Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-22 / 196. szám

1980. augusztus 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „13 óra 45 perc. Időjárás- és vízállásjelentést olvasunk fel.” Ebben a furcsa, árvizes augusztusban a szokásosnál több kéz csavarja a rádióké­szülék állomáskereső gomb­ját háromnegyed kettőkor a Petőfi adó hullámhosszára. „Marad a jó idő, a Tisza igen magas vízállású ...” A Tiszai Vízrendészeti Ka­pitányság Szolnoki Vízrendé­szeti Rendőrőrsének ügyele­tese gondosan feljegyzi a rá­dióban elhangzó adatokat. A motorcsónákvezetőkkel né­hány mondatot vált a dél­előtti ellenőrzés tapasztala­tairól, és már indul is a dél­utáni „portya”. Nem kell messze gyalogolnunk a csó­nakokig, a hajóállomásnál is a Tisza-parti sétány alsó kő­kockáit nyaldossa a víz. Óvatos manőverezés a me­der felé, kerülgetjük a kiál­ló farönköket, betonoszlop­csonkokat. Felbőg a motor, a csónaktest megrázkódik, fara lesüllyed, orra csaknem egy métert emelkedik. Teljes gázzal, negyven-ötven kilo­méteres sebességgel siklunk. Az egészen apró hullámokat is megérezzük, furcsa, ahogy nagy sebességnél „ráz” a víz. Vikend a Zagyván Át a Tisza-híd alatt, ráka­nyarodunk a Zagyvárai A Zagyva-híd alatt csökkentett sebességgel, behúzott nyak­kal haladunk át. A Zagyva­parti lakótelep „fürdővendé­gei” gyorsúszásban igyekez­nek partközeibe jutni. Mire odaérünk, már el is tűntek a gát túloldalán. Ugyanez a kép ismétlődik a „Kishíd” fölött, a Zagyva-parti sé­tánynál. Másodpercek alatt érünk a szolnoki szakasz egyik legkedveltebb részéhez, a vasúti hídhoz. Ügy látszik, nincs igazi fürdőidő, mert csak egy gumimatracon him­bálózó fiatalembert tesséke­lünk a part felé. Igaz, a má­sik oldalon jó néhány sihe- der pacskolja egymást a se­kélyebb vízben. A tiltott helyeket jogsza bály határozza meg: a Zagy­va és a Tisza városi szaka­szán — a kijelölt fürdőhe­lyek kivételével — minde­nütt tilos fürödni, szabály- sértést követ el, aki megsér­ti ezt a tilalmat."' — Amíg nem merészked­nek beljebb, csak figyelmez­tetünk — szögezn ie a motor­csónakot vezető törzsőrmes­ter. — Az árterületen renge­teg a kubikgödör, a lapos és mély részek váratlanul vált­ják egymást. Még az úszni tudókat is érheti meglepetés, mert a víz csak a felszín kö­zelében kellemes, mélyebben már jóval hidegebb. Ezért különösen veszélyes csónak­ból, gumimatracról beugra­ni. Jogosítvány kötelező Visszatérünk a Tiszára. A túloldalon motorcsónak igyekszik fölfelé. — A csónakázókkal is any- nyi baj van, mint a fürdő- zőkkel? — Nem. A legtöbben fe­gyelmezetten élvezik a vizet, a levegőt. Űj rendelet szüle­tett viszont arról, hogy a 125 köbcentiméter fölötti henger­űrtartalmú motorral felsze­relt csónakok vezetéséhez is kötelező a sportcélú kishajó­vezetői bizonyítvány meg­szerzése. Eddig ez csak a 250 köbcentiméter fölötti hen­gerűrtartalmú motorcsóna­kok vezetőire volt érvényes. A járművek zöme épp a 125—250 köbcentiméteres ka­tegóriába tartozik, így még néhányan nem szerezték meg a jogosítványt. — A kajakozókra, kenu­zókra, alkalmi csónakázókra milyen szabály vonatkozik? — Tizennégy év fölött — a vízrendészeti szabályok be­tartásával — bárki használ­hat kézi meghajtású vízijár­művet. Bevetésre készen Gáttól gátig ér a folyó, mindenütt, amerre járunk. Derékig vízben az üdülők, megint oda az ártéri vete- mény. Jóval kevesebb a hor­dalék, mint egy heitel ez­előtt, de így is sűrűn kerül­getjük a nagyobb rönköket, rőzsecsoniókat. A „Marhaitatónál” jócskán kiszélesedik a folyó. Itt a ré­gi vasúti töltés a balparti gát. A milléri zsilip alatt két kisebb önjáró uszály kővel, homokzsákkal megrakva áll készenlétben. — Nem unalmas? — pró­bálok együttérezni az öreg, tokaji illetőségű vízügyessel. — Nem a fenét! Négy nap­ja állunk itt, és nem tudni, még meddig fogunk. Bolló József hangsúlyából kiérzik a kényszerű kötöttség fáradtsága. Állnak, várnak bevetésre készen. — Ne kerüljön rá sor! — búcsúzunk. A vízrendészeti kapitány­ság vezetője az ellenőrző kör­út eseményeit meghallgatva elégedetten nyugtázza, hogy csak néhány szabálysértőt kellett figyelmeztetni, akik közül jópáran azzal védekez­tek, nem tudták, hogy itt sem (például Zagyva-árté­ren)) szabad fürödni. Délután öt óra. A hajóál­lomással szemben horgonyzó készenléti uszályok méltóság- teljesen magasodnak a gát­jai közé kényszerített kilo­méternyi széles folyó fölött. __________Egri Sándor H unqaroton-hetek újdonságokkal Mozart Requiemje a nyitókoncerten A hagyományos Mungaro- ton-hanglemezhetek idei nyi­tóhangversenyét szeptember 12-én tartják Budapestén, a Zeneakadémia nagytermé­ben. A Szolnok megyei zene­barátok, érdeklődők augusz­tusban a megyeszékhely hanglemezboltjában válthat­nak a koncertre jegyet, amely az oda-vissza autóbuszútra is érvényes. Az est műsorán — „az év hanglemeze” díjak átadása után — Mozart Requiemje szerepel. A nagyszabású hangversenyen a Magyar Rádió és Televízió Énekkara, valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar tolmá­csolja a művet. Közreműkö­dik szólistaként Kalmár Mag­da, Takács Klára, Korondy György és Gregor Józsié. Ve­zényel: Ferencsik János. Az október 1-ig tartó Hun- garoton-hétek alkalmából ti­zenkét új hanglemez kerül a boltokba, közülük kettő iro­dalmi anyagot tartalmaz. A „Varietas delectat” albumon Vörösmarty Mihály A vén cigány című alkotását, valamint József Attila Ódáját hallhatjuk neves művészeink tolmácsolásá­ban. - A költeményeket többek között Básti Lajos, Major Tamás, Latinovits Zol­tán, Bessenyei Ferenc szólal­tatja meg. A Világlíra című album öt lemezből álló soro­zatában a különböző irodal­mi korszakok legszebb lírai alkotásai kaptak helyet. A mintegy 130 verset kiváló magyar előadóművészek tol­mácsolják. A muzsika barátai Liszt Ferenc Koronázási miséjét parádés „szereposztásban” hallgathatják meg a Hunga- roton-hetekre kiadott albu­mon. A Bartők-centenárium­ra készülve jelenik meg a zeneszerző Gyermekeknek cí­mű darabfüzérjeinek össze­foglalása Ránki Dezső elő­adásában. Űj felvétel Kodály Zoltán Háry János. szvitje, amelyet a Budapesti Filhar­móniai Társaság zenekara és a Magyar Állami Hangver­senyzenekar szólaltat meg. A Kocsis Zotlán koncertfelvéte­leiből ízelítőt adó* lemezen Chopin-, Bartók-, Schönberg- művek szerepelnek. A Sáro- si Bálint szerkesztette Ma­gyar hangszeres népzene há­rom lemeze, átfogó képet raj­zol a műfaj fejlődéséről. Az elhangzó felvételek az ősi stílustól haladnak az össze­tettebb „modern” népzene felé. Zenei csemegének ígér­kezik a „Klemperer Buda­pesten” lemez anyaga. — f — Évadnyitó társulati ülés a Szigligeti Színházban Az első bemutató: Az ember tragédiája Postások a rajtnál Szakmai vetélkedők fiataloknak Két szovjetunióbeli és lengyelországi utazásért, a postai ifjúsági vetélkedőso­rozat szombaton Szegeden kezdődő döntőjének fő díjai­ért rajtolnak a posta terüle­ti igazgatóságának csapatai. Az ifjúsági szövetség és a szakmair vezetés hazánk fel- szabadulásának évfordulója tiszteletére hirdette meg a szakmai ifjúsági fejtörőt, hogy játékra, hazánk törté­nelmi, politikai, társadalmi, kulturális és sport életének megismerésére, a posta fej­lődésének tanulmányozására buzdítsa az ifiket. Három- ezerötszázan indultak a se­lejtezőkön és Szegeden a két­napos döntőn 18 csapat mé­ri össze tudását. A több hónapos országos játék már meghozta kollek­tív eredményét. A posta egész országot behálózó munkahelyein tevékenykedő csaknem fél ezer KISZ alap­szervezet közelebb került egymáshoz. A 66 ezer postás egyharmada 30 éven aluli, és a KISZ-szervezetek mindin­kább arra törekednek, hogy a közös játékok, akciók ide­jén kialakuló kapcsolatok ki­terjedjenek, kedvezően has­sanak a napi munkában, az ifjúságpolitikai és az érdek- képviseleti tevékenységben, a szocialista munkaverseny mozgalomban, a szakmai ver­senyeken, a társadalmi mun­kaakciókban is. Az ifjú gépi fejők nemzet­közi vetélkedőjét és bemu­tatóját az ifjúsági szövetség a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériummal kö­zösen először hirdette meg. Augusztus 26—31. között az Agárdi Mezőgazdasági Kom­binátban bolgár, cseh, len­gyel NDK-beli, szovjet és magyar fiatalok, szakmájuk kiválóságai mérik össze tu­dásukat. Idehaza már négy alkalommal zajlott le hason­ló verseny, nemzetközivé té­telére a dolgozó fiatalok múlt évi moszkvai találko­zója adta az ötletet. Itt úgy határoztak a résztvevők, hogy a szocialista munkaver- seny-mozgalom ifjúsági for­máit tapasztalatcserékkel, közös akciókkal igyekeznek országhatárokat átívelő mé­retűvé bővíteni. A Szolnoki Szigligeti Szín­házban tegnap megtartották az 1980/81-es évadot nyitó társulati ülést. Az ülés részt­vevőit Czibulás Péter szín­művész köszöntötte, külön az elnökségben helyet foglaló Tóth Dezső művelődési mi­niszterhelyettest, Sipos Ká­rolyt, a megyei tanács elnök­helyettesét, Boros Ottónét, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét. Elsőként Vincze Sándor, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője kért szót: be­jelentette, hogy augusztus 1- ével a megyei tanács végre­hajtó bizottsága Lengyel Bol­dizsárt nevezte ki a színház igazgatójának, majd röviden szólt a színház társulata — és új vezetősége — előtt ál­ló közművelődési feladatok­ról. Ezután a színház új igaz­gatója beszélt a közeljövő terveiről, majd Paál István, a színház főrendezőjé rész­letesen ismertette az 1980/ 81-es színházi évad tervét. Az első bérletes bemutató elő­adás október elején lesz: Ma­dách Imre halhatatlan drá­mai költeményét, Az ember tragédiáját mutatja be a színház — Paál István rende­zésében. Minden bizonnyal a gyermekek (és szülők) örö­mére szolgál majd, hogy az évad elején — szeptember végén — színre kerül Jevge­Idén, augusztus 21 és 24 között Szolnok ad otthont A csillagászat baráti köre or­szágos találkozójának. A ta­lálkozóra csaknem kétszáz amatőr csillagász érkezett az országból illetve a szomszé­dos szocialista országokból. A rendezvénysorozat ünne­pélyes megnyitóját ma dél­előtt 9 órakor a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ- bánt tartják, majd megkez­dődnek az előadások, tanács­kozások, a különböző csilla­gászati bemutatók. A há­nyij Svarc Hókirálynő című mesejátéka. Az évadterv to­vábbi színházi élményeket ígér: Murray Schisgal Sze­relem, ó című vígjátékát, O’Neill Amerikai Elektra cí­mű művét, Ilf Petrov: Tizen­két szék című regényének zenés feldolgozását mutatja be a színház az évad első fe­lében. A Szobaszínházban decemberben lesz az első premier: Harold Pinter A születésnap című darabját viszi színre a társulat. Paál /István bemutatta a társulat új tagjait: Verebes István és Árkosi Árpád ren­dezőket, Nagy Zoltán, Kristóf Tibor, Kovács Lajos és Len­gyel István színészeket, va­lamint Antal Csaba díszlet- tervezőt. Tóth Dezső hozzászólásá­ban kitért arra, hogy nagy becsülete, presztízse van a szolnoki színháznak a ma­gyar színházi életben — im­már jó egy évtizede. Hozzá­tette — a színház és közön­ség viszonyát fejtegetve — hogy ez a rang nem választ­ható el a várostól, amely tápláló talaja a Szigligeti Színháznak. Boros Öttóné, a megyei pártbizottság nevében kívánt a társulat tagjainak művészi és emberi sikereket az új színházi évadban. romnapos programban töb­bek között szerepel a csilla­gász szakkörösök, az amatőr csillagász megfigyelők és távcsőépítők tanácskozása. A résztvevők a tudományág legjelesebb képviselőinek előadásában a csillagászat legújabb eredményeiről tájé­kozódhatnak, valamint rész­letesen megismerkedhetnek egy-egy témakörrel. Az elő­adásokat különböző csillagá­szati megfigyelések, bemuta­tók egészítik ki. Szolnokon Amatőr csillagászok országos találkozója Új otthonra lelt negyven vagon irat Mindenfajta ünnepség nél­kül vették birtokukba július végén új otthonukat a Szol­nok megyei Levéltár dolgo­zói. A „honfoglalók” szinte rohammal vették be a zuho­gó esőben a szép, vadonatúj épületet, az első fuvar szál­lításakor. Az igazgatótól a hivatalsegédig mindenki sie­tett mihamarabb fedél alá juttatni az értékes anyagot. Az ötezer kötetes könyv­tárban azóta már javában tart a leltározás. A régivel összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dolgoz­hatnak majd a kutatók, s a levéltár munkatársai is. Majd — hiszen egyelőre még tart a költözködés ... Szaka­szosan, szigorú menetrend szerint; az iratok legkisebb keveredése is plusz „kutató” munkát jelentene. Az irat­anyagok és a mutatóköny­vek még dobozokban sora­koznak a régi helyükön, a bí­róság épületében. A fáma szerint a Főváro­si Levéltárat másfél évig költöztették. A Szolnok mé» gyei intézményben a negy­ven vagonnyi anyag decem­berben már várja a látoga­tókat, kutatókat. A szolnoki Keskeny János úton felépült levéltár az ország egyik leg­korszerűbb tudományos ku­tatóhelye. A szakemberek szerint a század eleje óta a szolnoki az első, amely ele­ve levéltárnak épült. Az új létesítmény alapterülete 846 négyzetméter, kétszer akko­ra mint a régi, a bíróság épületében lévő „albérleté” volt. A raktár, amelyben akár két tornaterem is elférne, több mint hat méter magas. A légfűtéses helyiségben biz­tosítható az állandó hőmér­séklet és páratartalom, a polcokon hét, hét és fél kilo­méter iratanyag tárolható. A levéltár jelenlegi négy kilo­métert meghaladó iratai bő­ven elférnek a könnyen át­tekinthető emeletes polcrend­szerben. Becslések szerint 20—25 évig lesz elég a több mint hét kilométernyi terü­let a megye megőrzendő ira­tainak, s a tervezés bölcses­ségét dicséri, hogy a raktár- helyiség tovább bővíthető. ízléses, szép, de legfőkép­pen a célnak megfelelő a kutatókönyvtár is. A terem­ben lehetőség nyílik hely- benolvasásra, jegyzetelésre, kutatásra. A könyvtár szom­szédságában kapott helyet a feldolgozó — a régi levéltár­ban nem volt erre külön he­lyiség — ahol „anyakönyve­zik” a beérkező iratanyago­kat mielőtt a helyükre ke­rülnének. Ugyancsak újdon­ság — az előzőhöz képest, a tanácskozó- és kiállítóterem, amelyben iskolai osztályok­nak tarthatnak, történelem-, irodalomórákat, de a csopor­tos látogatók számára is le­het ismertetést, előadást tar­tani, filmet vetíteni. A tárgyi feltételek kedve­ző lakulása érezteti majd ha­tását a munkában. Az utób­bi években megnövekedett az érdeklődés a levéltár iránt. 1975—79-ig több mint háromszáz kutató 1337 alka­lommal kereste fel az intéz­ményt, elsősorban helytörté­neti és munkásmozgalmi té­mákhoz kerestek és találtak anyagokat. A forgalom a hatvanas évek óta megkét­szereződött. Ugyancsak meg­növekedett a csoportos láto­gatók száma. Az előző öt esztendő alatt 96 csoportban csaknem kétezerötszázan for­dultak meg a levéltárban. Az új, a jobb körülmények között rendszeressé válhat­nak a különböző iskolai, el­sősorban honismereti szak­körök levéltári foglalkozásai, de az intézmény vezetői szé­lesíteni szeretnék kapcsola­taikat a tanulóifjúságon kí­vül a KISZ alapszervezetek­kel, üzemek, termelőszövet­kezetek brigádjaival is. A költözködéssel, leltáro­zással egyidőben készül a kiállítások, s a saját kiad­ványok terve is. A tárgyi emlékek — céhládák, pecsét-. nyomók — mellett régi, be­cses iratok várják majd a látogatókat állandó helyen, de a hagyományokhoz hűen egy-egy kort bemutató kiál­lításokat is rendeznek. Mindez még terv, hiszen az anyag nagy része ezután kerül új helyére. A megye- székhely középiskolái, szo­cialista brigádok felajánlot­ták, hogy segítenek a levél­tár költöztetésében, hogy mi­előbb birtokba vehessék az új épületet a kutatók, s a láto­gatók is. — tg — Vízi rendőrükkel a Tiszán Itt is tilos fürödni? Költözik a levéltár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom