Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI XXXI. évf. 183. szám. 1980. augusztus 6., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA BUDAPESTEN Nemzetközi bányászkonferencia öt földrész bányászkül­dötteinek részvételével meg­kezdődött tegnap Budapesten a bányaipari dolgozók VIII. nemzetközi szakszervezeti konferenciája. A nemzetközi számítástechnikai oktató- és továbbképző központ épüle­tében zajló eseményt az SZVSZ-hez tartozó bányász­szakszervezetek nemzetközi szövetsége rendezi, de a 45 tagországból érkezett 150 bá­nyászküldött mellett más bá­nyaipari szervezetek is el­küldték képviselőiket. Jan Lesz-nek, a szövetség elnöké­nek megnyitó szavai után a SZOT és a hazai bányászok nevében Jakab Sándor, a Nemcsak a gyerekektől, hanem a szülőktől is gyak­ran hallani ilyenkor. augusz­tus tájban, hogy „már me­gint kezdődik az új tan­év...” A gyerekek azért pa­naszkodnak, mert teendőik ismét megszaporodnak, a szülők pedig azért dohog­nak, hogy rengeteg pénz el­megy, mire minden szüksé­ges felszerelést megvesznek. Főleg ott megy gyorsan a forint, ahol egyszerre több iskolás kezdi az évet. Ezért örülnek a szülők, amikor munkahelyük figyelmessé­geként néhányszáz forintot kapnak tanszervásárlásra. A legtöbb megyei vállalat­nál, üzemben, szövetkezetben már megkapták a pénzt, de van ahol majd csak a követ­kező napokban fizetik ki. A MÁV Járműjavítóban már évek óta hagyomány, hogy az iskolakezdés előtt a nagycsaládosok és a gyer­meküket egyedül nevelők segítséget kapnak, hogy meg­vegyék a tanszereket. Az idén mintegy száz család kap 18—20 ezer forintot, amelyet két forrásból bizto­sítanak: a vállalati és a szakszervezeti segélykeret­SZOT főtitkárhelyettese kö­szöntötte a konferencia részt­vevőit, majd Simon Pál ne­hézipari miniszter méltatta az esemény jelentőségét. Ezután Alain Simon, a bá­nyásztagozat főtitkára szá­molt be a bányaipamak a vir lággazdaságban elfoglalt he­lyéről és a bányászok hely­zetéről. A plenáris ülés befejezése után az afrikai államok kül­döttei vitatták meg a konti­nensük bányászainak helyze­tét, s a mozgalmuk előtt ál­ló feladatokat. A konferencia ma szekcióüléssekkel folyta­tódik. bői. Egy-egy család 600—1000 forint segélyben részesül, a pénzt augusztus második fe­lében fizetik. A Volán 7- számú Vállalata az új tan­év előtt több mint kilenc- száz gyerek iskolába indítá­sához ad segítséget. Gyer­mekenként 200 forintot kap az a szülő, aki a vállalat pénztárában felmutatja a tanszervásárlásról szóló kö­zületi blokkot, természetesen a meghatározott összegről. Az előzetes számítások sze­rint az idén mintegy 180 ezer forintot kapnak a szülők, többet mint tavaly, hiszen az elmúlt évben az egygyer­mekesek nem kaptak segít­séget. Ez a gyakorlat már négyesztendős és jól bevált. A pénz kifizetése folyamatos a szolnoki, a jászberényi, a mezőtúri és a karcagi tele-- peken. Az iskolakezdés előtt nem feledkeznek meg a gyerme­kes dolgozóikról a Május 1. Ruhagyár szolnoki üzemében sem. Az egy gyermeket ne­velő szülők — a körülmé­nyektől függően — általában 600—800, a két gyereket ne­velők pedig 1200 forintot kapnak, a huszonhat nagy­Waldheim Thaiföldön Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, tegnap reggel heli­kopteren Bangkokból Thai­föld Kambodzsával határos területeire. utazott, hogy a helyszínen tekintse át a kör­zetben kialakult robbanásve­szélyes helyzetet. A feszült­ség oka az, hogy polpotista- fegyveresek thaiföldi tábora­ikból be-betörnek Kambod­zsa területére. Waldheim tegnap befejezte négynapos vietnami és thai­földi látogatását, s Bangkok­ból pihenés céljából Auszt­riába utazott. Elutazása előtt tartott sajtóértekezletén a főtitkár hangoztatta, hogy minden tőle telhetőt megtesz a két ország közötti párbe­széd előmozdítása cáljából. családos dolgozó — öten négy, ketten öt gyereket ne­velnek — egyenként 1200— 1500 forintban részesül. A gyár a fizikai dolgozóinak 53 ezer 800, az adminisztratív és egyéb munkakörben dol­gozóknak 9500 forintot ad még ebben a hónapban. A Papíripari Vállalat szol­noki gyárában szintén augusztus második félében fizetik a tanszervásárlási se­gélyeket. A központból, a vállalati szakszervezeti ta­nácstól erre a célra 19 ezer forintot kap az üzem kol­lektívája, de jut a rászoru­lóknak a helyi szakszerve­zeti költségvetésből is. Hat­vanhét nagycsaládos és húsz. gyermekét egyedül nevelő szülő részesül 400—1500 fo­rint kedvezményben. A Pan­nónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni üzeme 1971 óta támogatja rendszeresen iskolakezdés előtt a nagy­családos és a gyermeküket egyedül nevelő dolgozókat. Augusztus második felében mintegy 15 ezer forintot fi­zetnek ki a rászorulóknak. — sze — Látástól vakulásig Aratási riportsorozatunk harmadik része 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal fl Mátrában és a Biikkben Növekszik az idegenforgalom A Mátrát és a Bükköt még alkalmasabbá kell tenni ven­dégek fogadására, gyógyüdü- lésre, téli sportolásra és az ifjúsági turizmus fogadására is — hangoztatták tegnap Egerben, a Mátra, Eger, Nyu­gat-bükki Intéző Bizottság elnökségének ott megtartott ülésén. Az üdülőkörzet hely­zetével, fejlesztési feladatai­val, lehetőségeivel foglalkozó ülésen rámutattak arra is, hogy az utóbbi évek forgalmi adatai már egyértelműen jel­zik: a korábbihoz képest mind a Mátra, mind pedig a Bükk idegenforgalmi szere­pe jelentősen megnövekedett. Ez szinte korlátlan lehetősé­geket teremtett a további fejlesztéshez; Szilvásváradon új szálloda nyílt, és fedett lovarda épült. Megkezdték az első üdülőszövetkezetek szer­vezését, s ugyanakkor kem­pingek és motelek építésével is javítják a vendégfogadás feltételeit. Bejelentették az ülésen, hogy megkezdték a mátrai „Lanovka” tervezését. Mát­raháza és Kékestető között szállítja majd az utasokat. Készülnek a demjéni gyógy­víz hasznosításának tervei is. Felkészülés a tanévre, segít a munkahely Ezrek a nagycsaládosoknak és a gyermeküket egyedül nevelőknek A jászradányi Vegyesipari Szövetkezet lakatos műhelyé­ben nagykapukat, kerítéselemeket készítenek a lakos­ság részére ■ ■■ ■ ■ rw r _ Jövedelmező agazat, hasznos beruházás ÚJ létesítmények — sertéseknek A tiszaföldvári Lenin Ter­melőszövetkezet két szakosí­tott sertéstelepet üzemeltet. A telepekről, ahol összesen 1310 KA-HYB kocát tarta­nak, az elmúlt évben 2700 tonna vágósertést bocsájtot- tak ki, 4,11 kilogrammos faj­lagos abrakfelhasználás mel­lett. A termelőszövetkezet ASROKOMPLEX rendszerű telepe — melynek bővítését megkezdték — 1978. évi ter­melési eredményei alapján az ország 10 legjobb hasonló tevékenységű üzeme között szerepel. A sertéságazat eredmé­nyességét azonban mégsem az említettek mutatják leg­egyértelműbben, hanem az a tény, hogy az elmúlt évben 16 millió forinttal járult hozzá a szövetkezet nyereségéhez. Ez a nyereség 3 millió forint­tal meghaladja az előző évit, és 23,2 (százalékos jövedel­mezőségi szintet biztosít. A telepek meghatározó je­lentőségét alátámasztja to­vábbá az is,. hogy a kenyér- gabona termesztéséről ismert gazdaságban a búzaágazat 36 millió forintos tervezett ár­bevételével szemben a sertés- ágazatnak 93 millió forint az idei árbevételi terve. Az üzem vezetői a jövedelmezőségi vi­szonyok alapján határozták el a sertéstartás bővítését. Alaposan megvizsgálták a leggazdaságosabb rekon­strukciós bővítés lehetősége­it, és így esett választásuk az AfiROKOMPLEX rendszer által javasolt épülettípusok megépítésére. A bővítési terv szerint a meglévő A«RO- KOMPLEX-telepeken kiala­kítanak három, 460 férőhe­lyes, nyitott oldalfalú koca­szállást, egy 384 férőhelyes nyitott tenyészsüldő-szállást, hét, 520 férőhelyes, malac- utónevelő konténer-istállót és négy, 1100 férőhelyes, nyi­tott hizlaldát. A meglévő épületekben belső átalakítá­sokat és rekonstrukciót ter­veznek. Az utóbbit úgy szer­vezték meg, hogy a kivitele­zés iedeje alatt sem csökken a termelés volumene. A 69 millió forintos beruházás eredményeként 2240-re nö­velhető a kocalétszám és 4200 tonnára a vágósertés-terme­lés. A jelenlegi, évi 1200-ról 3800-ra emelik a háztáji gaz­daságok részére bérhizlalásra kiadott süldők számát is. A rekonstrukciós bővítés át­adási határideje 1982. június 30., de a gazdaság vezetői sze­rint a kivitelezés meggyorsí­tásával már 1981 végére üzembe helyezik az új léte­sítményeket. Sz. M. Fülöp István a kisütőkemnce előtt tapasztott, nagy teherbírású rugókat 860 fókon edzik. A közéiben alig lehet megma­radni, nem véletlen, hogy a rugókovácsok hetenként két órával kevesebbet dol­goznak, mint a többiek, és ha harminc évet eltöltenek a szakmában, ötvennégy esz­tendős korukban nyugdíjba mehetnek. És a pékek! A Sütőipari Vállalat szolnoki sütemény­üzemének egyik kemencéje előtt Fülöp István kisütő szakmunkás szerint legalább hatvan fok van. Míg ki nem nyitják a kemence ajtaját. Akkor ugyanis kilencven. De hát érthető, hiszen 300 fokon sül ropogósra a kifli, zsemle, amelyeknek kora reggel a boltokban kell vár­ni a vevőket. B. J. Fotó: T.K.L. f§ e még ezt a torok tikkasz­tó meleget is lehet fokozni. Igaz, hogy csak mesterségesen. A Tégla és Cserépipari Vállalat szol. noki gyárában például az ud­varon har­minchét fokot mutatott a hő­mérő, ám a ke. mencék köze­lében, ahol a behordok dol­goznak, leg­alább ötvenet mutatna. Oda azonban nem tesznek hőmé­rőt, mert anél­kül is tudják, hogy valahol a közelben lehet a pokol kapu­ja. (Nem cso­da, ha a szük­séges negyvenöt helyett mindössze harmincán égetik, szárítják és hordják a tég­lát a gyárban: tavaly hu­TALÁN HIHETETLEN.., nyék és a krónikus munka­erőhiány miatt a kívánt 32 ezer tégla hejyatt esetleg tízezer készül naponta. A MÁV Járműjavító szol­noki üzeme az utóbbi né­hány évben óriásit fejlődött. szonkilencen hagyták ott a téglagyárat és huszonheten léptek be helyettük.) A rend. kívül korszerűtlen körülmé­Eltűntek a koszos, fullasztó- an alacsony mennyezetű mű­helyek, a helyüket tágas csarnokok váltották fel. Egy műhely idézi már csak a múltat; a rugóková­csoké. A lemezekből össze­A berakó pótolja a vízvesz­teségét Sípos István és Dobos De­zső „meleg helyzetben” Hömérő az udvaron

Next

/
Oldalképek
Tartalom