Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-14 / 216. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. szeptember 14. külpolítíkaI Ideje rálépni a fékre Több nyugati országban az infláció és a termeléscsökke­nés az idén is komoly gondo­kat okozt Nehéz megérteni az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, az NSZK, Japán és más kapitalista országok kormányát, hogy éppen eb­ben a helyzetben ugrásszerű­en növelik a katonai kiadá­saikat. A tőkés országokban a 80-as évekre előirányzott fegyverkezési kiadásokat több mint 3 millió dollárra becsülik! Még a laikusok is világosan látják, hogy a nemzetgazdaságok, illetve a világgazdaság egyre éleződő problémái mellett a katonai kiadások terhét ilyen mér­tékben növelni — veszélyes dolog. Fegyverpiac: extraprofit A fegyverkezési hajsza megbénítja az alapvető pi­aci törvények, mindenek­előtt az olyan szabályozók ér­vényesülését, mint a társa­dalmi termelés önköltségé­nek megtérülése az értékesí­tés során. Ismeretes, hogy az USA-ban jó néhány fegy­vergyár többszáz szá­zalékos profitot vág zsebre. A közvélemény a termelés jel­lege miatt tudja ellenőrizni a hadiipari termékek költ­ségeit és árait. A megrende­lők, a Pentagon tábornokai pedig nem saját zsebükből, hanem az egész társadalmat terhelő állami költségvetés­ből fizetik a fegyverek árát. A piac így játékkaszinóhoz válig hasonlóvá. Igaz, itt csak az nyer, aki fegyvereket gyárt — a gazdaság többi ága veszít. Veszíteni viszont természetesen senki sem akar, tehát a fogyasztási cikkeket gyártó cégek is igyekeznek felverni saját áraikat. A vég­eredmény: az áralakulás fo­lyamata gyakorlatilag - telje­sen kiesik a kormány és a közvélemény ellenőrzése alól. Ráadásul a katonai kiadá­sok tulajdonképpen értel­metlenek. A régi „ágyút vagy vajat” problémának nap­jainkban egyetlen megol­dása van, hiszen a hadikia­dások csökkentése nélkül a szociális és gazdasági prob­lémák megoldásáról csak áb­rándozni lehet. n KGST a lakásépítkezésért A szocialista országokban évente több millió új lakást adnak át rendeltetésének. Az egyre növekvő igények ellátására kidolgozott KGST- tervek középpontjában az iparszerű építés, a hatékony­ság, a minőség javítása áll. Sorra épülnek a házgyárak. Lengyelországban az elmúlt években például 160 házgyá­rat helyeztek üzembe Ro­mániában nemrég újk évente nyolcezer lakás építésére al­kalmas házgyárat avattak. Csehszlovákiában, Magyaror­szágon komplex feladatot jelent az új lakónegyedek építése mellett a régebbi épületállomány modernizá­lása. A jó együttműködés szük­séges ist ha az idei — a tavalyit jelentékenyen meg­haladó — lakásépítési prog­ramokat meg akarják való­sítani. A Szovjetunióban több mint kétmillió, Len­gyelországban 340 ezer, Csehszlovákiában 141 ezer, Bulgáriában 79 és fél ezer, Magyarországon 82 ezer. Ro­mániában 244 ezer, az NDK- ban pedig 163 ezer új lakás építését tervezik 1980 vé­géig. A megoldás: leszerelés Az enyhülés éveiben a kelet-nyugati áruforgalom értéke a sokszorosára növe­kedett. A Szovjetunió azt vallja, hogy csak az együtt­működés valamennyi formá­jának a bővítése és elmélyí­tése teszi visszafordíthatat­lanná az enyhülés folyama­tát. Földünkön minden em­ber legégetőbb problémája a leszerelés, amely a világgaz­dasági helyzet alakulására is döntő hatással lehet. E probléma megoldásának el­érkezett az ideje: az óriási összegeket, amelyeket a fegyverkezés von el, fel le­hetne használni az éhínség, a betegségek felszámolására, természetvédelemre, az ener­giahiány megszüntetésére, vagyis az egész emberiség érdekében és javára. Az enyhüléssel nincs mit szembeállítani: a háború esz­telen, teljesen elfogadhatat­lan alternatíva. A mai nuk­leáris arzenál több mint 1 milliószorosán múlja felül az első amerikai atombom­ba erejét! A vakmerő szá­mítások, hogy a földi civili­záció nukleáris rakétaháború után is fennmarad, épp olyan veszélyesek, mint maga a halál. A fegyverkezési haj­sza elérte a kritikus sebes­séget: ideje rálépni a fékre! Új kiköti) a Dráván Eszéknél, a Dráva-folyón új kikötő épül, amely — el­készülte után — 5 és fél millió tonna teheráru foga­dására és továbbítására lesz képes. A kikötői létesítmé­nyek vízparti hossza 1200 méter lesz, a szabadtéri ra­kodók melletti raktárházai és kisegítő létesítményei 60 000 négyzetmétert foglal­nak el. A régi eszéki kikötő az el­múlt éviben 1,3 millió tonna árut fogadott. Ez évben — az új létesítmények egy ré­szének a bekapcsolódásával — már 2 millió tonna to­vábbítására lesznek képe­sek. Az ideérkező áru főleg olaj,,' szén, érc és építő­anyag. Buschmann bukása „Mindenkit szitává lövetek!” Adóhivatalnokok elképesztő fogása Húszmillió márkás villa a bajorországi Starnberger-tó partján, Rolls Royce, nyitott Merced.es, Range Rover és két hatliteres Daimler a ga­rázsban —' ez a házaspár gépkocsi parkja. A gyerme­kek játékai: öt miniautó, két különleges BNW motorkerék­pár- A négy gyermeknek ez alighanem elegendő, hiszen a legidősebb is csak kilenc­éves. A kis motorkerékpá­rok egyébként 28 ezer már­kába kerülnek. A húszhek­táros parkban látható még egy gyönyörű istálló, fede­les lovardával és ötven arab telivér; értékük meghaladja a két millió márkát. Mindez csupán töredéke Rolf Busch­mann vagyonának. Ám a kastélyt, a parkot kettős drótkerítés veszi kö­rül, testőrök vigyázzák, s tucatnyi harapós kutya, míg a kereskedő Buschmann pár­nája alatt revolvert tart, mert fél. Azaz, hogy csak tartott, mert az ötvenkét esztendős kereskedő nemrég elhagyta birtokát, családjával együtt Svájcba utazott, s aligha áll szándékában visszatérni. Mert elfogatóparancsot ad­tak ki ellene, ő ped.ig is­merőseinek és barátainak üzenetet hagyott hátra, amely emígyen szól; „Min­denkit lelövök, aki fecseg!” Pornófilm és páncélököl Dehát miről? Ugyan mi­től tart Buschmann, a keres­kedő? Az adóhivataltól egész biztosan, de ezért még nem kell lövöldözni. Emigrálni sem. Vagy talán ennél több­ről van szó? Buschmann, ha szószerint értelmezzük, va­lóban üzletember, kereskedő- Mintegy tíz esztendeje sza­badult a börtönből, maid szolid holmikkal, gyümölcs­levekkel és pornofilmekkel kezdett házalni. Tisztes ipar, tisztes kis haszonnal, mini­mális veszéllyel. Ám Busch­mann egy idő után profilt váltott. Bekapcsolódott a nehéz üzletbe, a íegyver-Rolf Buschmann (jobbra) egy svájci luxusszállóban az algé­riai osztrák nagykövettel, Rudolf Torovskival ebédel Buschmann (balra) kínai üzletfeleivel a svájci MOVAG Fegyverműveknél kereskedelemibe. A fényűző villában egymásnak adták a kilincset a pakisztáni, a dél-afrikai, a líbiai, a Szíriái, a kuvaiti partnerek — job­bára civilruhába öltözött ka­tonatisztek. És Buschmann is útrakelt. Legtöbbször Svájcba, de olykor elrepült Argentínába és Chilébe is. A holland bejegyzésű Oude Delft cégérével speciális fegyvereket szállított a har­madik világ országaiba. Gép­ágyúkat, kézifegyvereket, páncélöklöket, speciális fény­­optikás készülékeket. Jól lehet az NSZK törvényei igen csak tiltják az ilyesféle fegy­verexportot, a titokzatos fegyverkereskedelem elké­pesztő mértékeket öltött. Különös vendégek Északi Magnyitka” „Északi Magnyitka” — ez­zel a névvel tisztelik meg a szovjet emberek a cserepo­­veci kohászati üzemet, ugyanis ezáltal a világ egyik legnagyobb vállalatához, az Uráliban levő Magnyitogorsz­­ki Kohászati Kombináthoz hasonlítják. Idősebb testvé­réhez hasonlóan a vologdai területen levő cserepoveci üzem is sajátos akadémia, amelynek tapasztalatai sok­ban meghatározták és meg­határozzák a vaskohászat fejlődését az országban. A „2000” hengersor vezérlőasztala. Termékei nagy kereslet­nek örvendenek sok országban, köztük a KGST-tagállamok­ban ták a munkát csökkentet­­rék az anyagfelhasználást A gyár tovább épül, évről évre egyre több terméket szállít a népgazdaságnak. A múlt év végén olvasztották a 100 milliomodik tonna acélt. Míg az első ötvenmil­lió tonna kibocsátásához 13 esztendőre volt szükség, ad­dig a második félszáz mil­lió tonnát öt esztendővel hamarább érték el. Ez a si­ker nemosak az új kapaci­tások üzembe helyezésének eredménye, hanem közreját­szik benne a legkorszerűbb technológia alkalmazása, a működő aggregátok • széles­körű rekonstrukciója. A legközelebbi időben a cserepoveci kohászati üzem­ben megkezdi működését az új oxigénkonverter üzem, az ország egyik legnagyobb acélolvasztó komplexuma. A következő 11. ötéves terv időszakában nyersvasat fog adni a termelékenységét te­kintve egyedülálló új nagy­olvasztó. Túl a 100 milliomodik tonna acélon Az „Északi Magnyitka” vi­szonylag fiatal: üzemcsar­nokainak építését 1948-iban kezdték meg. Az építkezés gyorsított ütemben folyt. Az első nyersvasat mór 1955- ben lecsapolták. Nem sok­kal később megkezdte a ter­melést a hatalmas kokszoló­mű, kiöntötték az első mar­tinacélt, megjelentek az el­ső acélbugák. Az építők és szerelők sok olyan új mű­szaki megoldást alkalmaz­tak, amelyek meggyorsítot-A cserepoveci kohászati üzem egyik idom­­hengerlő műhelyének részlege Folyamatban van a soronkövetkcző ol­vasztás. Az idén több ezer tonna fémet olvasztottak terven felül S itt jön a dolog pikanté­riája- A múlt évben külö­nös vendégek érkeztek Buschmannhoz, méghozzá tekintélyes kívánságlistával. A felsorolás a speciális fegy­vereken kívül olyan tétele­ket is tartalmazott, mint a T—59-es páncélos. Ámde az NSZK törvényei külön ki­térnek arra, hogy tilos fegy­vereket eladni Kínának, már­pedig a vendégek Feking­­ből érkeztek. Buschmann ügyes fogást eszelt ki. Köz­vetítők beiktatásával, vala­mint holland illetőségű cé­gének közreműködésével száillítgatta a fegyvereket. Fölmerült ugyan egy „apró” nehézség, tudniillik, hogy a kínaiak először nem tudtak készpénzzel fizetni, de Busch­mann megoldotta. Fizetség­képp átvette az elavult kí­nai fegyvereket, hadászati leírásokat, dokumentációkat, s azokat a harmadik világ országainak adta tovább. így a pénzzel már nem volt Egy szerény Az egyelőre nem tudni, hogy a chilei fegyverüzlet­ben kik voltak érdekelve és milyen összeg erejéig, de azt már igen, hogy Ausztria al­gériai nagykövete. Rudolf Torovski hálás levélben kö­szönte meg a Buschmann­­tól kapott becses ajándékot, egy különlegesen fölszerelt gond, sőt, Buschmann dupla nyereségre tett szert. Mind­ez pedig történt abban az időben, amikor az NSZK kormánya visszautasította azt a kínai óhajt, hogy Leopard tankokat vásárolnának. A Buschmann cég akkoriban szállította Pekingnek a fran­cia—NSZK gyártmányú „Mi­lan” és „Hot” típusú pán­célelhárító rakétákat, vala­mint az ugyancsak párizsi bejegyzésű cég az Euromissil termékeit-Azóta kiderült: a közvetí­tésért és közbenjárásért te­temes összegek röpködtek. A nürnbergi Erich Müller 350 ezer márkát kapott. Magas jutalomban: részesült egy kereszténydemokrata poli­tikus, Heinz Schwartz. Buschmann különben sem verte fogához a garast. Egyik beosztottjának egy' nyolcezer márkás bundát ajándékozott, a sofőrjének négyezer már­kás ékszert. Ezek apró fi­gyelmességek voltak. nagykövei Mercedest. „Engedje meg — így a levél —, ennek a ko­csinak az értéke jóval fölülmúlja azt a szolgálatot, amit én önnek tettem”. A nagykövet egyébként osztrák gyártmányú páncélosok szál­lításában működött közre, s ezek a holland cég útján ke­rültek ki az országból. Külön komputer Buschmann bukását az adóhivatalnak köszönheti- De amikor a hivatalnokok a birtokra bementek, a keres­kedő már Svájcban volt. Fel­tehetőleg időben figyelmez­tették. Mit találtak az adó­tisztviselők? Mennyi terhelő dokumentumot? — ezt csak sejteni lehet. Mégpedig ab­ból, hogy a hatóságok ezide­­ig negyven szakértőt és nyo­mozót vontak be a vizsgá­latba, s az adatok földolgo­zásához külön komputer­programot igényeltek. Köz­ben Buschmann a berni Bel­levue hotelben dühöng. Az NSZK rendőrségét szidja. Úgymond,, ezek mind kom­munisták, és fenyegetőzik: „Mindenkit, aki beszélni me­részel, szitává lövetek!” (schiffer) összeállította: Majnár József

Next

/
Oldalképek
Tartalom