Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 197. szám, 1980. augusztus 23., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Üzlet kivonulással Általában csak a munká­juk végeredményéről értesü­lünk, amikor a hírközlő szer­vek elmondják: itt és itt üz­let köttetett. Hogy addig mi történt, mennyi reményke­dés, mennyi elveszett vagy megnyert ütközet zajlott, ar­ról már ritkán szól a fáma. Turistaélményét meséli a társaság egyik tagja. Mond­ja: közölte, mennyiért veszi meg a bundát, és akkor a török kereskedő, aki kicsinek tartotta az összeget, kirohant a bolt elé. Levetette magát a földre, sírt és zokogott, majd mintha mi sem történt volna, visszajött, és a világ legtermészetesebb hangján bemondta az újabb, alacso­nyabb árajánlatot. A társa­ság külkereskedő tagja csak annyit jegyez meg: „Velem is történt ilyesmi...” Egy elő­zetes beszélgetésből tudtam, arra gondol, amikor egy má­sik déli ország kereskedői vonultak ki a külhoni tár­gyalóteremből, s vonultak vissza némi idő elteltével. Ajánlatot tenni termékeinkre, értékesíteni gyártmányain­kat nem könnyű — nem rit­kák az ilyen helyzetek. Külkereskedők mondják, egy jó üzlethez nem elegen­dő ismerni a nemzetközi pi­acot, ajánlatos tudni nem­csak azt, hogy mit gyárta­nak a hazai vállalatok, ha­nem azt is: mát tudnának termelni. A külföldi kapcso­latok kialakításának meg­vannak a fortélyai. A január 1-el életbe lépő szabályozók kiszélesítették a kapcsolatteremtés lehetősé­geit, sőt arra ösztönöznek, hogy a meglévőkhöz a külke­reskedelmi vállalatok és ia hazai termelők is újabbakat keressenek. Az elmúlt évekkel ezelőt­tiekhez képest például nem­csak a „kulcsok”, a száza­lékok változtak meg a Tisza Cipőgyár és a TANNINPEX üzleti életében. A két válla­lat példája bizonyítja, nem elég pusztán a munkakapcso­lat. Kiderült, milyen fontos esetenként, ha tudják, hogy ,ott” az íróasztal mögött ki ül, aki a témával foglalkozik. A két vállalat kereskedő szo­cialista brigádjai évente né­hány alkalommal találkoz­nak a hivatali időn túl, a hi­vatali helyiségeken kívül is. Hogy többet tudnak egymás­ról, egymás munkájáról, eredményeiről, gondjairól az bizonyosan kamatozódik va­lahol az üzleti életben is. A kapcsolat legfontosabb eredménye, hogy a külkeres­kedelmi vállalatok tudiák, kiben mi rejlik. Nem vélet­len például, hogy a HUNGA- ROCOOP pénzzel is támogat­ja a szolnoki BÖRTEX fejlesz­téseit A megbízhatóságon, a pontosságon kívül tudják a külföldi üzletek bonyolítói, mire számíthatnak. A fejlesz­téshez adott forintok biza­lomról és kölcsönös érdekek­ről tanúskodnak. Ugyanígy érdeke a Komplex Külkeres­kedelmi Vállalatnak is, hogy a mezőgép-technika fejlesz­tését támogassa. Az ilyen be­fektetések értelemszerűen előzetes tájékozódással jár­nak, kicsit leegyszerűsítve: a külkereskedők is megnézik, hova adják a pénzüket. A vállalat, — termelő és külkereskedelmi — ha nye­reséget akar, keresi a felté­teleket, hogyan adhatja el áruit a legjobban. Vitákkal? Ilyen is előfordul. Akadnak sértődések, heves szóváltások a hazad' szakemberek között is. H. J. MEGTAKARÍTOTT ÓRÁK, NÖVEKVŐ TERMELÉS A jászberényi Hűtőgépgyár éves vállalati terve szerves részeként foglalja magába az újítók és feltalálók tevé­kenységéből várható előnyö­ket, messzemenően számol azok termelési, gazdasági eredményeivel. 1975 óta ön­álló újítási és szabadalmi osztály irányítja az újítómoz­galmat, intézi a találmányok­kal kapcsolatos ügyeket. A gazdálkodás rejtett tar­talékaként számon tartott ötletek, javaslatok azt a célt szolgálják, hogy hatékonyab­bá, gazdaságosabbá és biz­tonságosabbá tegyék a ter­melést, elősegítsék a külpia­ci versenyképesség fokozá­sát. A megközelítően ezer fizikai munkás és műszaki — az újítók és feltalálók derék­hada — az idén azt a felada­tot kapta, hogy olyan újítá­sokat, szabadalmakat dol­gozzon ki, amelyek produk­tív normaóra-megtakarítást jelentenek és pótolják az egyre intenzívebben jelent­kező munkaerőhiányt. Ennek érdekében anyagi ösztönzést is alkalmaznak. Az újító megkapja az ötlete révén megtakarított normaóra ösz- szegének 5 százalékát. Ezen­felül minden újító, illetve közreműködő — megosztva — megtakarított norma­óránként 5 forintban része­sül. Ugyancsak a legfonto­sabb feladatok sorába kerül a drága tőkés importanya­gok hazai kiváltása. Az erre vonatkozó újításokat, talál­mányokat az átlagos 60 nap helyett 45 nap alatt elbírál­ják. és ha kedvező döntés születik, intézkednek gyors bevezetésükről. A Hűtőgépgyár az elsők között csatlakozott a KGM és a vasas-szakszervezet év- eleji felhívásához, hogy 1980 Újítási év a Hűtőgépgyárban is az újítás éve legyen. Ennek szellemében hirdették meg a nők márciusi újítási hónap­ját, amikor a gyengébb nem képviselői 51 ötletet, javasla­tot dolgoztak ki. Május és június viszont mér a fiata­lok időszaka volt, amikor el­sősorban az ifjúmunkások, műszakiak seregét ösztönöz­ték alkotó cselekvésre, szel­lemi tartalékaik kiaknázásá­ra. Az októberban sorra ke­rülő újítási rendezvények már valamennyi réteget késztetik majd újabb ötle­tek kidolgozására. 1980 eddigi eredményeiről még nem készült összegezés, annyi azonban nyilvánvaló, hogy az alkotókedv számot­tevően nem csökkent, meg­közelíti a múlt évit. Az el­múlt egy év folyamán 529 ötletet, javaslatot nyújtottak be, és 247-et hasznosítottak. Ezek 24 millió 175 ezer fo­rint vállalati hasznot ered­ményeztek. Az összeget az alkalmazott találmányok 12 millió 188 ezer forinttal tol­dották meg. Az újítók listá­ján 778 név szerepei, s ami örvendetes, 344 fizikai mun­kás, 117 nő és 149 fiatal tette le névjegyét az újítómózga- lom asztalára egy-egy jó kez­deményezéssel. — Jellemző munkájukra a kollektivitás is, hiszen több mint félezer újító szocialista brigádtag, s a brigádok nem egy esetben közösen törekednek újabb feladatok megoldására. Milyen hasznos szellemi termékek születtek a mozga­lom révén az utóbbi idők­ben? Erre is érdemes né­hány pilantást vetni. A hűtő­szekrény-üzemben például a huzalpolcok előállítására fél­automatikus rendszerű cél- berendezést szerkesztettek. Az ötletes munkaeszközzel jelentős mennyiségű munka­erőt takarítanak meg, üte­mesebbé, tervszerűbbé vált a termelés. Az autoszifon- üzemben két fontos újítást tartanak számon: az egyik a szifonok polírozására vonat­kozik; a korábban használt drága tőkés importanyagot a vállalat műszaki szakem­berei által kikísérletezett termékkel helyettesítik. A megoldással évi 5 millió fo­rint a megtakarítás. Mivel ezt a módszert már öt éve alkalmazzák, 25 millió forint kiadásától mentesült a vál­lalat. Ugyancsak a szifon­üzemben működik egy pneu­matikus manipulátor, amely rendkívül balesetveszélyes munkaműveletet végez el az eddigi kézi munka helyett. Vállalati találmány alapján gyártják Jászboldogházán az alumíniumradiátorokat, de még sorolhatnánk a példá­kat. S hogy mit jelent anya­giakban egy-egy jó ötlet, azt példázza a hűtőszekrény­üzem félautomata célberen­dezése. Ez az újítás évi két és fél millió forint megta­karítást eredményez, nem számítva a 2—300 ezer fo­rintos bérmegtakarítást. Eb­ben az újítási évben — úgy vélik — további lendületet kap a hűtőgépgyáriak moz­galma. Állandósítani, fej­leszteni kívánják az „egy brigád — egy hasznos újítás” mozgalmat. Tegnap a Szovjetunió napját tartották a 69. Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron. Képünkön: A szovjet pavilon egy részelete (Telefoto — KS> A Szovjetunió napja a mezőgazdasági kiállításon Az OMÉK-on tegnap a Szovjetunió napját rendez­ték meg. Viktor Borogyin, a Szovjetunió mezőgazdasági miniszterének első helyette­se ismertette az újságírókkal a szovjet mezőgazdaság ered­ményeit és a nemzetközi együttműködés sikereit. A Szovjetunió mezőgazdasága több mint 11 millió villany- motort alkalmaz. A mezőgaz­daság 85 millió tonna műtrá­gyát és több mint 800 ezer tonna növényvédőszert hasz­nál fel évente. Több mint 9 ezer gazda­ságkor üzem, termelési és agráripari egyesülés tevé­kenykedik az országban. Az ország növénynemesítői az utóbbi években több száz új növényfajtát és hibridet ad­tak a termelőknek. A mi­niszter első helyettese alá­húzta: a szovjet agrárterme­lők nagy jelentőséget tulaj­donítanak a nemzetközi, mindenekelőtt a szocialista országokkal kialakított együttműködésnek. A KGST tevékenysége mind gyümöl­csözőbb. Tegnap mezőgazdasági könyvbemutató és vásár is Dohányszüret a Bolgár-dűlőn A megyében az egyik legnagyobb dohánytermelő gazda­ság a tiszafüredi Hámán Kató Tsz. A szövetkezet bolgár­dűlői táblájában 57 hektáron érik a VP—9-es és a Virginia. Sajnos, a lehullott nagymennyiségű csapadék nemcsak a gabona betakarítását hátráltatta a füredi határban, a Balthes dohánykombájnokkal sem igen boldogultak a téeszbeliek a felázott talajon. Kézzel voltak kénytelenek törni a szövetkezet „kukásai” a füstölnivalót, amelyből az idén 4,8 millió forint árbevételre számítanak. (Fotó: Temesközy F.) A zsinegre-fűzés, a pajtában-szárítás már a múlté: Csepregi Sándor és Veres Lajos tűsorkeretre tűzik a szárítandó leveleket Szorgos asszonykezek pótolják az esőzések miatt kényszer- pihenőre vonult dohánykombájnok munkáját. A tervezettnél négyszáz kilóval több, azaz 1800 kilogramm levelet szednek egy-egy hektárról nyílt az OMÉK-on. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági könyv­kiadó igazgatója ez alka­lomból elmondta, hogy éven­te megközelítően 100 új ki­advány, szakköny v segíti az ágazat szakembereit a leg­újabb ismeretek elsajátításá­ban. Az OMÉK-ra három újdonság jelent meg a zöld- séghajtatásról,' a lúd-áruter- melésről és a muflonról. Ezek a könyvek több mint ezer különféle kiadvánnyal együtt az OMÉK-on megvá­sárolhatók. Ugyancsak tegnap üzem­szervezési napot rendeztek. A Mezőgazdasági Ügyvitel- szervezési Iroda ismertette ennek kapcsán eddigi tevé­kenységét. Jelenleg kilenc mezőgazdasági nagyüzemnél végzi az anyaggazdálkodást számítógép, s még az idén további hatnál tervezik en­nek a technikának a beveze­tését, többi között a fóti Béke és a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezetben. A számítástechnika bevezetése nyomán a termelési költsé­gek csökkenését várják. A lúdtenyésztő gazdaságok és a baromfiipar is szákmai napot tartott. Jelenleg 83 gazdaság foglalkozik lúdtar- tással, ami azért is igen gaz­daságos, mert a toll, a máj és a hús keresett cikk a vi­lágpiacon. A Magyar Gyógyszeripari Egyesülés ’tagvállalatai saj­tótájékoztatójukon arról szá­moltak be, miként segítik a növénytermesztés és az állat­tenyésztés hatékonyságának növelését újfajta növényvé­dő-, gyomirtó- és gombaölő szerekkel, s az állatgyógyá­szati termékeken túl sok olyan tápanyaggal, ható­anyaggal, tápszerrel, amely jelentősen növeli a tej-, to­jás- és hústermelés hozamát. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, a Chánoin és a Kőbányai Gyógyszerárugyár önálló közös vállalata a ta­karmánykiegészítő Premix termékekből három év alatt több mint négyszeresére nö­velte termelését. Ellátogatott a kiállításra Li Ton Hem államtitkár, a KNDK tervhivatalának el­nökhelyettese és Pavel Jonas, a Csehszlovák Szövetkezeti Földművesek Szövetségének elnöke is. A kiállításon ma a Német Szövetségi Köztársaság nap­ját rendezik meg. Az NSZK kiállítói felkészülten várják az érdeklődőket, tájékoztatá­sukra megerősítették a' tol­mácsszolgálatot. Ezen a na­pon változatos tenyészállat­felvonulásra, gépbemutatóra kerül sor, míg a' lovasbaj­nokság csapatversenyét lát­hatják az érdeklődők. Bemu­tatót tartanak a fakitermelő verseny győztesei is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom