Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. augusztus 24. KÜLPÓLtllKAi * KORKÉP NDK: gazdaságI probíómák Mit jelent egy százalék megtakarítás? Szovjet vélemény Az enyhülés hívei és ellenfelei Észt SZSZK Új szerepben az olajpala Észtország északkeleti partvidékén él eOV legenda arról, miként jött rá az ember, hogy íz olajpala éppen olyan jól ég, mint a tfa. Egy paraszt a szaunájába köve­kéit hordott össze tüztérként, tüzet rakott, majd ment a dolgára. A fürdő izonban leégett. A zsarátnokot fel­túrva, meglepetten látta, hogy a kövek is hamuvá váltak. Az NDK, a Főid tíz iparilag legfejlettebb or­szága közé tartozik, bár nyersanyagban — csak­úgy, mint hazánk — meglehetősen szegény. Ásványi kincsei: a bar­naszén, a kő- és kálisó, némi kőolaj és földgáz, kevés nem fémes ás­vány, és kis értékű vas­érc. Éppen ezért nyersanyag- szükségletének mintegy 60 százalékát importálni kény­telen. Az elmúlt évek világ­piaci árrobbanása következ­tében, 1973 óta, 14 milliárd valutamárikával nőttek a nyersanyag-behozatallal kap­csolatos kiadásai. Az ország külkereskedelmi mérlegét sújtja, hogy az ál­tala exportált készáruk ára lényegesen kisebb mértékben emelkedett, mint a nyers­anyagoké. Emiatt sokkal töb­bet kell kivinnie, hogy a nyersanyagimportot fedez­hesse. 1978-ban például, 1970- hez viszonyítva, azonos mennyiségű nyersolajért há­romszor annyi gépet, a ká­véért kétszer annyi teher­autót, a bőrökért és préme­kért ugyancsak kétszer any- nyí elektromotort kellett ex­portálnia, mint korábban. Ez arra kényszeríti, hogy maxi­málisan takarékoskodjék az anyaggal és a kivitel biztosí­tására minőségileg a legma­gasabb értékű árukat állítsa elő. Az árváltozások és a nö­vekvő nemzetközi verseny arra is kényszerítik, hogy le­hetőség szerint csak gazdasá­gosan eladható árukat dob­jon piacra. Ehhez járul még, hogy a hazai nyersanyag-ki­termelési viszonyok — pél­dául a barnaszén esetében — rosszabbodtak. Mindez szük­ségessé teszi a szigorú taka­rékosságot az energia-hordo­zókkal, nyersanyagokkal és hulladékokkal. A hulladékok és másodter- mékék felhasználása fokozott jelentőségre tett szert, nem­csak annak gazdasági kiha­Kuba, Amerika első szo­cializmust építő országa a kezdeti nehézségek ellenére töretlen fejlődésről te6z ta­núbizonyságot. A kezdeti nyílt, fegyveres amerikai és kubai emigráns beavatkozá­sok után, a mai napig tartó amerikai gazdasági blokád váltotta fel, de az ország nö­vekvő nemzetközi tekinté­lye, gazdaságának gyors nö­vekedése miatt ezt már csak néhány amerikai álam tart­ja fenn. Kuba a KGST-or- szágok segítségével kilépett elszigeteltségéből és a szo­cialista fejlődés útjára lé­pett. Mivel az ország természer- földajzi adottságai a cukor­nád termelésének igen ked­veznek, szükségessé vált az elavult, kezdetleges cukor­nádtermelés és -feldolgozás korszerűsítése. Ma már a cu­kornád jelentős részét cukor- nádarató gépek takarítják be, s szállítása is teljesen gépesített. A magasabb ho­zamú fajták elterjesztésével, az öntözés és műtrágyafel­használás kiszélesítésével tásai, hanem a hatékony kör­nyezetvédelem érdekében is. A cél, hogy 1980 végére a nyersanyag-felhasználásban 25 százalékról 30 százalékra emeljék a hulladékok és má­sodtermékek felhasználását. Az NDK népgazdaságában az anyagköltségek az összes termelési költség 60 százalé­kát teszik ki, sőt egyes ipar­ágakban, ez az arány a 80 százalékot is eléri. 1960-ban ez az arány még csak kb. 47 százalékos volt. 1976-ban az anyagfelhasználás első ízben lépte túl a 200 milliárd már­kás határt: s ez az összeg tíz­szerese az NDK alapítási évében, 1949-ben felhasznált anyag értékének. Az ország ipara jelenleg naponta kereken 1 milliárd márka nyersanyagot használ fel. Így minden megtakarított százaléknak évről-évre nő a jelentősége. Egy százalék anyagmegta­karítás 1970-iben 1,6, 1977-ben 2,2, 1978-ban 2,6 milliárd márka nyereséget jelent a népgazdaságnak. Egy száza­lék hengerelt-acél megtaka­rítás 50 ezer hűtőszekrény­hez, 20 ezer mosógéphez, 20 ezer motorkerékpárhoz, 10 ezer teherautóhoz szükséges acélmennyiséget tesz ki. Egy százalék cellulóz megtakarí­tása kereken 25 ezer tonna újságpapír, 1 százalék fata- karékosság 22 millió márka értékű bútorlemez előállítá­sát teszi lehetővé. Egy száza­lék cement 6300 lakáshoz szükséges cement megtakarí­tását jelenti. Az ipar energia­felhasználásának 1 százalé­kos megtakarítása 420—430 ezer háztartás áramszükség­letét fedezné. A megtakarított 2,6 mil­liárd márka nyereség több mint 3 milliárd márka értékű áru előállítását tenné lehető­vé — a tengerjáró hajóktól a mosógépekig. Mindez arra mutat, hogy a takarékosság kifizetődik. Gáti István úgy tervezik, hogy az or­szág el fogja érni az évi át­lag 10 millió tonnás cukor­termelést C1977—'78-ban 7.3 millió tonna volt). A mezőgazdaság kollekti­vizálása jelenleg folyamat­ban van, gépesítése tervsze­rűen folyik, gyakorlatilag a talajelőkészítő munkák és rizstermelés gépesítése is be­fejeződött. Az ország sertéshús- és to­jástermelése megtöbbszörö­ződött, marhahústermelése tovább emelkedik. A 3s:n'- jetunió segítségével kiépült halászflotta megtízszerezte a kifogott halmennyiséget. Kuba 1972 óta a KGST tagja. Külkereskedelmében is elsősorban ezek az orszá­gok jelentősek, de fontos partnerei még Kanada, ja­pán, Spanyolország és Nagy- Britannia is. Exporttermékei a cukor, dohány, színesfémércek és melasz, importját gépek, be­rendezések. fűtőanyag, élel­miszer és közszükségleti cik­kek alkotják. es világszocializmus ma Földünk béké­jének fő támasza. A testvéri pártok és államok külpolitikai tevékenységüket összehan­golva minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy megakadá­lyozzák a háborús veszély fokozódását. A Varsói Szerződés tagál­lamai világosan kifejezték álláspontjukat a fegyverke­zési hajsza megállításáról a Politikai Tanácsadó Testü­let májusban tartott érte­kezletén. A szocialista diplomácia nemcsak nemes célokat ál­lít maga elé, hanem konkrét intézkedéseket dolgoz ki azok megvalósítására. Számos olyan létfontosságú kezde­ményezés született már, amely a különböző társadal­mi rendszerű országok pár­beszédének, kapcsolatainak bővítéséhez vezetett, vagyis az egyhülés felbecsülhetetlen értékű tőkéjének megőrzé­sét és megsokszorozását cé­lozta. Ugyanakkor a béke ellen­ségei minden eszközzel igye­keznek akadályokat támasz­tani a Helsinkiben kijelölt úton, aláaknázzák az enyhü­lés épületét. Az Egyesült Ál­lamok katonai-ipari körei továbbra is igyekeznek meg­törni a kialakult viszonyla­gos katonai egyensúlyt; cél­juk a katonai fölény meg­szerzése. A NATO szervezetei is hamarosan megkezdik a ka­tonai tömb erősítésére a nyolcvanas évekre kidolgo­zott távlati program megva­lósítását. Nyugat-Európá- ban Norvégiától a Földközi- tergerig katonák és tisztek százezrei gyakorolják „az ellenség semlegesítését”. A másik oldalon viszont befe­jeződött 20 ezer szovjet ka­tona, ezer harckocsi és más haditechnika kivonása az NDK területéről. Kedvező visszhangot kel­tettek a békeszerető közvé­leményben azok az új javas­latok, amelyeket a Szovjet­unió nemrégiben előterjesz­tett a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Arról van szó, hogy kezdjék el a tár­gyalásokat a közép-hatótá­volságú nukleáris rakétákról és egyidejűleg tárgyaljanak az előretolt amerikai atom­eszközökről. A szocialista országok újabb fontos indít­ványt terjesztettek elő Bécs- ben a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó megbe­széléseken is. A Szovjetunió igen fontos­nak tartja, hogy az előttünk álló madridi értekezleten a résztvevő országok képvise­lői konstruktív szellemben tárgyaljanak. Nem szócsa­tákra, kölcsönös vádaskodá­sokra, „számonkérésre” van tehát szükség. A szocialista országok azt akarják, hogy a találkozó jelentős eredmé­nyekkel záruljon, s tegye le­hetővé az európai katonai enyhülési és leszerelési kon­ferencia összehívását. zeretnénk emlékez­tetni rá, hogy a nyugati hatalmak­nak egy teljes esz­tendő állt rendel­kezésükre, hogy átgondolják a Varsói Szerződés javaslatát e konferencia összehívására, amelynek célszerűségét alig­ha lehet vitatni. A szocialis­ta országok indítványozták, hogy gyorsítsák meg a kon­ferencia előkészítését, fo­kozzák a véleménycserét, hogy a madridi találkozón döntés születhessen a konfe­rencia feladatairól, időpont­járól, helyszínéről, magatar­tásának rendjéről, beleértve az első szakasz napirendjét is. Olga Trofimova (APN—KS) Lehet, hogy az eset éppen Kukersz faluban történt, an­nak közelében tárták fel az első észt olajpala lelőhelyet. A palát kukerszitnek nevez­ték el. A Szovjetunióban ma az Észt Szocialista Köztársa­ság foglalja el az első helyet az olajpala-bányászatban. Az észt hőerőművek erre a fűtőanyagra épültek és éven­te tjöbjb mint| 19 milliárd kW/óra energiát adnak, 95- ször annyit, mint a polgári köztársaság idején 1939-ben előállítottak. Az olajpalát azonban nemcsak az energe­tikában hasznosítják. Kitű­nő nyersanyag is. Termikus megmunkálással remek fo­lyékony fűtőanyagot ad, ha­muja antiszeptikus és m£s anyagok, öntödei adalékok nyersanyagát adja. — Az a célunk, hogy ma­radéktalanul feldolgozzuk az olajpalát, az égő kő minden összetevőjét — mondta Ri­chard Ioonas, az Olajpalaku­tató Intézet igazgatóhelyet­tese. Más intézetek és válla­latok szakembereivel együtt­működve körülbelül 50 féle értékes terméket nyerünk elektrodakoksztól a ragasztó gyantákig. Kidolgozták a fenolgyártás technológiáját is, mert az olaljpala sok fenolt tartal­maz. Az ágazat minden vál­lalatánál működnek olyan berendezések, amelyek meg­tisztítják az ipari vizeket ezektől az anyagoktól. Az így nyert fenolokból cserzőanya­gok, a gumiköpenyek minő­ségét javító anyagokat állí­tanak elő. Az olajpala-elégetés és termikus feldolgozása után sok hamu marad, amelyet építőanyagok, ásványi vatta és a legkiválóbb minőségű cement gyártásánál alkal­maznak. A hamut ezen kí­vül talajjavításra, meskezés- re is felhasználják. Intézetünk kutatói azt ja­vasolták, • hogy válasszuk le és dúsítsuk a kerogent, az olajpala szerves összetevőjét, amelyet a polimergyártásban adalékként hasznosíthatunk. Intézetünk foglalkozik az olajpalaipari vállalatok tech­nológiai berendezéseinek ki­dolgozásával. Az idén pél­dául elkészül egy olyan gáz­generátor, amellyel naponta több mint ezer tonna dara­bos olajpalát lehet feldolgoz­ni. Kidolgozták már a 10 ezer tonnás 'berendezés konstrukcióját, amely az észt­országinál gyengébb minősé­gű olajpala feldolgozására alkalmas. Az utóbbi években, amikor fokozatosan csökkennek az olcsón kitermelhető olaj-' és földgáztartalékok, világszerte megnőtt az érdeklődés az olajpala iránt. Intézetünk rendszeresen kap megrende­léseket a különböző orszá­gokból olajpala-kutatásra, s annak megállapírasíára, ér­demes-e kitermelni azt egyik vagy másik lelőhelyen Vé­geztünk ilyen munkát az Egyesült Ailamok. Bulgária, Románia. Jugoszlávia részé­re. Vizsgáltuk a marokkói kőzeteket, most a Thaiföld­ről küldött mintákat elemez­zük. Albert Maloverjan (APN)----------------------------------------------------3------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­S panyolország a NATO kapujában Az a veszély fenyeget, hogy Spanyolország, amely otthont ad ősztől az európai biztosági értekezlet új sza­kaszának, az európai feszült­ség fokozódásának egyik gócpontjává válik. Ezt a bo­rús lehetőséget az hordozza magában, hogy a spanyol po­litika csúcsain, számos külső körülmény hatására, meg­változott a hivatalos állás­pont Spanyolország NATO- tagságának időzítése ügyé­ben. Korábban a szélesebb én­telemben vett jobboldalt kép­viselő centrum unió kormá­nya olyan programot dolgo­zott ki, hogy minden erővel siettetni kell az ország belé­pését a Közö6 Piacba. A gaz­dasági helyzet ugyanis egyre nehezebb. Az infláció üteme jóval meghaladja a 20 száza­lékot, a munkanélküliek szá­ma pedig veszedelmesen kö­zeledik a kétmillióhoz. A Közös Piachoz való csatlako­zástól Spanyolország elsősor­ban azt várja, hogy mező- gazdasági termékei az eddi­ginél szabadabban találnak utat a Kilencek piacára. És mivel a munkaerő szabad mozgása szerves része a kö­zös piaci tagságnak, — a Nyugat-Európában dolgozó spanyol vendégmunkások ki­szorítása a Kilencek orszá­gaiból jóval nehezebbé vál­nék. Így Spanyolország meg­szabadulna az egyébként is túlfeszített munkaerőpiacra nehezedő esetleges újabb nyomástól. Nemcsak gazdasági, ha­nem belpolitikai érdekek is sürgetik a közöspiaci belé­pést a kormány számára. A Kilencek integrációs szerve­zetéhez való csatlakozást ugyanis (éppen a gazdasági szükségszerűségek miatt (a spanyol baloldal szintén tá­mogatja. Mégpedig nemcsak az ellenzék legnagyobb párt­ja a szocialisták PSOE), ha­nem a Spanyol Kommunista Párt is. Ilyen körülmények között a közös piaci belépés előtér­be helyezése megkönnyítette volna a kormánypárt és Sua­rez miniszterelnök helyzetét, elterelvén a figyelmet más kérdésekről, amelyekben az elenzék esetleg élesen tár madta volna a kabinet poli­tikáját. Ez a madridi stratégia pá­rosult azzal, hogy Spanyol- ország NATO-belépését tá­volabbi célként kezelték és úgy fogták fel, hogy arra legfeljebb a Kilencekhez va­ló csatlakozás után kerülhet sor. A jobboldal számára ez nem okozott problémát, mi­után Spanyolországot 1953 óta kétoldalú katonai szer­ződés kapcsolja az Egyesült Államokhoz. Az ország terü­letén katonai támaszpontok is vannak. Ezt a stratégiai sorrendet azonban veszélyeztette az Egyesült Államok nyomása. Washington szívesen látta volna Spanyolország viszony­lag gyors csatlakozását a NATO-hoz. A Szovjetunió pedig már ekkor, idejeko­rán figyelmeztetett arra, hogy ha az Európában levő két katonai csoportosulás (a NATO és a Varsói Szerző­dés) közül az egyiket kiter­jesztik, akkor az súlyosan veszélyezteti az európai egyensúlyt. o Sajátos módon éppen az amerikai katonapolitikától sok szempontból függetlenül tevékenykedő Franciaország fellépése teremtett új hely­zetet. Franciaországban rendkívül széles ellenzéke van a Közö6 Piacra történő spanyol belépésnek. Ez a jobboldali paraszti rétegek­től a francia kommunistákig terjed. A feszültséget a kö­zelmúltban jelezte a spanyol áruszállító teherautók ellen francia területen elkövetett bombamerénylet-sorozat, majd a spanyol kamionosok akciója, a határon átvezető utak eltorlaszolására. A francia kormány olyan döntést hozott, hogy a spa­nyol csatlakozással kapcso­latos tárgyalásokat erőtelje­sen le kell lassítani. A Kilencekhez való csatla­kozás lehetőségének eltoló­dása új taktikára kénysze­rítette a spanyol kormányt. A külügyminisztérium vá­ratlanul bejelentette, hogy a Suarez-kormány már 1981- ben benyújtja felvételi ké­relmét az Atlanti Szövetség­be: A NATO-tagság ügyét 1983 előtt tető alá kívánja hozni. A taktikai változás célja világos. Az Egyesült Államokban, Angliában és a francia mezőgazdasági poli­tika miatt elégedetlen más nyugateurópai NATO-orszá- gokban keresnek szövetsé­gest, hogy ilymódon fokoz­hassák a nyomást Párizsra. A Szovjetunió részéről már jóval korábban elhang­zott figyelmeztetés rámutat a veszély jellegére. A nemzet­közi feszültség általános fo­kozódása az európai -konti­nensen eddig némileg tom­pított formában volt csak érezhető. Ha az európai egyensúlyt meghatározó két katonai csoportosulás az amerikai vezetés alatt álló NATO-t a stratégiailag rend­kívül fontos Spanyolországra kiterjesztik, ez megindíthht- ja az európai egyensúly fel- billenésének feszültséget nö­velő folyamatát.-i. -e. összeállította: Hájos Lászl6 KUBA — MA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom