Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-12 / 188. szám

Jl 1980. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i SPORT O SPORT O SPORT Együtt sírunk, együtt nevetünk? Érdekes párhuzamossá­got fedezhetünk fel sport­életünkben: miközben a szaksajtó és a közvéle­mény a moszkvai olim­piai szereplést értékeli, a különböző nemzetközi tornákon — mintegy a jövőt megidézendő —, az utánpótlásunk legjobbjai versengenek kosárlabdá­ban, asztaliteniszben, úszásban, vízilabdában. Világszenzációt, valljuk be, ifjabb évjáratú spor­tolóink sem szállítanak. Kézilabdázóink negyedik helye a szocialista orszá­gok versenyén sem túl jó, sem nem túlságosan gyen­ge bizonyítvány. Ugyan­ezért a helyezésért fel­nőtt csapatunkat szigorú bírálat érte az olimpia után. Az ifjúkkal azon­ban — a sajtó tanúsága szerint — elnézőek va­gyunk. Lelkendezve di­csérjük is őket a negye­dik helyért, de nem is­merik a fiatalok az el­marasztalást a többi sportágban sem. pedig az ifjúsági fiú asztalite­nisz csapatunk igencsak vegyes eredményeket szállít az EB-ről. Úgy tűnik, a csapatok körül tevékenykedő tudósítók ■ együtt sírnak — együtt nevetnek az utánpótlá­sunk reprezentánsaival. Szokatlan lesz hát a gyerekek számára, ha néhány év múlva — a felnőtt korba lépve — keményebb bírálathoz kell majd szokniuk. A sikereket senki nem akarja elvitatni azoktól, akik megszerzik. De a félsikereket ne lelkendez­zük túl, mert félő, hoav irreális mércét állítunk ezzel a fiataloknak, ök a következő olimpiák hő­sei lehetnek, bíráljuk te­hát teljesítményüket az ötkarikás versenyeken megszokott szigorúsággal. — Pb — • r i es Szala remek Paróczay csúcsa Alaposan megriadtak hét­fő délután a III. Budapest Grand Prix atlétikai feszti­vál szervezői, hiszen bőséges eső áztatta a színhelyet, a Népstadion rekortánját és gyepszőnyegét. Szerencsére az ünnepélyes megnyitó ide­jére már nem volt gond. Kellemes időben mintegy 30 ezer néző előtt kezdődhetett a sportág ünnepi estje, ame­lyen 15 egykori s idei olim­piai bajnok is bemutatta tu­dását. nem is beszélve a vi­lágcsúcstartókról. A 400 mé­teres gátfutásban a világ- csúcstartó Moses mögött a 'harmadik a szolnoki Szalai. Eredménye: 49.64 új magyar csúcs. 800 méteren Paróczay And­rás csaknem egy másod­perccel megjavította saját, idén felállított országos re­kordját. Az új csúcs 1:46.11. A totó 32. heti eredményei 1. Bp.Spart.—SZEOL AK 1-1 x 2. Bem SE—22. sz. Volán 1-1 x 3. KKFSE—Budafok 3-1 1 4. B.-gyarmat—BKV E. 2-0 1 5. D. Építők—Építőkbe 1-2 2 6. Szeg. Dózsa—BVSC 5-1 1 7. Szekszárd—MÁV DAC 0-0 x 8. Mohács-V.—Bábolna £-1 1 9. Bakony V.—Komló 0-1 2 10. Sabaria—Haladás 2-2 x 11. Debr. USE—Eger 1-2 2 12. Özd—Szol. MÁV MTE 3-1 1 13. Szabó SE—Papp SE “ 2-1 1 +1 Lehel SC—Gyula 1-3 2 LABDARÚGÓ KB II Ismét vékonyan csordogáltak a pontok Ózdi Kohász—Szolnoki MÁV MTE 3:1 (0:1) Ózd, 3000 n„ v.: Eőry. Ózd: Fekete — Bakos, Bíró, Fükő (Sipos a szünetben), Madarász — Varga. Ligeti, Bácskái II. — Utassy, Bács­kái I., Dudás. Edző: Pallagi Róbert. SZMÄV MTE: Bar- tos — Porhanda, Sebők, Ba­A második 45 percben minden ott folytatódott, ahol az első játékrészben abbamaradt: Szatmáriék to­vábbra is könnyedén ado­gattak —• aztán az 54. perc­ben súlyos hibát vétettek a védők. Batárival az élen fr, ■ 86 JE > flX —m f «Íj í .ür|i2 liiS! lg« Ilii Ilii IIP Éli Gyakori jelenet volt az első félidőben: a fehér mezes szol­noki támadók elől Fekete, az ózdi kapus több ízben is el­csípte a labdát. Kapu előtt a csatárok határozatlanok voltak ran, Barna — Csontos, Föl- desi, Batári (Tubák a 65. percben) — Kántor (Szabó a 65. percben), Szatmári, Nász. Edző: Géléi József. Biztatóan kezdte a játé­kot a szolnoki csapat. Sok- mozgásos, ügyesen kombi­nált támadásokkal rendre kínos helyzetbe hozták a megzavarodott ózdi védőket. A 10. percben Porhanda nyi­totta meg a kihagyott hely­zetek sorát; az ötös sarká­ról íölé lőtt. A negyedóra végén nem mindennapi eset­nek lehettünk szemtanúi: Dudás akasztásáért a játék­vezető 11-est ítélt. Szatmári reklamált, hogy a partjelző lest intett, a két bíró tana­kodott, végül Eőry vissza­vonta a büntetőt. Továbbra is a szolnoki csapat volt mezőnyfölényben, a 25. perc­ben Szatmári ügyesen ját­szotta magát tisztára és a hosszú sarok mellé emelt. Nem sokkal ezután egv le­gurított labdát Földesi re­mekül eltalált lövéssel bom­bázott a jobb alsó sarokba, 0:1. Egy perc múlva Nász közelről a kapufa mellé fe­jelt. többen is felszabadíthattak volna, ám Varga jutott lö­véshez, labdája a bizonyta­lankodó Bartosról kipattant, és közelről Ligeti talált a hálóba. 1:1. Megváltozott a játék képe, a hazai csapat magához tért, a szolnokiak pedig kapkodni kezdtek. Az 57. percben Barna elakasz­totta Utassyt, a büntetőt Du­dás lőtte a jobb felső sarok­ba, 2:1. Egyre inkább visz- szaesett a MÁV MTE, és a 80. percben a kitörő Dudás lefutotta a védőket, s a há­lóba helyezett, 3:1. Két ellentétes félidőt lát­hattak az ózd,i nézők. Az első 45 percben a szolnokiak szellemesen, ügyesen kombi­náltak, és eldönthették vol­na a mérkőzés sorsát. Egy rövid kihagyás gólt eredmé­nyezett, ami felhozta az óz­diakat, és ekkor derült ki, hogy a piros-kékeknek tu­lajdonképpen nincs is vé­delmük. Dudás zavartalanul cikázhatott a bal szélen, va­lósággal vitte magával ' a csapatot, ám senki nem állta útját a védősorból. A csatá­Orszógos felnőtt kajak-kenu bajnokság Deitie ötszázon is győzött - Pető tízezren harmadik — Mióta eveznek együtt? — kérdeztük Demétől, miu­tán Kocsissal szombaton megnyerték a kajak kettes ezer méteres számot. — Talán három napja — válaszolt. — Kocsis utolsó éves ifjúsági versenyző, IBV harmadik helyezett volt. Nem számítottunk győzelem­re. — Az olimpiai keret jól fel volt készítve, szombaton azok szerepeltek sikereden, akik kerettagok voltak — hangsúlyozta dr. Parti János szövetségi kapitány. — Na­gyon pozitív a kép, sok min­denre választ ad. Szimpati­kus volt Deméék sikere, hi­szen nem összeszokottságról volt szó, hanem a győzniaka- rás vezérelte őket. Örülök, hiszen Szolnok nagyon sokat tett a sportágért. Rangos nemzetközi versenyeknek, magyar bajnokságoknak adott otthont s az ifjúsági Kocsis a pálya „szülöttje”. Vasárnap az ötszáz méter a meglepetések távja lesz. Igaza lett. Ráadásul olyan kellemes meglepetéssel kez­dődött, amelyre a szolnokiak közül — Deme Jóskát kivéve — senki sem számított. Kitűnően sikerült a kajak egyesek ötszázas rajtja, a szolnoki fiú remek iramban kezdett. Mellette a győri Sztanity megpróbált lépést tartani vele, de sikertelenül. Deme kirobbanó erőben, rendkívül elszántan evezett, s ellenfele, látván a kilátás­talan küzdelmet, a táv felé­nél feladta, visszafordult. De­me pedig végig vezette, csak­nem egy hajóhossz előnnyel Pető 10 ezer! méteren harma­dik ért a célba. Ez aztán megle­petés volt a javából! De tel­jesen megérdemelt! — Jóskának a verseny előtt azt mondtam, hogy erős hajrával lepje meg Sztani- tyoi, ne engedje maga elé. Ha a Rába versenyzője ezt látja, idegileg nem bírja — mondta a befutás után Vár- konyi Géza, Deme edzője. — Már az olimpián láttam Sztanity hibáját. Akkor elr határoztam, hogy Szolnokon gzt kihasználom — véleke­dett Deme. Kenu egyesben Wichmann nem tudta befogni a végig vezető Freyt, a kajak kette­seknél az olimpiai ezüstér­mes Szabó István a bajnoksá­gon is ezüstöt szerzett. A ke­nu ketteseknél az összeszo­kottság döntött. Szép, látvá­nyos küzdelmet vívtak a csa­pathajók. A délutáni hosszútávú dön­tők kezdetben randben zaj­lottak, aztán a K—IV befu­tása után megkezdődött az óvás. Több mint egy órával később hirdettek eredményt, s utána, a K—I 10 ezer méte­res számban, a bajnoksághoz (Folytatás a 6. oldalon.) rok elfáradtak, vérfrissítést a cserék sem jelentettek, vé­gül is a 90 perc során any- nyi történt, hogy a Szolnoki MÁV MTE alaposan ráijesz­tett ellenfelére... Bartos ezúttal bizonyta­lankodott, az első gólban lu­das volt. A hátvédsorban nem akadt kiemelkedő tel­jesítmény, olykor Csontos, Porhanda és Barah is a tá­madásokat segítette. Baráti nehézkes volt, az első tíz percet leszámítva gyengén szerepelt. Az első félidőben Szatmári és Kántor nagy­szerű dolgokat produkált. Földesi és Nász is jó segí­tője volt ekkor a támadá­soknak. A befejezés nekik sem sikerült, az' ózdi roha­mok közepette mind nehe­zebben találták a helyüket. — Pb — Mezőtúri Honvéd—Honvéd Papp ]. SE 2:1 (2;0) Mezőtúr, 2000 n., v.: Aczél. M. Honvéd: Boros — Herédi (Talapa az 50. percben), Dá­vid. Csorba. Mohácsi — Si- lye, Czikora, Oláh — Mar- tinkovics, Nagy J., Kupcsok (Szilagyi a 63. percben). Ed­ző: Bencsik Gyula. Papp J. SE: Gulyás — Dalnoki. Bab­osán, Bodolay, Maxim — Czékmán, Kvaszta (Tóth az 55. percben), Földházi (Ka­pus a 60. percben) — Pal- kovics, Tóth Z.. Szemere. Edző: Vágó György. A 18. percben a 16-oson belül kezeztek a vendégvé­dők, ám a 11-es elmaradt, öt perc múlva Kupcsok szög­letet ívelt kapu elé, és Csorba fejese a léc alatt ju­tott a hálóba, 1:0. A 32. perc­ben ismét kezeztek a ven­dégvédők. a játékvezető ez­úttal határozottan mutatott a 11-es pontra. Martinkovics végezte el a büntetőrúgást, és lövése a jobb kapufa mel­lett csúszott ki a játéktér­ről. Egy perc múlva szabad­rúgáshoz jutott a Szabó SE és Mohácsi mintegy 22 mé­terről bombázott a bal alsó sarokba, 2:0. Az 58. percben csak nehezen szabadult fel a hazai kapu Szemere kapu­fája nyomán. A 65. percben szépítettek a vendégek, Sze­mere beadása id,e-oda patto­gott, végül Palkovics lövése a hálóban kötött ki. 2:1. Az első félidőben a kétgó­los előny birtokában kissé kiengedett a hazai csapat, ami majdnem megbosszulta magát. Végeredményben helyzetei alapján a Mezőtúri Honvéd megérdemelten győ­zött. A védők nagy csatát vívtak a Papp J. SE táma­dóival, közülük Dávid és Csorba nyújtotta a jobb tel­jesítményt. A középpályás sor volt a mezőtúriak leg­megbízhatóbb csapatrésze, itt Oláh. Czikora, Silye volt a sorrend. A csatárok a me­zőnyben villogtak, a kapu előtt azonban nehezen talál­ták fel magukat. A vendég­csapat legjobbjai Szemere, Palkovics, Czékmán és Gu­lyás voltak. — sindel — Honvéd Asztalos SE—Karcag 3:0 (1:0) Nyírtelek, 1600 n.. v.: Var­ga J. Asztalos SE: Uhrin — Lengyel, Bencsik, Orosz, Be- recz — Buzsik, Borbély, Stanev (Neumann a 66. piercben) — Kanyári, Fis- ter, Csernus. Edző: Szűcs Zoltán. Karcag: Szabó I. — Varga, Sándor II., Debrecze- ni, Sándor I. — Szabó II-, Erdei, Hernádi — Tassi, Petró (Antal a 72. percben), Herbály. Edző: Dóka János. Az első negyedórában . a Honvéd vezetett néhány ve­szélyes támadást, azonban a karcagi kapus résen volt. Később feljöttek a vendé­gek perceken belül három szögletet is rúghattak, ered­ménytelenül. A 27. percben Petró a kifutó kapus mel­lett elhúzta a labdát, de ki­sodródott, és odalett a lehe­tőség. A félidő utolsó per-. cében a karcagi védők ha­tározatlanságát kihasználta Fister, és megszerezte a ve­zetést, 1:0. Az 50. percben Kanyári—Fister adogatás végén az utóbbi faképnél hagyta a karcagi védőket, és a tehetetlen Szabó mellett biztosan lőtt a hálóba, 2:0. A hazaiak kissé kienged­tek, Karcag enyhe mezőnyfö­lénybe került, ám a támadok képtelenek voltak helyzetet ki­alakítani. A befejezés előtt öt perccel sebességet vál­tott a Honvéd, és a szétzi­lált karcagi védelem mellett Buzsik beállította a végered­ményt, 3:0. A pontszerzést váró karcagi reményeket egycsapásra szétzúzta a 45. percben váratlanul kapott gól. Az elmúlt évadban még kiesés ellen küzdő Honvéd megerősödve, időnként szel­lemesen játszott, látszott, hogy játékosainak többsége nem újonc az NB II-ben. A karcagiaknak is voltak fel­villanásai. azonban az el­lenfél 16-osánál már elfo­gyott a tudomány. Jó Be- recz, Lengyel, Kanyári, Fis­ter, illetve Szabó. Sándor I., Erdei. Petró. — szöllősi — Gyula—Lehel SC 3;1 (1;0) Jászberény, 1200 n., v.: Tóth L. Gyula: Szabó —Lu- koviczky, Plástyik, Cseh, Otott •— Zámbori, Kocsis Vá­gó — Friderikusz, Molnár (Tóth az 58. percben), Ba­csó (Csathó a 67. percben). Edző: Szűcs Mihály. Lehel SC: László — Czigány, Pozsgai, Szívós (Répási az 59. percben), Lukácsi — Pos­tás, Fejes (Párái a 67. perc­ben), Török — Bacher, Sár­közi, Sebestyén. Edző: Kó- czián Antal. Az első említésre méltó esemény a hatodik percben történt, amikor Sárközi nagy erejű szabadrúgását Szabó a mezőnybe öklözte. Ezután a gyulaiak kezdeményeztek többet. Friderikusz két eset­ben is veszélyeztette a Le­hel kapuját. Meglehetősen unalmas mezőnyjáték folyt a két 16-os között. A 37. percben Kocsis bal oldalról szögletet ívelt be, amely át­szállt László és a védők fe­je fölött, és Friderikusz biz­tosan fejelt a hálóba, 1:0. A 42. percben Pozsgai jó lab­dával indította Bachert, lö­vése Otottról szögletre pat­tant. Fordulás után Molnár lövését. László szögletre ütöt­te, melyből Kocsis a léc fel­ső lapjára csavarta a labdát. Az 57. percben Molnárt Lász­ló gáncsolta a 16-oson be­lül, 11-es! A büntetőt Ko­csis Lajos a bal alsó sarok­ba lőtté. 2:0. A kétgólos hát­rány után a Lehel valamivel nagyobb erővel vetette ma­gát a küzdelembe, és Luká­csi kapáslövését követően Sárközi szögletét Sebestyén a hálóba fejelte. 2:1. A 81. percben Répási jobb oldali beadását Párái közelről cen­timéterekkel fejelte mellé. A 84. percben eldőlt a mérkő­zés: Zámbori jó cselek után Friderikusz elé játszott, aki nagy erővel lőtt a bal alsó sarokba, 3:1. A mérkőzés első felében unalmas mezőnyjáték folyt a pályán, a gyulaiak kényel­mesen adogattak saját tér­felükön. Szünet után a Le­hel rákapcsolt, ám a szépítő gól uitán a vendégek egy ügyes akció végén megpe­csételték sorsukat. A kapu­ban László a 11-es előtt fö­löslegesen szabálytalanko­dott, a közvetlen védelem­ben csak Pozsgai nyújtott elfogadhatót A középpályá­sok kevés labdával segítet­ték a csatárokat, elöl Sár­közi teljesítménye érdemel említést. A gvulai csapát célratörőbb játékkal megér­demelten nvert. közülük Szabó. Otott és Zámbori ját­szott jól. — lászló — Rajtoló kenusok

Next

/
Oldalképek
Tartalom