Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-27 / 200. szám
/ XXXI. évf. 200. sióm, 1980. augusztus 27. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Nem kedvezett az időjárás Gondos munkával segítik a rizs fejlidését A palántáiéit Japán „vízi gabona” sikere A gabonabetakarítás után a szakemberek figyelme természetszerűleg más növényi kultúrákra terelődik át, így többek között megyénk egyik fontos növényére, a rizsre is, amely az idén alig valamivel több mint nyolcezer hektáron terem. Néhány patinás „vízigabona”-termő gazdaságban az iránt érdeklődtünk, a meglehetősen változó, szeszélyes időjárás vajon milyen hatással volt eddig a növényzetre, mi várható a jelenlegi állapotát, fejlettségi szintjét vizsgálva'? Az ország legnagyobb rizstermelő állami gazdaságában, a palotási üzemben, Bagi Károly igazgató arról informált, hogy 1147 hektáron vetettek az idén rizst, ennek 43 százaléka korai fajta, 57 százaléka pedig középérésű. A növény fejlettsége jelenleg háromhetes késésben van, mivel a vetést csak később tudták megkezdeni, és a kelésre sem volt kedvező a hűvös, csapadékos időjárás. A bugázás a vetés- terület mintegy felén kezdődött meg, a nagy hőmérsékleti ingadozás, a hajnali 10—12 fok és a párás idő, valamint a nappali 16—28 fokos meleg sem a bukahá- nyásnak, sem a követő virágzásnak nem jó. Annyi máris nyilvánvaló, hogy a megtermékenyítés hiányos lesz. A növényzet regenerálódását, fejlődését, szakszerű növényvédelemmel, vegyszeres gyomirtással és folyamatos vízfelfrissítéssel igyekeznek segíteni. A karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben valamivel kedvezőbb a helyzet, noha a növényzet fejlődése itt is legalább két hétel marad el az optimálistól. A megközelítően 1200 hektár vetés növényi állományának 80 százalékán megjelentek a bugák, s megindult a virágzás. Különösen jól vizsgázik a 14 hektárnyi táblán végzett japán palántázási kísérlet. Ezen a területen már július 26 körül megkezdődött a bugahányás, szemben a hagyorhányosan termesztett fajtákkal, ahol ez a fejlődési folyamat csak augusztus elején vette kezdetét. Jelenleg már némi szakmai tapasztalatot is le tudnak szűrni: az előcsíráztatott rizsek jó egy héttel korábban bugáztak, és egyöntetűbb volt a termés szempontiából igen fontos fejlődés, mint a földbe vetett rizsnél. Az időjárás viszontagságait igyekeztek vízbe vetéssel késleltetni, a lehűlés és a felmelegedés időpontjában változtatták a vízréteg vastagságát. Nagy figyelmet fordítottak a növényi, kultúra vegyszeres gyomirtására, a gondos növényápolásra. Mint Szabó , Sándor szakági agronómus elmondotta, a szakszerű védekezés eredményeként állati kártétel nem volt, sőt a rizstáblák mentesek a kártékony gyomoktól. Ha az időjárás a következő hetekben tartó- sabban kedvez, bíznak abban, hogy hektáronként 20 mázsa feletti termést sikerül betakarítani. H dolgozik irdekiben Beszélgetés Jakab Sándorral, a SZOT főtitkár-helyettesével Készül a nemzeti ingatlan leltára 3. oldal H szerkesztősig postájábil 4. oldal Hónapokkal a határidő előtt Az OMÉK-on Nagydíjas kosok Túrkevéről Tegnap a termelőszövetkezetek napján rendezték meg az országos mezőgazda- sági és élelmiszeripari kiállításon és vásáron. Nemcsak a közös gazdaságok, hanem társulásaik is bemutatták legújabb termékeiket, újdonságaikat. A juhtenyésztők tartottak tanácskozást, és jó hírekről számoltak be. Az anyajuhállomány még soha nem látott mértékűre — 1.7 millióra nőtt az országban. A vágójuh 75—80 százalékát exportálják, és újabban a juhtejből készült kasikavál sajt is mind kelendőbb Sülföldön. Az állattenyésztésnek ez az ágazata mind jobban segíti a hazai textilipart: a feldolgozó gyapjúnak már kétharmada hazai alapanyagból származik, szemben a korábbi 45—50 százalékkal. Megrendezték az állatorvosok fórumát is. Kiemelkedő sikert hozott a 69. Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron való bemutatkozás a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek is. A több mint három évtizedes juhtenyésztési hagyományokkal rendelkező közös gazdaság az állattenyésztési bemutató keretében öt magyar fésűs merinói kost állított ki. A téesz 700- as törzsállományt és 6800 anyajuhot tartó nagyüzemi juhászaiéban évek óta a 150 százalékot meghaladják a szaporulati mutatók, és a hízékonysági vizsgálatok alapján meghatározott súlygyarapodás is jóval az országos átlag fölött van, A kőbányai vásárvárosban kiállított öt tenyészkos egyikével, valamint több évi eredményes juhtenyésztési munkával a túrkevei Vörös Csillag Tsz elnyerte a 69. OMÉK nagydíját. Az EHSZ-közgyülés napirendjén A fejlődő országok gazdasági problémái Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán elhangzott felszólalásában Rüdiger von Wechmar, az NSZK küldötte az amerikai külügyminiszterhez hasonlóan — szintén felszólította az olajtermelő országokat: adjanak több pénzügyi segítséget a fejlődő világ szegényebb államainak. Az ülés utáni sajtóértekezleten Abdalla Bisara kuvaiti ENSZ-küldött bírálta a fejlett tőkés országokat, mert a világot sújtó energiaválságot — amelyért az olajtermelő országokat teszik felelőssé — a világgazdaság egyéb problémáitól elszigetelten próbálják kezelni. Az ülésszakon a , „77-ek- nek” nevezett — ma már mintegy 120 fejlődő országot (Folytatás a 2. oldalon) A Csepel Művek egyedi gépgyárában több hónappal a határidő előtt elkészült a Lenin Kohászati Művek nagyberuházásához gyártott utolsó gépegység. A gyár nehézgépüzemében tavaly óta összesen 1900 tonna különböző technológiai berendezést, gépet szereltek össze az LKM-ben épülő kombinált acélműhöz, amely az ország egyik legnagyobb és legfontosabb ipari beruházása. Az acélmű magyar kivitelezésű gépeinek legnagyobb hányadát az egyedi gépgyárban készítették. A csepeli gyárban 1979-ben kezdték meg az LKM gépsorok előállítását, de a munkák nagy részét az idén valósították meg. Az avatatlannak csak egy izzó gömb, de az üvegfúvók már tudják, mit „lehelnek” teli tüdővel a folyékony üvegbe, mit formáz a fa mintázókanál Kéri Zsigmond elégedett, hibátlanul csillog a formából kikerült, kihűlőfélben levő váza Cj egészségügyi pavilonnal gazdagodik szeptembertől a homoki nevelőotthon. Az új létesítményben három szakorvosi rendelőt (általános, gyermek, és fogorvos), fertőző betegek részére elkülönítőt, illetve három betegszobát alakítottak ki EREDMÉNYES MUNKA AZ ÉPÍTŐTÁBOROKBAN Másfél hete, hogy erre az évre bezárták kapuikat az építőtáborok. A 99 központi építőtábor közül tízben dolgoztak Szolnok megyei középiskolások, a megyében hat tábor működött. A több mint háromezer Szolnok megyei fiatal becsülettel megállta a helyét a villányi szőlőkben, a Kecskeméti Konzervgyár futószalagjai mellett, a bajai gyű- mölcsösk ertben, a csepeli, a tatabányai, a dunaújvárosi, és a budapesti építőknél. Külön örülhetett az az ötven „kiválasztott”, akik a tanévben végzett mozgalmi munkájuk elismeréseként Lengyelországban dolgoztak, üdültek három hétig. Az üzemeltető gazdaságok mindegyikében elismeréssel nyugtázták a táborozok munkáját; a fiatalok gyorsan alkalmazkodtak a tábori élet- körülményekhez, hamar elsajátították, begyakorolták, a munkafogásokat. Tették ezt mindannyian annak tudatában, hogy az önként vállalt két hét alatt olyan hasznos munkát várnak tőlük, amire csak ők hivatottak, senki nem végezné el helyettük. Az eredményesebb munka érdekében néhány üzemeltető gazdaság kísérletképpen új ösztönzési módszerrel próbálkozott. Ennek lényege, hogy a táborozok — ameny- nyiben megfelelő mennyiségű, minőségileg kifogástalan munkát végeznek — az étkezési és szállásköltséget levonva kézhez kapják „keresetüket” A munkaversenyben első helyezést elért brigádok minden tagja — az előző évek hagyományaihoz híven — az idén is a Velencei tó partján pihente ki a munka fáradalmait. Szolnok megye mezőgazda- sági üzemeinek nyári kampányfeladatait eredményesen segítették, az ország különböző részéről ideérkezett gimnazisták és szakközépiskolások, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál pedig a megyeszékhely jelentős építkezésein dolgoztak szakmunkástanulók. Berekiüvegek Határainkon túl is egyre keresettebbek az Üvegipari Művek karcagi gyárának termékei. Az idén először Franciaországba is szállítottak különleges lakberendezési üvegárukat, és jelenleg is egy újabb, francia exportra szánt mintakollekció elkészítésén munkálkodnak a berekfürdői üzem tervezői, üvegfúvói és kidolgozó szakmunkásai. Egy francia kereskedő cég ötven féle, Karcagon készült öblösárut — .szálvirágos vázasorozatokat, gyertyatartókat, hamutálakat és boros asztalikiöntőket — mutat be szeptemberben a párizsi vásáron. (Fotó; Temesközy) Csomagolás előtti utolsó meózás: Suháné Somkuti Katalin a gyár iparművésze még egyszer átvizsgálja a maga tervezte, Párizsban „bemutatkozó” üvegdíszműveket
