Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

I960, augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP II % A IRD 11 DID Fények és árnyak a nyárban NRPSZÚRftS, ÉTELRQMLáS, ZflVflRVESZÉLY A nyár hasznát, elő­nyeit és örömeit meg­nyirbálhatják azok az ártalmak, veszedelmek és károk, amelyek any- nyira megbújnak, hogy sajnos — alig vesz róluk tudomást az ember. Pe­dig az óvatosság bizton­ságosabb, mint a hőskö­dő könnyelműség, vagy a kétségbeesés, ha a nya­kába szakad valakinek a baj. Senki sem vitatja azt, hogy a „napfény, víz és levegő egészséget ád”, de nem ta­gadhatja azt 'sem,•hogy a fe­detlen fejű, eszetlenül napo­zó fejfájása, szédülése, vér- tódulása, emésztési zavara már közel áll a napszúrás­hoz. Oka pedig a tűző nap? Nem! A könnyelműség, a nemtörődömség, vagy a di­vat, ami magasnyakú, sötét­színű vastagszálú, kötöttru­hát, szellőzetlen szűk far­mernadrágot és kandúrcsiz- mát erőszakol a fiatalokra, hogy a hőguta közelébe te­relje őket. A napszúrás is meg a hőguta is a tűző nap ártalma, de a napot nem le­het kárhoztatni miatta, csak az embert, aki visszaél a napsugárral, ahogyan azt a hámlóbőrű hasonalvók, az egyetlen szabadnapon lesüL ni akaró napozók igazolhat­ják. Pedig fokozatos szokta­tással, ésszerű kúrával és a bőr zsírozásával meg könnyű szellős ruhával a nyárnak nem adófizetője, hanem ka­matainak élvezője lehet az ember. A nyár fokozott tisztaságot követel ételben, italban és még a személyes testápolás­ban is. A saláta, a gyümölcs gondos mosás nélkül nem fo­gyasztható máskor sem, de nyáron különösen. Az étel melegben erjed, buggyad, romlik. Felhasználása tilos, mert emésztési zavart,' í has­menést okozhat. A romlott étel még felfőzve sem fo­gyasztható, mert az esetleg benne keletkezett toxinokat a forralás ftem pusztítja el. Hasmenéssel járó nyári bél­zavarok kúrálásában a szén­hidrátszegény ételeken kívül a nagymennyiségű frissen főzött cukortalan tea a leg­fontosabb, mert a nagy fo­lyadékveszteség miatt köny- nyen folyadékszegénnyé vá­lik a szervezet. Ennek a fo­lyadék veszteségnek ellenté­te a verítékezés, amikor a szervezet sótartalmából is veszít. A sós keksz, vagy a sós tea fogyasztása ilyenkor az egyik legfontosabb egész­ségvédelmi tennivaló. Nyári ártalom a légy. A kórokozók bombavetője, leg­hűségesebb bacilushordozója, a pöcegödörben, a konyhában és a csecsemő cucliján egy­aránt otthon érti magát. Még az a szerencse, hogy a te­nyészőhelyek felszámolásával és hathatós légyirtószerekkel létszámuk csökkenthető. Sáj- nos rajtuk kívül is elég bő­séges a nyár repülő állat­kertje. A veszedelmesnek nevez­hető rovarok háromféle mó­don támadhatják az embert: szájszervükkel sebezhetik a bőrt, szívó csápjukkal szúr­hatnak, vagy a potrohúkon lévő fullánkot vághatják be­le az ember bőrébe. A marás rendszerint egyszerű sebzés, de mérgező anyag is juthat^ a sebbe, ahogyan azt egyes pókok és százlábúak esetében megfigyelték. A darazsak és méhek mérges fullánkjai azért veszedelmesek, mert, ha túlérzékeny — allergiás — valaki, akkor egyetlen csí­pés is halálos lehet. A vér­szívó rovarok — a bolha, kullancs, tetű, szúnyog, po­loska — csípésükkel fertőző betegségek közvetítőivé vál­hatnak, ha környezetükben fertőzőképes beteg szenved. Ezek tehát csak közvetítők, mint a légy és nem közvet­lenül ártok, mint a méhmé- reg. Megelőzhetők a rovarártal­mak? Igen! A legfontosabb a nyugodt magaviselet rovar­veszély esetén. Még a legva­dabb is rendszerint csak ak­kor támad, ha veszélyt érez. Elűzése tehát igen óvatos, csapkodás mentes legyen. Ma már vannak igen hatásos vé­dő- és riasztókenőcsök is. De ha mégis megcsíp vala­kit a méh, a darázs, vagy egyéb repülő kártevő, szal­miákszeszt, alkoholt, kölnivi­zet, ecetet kell cseppenteni a sebre, vagy tegyünk rá fris­sen átmetszett hagymát ned­ves metszéslapjával. A kul­lancs külön figyelmet érde­mel mert, ha a feje beszakad ,a bőrbe, gennyedést okoz. Ha benzinnel lefedik, vagy ya- selinnel bekenik megfullad ,és kiesik. , A nyár — a legtöbb ember számára — még mindig a munkahelyről, a hivatalból, az elfoglaltságból- való sza­badságolást jelenti. A sza­badság: kikapcsolódás. A kö­töttségek mindennemű felol­dása más, mint a munkába sorakozó hétköznap, vagy a hétvég felszeletelt pihenője: Ilyenkor a szokatlan utáni vágy három — egy jó és két rossz — irányába terelheti az embert. Az egyik rossz a sza­badság alatti otthoni hajsza: a nagytakarítás, felújítás, az építkezés, az üdülőtelek ren­dezése és a .házi barkácsolás túlhajtása. A másik rossz en­nek az ellenkezője: az élve­zetek, a szórakozás, az éjsza­kázás, a ka land hajszolás, a gátlástalanság, a meggondo­latlanság túlzásba vitele. A jó: az egyetlen célravezető út, a testi és szellemi reha­bilitáció, a tökéletes talpra- állítás, a fizikai erő és szel­lemi ruganyosság visszaszer­zése. Buga László Egy szabásminta alapján három variációban készíthe­tünk olyan blúzpótló felső­részt, amely a nyáron kelle­mes viselet, s ha hűvösebb van, blúz fölé is felvehető. Készülhet maradék kelmé­ből. vagy régi szétfejtett nyári ruhából. Még csino­sabb, ha elütő színű pasz­póllal szegélyezzük, vagy farkasfoggal, hímzett, kes­keny pánttal díszítjük, eset­leg színes motívumokkal ki­hímezzük. Az első rajzon ovális ki- Vágású elöl két helyen kés­Kánikulablúz és társai kény szalaggal megkötött mellénykét mutatunk. Ha egyszínű anyagból készül,, telehímezhetjük színes, lánc- öltéses nagy virágokkal. Fiataloknak kiszabható a ré­gi farmernadrág szárából is, de akkor kissé svejfoljuk be, és elöl varrjunk bele zipzárat. A következő kihajtott gal­léní, két lapból álló felső­rész. Oldalt egészen nyitott, ugyancsak masnival záródik, érdekes megoldású, rátéte- sen csíkozott díszítéssel ké­szül. Ha kiS6é vastagabb kelméből szabjuk (jersey, kordbársony) akkor hűvö­sebb estéken blúz, pulóver fölé is felvehetjük. A harmadik mélyen ki­vágott, rövid kánikulablúz Díszítése az elütő színű, keskeny paszpólozás és a kivágás bal sarkától lefelé a befűzött zsinórozás. BK. Egy kis különlegesség Zeller roquefort mártással Hozzávalók: 8 személy ré­szére: 2 db zellergyökér, 15 dkg roquefort, 1,5 dl tejfel, 2 evőkanál ecet, fél kávéska­nál cukor, ’/, kávéskanál bors, 1 csipet só. A zellergyökeret megtisz­títjuk, csíkokra vágjuk, és megmossuk. Majd jól lecsö- pögtetjük. Egy hosszúkás po­hárba tesszük, úgy hogy a zellercsíkok függőlegesen áll­janak benne. A roquefortot szűrőn átnyomjuk, vagy, vil­la segítségével összetörjük. Hozzáadjuk a tejfelt, ecetet, valamint a fűszereket és habverővel síma krémmé ke­verjük. Ízesítjük, kis tálakba tesszük és a zellercsíkokkal megtűzdeljük. Sült zeller Hozzávalók: 4 vékony sze­let főtt zeller, só, bors, cit­romlé, 15 dkg főtt sonka, 4 szelet sajt, vaj. A zellerszeleteket sózzuk, borsozzuk és leöntjük cit­romlével. Kivajazott tűzálló tálba tesszük. A sonkát kis kockákra vágjuk és a zeller tetejére rakjuk a sonkarabo­kat. Minden szelet zeller te­tejére a sonka fölé egy sze­let sajtot testünk. Előmele­gített sütőben 8—10 percig átsütjük közepes lángon. 3 jl-L VtS 4 1 5 n BETÚPIRAMIS Töltsétek ki az ábrát az alábbi megha­tározásoknak megfelelően! Mindig az előző sor betűihez egyet hozzátéve kell az új szavakat kialakítani. 1. Az oxigén vegyjele. 2. Allatlakás. 3. Labda a hálóban. 4. Női név, 5. Folyó a Szovjetunióban. (Rejtvényünkben a hosszú és rövid o között nem kell különbséget tenni!) •b9[oa ’S «SIÓ *190 *E *TO -Z o T -sajfajSani 9x5 feladat II ww OLIMPIAI FEJTORO GYEREKEKNEK III. forduló 1. Ki volt a magyar női sport első olimpiai bajnoka, aiki két olimpián is arany­érmet nyert? Mikor és hol rendezték meg ezeket az olimpiákat? (Elérhető pont­számú). 2. Ki az a magyar spor­toló, akinek édesanyját „pil­langókisasszonynak” nevez­ték, s férje és édesapja is olimpiai bajnok? Kérjük ne­vezd meg e rokonokat is! (Mérhető pontszámú). 3. „Hetykebajszú, lórater- mett legény, az újkori olim­piák legeredményesebb ököl­vívója. Vetély társai szerint boxkesztyűihez fegyvervise­lési engedélyt kellett volna váltania.” Kire illenek ezek a szavak? (Elérhető pont­számú). 4. Bene, Fatér. Grosics, Hidegkúti, Szentmihályi, Szűcs. Csoportosítsd a neve­ket egy közös szempont alapján és indokold is ezt meg! (Elérhető pontszám: 3). 5. Melyik magyar sporto­lóra illik rá a következő: ötszörös világbajnok egyé­niben, kétszer nyert olim­piai csapatbajnokságot, egy­szeres olimpiai bajnok egyéniben? (Elérhető pont­szám: 3). Kedves Pajtások! A III. forduló megfejtését a követ­kező hét hétfőjéig (augusz­tus 11-ig) kell levélben el­juttatnotok a Verseghy könyvtár címére (Szolnok, Pf.: 139. 5001). A megfejté­sek mellé oda kell írnotok azt is, hogy milyen könyv­ben vagy folyóiratban (és hányadik oldalon) bukkan­tatok rá a válaszra. Az első forduló rézstve- vői közül könyvet nyert: László Vendel (Jászberény, Szövetkezet ü. 8/c. IV. em. 13.) és Dobozy Edvin. Dobo- zy Edgár (Szolnok, Vosztok u. 5. II. lh. II. em. 7.) A könyvet postán küldik el. O tt, ahol a kékvi­zű tenger szilárd hullámai a partot mossák, áll az öreg Fa. Ágai a vízre hajlanak, gyökerei­vel makacsul kapaszkodik a földbe. Tetejében ring a Madár fészke. Ismeretlen vidék ez az emberek szá­mára, csak esténként avö- rösarcú Szél pihen meg itt, hogy beszélgessen barátai­val. Az öreg Fa ágai meg­rázkódnak, a Tenger szelíd hullámai átcsapnak a par­ton, hogy jobban hallják a Szél szavait, aki az embe­rekről mesél. — Az emberek néha jók, de aztán veszekednek, gyűlölik egymást. Halk suhogás hallik: a Madár érkezett meg. Szó nélkül fészkérel telepszik. A Tenger rosszat sejtve megkérdi: — Mi történt veled. Ma­dár? — Elvágyom innen. — El vágysz? Közülünk? Hová? — rázza meg a Fa haragosan lombját. — Szeretlek benneteket, de el akarok menni az emberekhez. Érdekes lehet az ő világuk! Te, Szél, is­mered őket, beszélj róluk! — Mennem kell — szól kedvetlenül a Szél. — Egy új világ, egy más világ — sóhajt a Madár vágyakozva. — Nem értelek! — A Tenger hullámai indulato­san csapódtak a sziklás parihoz. — Én már régen itt vagyok, még a Fa sem állt itt akkor, mégsem aka­rok elmenni. — Gondold meg, Madár! szól a Fa. — Mi kell ne­ked, amit köztünk nem ta­lálsz meg? Miért akarsz az emberekhez menni? Lassan leszáll az éj. A Madár nem tud aludni. Emészti, kínozza az isme­lé, és fönt összeborult a koronájuk. Lent bogarak mászkáltak a faleveleken. — Kedves bogarak, nem tudjátok, merre vannak az emberek? — kérdezte. — 0, te ostoba! — kaca­gott fel a Vörös Hangya. — Csak nem hozzájuk akarsz menni? A MADAR rétién világ utáni vágya­kozás. Másnap, amikor fel­ébredt, látta, a Tenger sö­tétzöld színű. — Miért haragszol? — kérdezte tőle. — Tudom, hogy elmégy. A Madár hallgatott. — Gondolj majd ránk! — kérte a Fa. — Vigyázz magadra! — Kiáltotta a Tenger. — És gyere vissza! Már egészen világos volt, amikor a Madár el­indult. A levegőbe emel­kedett, zöld tolla ragyo­gott a szikrázó napsütés­ben. Lenézett. Városokat, falvakat látott. Sokáig egyenesen, előre repült, majd ereszkedni kezdett lefelé. Elhatározta, hogy a városba megy. Amikor azonban egy erdő fölött re­pült, valaki meglátta és rá­lőtt. A Madár úgy érezte, megütötték. Leesett egy fa tövébe. Felnézett. Sok-sok hosszú fát látott, törzsük meiedeken nyúlt az ég fe­A Madár megemelte tö­rött szárnyát. Iszonyodva ismerte fel magán a vért. Ilyen az a világ, amely után annyira vágyott? Ilyenek az emberek? Meg akarják ölni őt? a Fa és a Tenger jutottak eszébe. Ott minden jó volt, hall-- gáttá a Szél meséit, kerge- tózött a Felhővel... és re­pült. Elfogta a vágy, hogy újra levegőbe emelkedhes- sék. Szállni, repülni, itt­hagyni ezt a világot! Lé­pett néhányat, de nagyon nehéznek érezte magát. Felrepült. Még csak pár méterre volt a talajtól, de már érezte, hogy fáj a szárnya. Repülni kell to­vább! Feljebb. Nehezen bírta. Mintha késsel szab­dalnák a szárnyát. Valami húzta lefelé. Nem baj! To­vább, tovább! És akkor hirtelen minden ereje el­hagyta. Este az öreg Szél mond­ta a Fának és a Tenger­nek: — A Madár meghalt... Paulina Éva Erszénytáska Praktikus, célszerű >a divatos nyakba-, vállra akasztható, cip­zárral biztonságosan záródó, kisméretű erszénytáska. Mun­kamenet: a szabásmintát felna­gyítjuk, és 4 azonos nagyságú darabot szabunk. Egy kocka = 2 cm. A külső-, belső oldalfalak készülhetnek azonos, vagy más anyagból. Ha vékonyabb vá­szon, vagy selyemanyagból dol­gozunk. az oldalfalak közé il­lesszünk merevítő bélést, össze­dolgozás előtt, a külső oldalak felső szélrészét színes hímző­fonallal. levelekből összeállított virágmotívumokkal. laposölté- sékkel kihímezzük. A részeket összeillesztjük, és elütő színű, nagyléptékű öltésekkel, minta szerint összevarrjuk, lesteppel­jük. A szabadon maradó koc­kás felületrészek középpontjára, apró gyöngyszemekből petty csomókat varrunk. Az elkészült, összeállított oldallapokat, a szél­részeken félbehajtott szegősza­laggal közrefogva. körbevarr­juk. A felső nyílásra, méretnek megfelelő cipzárat varrunk, majd az alsó-, és oldalszéleket pontosan összeillesztve körbe­varrjuk. szegőszalaggal össze­fogjuk. A nyákba-. vállra akasztható pánt szükség szerin­ti hosszúságban félbehajtott, összevarrt szegőszalagból ké­szült. melynek középrészébe spárgát, vagy megfelelő hosz- szúságú cipőfűzőt húzunk. Prósz Veronika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom