Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
1980. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kincs a palackban és csövön Öt éve írták alá helsinki záróokmányt Mindennapos szolgáló Ma hazánk 144 településén kínál gazdaságos energiaforrást a vezetékes gázszolgáltatás, s ez nem .kevesebb, mint 900 ezer háztartás! Ezeknek majdnem a fele fűt is az értékes anyaggal, azaz olyan mindennapos szolgálója, „akit” már nem tud nélkülözni. S nélkülözhetetlensége végképp kiviláglik, ha hozzátesszük: az országos elosztóhálózat 2600 csereteUltra mosóporból mintegy 40—50 tonnát csomagolnak naponta a Compakt Csomagoló Vállalat tiszaroffi telepén Növelik a szövetkezeti termékek exportját öt évre szóló együttműködési szerződést kötött a Hungarocoop az egyesült álamokbeli Jaguár céggé], melynek keretében a szövetkezetek külkereskedelmi vállalata 20 millió dollár értékű felsőkonfekció ruhát exportál. Az amerikai partner knowdiowt. gépeket és technikusi segítséget nyújt a magyar termelőknek. Ez a megállapodás a harmincadik az olyan kooperációk sorában, melyek az ipari szövetkezetek gazdaságos exportjának növelését szolgálják. Az igényektől függően, napi 9—10 ezer palack pb-gázt palackoznak a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat budaörsi üzemében. Képünkön: a töltőüzem egy részlete ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordulóján tegnap kibővített ünnepi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. A Parlament vadásztermében megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, és a nemzetközi Lenin-Békedíjas Raymond Goor kanonok, az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF ÖT és az EBMB elnöke nyitotta meg. Az elnöki megnyitót követően Péter János, az országgyűlés alelnöke, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának tagja mondott beszédet. — A Magyar Népköztársaság minden állami és társadalmi- testületé részt vett a helsinki felé vezető út egyengetésében. A találkozó után pedig a finn fővárosban elfogadott elvek közös érvényesítésében. A nemzetközi feszültségek növekedésének legelső jeleitől kezdve Magyarország mindent elkövetett az együttműködésért azokkal, akik fékezni szeretnék a feszültségek növekedését, és meg kívánják tartani az enyhülés eredményeit. Most pedig, amikor kezdenek bontakozni az enyhülés új lehetőségei, a Magyar Népköztársaság valamennyi hazai és nemzetközi fórumon a kölcsönös bizalom előfeltételeinek a megteremtésén munkálkodik. A helsinki alapokmány aláírásának évfordulóján megtartott ünnepi ülésünknek az MSZMP XII. kongresszusán Is megfogalmazott két szó a jelszava: „Béke kell”. Nem szubjektív vágyakról, hanem korunk objektív követelményéről van szó, amelynek előttünk világosak a távlatai. Látjuk azokat az utakat és módokat is, amelyek révén a béke valóban biztosítható — mondotta befejezésül Péter János. Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tolmácsolva az Európai Biztonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának üdvözletét, jókívánságait. Az ünnepi ülésen felszólaltak a társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Kovács Béla, a HNF OT titkára, az Országos Béketanács főtitkára, Bartha Tibor református püspök, az EBEMB alelnöke, Halász György újságíró, a a magyar bizottság tagja, Tolnay László, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, az OBT Leszerelési Bizottságának elnöke és_Pethes Imre, az Eszperantó Béke Világszövetség elnöke az elmúlt fél évtized eredményeit és a képviselt szervezetek teendőit körvonalazta. Az ünnepi ülés résztvevőinek nyilatkozata Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága nagyra értékeli a záróokmányban szereplő és a kölcsönös előnyök alapján kialakult lehetőségeket a politikai, a gazdasági, a kulturális és az emberi kapcsolatok fejlesztésére a különböző társadalmi rendszerű országok és népeik között. Az elmúlt években a szocialista országok jelentős erőfeszítéseket tettek a Helsinkiben elfogadott megállapodások megvalósítása érdekében. A katonai. fölényre törekvő Egyesült Államok és a nyugat-európai tőkés kormányok némelyike azonban ahelyett, hogy gyakorlati lépésekkel segítette volna a záróokmány végrehajtását, nyíltan arra törekedett és törekszik, hogy a helsinki dokumentum szellemét elferdítve a szocialista országok belügyeibe történő beavatkozásra szerezzen jogot. A Szovjetunió, s a szocialista országok jószándékú, kezdeményező magatartásának, valamint a békét és a biztonságos életet követelő néptömegeknek köszönhető, hogy a hidegháborús, reakciós erők aknamunkája ellenére kontinensünkön az utóbbi években a történelemben egyedülálló békés fejlődés valósulhatott meg. Mi a fejlődés folyamatát akarjuk fenntartani, s készek vagyunk Európa minden népével együtt arra, hogy józan és reális politikánk szellemében kontinensünket a béke földjévé tegyük. A szocialista országok törekvéseit megértő, s az európai biztonsági és együttműködési folyamat fenntartását kívánó erők arra szólítják fel Európa országainak vezetőit, hogy fontosságának megfelelő felelősséggel készüljenek a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozóra, melyen többek ' között dönteni kell — valamennyi európai nép érdekét figyelembe véve — az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásáról is. A Béke-világtanács elnökségének ez év májusi budapesti ülésén született meg az a felhívás, amely Európa valamennyi becsületes emberéhez szól, s amelyhez az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága ez úton is-csatlakozik: „szálljunk szembe a fenyegetéssel! Kezdjük újra — minden szinten — a párbeszédet, hogy helyreállítsuk a bizalmat és közösen cselekedhessünk!” — hangsúlyozza többek között a Magyar Nemzeti Bizottság állásfoglalása. Napjainkban a hazai ener- gifelhasználásnak több, mint a negyedét a földgáz fedezi. Az egyszerű tényt megállapító mondatban jelentős erőfeszítéseket és pénzösszegeket sűrít a mindenapi gyakorlat, hiszen a földgázbányászat és — földolgozás tetemes ráfordítások fejében bocsátja rendelkezésünkre a mélyben rejlő kincset. Nem túlzás a kincs minősítés? Nem az, mert a földgáz értéke — főként az olajárak meredek emelkedése óta — egyre nagyobb, hiszen ésszerű hasznosításával nemcsak fontos tüzelőanyag, hanem sok pénzt hozó ún. származékos termékek hordozója. Folytonos kutatással A korábbi évek átlagát nézve, esztendőnként tizenegy százalékkal növekedett a földgáz-felhasználás, most a legutóbbi tizenkét hónap alatt az emelkedés lelassult, hat százalékot tett ki csupán. Ez annak a jele, hogy vannak tartalékok nemcsak a termelésben, hanem a fogyasztásban is. Tavaly 6,5 milliárd köbmétert produkált a hazai földgáztermelés, ugyanakkor a behozatal — az orenburgi gázvezeték jóvoltából — az előző évinek több, mint a kétszeresére, 2,7 milliárd köbméterre gyarapodott. Figyelembe kell vennünk azt is: egy-egy földgázmező nem kimeríthetetlen kincses- bánya, mindig új és újabb területeket szükséges bevonni a termelésbe. Ezért azután öt esztendőnként csak csővezetékből 450—500 kilométer hosszúságút építenek meg, hiszen a logikai sorrend ez: új mező, új távvezeték, új fogadó-, tároló-, feldolgozó berendezések. S mert az új mezők egyre mélyebben bújnak meg, a kutatásokban növekvő feladatokat jelentenek az ún. nehezebb geológiai adottságú, nagynyomású rétegszerkezetek. Azaz: növekednek a kutatási ráfordítások, s a kitermelés is költségesebb. lepéről 2,2 millió háztartás viszi a palackba zárt kincset, hogy főzzön, fűtsön vele; újabban, a 22 kilogrammos palackok vásárlási lehetősége óta már a fürdőszobák vízmelegítőit is propánbután gáz táplálhatja. Bonyolult, sok mindent magába foglaló hátország áll az előbb sorolt adatok, tények mögött. Egyebek között a háromezer kilométer hosszúságot meghaladó országos csővezeték-hálózat, amihez még hozzá kell számítanunk az elosztóvezetékek sok ezer kilométeres szövevényét a településeken. Említhetjük a hajdúszoboszlói, a kardoskúti, a pusztaedericsi föld alatti tárolókat, amikbe — ez az évi hazai termelés tíz százaléka — az alacsonyabb fogyasztási időszakban 650 millió köbméter gáz helyezhető el, hogy azután, amikor arra szükség van, óránként 360 ezer köbméternyit — ennyi a maximális kitermelési képesség — vegyenek ki onnét. Az újudvari töltőüzemnek jelentős szerepe van a Dunántúl, azon belül elsősorban a Balaton-környék palackos-gáz ellátásának javításában-, ami 182 millió forintba került. Az újudvarival most már kilenc töltőüzem található az ország térképén, s ezekben csak a lakosság részére egy esztendő alatt negyedmillió tonna pb-gáz kerül a palackokba. S mert ha valahol, akkor a gáznál indokoltak a sokszoros biztonsági intézkedések, kézenfekvő: a kitermelés első pillanatától a végső felhasználásig, a tűzhely rózsájáig a biztonságot nyújtó eszközök, módszerek költségeivel is számolni kell. A nem mellékes mellékes Mindezek ismeretében értékelhetjük igazán az élet- körülmények változtatásában e részterep szerepét, hiszen 1980 végére az eredetileg tervezettnél több háztartás kamatoztathatja mind a vezetékes, mind a palackos ellátás előnyeit; előbbinél ötvenezer, utóbbinál 200 ezer a többlet. A túlteljesítés eredményeként összesen 3,1 millió háztartás, a családok több mint nyolcvan százaléka, tartozhat e sok kényelmet nyújtó és fáradságot megtakarító kincs vevői közé! A földgáz legnagyobb -részét, a legutóbbi években 97—98 százalékát a Nagyalföld adja, érthető, hogy a további kutatások is ide koncentrálódnak. S mivel a földgáz sokféle értékes, mellékesnek tűnő anyag hordozója, az szintén érthető, hogy egyetlen év alatt két feldolgozó üzemet is átadtak rendeltetésének, amelyek együttesen 1,25 millió köbméteres napi kapacitással rendelkeznek, így növelve a propán és bután, továbbá az izobu- tán kinyerésit. Ezek a származékok a hazai ellátás fedezésén túl rubel- és dollár- milliókat érnek a külkereskedelmi forgalomban, de persze először a feldolgozó berendezéseket kell fölállítani. S még előbb: a gázt kitermelni, s legelőbb, fölkutatni, hol búvik meg a föld mélyében. Mészáros Ottó Jöhet a dohány A szolnoki Dohányfermentáló és beváltó üzemben hamarosan befejezik a szeletelő és kocsányozó gépsor karbantartását, ezen kívül az új fermentáló gépet is beépítették már. A héten megérkezett az első, mesterségesen szárított dohányszállítmány, az új gépsor tehát 'hamarosan 'dolgozni kezd. Az üzem készen áll a hamarosan folyamatosan érkező dohány fogadására és feldolgozására. A Körösök völgyiben Megfeszített küzdelem az ár ellen A Körösök völgyében tovább tart a megfeszített küzdelem a Kettős-Körö6 kiáradó vizével. A várva várt vízkiegyenlítődés — ez teszi lehetővé majd a gátszakadás elzárását — még mindig nem történt meg. még mindig körülbelül 8 centiméter magas a különbség a folyó vize és az elborított területek között. Eddig a gyulaiakon kívül három ÁKSZ vonult fel a szakadásihoz, s tegnap hajnalra újabb két gépesített osztag érkezett: a nyíregyháziak és a szegediek siettek a Kettős-Köröshöz. Együttes erővel azon dolgoznak, hogy ez a már majd 80 méter kitárt vízkapu ne szélesedjék tovább. A vízborított terület eléri a 14 ezer hektárt. A legveszélyeztetettebb község Tar- hos tovább védekezik, körgátját erősíti, homokzsákokkal magasítja. Két-három méter magas vízoszlop erejének van kitéve a már napok óta ázó gát. Üjladánynál — Körösla- dánylhoz tartozik már — nagy teljesítményű gépekkel megindult a körtöltés építése. Biztonsági okokból van erre szükség: ha a hosszú- fóki csatorna jobb oldala nem birné a nagy terhelést, Űjladány védve legyen. A kiömlő víz lassan halad kelet felé. A doboz—tar- hosi utat több helyen átlépte, ezért ezt az utat lezárta. Gyulán, a Vízügyi Igazgatóság központjában egy új védelmi vonal szervezését, tervezését kezdték meg: a Doboz—Sarkad út mentén akarják megállítani a vizet. Az országban összesen most 2068 kilométer hosszan folyik az árvízvédelem, ebből harmadfok 726 kilométer. (k. gy.)
