Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

A Budapesti Gabonaforgalmi és Malomipari Szolgáltató Vállalat szolnoki kirendeltségén júliustól szeptemberig tart a kampány. Az egész megye területéről beérkező, a mezőgazdasági munkákhoz nélkülözhetetlen zsákokat javítják és tisztítják. A napi forgalom 30—40 000 zsák A Kaukázustól Mexikóig magyarok építik Villamos alállomások, távvezeték, metró, hütftház kulcsrakészen kálatait végzik, amely elké­szülte után Ammant a kör­nyező ipari körzetekkel köti össze. A Kohászati Gyárépítő Vállalat Románia négy vá­rosában. öt kohászati elekt­romos ívkemence szerelésén dolgozik egyidőben. A ma­gyar szakemberek nemcsak a műszaki tanácsadásban vesznek részt, hanem együtt dolgoznak román kollégáik­kal. Az egyik öttonnás ke­mence hideg próbái Iasiban éppen ezekben a napokban folynak, s rövidesen üzembe helyezik. Lúgosban két ke­mence közül az egyik mű­szaki átadását is megkezd­ték. a másikban ugyancsak a hidegpróbák folynak. Stre- haiaban jelenleg az összesze­relt kemencetesthez tartozó elektromos kábeleket fekte­tik. Székelykeresztúron pe­dig még csak a munkák ele­jén tartanak, az előkészítő építéseken dolgoznak. A magyar gyár szakemberei a következő hónapokban még 28 ívkemence felszerelése vár Romániában. Már Calcuttában dolgoz­nak azok a magyar szak­emberek. akik részt vesznek India első mélyvezetésű metrószakaszának építésé­ben. Az Uvaterv elkészítet­te az alapdokumentációt, s a helyszínen megkezdte a tervezői művezetést. A Be­ton- és Vasbetonipari Mű­vek a hazai és a prágai metrónál bevált vasbeton- tübbingek gyártástechnoló­giáját szállítja Indiába, és résztvesznek az ottani gyár­tóüzem építésében. A Kaukázus menti szov- hozokban és kolhozokban az idei termést már fogadja az a három magyar hűtőház, amelyeknek szerelési mun­káit a közelmúltban fejez­ték be. Az egyenként 300 vagon gyümölcs tárolására alkalmas hütőházak könnyű- szerkezetes acélvázát a 31. számú Állami Építőipari Vállalat készítette, a szend­vicspaneleket az Alutröszt, a hűtési technológiákat pe­dig a fővállalkozó. Energia- Gazdálkodási Intézet szállí­totta. A megrendelők igen elégedettek a magyar hűtő­házakkal, amelyekből már 35 üzemel a Szovjetunióban. Az Agrober fővállalkozá­sában magyar mezőgazda- sági technológiai rendszer mutatkozik • be Mexikóban. Jalisco államban 5000 hek­táros farmot rendeznek be magyar tervek és elképzelé­sek alapján és magyar köz­reműködéssel. A farmon nagyüzemi technológiát al­kalmaznak, majd ennek ele­meit a bajai kukoricater­melési rendszer dolgozta ki adaptálva a mexikói termé­szeti és talajadottságokra, Az egyedi berendezések, gépcsoportok önálló export­jának 20—30 százalékkal is nagyobb árbevételre tehet­nek szert külkereskedelmi vállalataink, ha a jól jö­vedelmező szellemi exportot is magába foglaló, kulcsra­kész szállításra vállalkoz­nak. Az utóbbi időben egy­re több ilyen üzletkötésre került sor, ami azt mutatja, hogy a fővállalkozásban rej­lő lehetőségeket vállalataink felismerik, s ajánlataikat a tervező és a kutató intéze­tek, a gyárak és az építő­ipari Vállalatok szoros együttműködéssel dolgozzák ki. Kuvaitiban jelenleg két elektromos alállomás szere­lésén még dolgoznak, a sze­relésirányítást magyar szak­emberek végzik. A munkát némileg lassította, hogy négy kamion magyar géprako­mány a ciprusi katasztrófá­nál elsüllyedt, s most a Vil­lamos Berendezés és Készü­lék Művek fokozott erőfeszí­téseket tesz az elpusztult be­rendezések pótlására. Soron- kívül gyártják le a gépeket, s rövidesen útnak indítják. Egyébként az egyik most épülő kapcsolóállomás a leg­korszerűbb licenc alapján készülő berendezésekből áll, helyigénye alig egytiizede a korábban szállított típusok­nak. A Transelektro fővállalko­zásában a magyar ipar első ízben vállalkozott komplett távvezeték építésére külföl­dön. Számos magyar ipar- vállalat, köztük a Magyar Kábel Művek szakemberei­nek segítségével Jordániá­ban a 45 kilométer hosszú vezetékszakasz utolsó mun­A Veszprémi Er­dőgazdaság har­mincnyolc millió forintos költséggel bővífette a zirci feldolgozó üzemét. Az új gépekkel felszerelt üzem­ben évente hu­szonötezer köb­méternyi fát dol­goznak fel a bú­toripari igények­nek megfelelően. Képünkön: rako­dógépei helyezik a rönk fát a gör­gősor elejére. Tanszervásár idején Van annak már vagy há­rom esztendeje, hogy szoci­álpolitikával foglalkozó szak­emberek megkísérelték fel­mérni: mennyibe is kerülhet a családokban egy-egy isko­lásgyermek szeptemberi tan­évkezdése? A számítások természetesen nem lehettek pontosak, a cél az volt, hogy hozzávetőleges becsléssel át­lagot vonjanak. Meghökkentő az eredmény. A 6—14 éves korúak eseté­ben a „becsengetés idősza­kában” átlagosan ezer forin­tot, gimnazistáknál 1500— 2500, szakközépiskolásoknál ennél is többet kell költeni­ük a családoknak. Természetesen nemcsak füzetekre és tankönyvekre. Az iskolába menetel — en­nél sokkal többet jelent. Kö­penyt és tornaszereket, tol­lakat, körzőt, esetenként to- . lómércét, tuskészletet; (ép­pen a napokban került a ke­zembe egyik műszeripari szakközépiskola elsőseinek tanszerjegyzéke, nem keve­sebb, mint huszonhétféle is­kolaszert sorolt fel...) Rajz­táblák, vonalzók, matemati­kai játékok, bűvös kocka (?) külön dressz a sporkörbe ... nem szükséges folytatni, . minden család kapásból fel­tudja sorolni a magáét. Is­kolatáskák súlya tanúsítja, miként gyarapszik szinte megállíthatatlanul a tan­könyvek mennyisége is, újabb és újabb feladatlapok­kal, szótárakkal, segédköny­vekkel. Korszerűbb és igényesebb az oktatás: vitathatatlanul kínálkozik ez ellenérvként, ‘ magyarázatként. A nemré­giben rendezett tankönyvtör­téneti kiállítás, szemléltetően dokumentálta, hogyan lett „egykönyves” tantárgyakból könyvek sorát igénylő, is­meretek tára, mennyivel szebbek és szemléltetőbbek az ábrák, mennyire logika- fejlesztők a feladatlapok, gyakorlati füzetek. Az is tény, hogy az iskolások egy része (vagy a nevelők közül sokan) jószándéktól vezetve, ám egyéni vagy csoportkom­binációknak engedve lépi túl, sajátos követelmény- rendszerével az átlagos tan­szer- és felszerelési normát. Jóllehet a Művelődési Mi­nisztérium csaknem minden évben, ilyen tájt, normatí­vákat ad a felszerelési köve­telményekhez és tiltja kü­lönleges igények bejelenté­sét, — gyakorlatilag csak­nem lehetetlen megakadá­lyozni a sajátos iskolai igé­nyek jelentkezését. A szülők nagy-nagy több­sége pedig: vásárol. A gye­rek érdekében, no meg a kelletlen iskolai megjegyzé­sek megelőzéséért is. És nem­egyszer túl is licitálják a pedagógus-igényeket. Kettős forrásból táplálko­zó túlzások növelik tehát tanévkezdés táján, no meg ezekben a hetekben, tan­szervásárok idején az iskolai ‘felszerelések listáit. Pedig nem szerencsés a túlzás, családi és pedagógiai vonat­kozásban és a takarékosság okán sem. A gyereknevelés nem lebecsülhető terheket jelent azokban a családok­ban, ahol két, vagy több is­kolás felszerelésének gond­jaival kell minden ősszel megbirkózni. A megnöveke­dett csaíádi pótlék, a sok üzemben rendszeresen adott tanszersegély enyhíthet a gondokon —, de nem szün­teti meg őket teljesen. S ha helyeseljük, hogy hivatalo­san is meghatározták az egy­séges, túlzásoktól mentes tanszerlistákat; érdemes a családi, a kisebb közösségek­ben tapasztalható vásárlási túlzások ellen is szólni. Több mint egymillió látogatót várnak Augusztus 19-én nyílik a 69. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Augusztus 19-én hagyományos helyén, a kőbányai vásárvárosban nyitja meg kapuit a 69. Országos Mező- gazdasági ‘és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. Az első magyar Általános Mezőgazdasági Kiállítást 1857 júius 6-tól 12-ig rendezték a budapesti Köztelken és a kör­nyező területen. Hivatalosan ettől a kiállítástól számít­ják a magyar mezőgazdasági kiállítások történetét. A kiállító lista szerint 23 ország és Nyugat-Berlin vál­lalatainak legkorszerűbb termékeit mutatják be. A kiállításon 17 ágazati és ál­talános témájú szakbemuta­tót rendeznek, mintegy 26 ezer négyzetméter fedett és 47 ezer négyzetméter szabad kiállítási területen. Első íz­ben jelentkeznek Űj-Zéland- ból kiállítók, és újdonság lesz a külföldi tenyészállatok bemutatása. A hazai kiállítók — amennyiben elérték a megha­tározott teljesítményszinte­ket — részt vesznek az ered­mény és teljesítmény-bemu­tatókon, de önállóan is be­mutatkoznak. llymódon 109 magyar vállalat állít ki, köz­tük az eredményeikről mél­tán közismert termelési rendszerek közül jónéhá- nyan. így a Bábolnai Ipar­szerű Kukorica termelő kö­zös Vállalat (IKR), a Gödöl­lői Búza-Borsó Termelési Rendszer, a Héki ÁG Cu­korrépa Termelési Rendsze­re. a HSK Hungahib Sertés­hústermelési Rendszer. az ISV. a KA—HYB, a Kapos­vári Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat, a Kalocsa- környéki Agráripari Egye­sülés, a Fajszi Fűszerpaprika Termelési Rendszer, a Kö­zéptiszai ÁG Alföldi Gyep­vetőmag Termelési Rendszer, a Nádudvari KITE, a Hajdú­sági Agráripari Egyesülés, a Szekszárdi KSZE, a TAURI- NA Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat. Megismertetik módszerei­ket, szervezési megoldásai­kat azok a termelőszövetke­zetek, nagyüzemi gazdasá­gok, vállalatok is, amelyek más gazdaságok, kisterme­lők, a háztáji- és kisegítő gazdaságok integrálását vég­zik alaptevékenységük mel­lett. Ilyenek többek között a Dunavarsányi Petőfi Tsz, a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát, a HUNGARONEK- TÁR. az Ócsai Vörös Októ­ber Tsz, a Környei Mezőgaz­dasági Kombinát, a Nádud­vari Vörös Csillag Tsz, stb. Több mint 30 azoknak a kiállító vállalatoknak a szá­ma, amelyeknek termékei (műtrágya, tápok, gép, stb.) nélkülözhetetlen az agrárter­melés számára. A kiállításra meghirdetett eredménybemutatókra je­lentkezett gazdaságok, üze­mek, vállalatok és intézmé­nyek legjobbjai számára, tartósan kiemelkedő . telje­sítményeik elismerésére első ízben 1975-ben- adták át a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter vándordíját, összesen nyolcat. A mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek közül a Duna Kertészeti Tsz, a Kocséri Petőfi Tsz, a Nád­udvari Vörös Csillag Tsz az őrzője a seregnek. Az állami gazdaságok sorából a Bólyi Állami Gazdaság, és az Enyingi Állami Gazdaság vehette át akkor az öt évre szóló megtisztelő elismerést. A Magyar Hűtőipar, és a Nyugat-Magyarországi Fa­gazdasági Kombinát a birto­kosa még a miniszteri ván­dordíjnak. Szolnok megyéből például a palotási Állami Gazdaság szerepel a kiállítók között. Víziszárnyasainak tartási módját mutatja be a nagy­üzem — a zárrendszerű törzskacsatenyésztés szisz­témáját, technológiáját is­mertetik a látogatókkal, és bemutatják az úgynevezett víztakarékos legelőn történő pecsenyekacsa-nevelését is. Állatokkal, hasonlóképpen víziszárnyasokkal, jelentke­zik a mezőhéki Táncsics Ter­melőszövetkezet is Lapunk­ban már szóltunk a lúdtojás termelésének irányított tech­nikai és technológiai megol­dásairól, Egyebek között ezt mutatja be a gazdaság a ki­állításon, valamint kalória szegény takarmányozási. módszerét. A Középtiszai Állami Gaz­daság alföldi gyepvetőmag termelési rendszere a fűfé­lék, pillangós gyepalkotók vetőmagtermelésében elért eredményeit, a héki Állami Gazdaság pedig a cukorrépa termelési rendszer munkáját mutatja be. Két gazdaságban Befejezték az aratást A tiszajenői Tiszamenti Termelőszövetkezet után tegnap a Szolnoki Állami Gazdaságban is befejezték az aratást. A szolnoki mező- gazdasági nagyüzemben jú­lius 15-én kezdték meg a be­takarítási munkálatokat v— 1214 hektárnyi búza és 100 hektárnyi árpa tábláról szál­lították a terményt a táro­lókba. Tizenkét kombájn és 12 szállító jármű dolgozott és a sok eső miatt éjjel-nappal munkálkodtak a szárítóbe rendezések is. Tanácsi vb-ülés Szolnokon *• Ülést tartott tegnap Szol­nok város tanácsának vég- rehajtó bizottsága. A testület megvitatta többek között a telekgazdálkodás helyzetéről, a telekigényekről és lehető­ségekről, az eddig végzett te­vékenységről és a jövő fel­adatairól szóló jelentést. Ezt követően személyi kérdések­ről és előterjesztésekről dön­tött a végrehajtó bizottság. Búlorfa a Bakonyitól Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 180. szóm, 1980. ougusztus 2. szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom