Szolnok Megyei Néplap, 1980. szeptember (31. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-03 / 206. szám

1980. szeptember 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Május óta tágas, világos műhelycsarnokban dolgoznak a Fővárosi Kézműipari Vállalat abádszalóki konfekció részlegének varrónői. A közel i millió beruházással készült csar­nokban két műszakban folyik a termelés Ezek a fiatalok Szeszélyes volt a ta­vasz és a nyár. A ter­melőszövetkezetek dol­gozói lesték, várták azo­kat a pillanatokat, ami­kor végre nekiláthatnak a vetésnek, aratásnak. S ha egy kis jó idő kö­szöntött rájuk, dolgoztak éjt nappallá téve, nem volt megállás egy percre sem._____ Reggeltől estig a kombájnon A július—augusztus hősei kétségkívül a kombájnosok. Varró István és Nagy Lajos, a fegyvernek! Vörös Csillag Termelőszövetkezet kombáj­­nosai vidáman beszélnek az aratásról, hiszen már befe­jezték. — Tulajdonképpen gép­szerelők vagyunk — mondja Varró. — Július elejétől au­gusztus elejéig viszont a kombájnon volt a helyünk. Jött sorban: árpa, búza, az­tán egy kis szünet és szep­tember végétől a napraforgó betakarításán dolgozunk majd. Engem már hatodik éve minden nyáron kom­bájnra ültetett az aratás. — Én még csak három éve segítek az artásnál — mesé­li Nagy Lajos. — De azt már tudom, hogy nem kis mun­káról van szó. Az aratási „szezonban” egy hónap alatt a búzának magtárba kellett kerülnie a földekről. Álta­lában reggel hétkor ültünk kombájnra, este tízig dolgoz­tunk. Szombaton, vasárnap is, hiszen megállni nem le­hetett. — Reggel már fél hat, hat óm között kint voltunk, el­végeztük a gépeken az ap-Varró István: Igaz, csak aludni jártunk haza... Nagy Lajos: Nincs sok idő gondolkozni, csinálni kell róbb javításokat. Előfordult az is, hogy este romlott el a gép, és az éjszakába nyúlt a javítás. A szerelők is lelki­­ismeretesen dolgoztak, segí­tettek. Nem volt idő gondol­kozni, csinálni kellett. Igaz, hogy csak aludni jártunk ha­za. .. — A rossz időjárás mel­lett volt-e más probléma az aratásnál? — Éppen az időjárás miatt sok volt a ledőlt búza, — fe­leli Nagy Lajos. — De ez már megoldott gond. Gaz­emelőt szereltünk a kombáj­nok elé, felemeltük a ledőlt búzát... A termelőszövetkezet lehe­tőségeihez képest könnyítet­te, segítette a kánikulában dolgozókat. Az áfésztől ebé­det hordtak ki a mezőkre, így a kombájnosok is me­leg ételt kaptak délben. Az üzemi ebédet azonban nem tudták mindenütt megoldani, a teherautó csak a közeli, fontosabb helyekre jutott el a főtt étellel. A kombájno­sok is kaptak a nagy meleg­ben kólát és szódavizet. Segitellek a csehszlovákok Pataki László gépcsoport­vezető: — A traktorosbrigád mun­káját irányítom az agronó­­musokkal egyeztetve a teen­dőket. A mi feladatunk, hogy biztosítsuk a munkához a gépeket. A traktorok, kom­bájnok, vetőgépek állandó karbantartása nagyon fontos, az elhanyagolt gép megbo6z­­szúlja magát. Az idei tavasz, nyár na­gyon esős volt, ezért vasár­nap, szombaton is dolgoz­tunk, hogy pótoljuk az el­mulasztottakat. Az aratásban általában 18 kombájnunk vett részt, de ha mind a munkaerő, mind a gépek ál­lapota megengedte. 20—21. Az idén is — ez már hagyo­mány nálunk — segítséget kaptunk a csehszlovákiai Rapocvéből. Négy kombájn­nal, egy bálázóval, három teherautóval jöttek hozzánk dolgozni. Persze, visszaad­tuk a segítséget, most a mi kombájnosunk ment át hoz­zájuk, ifj. Fazekas László, aki kiemelkedően dolgozott az aratásnál. Este meleg vacsora A téesz gyümölcsösében találjuk Huber Antal trakto­rost. Éppen körteszüret ide­je van, nagy konténerekbe szedik a téesztagok és az al­kalmi munkások a gyümöl­csöt. — Május végétől október­ig tart a szüret. Cseresznye, körte, barack, alma... van itt minden. Ahogy telesze­dik a konténereket, már pa­koljuk is fel a teherautóra, szállítjuk a Debreceni Kon­zervgyárnak. Nem lehet „la­zítani”, mert a gyümölcs megromlik, nem állhat itt Pataki László: Segítettek a csehszlovákok Huber Antal: Pedig jó len­ne a főtt étel ebédre... napokig. Ilyenkor, szezon idején szombat—vasárnap is kint vagyunk. A túlórát meg­fizetik. Télen viszont keve­sebb a munka, kevesebb a pénz is. Nekem — ha úgy az átlagot nézem — négyezer forint a havi fizetésem. — Hogyan lehet birni a munkát ebben a melegben ? — Vetkőzünk, — mosolyog — leszedünk magunkról mindent, amit csak lehet. —■ Ide is kihordják az ebédet? Komoly lesz az arca. — Sajnos, ide nem. Nem tudom miért, talán túl messze van. Pedig jó lenne a főtt étel délben is Így es­te, ha hazamegyek, otthon eszek meleg ételt. Már tud­ja a feleségem, hogy estére főzni kell. Kétfélét... — Kevés idő marad a csa­ládra. — Igen. Amikor hazame­gyek, ott kezdődik a máso­dik műszak. Ellátom az ál­latokat, a házkörüli teendő­ket. Így alig marad idő a családra. De jövőre azt ter­vezzük, hogy elmegyünk az NDK-ba. Az idén már nem.. A termelőszövetkezet nemcsak a túlóra elszámolá­sával ismeri el a tagok mun­káját. A nagy munkák be­fejeztével, a nyár végén, ősszel kinándulásokat szer­vez. Az idén a Szegedi Sza­badtéri Játékokra vitte a dolgozókat, majd a téesz au­tóbuszával ingyenes kirán­duláson vehetnek részt Pécs —Tokaj útvonalon. Ilyenkor — együtt a családdal — pó­tolják az elvesztett vasárna­pokat. Paulina Éva A szegedi vásáron mutatták be Kérek egy házat! Ipari módszerrel rövid idő alatt Ügy kell elképzelni, hogy a Széchenyi lakótelep valame­lyik panelházából fiókként kihúzunk egy lakást, letesz­­szük a telekre, ráteszünk egy magastetőt, tetőtérbeépítés­sel — és a gondolattól szá­mított száz nap múlva a kulcsrakész családi ház be­költözhető! És azért kell elképzelni, mert az állami lakásépítés anyagi lehetőségeinek beszű­külésével még tovább növek­vő arányú egyéni építkezé­sek még ebben az évtized­ben megkövetelik az ipari színvonalú családi és társas­házépítések elterjesztését. Az alapfeltétel, a házgyári vagy alagútzsalus kapacitás, most bőséggel rendelkezésre áll — a hagyományos téglát téglára módszer viszont az építő­anyagiparban többletberuhá­zást igényelne. Tehát: ipari módszerrel családi ház, sorház, társas­ház. De hogyan? Például Szeged A válasz már fogalmazó­dik: a veszprémi, a nyíregy­házi és az úttörő szegedi épí­tővállalat technikailag és szervezését tekintve már megoldotta a feladatot. A szegedi DÉLÉP a házgyári elemekből, — ugyanazokból, amelyekből a lakótelepeket építette Csongrádiban, Békés­ben — már 1072-ban meg­épített egy hét házból álló utcát Szegeden, a Thököly úton — három hónap alatt! Hónapokig berendezve láto­gathatták az érdeklődők, be­mutatta a 75/1 Lakáskultúra is — épült is belőle később jó néhány. De tanulságai ak­kor még fontosabbak voltak az üzleti sikernél. Ez a sor ugyanis elsősor­ban bizonyíték volt. Alapve­tően átformálta a panel = kockaház szemléletet, a sá­tortető, a tetőtérbeépítés, a terasz új, esztétikus megje­lenést adott az építóblokk­­nak. Beláttatta, hogy az ipa­ri módszerekkel igen rövid idő alatt kitűnő lakás épít­hető: a hőszigetelése például jobb a téglafalénál. A tarto­zékként kapható központi fű­tés a lakótelepivel azonos komfortot biztosít, — a csa­ládi ház függetlenségével, — és generációk tegyüttélésére is alkalmas megoldást ad. És E sorházzal — amely már külön e célra tervezett pa­nelekből épül — érdemes közeli ismeretséget kötni: szép, gazdaságos. A Szegedi Ipari Vásáron plexi-makette­ken mutatták be a kezdő, a kétféle „közbenső” és a „le­záró” lakások modelljét — a tükörképekkel együtt nyolc­féle, területben, elrendezés­ben különböző variációt. A 9—10 méter széles telek 100 négyszögöles: ezen áll a ház, garázzsal, plusz 85—122 négyzetméternyi lakótérrel, elő- és hátsókerttel. A föld­szinten étkezős konyha — 12 négyzetméteres, — kamra, fürdőszoba, W. C. és egy na­gyon szép, 22—27 négyzet­­méteres, teraszban folytató­dó nappali. Ehhez a tetőtér­ben három vagy négy, 10— 14 négyzetméteres félszoba, a döntő érv: olcsóbb is a la­kótelepinél — bár az OJP- hitel kevés volt erre a mód­ra. Emiatt belőle hat-nyolc la­kásos kis társasház fejlődött ki, amelyből 120 lakásos la­kótelep készült — már a ked­vezőbb finanszírozási lehető­séggel. Garázzsal, manzárd­szobával — bármelyik falu­­központban helytálló. És ez vezetett a mai helyzethez: 600 „árvizes” ház pótlására nyújtott be az árvíz után két héttel konkrét (!) vállalkozá­si ajánlatot a DÉLÉP! A most kifejlesztett sorházból pedig már biztos, hogy több, mint ezer lakásos kertváros épül 48 hektáron, Szegedep, 1981-től kezdődő átadással. Erre a megoldásra már 320 ezer (!) forintos hitelt ad az OTP, — így bárhol, ahol köz­­müvesíthető telek van, a DÉLÉP vállalkozik ilyen — reprezentatív megjelenésű — egyes, illetve sorház kivitelű ház megépítésére. (Bárhol: tehát megyénkben is — pél­dául a Szegedhez közeli, és építési gondokkal küszködő Kunszentmártoniban, és — a tiszai vízi panelszállítást te­kintve — a debreceninél ked­vezőbb áron Szolnokon is. ahol egyébként már saját te­lepe működik évek óta!) fürdőszoba, barkácshelyiség, és szárítónak alkalmas tető­tér tartozik. Az okos elren­dezés nemzedékek zavarta­lan együttélésére alkalmas lakást eredményezett — ami a szűkös gyermekintézmé­nyekre gondolva fontos le­het. Színes csempe és fürdő­szoba, igényes tapéta és sző­nyegpadló, sok beépített bú­tor jelzi: minőségben is’ fej­lődés az új „áru”. Ára kulcs­rakészen, telekkel együtt Szegeden 1980. április 1-én 7200—7500 forint/négyzetmé­­ter — amihez tudni kell, hogy az OTP-lakásoknál ez a szám mostanában tízezer! Lehetőség van a „nyersház” építésére is: a szakipari munkák nélkül álló — de vi­zesblokkal már felszerelt — épület így 380—410 ezer fo­rintba kerül — és ezt az építtető egészíti ki lassan­ként munkájával. Hogyan épül a „gyári” csa­ládi ház? Az építtető — ha nem a lakótelepből, az OTP- nél vásárol —, a DÉLÉP-nél családi ház típust választ. A tervdokumentációhoz költ­ségvetést kap, elintézi az épí­tési engedélyt, valamint az alapozást. Bár ez „átlagkon­tár” színvonalú munka, a DÉLÉP ellenőrzi — a panel pontosságot igényel. A pa­nelszerelés 1,5 nap(!), ezután a DÉLÉP tetőt épít, oromfa­lat rak, kéményt falaz, te­raszt betonoz — ez van ben­ne a „nyersházban”. A belső nyílászárók beépítése, a pad­lóburkolás, a tetőtérbeépítés, a beépített bútorok elkészí­tése, a tapétázás, a központi fűtés, víz- és gázszerelés már szakipari munka, amelyhez a DÉLÉP részkivitelezésnél csak szerelési csomagokat árul. Megmaradt tehát az egyéni igények lehetősége — például a szerelésnél, az alá­­pincézésnél. A hagyományos fűtésre is egyszerűsíthető változat közműigénye oly ki­csi, hogy már gátőrház is épült belőle. A rövid építési idő, az anyagbeszerzés elma­radása, az évszázados élet­tartam, a téli építés lehető­sége olyan előnyök, amelyek hosszú távon e mód döntő fölényét bizonyítják májd — nálunk is. Az viszont már ma bizonyított, hogy van e feladatra teljesen felkészült cég. Ha nem is Szolnokon. Szolnok megyében? A gyárilag készült családi, illetve társasház ügye ugyan­is Szolnokon is felmerült, fő­leg a polygon-üzem kihasz­nálása kapcsán. Az eddigi fejleményekről Fauszt Sán­dor, a városi tanács elnökhe­lyettese a következőket mon­dotta : — A SZOLNOKTERV há­rom változatot készít elő az év végi döntésre. A DÉLÉP sorház-ajánlata mellett a SZÁÉV polygon-termékeiből fejlesztendő elemes sorháza (vagy láncháza, átriumháza) lesz a második, és az ÉP­­SZÖV alagútzsaluzással épü­lő PEVA-háza lesz a harma­dik választható megoldás. Á három típus mérlegelésénél a két döntő szempont az ár és az építtető saját munkájá­nak lehetősége lesz. Az első 150 lakás a Bartók Béla úton épül — a Széchenyi lakóte­lep hőközpontjával szemben a távfűtés lehetősége is adott. Szolnokon ezt követően sza­nálás nélküli, közművesített terület nehezen található, így a vidéki építkezésre is számítani lehet — a szolno­ki tanulságok nyomán. Köhidi Imre Sorház, százával A szegedi, 1973-ban panelből épült családi házak A sorház egy tagja: a garázs­­zsal, a nagy nappalival, a há­rom félszobával, a két fürdő­szobával két családnak is ott­hont adhat

Next

/
Oldalképek
Tartalom