Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-24 / 198. szám

XXXI. évi. 198. sióm, 1980. augusztus 24., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Hol tartunk? Rendszeres olvasója vagyok egyik napilapunk népszerű állandó rovatának, amely az „Itt tartunk” címet viseld, összeállítás friss adatokból: miként alakult főbb népgaz­dasági ágazataink termelése az előző év hasonló idősza­kához képest. Legutóbb meg­tudtam, hogy némileg csök­kent az állami és a szövetke­zeti ipar termelése, bár egyes területeken, többek között a textil-ruházati, az építő­anyag-, a villamosenergia­iparban vagy az alumínium­kohászatban növekedés ta­pasztalható. Több lakást ad­tak át, ugyanakkor kevesebb építéshez kezdtek hozzá, a mezőgazdasági termékek fel­vásárlása csekély mértékben alacsonyabb volt, viszont több élőállatot vásároltak fel, s míg az import mérséklő­dött, lényegesen több árut exportált az ország. Fontos- i nak tartom a statisztikának ezt a józanságát ahhoz, hogy a magam tájékozottsága hite­les legyen. De túl a számsze­rűségen, mindig megfogal­mazódik bennem a kérdés: hol tartunk a számokkal ke­vésbé, vagy egyáltalán nem mérhető társadalmi tünetek - számbavételével? Vajon | mindannyian komolyabban vesszük-e a munkát, önma- 3 gunkat, saját küldetésünket. í s hozzáteszi-e mindenki azt j> a pluszt a közös erőfeszíté- % lsekhez, ami nélkül még a i szerény mértékű előrehala- | dás sem lehetséges? Dolgozunk, dolgozgatunk, hát persze. Reggel munkába 'i megyünk, onnét este haza, és ' otthon is mindig akad ten- S nivaló, okkal panaszkodnak annyian örökös fáradtságról. Pár éve még divat volt el- 1 marasztalni a munkásokat a munkaidő alatti csellengé- > sekért. Jó, hogy kezdünk le- i szokni erről. Ma inkább azt kérdezzük: nem a szervezés- | sei van valami baj? Ilyen és hasonló kérdéseket sokszor fölteszünk magunknak s az, íj aki hangosan is kimondja, . gyakran kap vállvonogatást ' válaszként. Mérgez az ilyen egykedvűség. Azért veszélyes, mert féke­zi, bénítja az embert. Azt öli meg bennünk, ami- talán a legfontosabb előrevi­vő erő: a teremtő ember vá­gyát az alkotásra. Melyek az összetevői a kö­zönyösségnek, ami látszólag érzéketlen a többre-jobbra való ösztökélés iránt? Van egészséges indítéka is. Az a körülmény, amit mind­annyian látunk, tudunk: amerre nézünk, épül, gyarap­szik az ország, szűkebb és tá- gabb környezetünk. Ezt lát­ván sokan nem is szeretnek a gondokon rágódni. Fölvet­tünk egy megletősen kényel­mes életritmust, és hajlamo­sak vagyunk elfelejteni, hogy társadalmi méretekben a kö­zöny, az eltunyulás nemcsak a jövő várható eredményei­től foszthat meg bennünket, hanem egymástól is elidege­nít. Talán ez a legveszélyesebb az egészben. Hogy a közö­nyös embert nem érdekli a másik ember. Az ilyen és hasonló egy­szerű okfejtések végén már élesebben vetődik fel a kér­dés: „höl tartunk hát?” S azt érezzük: ami feleletet a sta­tisztika tud adni. bármily sok ís, nem elegendő. A statisztika az elmúlt időt regisztrálja. De nekünk fel kell tudnunk mérni a jövőn­ket is. K. S. Szép eredmények a mezőgazdasági kiállításon Aranyérmes a tiszaföldvári Jubilejnaja búza Mezöhóki üsző a „kiállítás szépe” Dobogós helyezések az Alkotó Ifjúság pályázaton Tablókkal, grafikonokkal, fotókkal és technológiai gépsorokkal mutatja be a vásár közön­ségének a Kelet-Magyarország térségében 208 termelőszövetkezetben és négy állami gaz­daságban folytatott termelésfejlesztésének, szervezésének eredményeit a szolnoki központú Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere Az augusztus 19-i megnyi­tása óta több százezren ke­resték fel Budapesten, a kőbányai vásárvárosban a 69. alkalommal megrende­zett Országos Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Kiállí­tást és Vásárt. A hazánk ag­rártermelésének eredményeit reprezentáló és a távlati cé­lokról tájékoztató bemutató­kon Szolnok megyei mező- gazdasági nagyüzemek is részt vesznek önálló kiállító­ként. -Élő állatokkal, azok tartástechnológiájának gya­korlati bemutatásával szem­lélteti nagyüzemi lúdtenyész- tését és húshasznú szarvas marha-tartását a mezőhéki Táncsics Termelőszövetke­zet. A kiállítási terület leg­nagyobb csarnokában, az „A” pavilonban látható nö­vénytermesztési és kertésze­ti bemutatók keretében is­merkedhetnek meg az ér­deklődők a rákóczifalvi Rá­kóczi és a tiszaföldvári Le­nin Tsz növénytermesztési eredményeivel, a közös gaz­daságok kiemelt növényfaj táinák termesztési technoló­giájával. A tiszaföldvári szö­vetkezet korszerű vezetés szervezési tevékenységét is bemutatja a „Szervezés egyenlő ésszel elérhető ered­ménytöbblet” címmel meg­rendezett tablókiállításon. A nagyüzemi baromfitenyész­tésben élenjáró üzemek kö­zött mutatkozik be kacsa és lúdtenyészetével a Palotás i Állami Gazdaság is. Az agrártermelésben be­töltött szerepük jelentőségé nek megfelelő súllyal jelen­tek meg az OMÉK-on —leg­többjük önálló kiállítóként — a különböző termelési rendszerek, együttműködé sek. Tablókkal, grafikonok­kal, technológiai gépsorok­kal ismerteti termelésfejlesz­tési és szervezési tevékenysé gét a szolnoki központú Ga­bona és Iparinövény Terme­lési Rendszer. Megyénket képviseli a kiállításon a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság gesztorságával működő Al­földi Gyepvetőmag Termelé­si Rendszer, a rákóczifalvai Rákóczi Tsz Faiskolai Ter­melési Rendszere, a Héki Állami Gazdaság Cukorrépa Termelési Rendszere, a Tau- rina Szarvasmarhatenyésztő Közös Vállalat törökszent­miklósi szervizüzeme, a szol­noki AGROCOOP állatte­nyésztési és Takarmányter­mesztési Rendszer, és a Ti­szai . öntözőgazdaságok Együttműködése. A vendégkönyvekben sor­jázó bejegyzések tanúsítot­ta nagy érdeklődésen kívül már számot adhatunk a Szolnok megyeieknek a ki­állításon elért sikereiről is. Aranyérem felirat tanúsítja a szakmai zsűri elismeréséta tiszaföldvári Lenin Tsz-ben termesztett Jubilejnaja és (Folytatás a 3. oldalon.) Önjáró kavics­szállító A Folyaraszabá- lyozó- és Kavics­kotró Vállalat szakemberei Vác közelében meg­kezdték az első két önjáró kavics­szállító uszály pró­báit. A két össze­kapcsolt vízijármű egyenként ezerkét­száz tonna kavi­csot szállít, a ko­rábbi megoldások­nál lényegesen gazdaságosabban. A teljesen új meg­oldású hajóegység- ségből még tizen­hat darab épül. amelyekből az idén hat darabot készít el az MHD bala­tonfüredi gyáregy­sége. Képünkön transzportőrszalag tölti fel a kavics­szállító hajót De leginkább aMnunka Kommunisták a B műszakró Vietnam—Thaiföld Külügyminiszteri találkozó készül Hanioban valószínűsítik, hogy Nguyen Co Thach viet­nami külügyminiszter talál­kozni fog a thaiföldi külügy­miniszterrel New York-ban, az ENSZ-közgyűlés szeptem­berben megnyíló ülésszaka alkalmából. „Vietnami rész­ről készek a találkozóra” — adta tudtul egy magasrangú külügyminisztériumi forrás az MTI tudósítójának, hoz­zátéve, hogy „az ilyen talál­kozók normális gyakorlatnak számítanak az ENSZ-ben és úgy látszik Thaiföld is akar­ja a találkozót.” Nguyen Co Thach vietna­mi külügyminiszter május közepén folytatott tárgyalá­sokat Bangkokban thai kol­légájával és akkor olyan hí­rek láttak napvilágot, hogy a thaiföldi diplomácia veze­tője augusztusban Hanoiba látogat. Időközben azonban feszültté vált a két ország viszonya, miután Thaiföld nyíltan támogatja a Pol Pot- ista erők betöréseit thai te­rületről Kambodzsába, s a kambodzsai—thaiföldi hatá­ron összecsapások robbantak ki. Ezzel párhuzamosan Thai­föld blokádot vezetett be Laosz ellen. Bangkokban az­zal vádolták meg Vietnamot, hogy annak Kambodzsában állomásozó csapatai thai te­rületre hatoltak be. Ami a vietnami—thai kül­ügyminiszteri találkozó lehe­tőségeit illeti, Szithi Szavet- szila külügyminiszter, a thai diplomácia vezetője egy hét­végi nyilatkozatában azt mondotta, hogy „bármikor és bárhol kész találkozni a vietnami külügyminiszter­rel”, de visszautasította az indokínai országok tárgyalá­si javaslatait a feszültség csökkentésére. Veget ért a kedvezményes nyári vásár A várakozásnak megfelelő eredménnyel zárult tegnap a ruházati kereskedelem ha­gyományos, kéthetes kedvez­ményes nyárvégi vására. Ezt tükrözik a kereskedelmi vál­lalatok előzetes jelentései is. A Centrum áruházak 250 millió forintos vásári áru­alapjából 180 millió forint értékű fogyott el. Az áru­házakban — amelyek ezút­tal egységesen 40 százalék­kal olcsóbban kínálták a ru­házati idénycikkeket — az B TflRiniOMBÚl: Csak a végeredmény késett idén ismét vásárba vont láb­belik, köztük a női szandá­lok, aratták a legnagyobb si­kert, de kelendőek voltak a női nyári ruhák,' a könnyű férfiöltönyök, a gyermekru- hák és a fürdőruhák is. A Budapesti Nagyáruház­ban, a Skálában a múlt évi­nél 60 százalékkal több nyá­ri ruházati cikket vontak be a vásárba, s ennek csaknem fele — 50 millió forint érté­kűből 23 millió forint érté­kű — elkelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom