Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-08 / 185. szám

1950. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csendesen zúg a malom Ismét esik. Is­5 merőseim mond­ják. hogy a kar- p cagi határban a __________ lábon álló bú­zából több száz vagonnyit kicsépelt a jég. A ugusztus első napjaiban megjelennek az első híradá­sok: a megyében itt is, ott is befejezték az aratást. A felázott karcagi sziken még van aratni való rendesen. Mély talaj, pangó vizek aka­dályozzák a munkát. Múlnak a napok, nő az idegesség. Aztán megjön a meleg, száraz idő. Hajnali negyed öt van. Mdst ébred Budai József műszakvezető almolnár. Ti­zenegy sertés követel tőle ennivalót. Nagy Kálmánnál háromnegyed ötkor csörög az óra. Mosdik, feltesz égy kávét, elszív egy cigarettát, elkészíti a reggelirevalót. Sarkadi János üzemvezető főmolnár sertéseket, galam­bokat, baromfit etet. Nagy József traktorvezető huszon­nyolc sertéssel bajlódik. Ka­nalas Károly hét hasas ko­cát etet Hat óra. Nagy Kálmán, a 3 ezer vagonos karcagi ga­bonasiló vezéríotermének kezelője beadja az áramot, a többiekkel megbeszéli a napi teendőket, írja a műszak­naplót Budai Jó­zsef a ma­lomban át­veszi a mű­szakot az éjszaká­soktól, el­lenőrzi a rendet, a gépeket, százalékot mér, megál­lapítja, hogy egy mázsa búzából mennyi ke­nyérliszt, mennyi kor­pa, mennyi más lisztfé­leség lesz. Mindegyik rendszer­nek meg­vizsgálja a lisztjét. Ügyel, hogy folyamato­san menjen az üzem, igyekszik megelőzni a bajt. Sarkadi János végignézi a malmot ellenőrzi az al- molnári jelentéseket, mind a három műszakét. Nagy József motorral igyekszik Tilalmasra, a Kö- zéptiszali Állami Gazdaság ötödik kerületébe. A 'bri­gádvezető kiadja az utasí- tiást: „Kocsira kell fogni, búzát kell szállítani a kar­cagi silóba.” Kanalas Károly szintén az allami gazdaságban dol­gozik, de most a gabonasiló felé igyekszik. A betonko­losszus tövében sepregeti az elszórt búzát, ne tiporják a gépek, a pótkocsik ürítésé­nél segédkezik. Ez a mai el­foglaltsága a fiatal gyalog­munkásnak. Nagy József begördül az első fuvarral a gabonasiló mellé. Nagy Kámán a ve­zérlőteremből kiszalad, ellen­őrzi a búzát, hátha szeme­tes és nedves. „Egyetlen mázsa nedves búza százhúsz vagon terményt tesz tönkre a silóban” — mondja, öm­lik az aranyló mag. Nagy József már indítja is a trak­tort. („Menni kell. Útban van az ember feszt. Ha ke­resni akar”), kigördül a Kis­újszállási útra, északnak fordul. Kanalas Károly la­pátolja, sepri a kiszóródott búzát. A vezérlőteremben rengeteg kis színes lámpa ég. Nagy Kálmán mégis biz­tosan tájékozódik közöttük. Figyel, intézkedik, szalad ő maga is, ki a garatból, be a garatba. Eddig ezerkilenc- száz vagon búzát vettek át, amit aztán tisztítanak, ke­Nem kell várni az átvételre A vezérlőteremben rengeteg kis színes lámpa ég Menni kell, ha az ember keresni akar zelnek a tároláshoz, ezután érkezik be a búza a malmi kaptatóra, itt előtisztítást végeznek, megmossák a ga­bonát, meghámozzák, kefé­lik, kondicionálják a pihen­tető kamrákban és már így, teljesen tisztán kerül a mag az első törethengerre. Kar­cagon naponta száztizenöt tonnát őrölnék, különböző lisztféleségéket gyártanak, külön kamrákban tárolják ezeket, homogenizálják, ki­zsákolják. Hatalmas területről hord­ják Karcagra a búzát. Jár­művek igyekeznek a beton- siló irányába Tiszaszentim- réről épp úgy, mint Kende­resről. de a GMV karcagi üzem besegít a tiszafüredi és a szolnoki járásnak is. Vígh Zoltán, a GMV körzeti üzemvezetője járja a gazda­ságokat, nézi a szérűket. — Ami itt van ma, hol­nap nálunk is az lesz — mondja. — Régen a szakmában van: emlékszik ilyen cudar aratásra? — Egyre. 1970-ben még cudarabb volt. Mindig esett. Szeptemberben nem befejez­ték az aratást, hanem ab­bahagyták. — Az idén hatalmas ter­més ígérkezett. — Jó lett volna egy szen­zációs rekordterméssel eldi­csekedni. azonban az idő­járás megtizedelte. — Néhány éve még hosz- szú-hosszú járműoszlopok vártak az átvételre a gabo­nasilónál. Az idén nem lá­tom a várakozókat. — Növeltük az átvevőhe­lyék számát, de az aratás üteme is lassú, az átázott földékről nehezen tudják le­hozni a gabonát, így aztán nem kell várakozni. Felké­szültünk arra, hogy éjszaka is átvegyük a búzát, erre azonban még nem volt szük­ség. Naponta háromszáz va­gonnal tudnánk átvenni, de eddig a legtöbb kétszáztíz vagon volt. Az átvétel felé­nél tartunk, de a jövő évi kenyér már biztosítva van. Dél van, Sarkadi János hazaszalad ebédelni. Kana­las Károly szintén, a város túlsó végén levő északi kül­város felé igyekszik. („Ez nem C-lakás: saját erőből építettem, kölcsön nélkül. Két szoba, konyha, kamra, üvegezett veranda ... Bent van a villany is.”) Két óra. Budai József átadja a mű­szakot a délutánosoknak, megfürdik, elindul hazafelé. Az iparvágányon vagonok állnak, búzát raknak belé­jük. Eddig háromszáz va­gonnal szállítottak exportra a szocialista országokba. A malom zúg, nincs sem­mi hiba. Fél öt. Sarkadi János, ha­zamegy, kertészkedik, má­sodikos gimnazista lánya és hatodikos fia segít neki. Az­után etet. Nagy József az ötödik fu­var búzát billenti le a ga­bonasilónál, ismét Tilalmas felé igyekszik. Sarkadi Jánosék vacsoráz­nak. Nagy Kálmán a vezérlő­terem műszerfalát figyeli, intézkedik. Nagy József leborítja az utolsó fuvar /búzát, elkö­szön. Kanalas Károly söp- röget, aztán ő is jó éjszakát köszön. Nagy Kálmán a ga­bonasilóban áramtalanít, a kulcsot leadja a portán, ha­zamegy, megfürdik, vacso­rázik. Nyolc óra. Sarkadi János beszalad az üzembe, gyors ellenőrzés, rendben van-e minden? Az­után hazaindul. Nagy József most ér ha­za, a jószágait eteti, taka­rítja az ólat. Budai József a televíziót nézi, feje félrebillen. („Mióta előrevették az órát. meg va­gyok szédülve”.) Nagy Jó­zsef mosdik, vacsorázik. Ka­nalas Károly tévét néz. Sar­kadi János olvas: nyugodt, az üzemben minden rend­ben van. Készül az új ke­nyérhez a liszt. VÉGE Körmendi Lajos Fotó: T. Katona László Asztalláb, fogó és nádpalló Negyvenhat millió forint „mellékes" a tiszaörsi tsz-ben fl tömegétkez­tetést vizsgálják a népi ellenörök A tömegétkeztetés helyze­tét — ezen belül a gyermek- élelmezést, az üzemi konyhá­kat, a kereskedelmi vendég­látást — országos vizsgálat­tal mérik fel a népi ellen­őrök 16 megyében és a fő­városban, jelentették be teg­nap Szolnokon, a KNEBtáj- értekezletén, amelyen Szol­nok. Bács, Békés és Hajdú megye NEB-tisztségviselői vettek részt. Mint a tanács­kozáson elmondták, a ha­marosan kezdődő vizsgálatot indokolja, hogy jelenleg az országban 4,4 millióan ve­szik igénybe a tömegétkez­tetés valamilyen formáját, vagyis a lakosságnál?: csak­nem fele iskolai, munkahelyi vagy vendéglátóipari előfi­zetéses ebéd,et fogyaszt. Qanz-MÁVAG Modern szerelőcsarnok Rövidesen megújul, kor­szerűbbé válik a vasúti jár­műgyártás a Ganz-MÁVAG- ban. A gyár évszázados, sö­tét, gyakran beázó csarno­kát felrobbantották. Helyé­re tervezték a vasúti jármű­gyár új óriási szerelőcsarno­kát. Ezzel sokévtizedes el­képzelés valósul meg. Az új üzemcsarnok alapjainak le­rakása már megkezdődött, az épület és valamennyi technológiai sor átadására három éven belül kerül sor. Az óriás csarnok 14 ezer négyzetméter alapterületű és 14 méter magas lesz. Hőszi­getelt alumínium panelekből épül fel, korszerű, fényszű­rős felületvilágítást és mennyezetre szerelhető, úgy­nevezett sárgaernyős fűtést kap. A legfontosabb azon­ban az, hogy így egy terü­letre koncentrálhatják a vasúti jár jnű gyárfás vala­mennyi munkafázisát, így itt készülnek majd a motor­kocsik, mozdonyok, pótko­csik. Csaknem másfélszáz hely­beli, tiszaigari és nagyiváni tsz-tagot, többségében asszo­nyokat, lányokat foglalkoz­tat úgynevezett alaptevé­kenységen kívüli munkával a tiszaörsi Petőfi Termelő- szövetkezet. A gazdaság ti­szaigari kerületében levő ré­gi kovács- és bognárműhe­lyekben rendezték be az el­múlt év végén a faipari rész­leget, amelynek ötvenkét dol­gozója a Budapesti Bútor­ipari Vállalat egri gyáregy­ségének készít két műszak­ban bútoralkatrészeket. Hasznosítják az asztallábak, asztallapok, székülések gyár­tásánál visszamaradó fenyő- és bükkfahulladékot is: tör­lőruhatartókat, húsvágó desz­kákat készítenek belőle. A faipari részleg árbevétele az első félévben meghaladta a négy és fél millió forintot. Nagyivánban a korábban kamiilaszárításra használt régi épületeket újította fel a Petőfi Tsz. Ott kapott ott­hont a fémipari részleg, amelynek negyvenöt dolgo­zója egyszerűbb orvosi mű­szerek — foghúzó fogók, szi­kék, nyelvleszorítók — gyár­tásába „segít be” a Medicor Művek debreceni gyárának. Préselt anyagok csiszolása, műszerezése és szegecselése többek között a részlegben foglalkoztatott tsz-tagok dol­ga. mindezzel az év első hat hónapjában 630 ezer forint­tal növelték a gazdaság úgy­nevezett anyagmentes árbe­vételét. A Hortobágy szélén gaz­dálkodó termelőszövetkezet­ben hagyományai vannak a nádfeldolgozásnak. Az el­múlt télen különösen ió ter­Ülésezett tegnap a Szak- szervezetek Szolnok megyei Tanácsának elnöksége. Az értekezleten — amelyen részt vett Jakab Sándor, a SZOT főtitkár-helyettese, Szabó Ist­ván, a megyei pártbizottság osztályvezetője — a Pannó­nia Szőrmekikészítő és Szőr­mést „takarítottak be”, 700 ezer kéve nád vár feldolgo­zásra a szövetkezet nagy­iváni kerületében. A téli hónapokban száznál többen vágják az alapanyagot, de a kikészítést a tsz harminc, többségében női dolgozója végzi a hárommillió forin­tos költséggel tavaly felépí­tett új nádfeldolgozó üzem­ben. Az idén eddig három és fél millió forint értékben gyártottak nádszövetet, ha­surát és nádpallót belföldi értékesítésre, valamint ké­vés nádat tőkés exportra. Az alaptevékenységen kí­vüli munkát folytató részle­gek létrehozásának többszö­rös hasznát látják a tiszaör­si Petőfi Tsz tagjai- Számot­tevő beruházás nélkül hasz­nosíthatják a termelés kor­szerűsödése révén felesleges­sé vált és felújított gazda­sági épületeiket. A termesz­tési technológia folyamatos gépesítésével felszabaduló, és a közeli munkalehetőség hí­ján korábban tétlenségre ítélt községbeli asszonyok­nak, lányoknak egész évben az időjárástól független mun­kát, biztos keresetet ad a fa- és fémipari részlegek ki­alakítása, a nádfeldolgozó üzem bővítése. Ugyanakkor a közös jövedelem szempont­jából sem közömbös, hogy a tsz vezetősége nem tartja mellékesnek a melléküzem- ágak fejlesztését, hiszen az említett három részleg vár­ható idei 46 millió forintos — a tavalyinál 16 millióval nagyobb — bevétele csaknem egynegyede a közös gazda­ság 1980-ra tervezett összes árbevételének T. F. mekonfekció Vállalat kun­szentmártoni gyárában dol­gozók bér-, jövedelem-, mun­kaügyi, szociális és egész­ségügyi ellátásáról tárgyal­tak. A tegnapi ülés napi­rendjén szerepelt a Magyar Szakszervezetek alapszabály­tervezetének vitája is. Ülésezett az SZMT elnöksége Olcsón, egészségesen Sajtótájékoztató a korszerű étkezésről Bőven lesz az enni-inni- valóhoz alapanyag a 69-ik Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron. És hogy a nyersanyagokat egészségesen alakítsuk át táplálékká — ehhez kíván tanácsaival se­gíteni kiállításán az Orszá­gos Egészségnevelési Inté­zet. Az intézet — a MÉM-mel és az újságírószövetséggel közösen — tegnap sajtótá­jékoztatót tartott szándékai­ról. Elsőként Pálfay István, a MÉM tájékoztatási főosztá­lyának vezetője az élelmi­szertermelők nevében szó­lalt feL Elmondta, hogy az OMÉK kínálata bizonyítja: élelmiszertermelésünk bősé­ges. A termelőknek és az élelmiszeriparnak is az az érdeke, hogy ebből egészsé­ges táplálék válhasson, hi­szen ez alapfeltétele az ex­port növelésének is. László Nándor, az Egész­ségügyi Minisztérium osz­tályvezető-helyettese a kor­szerű táplálkozás és a gazdaságosság összefüggésé­ről beszélt. Cél, hogy amit eszünk, az egészséges és ol­csó is legyen. Emellett gaszt- ronómiailag is jónak kell lennie táplálékainknak, hogy öröm is legyen az étkezés. Az egészségesen korszerű táplálkozásnak a világon mindenütt akadálya a ma­gas ár. Szükségszerű lesz ezért a hagyományos árará­nyok módosítása, elsősorban az állami támogatás rend­szerének változtatásával. Emellett szükség van új technológiákra is. A gyors­fagyasztás, a készétel-válasz­ték bővítése nemcsak a há­zimunkát könnyíti.. de a táp­érték megőrzése miatt is cél­szerű és higiénikus. Űj fe­hérjeforrásokat is fel kell használni az élelmiszerter­melésben. Csak ezekhez tár­sítva lehet hatásos a propa­ganda, amelynek legfonto­sabb eszköze — példaadásá­val — a korszerű üzemi - munkahelyi étkezés. Az élelmiszertermelők — a tej-, a hús-, a konzerv-, a hűtő- és a baromfiipar képviselői sikeres kezdemé­nyezéseikről számoltak be. Máris népszerű a gyümölcs­csel ízesített joghurt és tú­róhab, a pecsenyekacsa, a pecsenyeliba, javult a húsok választéka, hetven féle üdí­tőital kapható, és a fűszer- kínálat is jelentősen javult. Mindezeket terített asztalon be is mutatták az újságírók­nak. Végül az Egészségnevelési Intézet igazgatója, Gonda György adott ismertetést ar­ról a kiállításról, amely az OMÉK-en mutatja majd be a korszerű és gazdaságos étkezés lehetőségeit. Szak­mai napot is rendez az in­tézet augusztus 25-én, ahol ankétot tartanak az üdítő­italok szerepéről, amelyet gasztronómiai bemutató és kóstoló követ. Szeptember 3-án pedig egészségnevelési filmek bemutatójával zárul az OMÉK-en a korszerű táplálkozást propagáló ren­dezvénysorozat. ARATÁSI KRÓNIKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom