Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-05 / 182. szám
1980. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEí NÉPLAP 3 „Apu mikor jön A meteorológia jó időt ígért, igaza lett. Tiszarof- fon kialszanak az utcai lámpák. Hajnalodik. 'itt is, ott is megnyikkan egy- egy kenetlen ajtó. Ébred a falu. fél öt van. Felserken ifjú Zámbori Mihályné. tesz-vesz a' ház körül, a konyhában. Felkel a férje is. Fél hat még nincs, elbúcsúznak, a férj miunkába indul. Fél hat: a fiatalasszony négyéves kislányát viszi az óvodába, a nagyobbiknak, a kilencesz- tendős leánykának még a lelkére köti, hogy minden rendben legyen- Farkas Ernő, a tiszaroffi Aranykalász Tsz elnöke a központ felé igyekszik. Az iskola melletti hosszú fehér házban is mocorognak. Már talpon van ifjú Kovács István, a felesége reggelit készít neki. A tizenöt hónapos Zsuzsi még alszik. A huszonkét esztendős férj, akinek az idei az első aratása, elmegy. A felesége még kicsit visszabújik az ágyba. Hat óra. Ifjú Zámbori Mihályné bemegy a Compack kapuján, egyenesen az Ultrát csomagoló műhelybe, megkezdi a műszakot. Most kel fel idős Kovács Istvánná, eteti a csirkéket, kacsákat, a malacokkal bajlódik. Fél hét. Gyarmati István, a tiszaroffi étterem vezetője kikászálódik az ágyból. Ifjú Zámbori Mihályné az Ultrát csomagolja. Egykilós zacskókat rakosgat, tizennyolc darabot: ennyi kerül egy zsákba. Akkor a zsák száját lezárja- Aztán ismét: két kiló, négy, hat, nyolc, tíz... tizennyolc kiló. zsákot lezárni. Idps Kovács Istvánná a háromszáz négyszögöles kertben kapálgat. Hét óra. Gyarmati István már az étteremben van. Megbeszélik a napi teendőket a felszolgálókkal, a csapossal, a szakácsnővel... Illetve a szakácsnővel nem, mivel az lebetegedett, ezért ma a szakállas üzletvezető ölti magára a fehér köpenyt. Főzéshez készül. „Eredetileg szakács vagyok” — mondja. „Az a szakmám.” „Mi lesz a mai menü?” „Alföldi gulyás és túróscsusza.” Nyolc óra. Ifjú Kovács Istvánná reggelit készít, most kel fel Zsuzsi. Finom por szállong a levegőben, tüsszentenem kell. Ifjú Zámbori Mihályné felmarkol két Ultra-csomagot, a csomagolóhoz teszi. felmarkol kettőt, leteszi, felmarkol kettőt, leteszi, felmarkol kettőt... Parkos Ernő, a napi postáját bontja, intézkedik. Megbeszélés a vezetőkkel. Amikor van egy kis ideje, a gondokról kérdezzük. „Még az elején tartunk" — mondja. „Eddig annyi problémánk volt, hogy a tiszafüredi gabonaforgalminál nem készültek fel az őszi árpa átvételére, így hat kocsival Karcagra kellett küldeni.” A falu, az aratás hátországa mindennapos életét éli. Az asszonyok bevásárolnak, az ebédet tervezgetik- Az ABC-áruház felé tart ifjú Kovács Istvánná is a kis Zsuzsival, bolyonganak a polcok között. Az üzlet előtt idős férfiak diskurálnak. Az aratásról adják-veszik a szót, hogy téeszközgyűlést akartak tartani, dehát elég sokat kellett várni az aratókra, mivel azok erősen dolgoztak, mentették a Tisza árteréről, a nyári gát mögül az őszi árpát, igyekezni kellett, mert igen gyorsan emelkedett a víz, úgyhogy még Tiszaburá- ról is Tiszabőről is jöttek segíteni kombájnok, sikerült is megmenteni a termést. jó nagy érték volt az... Idős Kovács Istvánné dolgozni megy az óvodába, ahol dajka, állandó helyettesítő- Tíz óra van. Farkas Ernő indul a határba, az aratókhoz. Ifjú Kovács Istvánná hazafelé ballag Zsuzsikával a boltból. Ifjú Zámbori Miháylné felmarkol két Ultra-csomagot, a csomago- lóhoz teszi, felmarkol kettőt, leteszi, felmarkol kettőt, leteszi, felmarkol kettőt... Az utcán kombájnok vonulnak végig, az emberek kiáülnak a kapuba, nézik az óriási gépeket. Kovács Zsuzsi is abbahagyja az iromba macska gyormrozását. a kerítéshez totyog, kiabál, hogy „Apu! Apu!” És integet. Négyezer kiló Ultra egy műszakban Ifjú Zámbori Mihálynét faggatjuk. „Amikor nincs aratás, a férje segít otthon?” „Bizony segít. Olyankor csak úgy délután ötig dolgozik, aztán hazajön. Megeteti a malacokat, vacsorára főz egy lecsót, ilyesmit... Addig én moshatok...” _ „Aratáskor?” „Rámszakad minden. Gépkocsivezető a férjem a té- eszben.” Dél van. Kovács Zsuzsika levesből kihateszott megy- gyet szopogatja, nagyon ízlik neki. Ebéd után lefekszik, közben az édesanyja mosogat, rendbeteszi a konyhát. Jármű gördül az étterem elé, munkások szállnak le róla- Kezet mosnak, elhelyezkednek az asztaloknál. „Megjöttek az aratók!” — szól be a pincér a konyhába, és máris hordja a gőzölgő tálakat. Alföldi gulyás... Gyarmati István alig ér rá, gyorsan sorolja: „Harminc- negyven emberre főzünk most plusz. Az aratókra. Jó az ellátásunk:: a Középti- szavidéki Áfész mindenről gondoskodik, saját húsüzemünk küldi a húst, kapunk elegendő sört, üdítőt is...” Már rohan vissza a konyhába. Megszólítok egy kom- bájnost; „ízlett az ebéd?” „Megmutatja a tányér” — mondja. Az elhagyott asztalokra nézek: üresek a tányérok. A fiatal pedagógussal, ifjú Kovács Istvánnéval beszélgetünk. haza?” „Az aratás miatt most miről kell lemondania a férjének?” „A hobbikról. Mindig bütyköl, a múltkor például elektromos csengőre szerelte át az ébresztőórát, a gyógyszertárig elhallatszott a hangja. Most olyan ébresztőórát készítene, amelyik szignált játszik — dehát nem ér rá- Kombájnozik. Szobrokat is farag, rajzol, készített magának faesztergát. csinált sakkészletet, repülőgép-mo- delleket... Most ez is szünetel. Az edzések is: mindketten pingpongozunk, a férjem ráadásul a roffi focicsapat kapusa ... Sajnálja, hogy nem láthatja az olimpiát, de én mindenről beszámolok neki. Ha nincs aratás, sokat segít nekem, nagyon szeret takarítani, sétál és játszik Zsuzsival, vizet hord a nagymosáshoz... Hát ilyenkor nem .. Két óra. Ifjú Zámbori Mihályné kimegy a Compack kapuján, hazafelé indul. Otthon nekilát a főzésnek: húslevest, zöldbabfőzeléket készít- Három óra elmúlt. A fiatalasszony már mos, vasal. Kovács Zsuzsi felébred, öl- tözés közben játszogatnak édesanyjával ,aztán sétálgatnak, nézik a vizet a Tisza gátjáról, könyvet lapozgatnak a könyvtárban. Közben a nagymamát, idős Kovács Istvánnét fogjuk vallatásra. „Én már edzett vagyok az aratásban” — mondja. „A férjem huszonhat éve tagja a téésznek, körzetis szerelő. Tudom, milyen fontos munkát végez, úgyhogy itthon mentesítem még a férfimunkák alól is. Most az aratás a legfontosabb... Na meg az unokánk, a kis Zsuzsi.” Ifjú Zámbori Mihályné uborkát rak el. Fél öt: rohan a gyerekért az óvodába. Fél hat: a malacokkal viaskodik, etet- A kislánya időről időre az utca felé sandít: „Apu mikor jön haza?” „Este.” A fiatalasszony ismét az uborkát teszi el. Idős Kovács Istvánné hazamegy a munkából,. eteti az állatokat. Kovács Zsuzsi az esti tornát végzi anyukájával, jókat kacag. Aztán már alszik. Este van. Ifjú Zámbori Mihály a feleségét befőzés közben találja, de az asz- szony máris odakészíti neki a vacsorát, miközben a férje mosdik, borotválkozik. Aztán a feleség inget, nadrágot vasal. A gyerekek alszanak. Idős Kovács Istvánné vízmelegítés közben az aratásról érdeklődik férjétől, aztán a kis Zsuzsiról mesél. Ifjú Kovács István vacsorázik, a felesége csendesen nézi, várakozik. Ifjú Zámbori Mihályné leszedi az asztalt, megveti az ágyat. Fél tizenegy elmúlt- Sötét van. A fiatalasszony végre kinyújtózik: legalább 4 ezer kiló Ultrát emelt ma. (Folytatjuk.) Körmendi Lajos Fotó: T. Katona László II nők helyzetének javítása elválaszthatatlan a békés fejlődéstől Sajtókonferencia a koppenhágai világtanácskozásról A helyi háborúk, a háborús veszély mindenekelőtt a fejlődő országokban akadályozza az ENSZ „a nők évtizede” Mexikóban kimunkált programjának végrehajtását — ezzel a gondolattal vezette be Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, tegnap az MNOT székházában megtartott sajtókonferenciát. A találkozón az Egyesült Nemzetek Szervezetének koppenhágai világkonferenciájáról és fórumáról számoltak be az eszmecseréken részt vett magyar küldöttségek tagjai. A magyar kormánydelegációt vezető Erdei Lászlóné a továbbiakban aláhúzta: a konferencián részt vett 145 ország küldöttsége döntően egyetértett abban, hogy a nők egyenjogúsításáért folytatott harc akkor lehet igazán eredményes, ha az erőfeszítések szerves részét jelentik az adott állam politikai, gazdasági, társadalmi intézkedéseinek. A tőkés országok megpróbálták „politikamentesé” tenni a találkozót, ám törekvéseiket keresztezték a szocialista államokból, a fejlődő országokból érkezett küldöttségek. Végüiis 178 felszólalás, és sokszor késhegyig menő vita után 200 cikkelyből álló akcióprogramot, s 40 kiegészítő határozatot fogadtak el. A dokumentum kiemeli: az egyenlőség, az együttműködés, a béke szabja meg a következő öt esztendő erőfeszítéseinek eredményességét is. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a kormányoknak fontos feladatuk, hogy fellépjenek, konkrét intézkedéseket hozzanak az újgyarmatosítás, a fajüldo- aés ellen, hiszen például az appartheid következményei szinte lehetetlenné teszik a nők felemelkedéséért folytatott gyümölcsöző küzdelmet. S ugyancsak sürgetően tartozik ide: az új demokratikus, nemzetközi gazdasági rend kialakítása. A konferencia tevékenységében tükröződtek a meglevő feszültségek következményei is. Izrael, valamint a néipirtó Pol-pot rezsim képviselőjének felszólalásánál a küldöttek jelentős része tiltakozásul elhagyta a termet. Általános helyeslést váltott ki viszont Afganisztán delegációjának a tárgyalásos. (politikai rendezés mellett állást foglaló nyilatkozata. A küldöttek elítélték a bolíviai haladó kormány puccsal történt megdöntését. A háromtagú magyar delegáció a vitákban, az állás- foglalások előkészítésében eredményesen munkálkodott. Ugyanakkor egy figyelemreméltó tanúlság: elgondolkodtató, hogy a nemzetközi közvélemény milyen keveset tud a szocialista országokban élő nők helyzetéről, a fejlődés eredményeiről. Papp Anna, az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának a konferencián részt vevő titkára az MTI tudósítójának kérdésére válaszolva elmondta: több felszólaló is foglalkozott Helsinki eredményeivel, a madridi találkozó előkészületeivel. Síkra szállt a spanyol fővárosban ősszel megrendezendő konferencia konstruktív szellemű megtartása mellett. Bokorné Szegő Hanna a nők elleni diszkrimináció valamennyi fajtájának felszámolásáról szóló, az ENSZ tavalyi közgyűlésén elfogadott egyezményről számolt be. A dekrétumot a koppenhágai konferencia kezdetéig hat ország — köztük Magyarország — már aláírta. Valamivel vastagabb * Több építőanyag az árvíz- károsultaknak A Tásza-völgyében még több mint 15 ezren dolgoznak a megáradt folyók gátjain és védekeznek a belvíz ellen. A közvetlen veszély elhárításában Békés megye hat téglagyárának munkásai is részt vesznek a gátakon, de az építőanyagipar dolgozó» már a következő nagy feladatra, a víztől megrongált elpusztult épületek helyreállítására gondolnak kezdeményezéseikkel. A tarcali köbányászok a hét végén 35 tehergépkocsival, a szobiak pedig 30 vagonnal küldtek több követ az árvédekezéshez. Szőlőtelepítés 175 hektáron A hároméves szőlőtelepítési program befejezéséhez közelednek a Jászsági Állami Gazdaságban. A 36 millió fö- rintos fejlesztés során a gazdaság felújította régi telepítésű, hagyományos művelésre alkalmas szőlőterületének nagy részét. A felújítás lehetővé teszi az univerzális művelő- és betakarítógépek alkalmazását, a sorközi gépi művelést és a vegyszeres gyomirtást. Nem panaszkodnak mostanában a vállalati sztk- ügyintézők, hogy nincs munkájuk. E hó elején kettőzött figyelemmel készítik a statisztikát, az eddiginél is gondosabban nézik: hot, hány gyerek van? Ugyanez — nagyobb mértékben — jellemzi a SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatósága megyei igazgatóságán a családi pótlék osztály dolgozóit is. A nemrég megjelent rendelet szerint júliustól emelkedik a családi pótlék, a három- és többgyermekes családok, az egyedül élők örömére. A megyei igazgatóság négyötezer családot tart nyilván, ahová e hónap végén többet visz a postás. Nem is kevéssel, hiszen a háromgyerekesek már 1980, a négygyerekesek pedig 2640 forintot kapnak e hónaptól kézhez. A négygyermekeseknél kereken hatszáz, a hármasoknál 450 forint az emelkedés. Természetesen az összeg akkor ennyi, ha kiskorú, egészséges minden gyerek, hiszen a beteg gyermeket nevelő családoknál ennél is több jut. Minden bizonnyal a többletnek is megvan a helye. A Tiszamenti Vegyiműveknél — mint sok megyei nagyvállalatnál — üzemi SZTK gondoskodik a családi pótlék kifizetéséről. Volt, ahol már túl vannak az első munkán, hiszen a hónap eleji fizetések lassan a családi kasszákba is kerülnek. A Tiszamenti Vegyiműveknél a héten írják a bérjegyzékre, kinek, mennyivel több pénzt fizetnek 11-én. ötvenhárom munkáscsaládnak már 2640 forint „jár” családi pótlékként. Valamivel vastagabb lesz a fizetési boríték, több a pénz. Augusztus eleje van, ilyen- ke- sok családban, ahol több iskolásgyereket nevelnek, tervek, elképzelések születnek. Szeptemberre, az iskolakezdésre ugyanis sok minden kell. Hamar kinövik a srácok a tavalyi melegítőt, kis- és nagykabátot, tornacipőt és fehérneműt. Az augusztus ezért nehezebb, több pénz kellene. Nos, ez az augusztus valamivel enyhíti a szülők gondjait. Kerekednek a családi tervek, — enyhülnek a család terhei. — sj — A Budapesti Konzervgyárban évente közel százhúsz millió doboz ételkonzervet készítenek. Termékeik mintegy negyven százalékát külföldi piacokon, NDK-ban, Hollandiában és Szovjetunióban értékesítik, de eljutnak a pesti konzer- vek Ausztráliába és Kanadába is. Képünkön: a korszerű doboztöltő gépen naponta közel 22— 26 ezer fél kilogrammos konzerv készül Az üres tányér mutatja, hogy ízlett az ebéd ARATÁSI KRÓNIKA!
