképpen: hiába lenne elég pénz, hiába lenne még több elszántság és még nagyobb cselekvő akarat, a strukturális-átrendeződésből adódó gondjaink csak súlyosbodnak azáltal, hogy túl sokan vannak olyanok, akik speciálisan képzettek ugyan (egy valamihez jól értenek), de az igények diktálta gyors átállásra képtelenek. S mert az iskolarendszer — a jelek szerint — halad tovább az eddigi úton, nincs más megoldás. mint hogy e gondok enyhítését a vállalatok vállalják magukra. S csak reménykedhetünk: talán elbírják ezt is, talán még megbirkóznak ezzel is ... Vértes Csaba Takarmánytermelési Rendszer. A mezőgazdasági nagyüzemek munkájukkal tíz kitüntetést érdemeltek ki. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet a vándordíjon kívül négy érmet kapott: aranyat az öntözött búza termelési eredményeiért, ezüstöt pedig az öntözött kukorica, az ősziárpa- és a cukorrépa-termesztésben elért sikerekért. A rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet két érmet vihet haza az OMÉK-ról. A náluk termelt hagyma arany-, a szója pedig bronzérmet érdemelt ki. A zöldségtermelő gazdaságok közül a jászszentandrási Haladás Termelőszövetkezet paradicsomát díjazták bronzéremmel, a haltenyésztők közül pedig két Szolnok megyei nagyüzemnek jutott elismerés: a Palotási Állami Gazdaságnak ezüstérem, a Középtiszai Állami Gazdaságnak pedig oklevél. A fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszövetkezet Clapp és Vilmos körtéi is megnyerték a bírálóbizottság tetszését: a szövetkezet kertészeinek gondos munkáját ezüstéremmel díjazták. nyászlakás-építési akcióban az ország hét szénmedencéjében, 16 bányásztelepülésén 10 000 lakás épül az ötödik ötéves tervben. Az erről szóló miniszteri rendelet alapján különleges kedvezményt adnak a munkáslakás-építési akcióban épülő OTP öröklakásokhoz és a családi házakhoz is. Díjkiosztó ünnepség az OMÉK-on Oroszlányi lakások Olajai a tiizböl!
