Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-22 / 196. szám
IMO. augusztus 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Augusztus 20 alkalmából Iskolaavatás Kisújszálláson Színes programok megyeszerte Mezőgazdasági árintézkedések 1981-ben Váncsa Jenő miniszter nyilatkozata Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet Kisújszálláson, az új iskola avatásán Fotó: X. K. L. Az alkotmány napját köszöntő megyei ünnepségek sorában kiemelkedő jelentőségű volt a Kisújszálláson rendezett ünnepi nagygyűlés, amelyet a határidő előtt elkészült általános iskola avatásával egybekapcsolva rendeztek az új iskola udvarán. Jelen voltak a város társadalmi és tömegszervezeti vezetői, az építők, a helyi ipari és mezőgazdasági üzemek képviselői, a város dolgozói. Ünnepi beszédet Sipos Károly, a megyei tanács elnök- helyettese mondott. Az ünnepség részeként került sor az új nyolctantermes általános iskola átadására is, — amelyet a kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet dolgozói négy és fél hónappal az eredeti határidő előtt építettek fel — valamint az építésében kiemelkedő munkát végzett egyének és kollektívák jutalmazására. Szilágyi Lajos építésvezető a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója, Nánási Kálmán kőműves, Szabó Kálmán brigádvezető és Pillér Károly művezető a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. A kitüntetéseket Tokár István, a Vas-. Fa- és Építőipari Szövetkezet elnöke adta át. A 21 millió forintos összköltséggel létrehozott kétemeletes oktatási intézményt Dómján László igazgató «mutatta be a jelenlévőknek. A korszerű, jól felszerelt iskola nyolc tanteremmel, gyakorlati foglalkozási és napközis termekkel, természettudományi előadóval, tornateremmel és ötezer kötetes könyvtárral várja a szeptemberben belépő ötszáz tanulót. Az udvaron bitumenes kézi- labdapályát, ugró- és futópályát, valamint salakos játékteret alakítottak ki. Az új oktatási intézmény elkészülte azt jelenti, hogy a város általános- iskoláiban megszűnik a váltott tanítási rend, az 1980/81-es tanévben minden általános iskolai tanuló délelőtt, egy műszakban jár majd iskolába. neísín Az új intézettel való ismerkedés után az udvaron kultúrműsort láthattak az érdeklődők, majd a délutáni órákban a ligeti szabadtéri színpad környékén folytatták az ünneplést a város lakói. A megye más településein politikai nagygyűléseken, ünnepi tanácsüléseken, munkás- paraszt-katona találkozón köszöntötte alkotmányunk törvénybe iktatásának 31. évfordulóját a lakosság. A délutáni és az esti órákban megyeszerte sportversenyeket és kulturális rendezvényeket tartottak. Karcagon már hagyomány, hogy minden évben más-más város, tájegység népművészetéből adnak ízelítőt augusztus 20-án. Az idén kalocsai népművészek munkáiból nyílt kiállítás a Déryné művelődési központban. A múzeum előtti téren pedig a Kalocsai Népi Együttes műsorát nézhették meg a karcagiak Az alkotmány napi ünnepségekhez kapcsolódóan megyeszerte kulturális rendezvényekre várták a szórakozni, kikapcsolódni vágyó közönséget. Kiállítások nyíltak, sikeres zenés, táncos műsorok tették emlékezetesebbé az ünnepet. Képösszeállításunkban szolnoki és karcagi pillanatokat örökített meg fotóriporterünk. A megyeszékhelyen sokan hallgatták meg a művelődési központ előtt az MHSZ—Olajbányász fúvószenekar térzenéjét A legkisebbekről s a még gondtalanul vakációzó diákokról sem ^ feledkeztek meg a rendezők. Szolnokon többek között Váradl Hédi Kossutb-díjas kiváló művész, bohócok, bábművészek léptek pódiumra A Minisztertanács tegnapi ülésén határozatot hozott a mezőgazdaságban 1981. január 1-én életbelépő árintézkedésekről. Ennek alapján egyrészt növekszik a mező- gazdaságban felhasználásra kerülő termelőeszközök és anyagok ára, másrészt emelkednek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. Az árváltozások szükségességéről és mértékéről Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának. Milyen mértékű lesz a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő termékek árának emelkedése 1981. január elsejétől? — A mezőgazdasági gépek ára 2; a pótalkatrészeké 7— 8; a műtrágyáké és növényvédőszereké mintegy 6; az ipari takarmányé 5—6; a szolgáltatásoké 5 százalékkal emelkedik átlagosan. Egyidejűleg megszűnik az energia áremelkedését ellensúlyozó, idén érvényben lévő dotáció. Ez megdrágítja a termelést. Miért kell a termelőeszközök egy részének árát ilyen mértékben emelni? — Gazdaságunk erőteljesen kötődik a nemzetközi gazdasági élethez. Sok mindent vásárolunk és nagy mennyiségű terméket értékesítünk a külpiacon. Gazdaságpolitikánknak megfelelően a jövőben a népgazdaság egészében a hazai termelői áraknak az eddiginél gyorsabban kell követniük a világpiaci árak változását. Ez alól természetesen az agrár- termelés sem lehet kivétel. Figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelésnek azt a sajátosságát, hogy hosszú a termelési ciklus és így egy éven belül nem célszerű az árakat változtatni. — A mezőgazdaságban felhasznált ipari eredetű anyagok idei évközi áremelkedését ezért az állami költségvetés nagyrészt megtérítette. A központi költségvetést terhelő támogatásokat — hogy a mezőgazdasági termelők is érzékeljék a termelésben felhasznált eszközök, anyagok drágulását és ésszerűbben gazdálkodjanak azokkal — 1981-ben már nem célszerű az eddigi mértékben fenntartani. Ezért vált szükségessé, hogy mind a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő főbb termelőeszközök árát, mind a mezőgazdasági termékek többségének felvásárlási árát emeljük. Miként álakul a mezőgazdasági termékek felvásárlási ára? Közismert, hogy a mezőgazdaság állami támogatására azért is szükség van, mert a felvásárlási árak szintje viszonylag alacsony. — A termelési költségek növekedése miatt emelkedik több mezőgazdasági termék felvásárlási ára is. A mező- gazdasági termékek felvásárlási árszínvonala átlagosan 5 százalékkal nő. Ezen belül az étkezési búza ára 20, a takarmánygabonáé 25, a kukoricáé 18, a cukorrépáé 5, a dohányé 200 forinttal lesz magasabb 100 kilogrammonként. Az állattenyésztésben 1,60 forinttal emelkedik a vágómarha, 2 forinttal 'a vágósertés és 2,50 forinttal a vágóbaromfi kilogrammonkénti ára. A magasabb termelői ár mennyire ellensúlyozza a nagyüzemek várható többlet- költségeit? — Az árintézkedések abban a szellemben születtek, hogy az energiahordozók, az ipari anyagok és eszközök idei áremelkedésére nyújtott különböző támogatásoknak a magasabb árakkal történő felváltása önmagában ne rontsa a mezőgazdaság jövedelemhelyzetét. Mivel ágazatunknak is részt kell vállalnia a népgazdaság terheinek viseléséből, egyensúlyi helyzetének mielőbbi megszilárdításából, a költségnövekedésnek mintegy 80 százaléka épül be a felvásárlási árakba. A fennmaradó 20 százalékot a hatékonyság javításával, a hozamok gazdaságos növelésével, a takarékos költséggazdálkodással, az élőmunka termelékenységének fokozásával a nagyüzemeknek kell kigazdálkodniuk. — Fontos feladatunknak tekintjük annak biztosítását, hogy a mezőgazdaságban — a gazdálkodási fegyelem mellett — meglegyen a termelési érdekeltség, a termelői kedv is. Az ágazat olyannyira nélkülözhetetlen termékeire — mind nagyobb mennyiségű termékére — ezután is számít az ország. A mezőgazdaságot érintő termelői árváltozások érdekeltté teszik a termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat adottságaik mennél teljesebb hasznosításában. A gazdálkodás javulása esetén a mezőgazdaság jövedelemhelyzete nem romlik. Ez nem könnyű, de nem is teljesíthetetlen feladat. Hogyan érintik az árintézkedések a háztáji és a kisegítő gazdaságokat? — Kedvezően. A termelő- eszközök áremelkedése — az eltérő termelési és ráfordítási szerkezet miatt — a kistermelőket lényegesen kisebb mértékben érinti, mint a nagyüzemeket. Ennek ellenére a felvásárlási áremelés mértékében nem teszünk különbséget a nagyüzemek és a kistermelők között. Illetve egy eltérés mégis lesz: a kistermelőkkel a többéves szerződés alapján, 1980. szeptember elseje után átadott hízósertések felárát kilogrammonként 1 forinttal növeljük. Ezen 1 forint és a január 1. után érvénybe lépő 2 forintos vágósertés-áremelés révén jövőre a többéves szerződésre átadott kistermelői hízottsertés felvásárlási ára 3 forinttal növekszik. Az áremelés beszél magáért: a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére a népgazdaság hosszú távon számít. Nem okoz zavart, hogy a csak jövőre érvénybe lépő új termelői árakat már most meghirdetik? — Ellenkezőleg Közismert, hogy a mezőgazdaságban a következő év megalapozása a nyári és őszi munkákkal kezdődik. A mezőgazdaságban aránylag hosszú egy termelési ciklus. Egyikmásik területen, például a szarvasmarhatenyésztésben, több év, de a szántóföldi növénytermesztésben is általában egy esztendő. Ezért aztán a gazdaságok az évközben életbeléptetett döntésekhez rendszerint csak a következő évben tudnak alkalmazkodni és már most, a VI. ötéves terv indulása előtt négy hónappal számolhatnak, tervezhetnek, s annak alapján készülhetnek a jövő esztendő gazdálkodási feladatainak megoldására. összhangban van-e az árak mozgása s. termelésfejlesztési elképzeléseinkkel, a VI. ötéves terv célktiűzéseivel? — A készülő VI. ötéves terv olyan mezőgazdasági termelés-növeléssel számol, ami lehetővé teszi a gazdaságos agrárexport számottevő bővítését. Az ágazatban tehát egyidőben kell a termelést bővíteni, a hatékonyságot javítani és ennek jegyében az élelmiszertermékek kivitelét gazdaságosabbá tenni. A költség-takarékosabb megoldásokra — amelyekre új termelői árintézkedéseink is sarkallnak — minden gazdaságban és minden ágazatban van lehetőség. — Mivel az élelmiszertermelésben elérendő többletek elsősorban exportcélokat szolgálnak, nem mindegy, hogy mely ágazatok fejlesztését részesítjük előnybe, A jelenlegi árintézkedés a differenciált fejlesztést is elősegíti. A külpiacon jól értékesíthető gabona árának az átlagosnál nagyobb emelése a fajlagos abrakfelhasználás további mérséklődését is szolgálja. Arra is ösztönöz, hogy — főleg a kérődző állatok takarmányozásában — nagyobb szerepet kapjanak az olcsóbb szálas- és tömeg- takarmányok. — Az új árak összhangban vannak lehetőségeinkkel, a népgazdaság teherviselő képességével, egyidejűleg az eddiginél is racionálisabb gazdálkodásra késztetnek, és az igényeknek megfelelően ösztönöznek a termelés fokozására. KGST-nap az OMÉK-on Siker! arattak az együttműködéssel kialakított géptípusok Eredményes félév A Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Tisza- rotff, Tiszagyenda és Kunmadaras kivételével a járásban tíz község lakosságának igényeit elégíti ki. Elkészültek a gazdasági munka első félévi értékelésével. Az adatok azt mutatják, hogy eredményes hat hónapot tudhatnak magunk mögött. A betétállományuk folyamatosan növekedik: az idei terv 6 millió 328 ezer forint, ebből június végéig 4 millió 787 ezer forintot sikerült teljesíteni. A takarékszövetkezetben 168 átutalási betétet — amelynek összege 104 ezer forint— és 5161 egyéb betétet kezelnek. Az utóbbiak összege 66 millió 358 ezer forint. Az első hat hónapban hatféle kölcsönt adtak a lakosságnak több mint 13 millió forint értékben. Tegnap reggel 9 órakor nyitotta kapuit az Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállítás és Vásár, és az OMÉK második napján jiagy sikere volt a mezőgazdasági gép-bemutatónak. Tegnap a KGST-országok kiállítóinak napját rendezték meg. Ebből az alkalomból már reggel a KGST-orszá- gok zászlóit húzták fel a vásárváros főterének árbocaira és a hangszórók nemzeti dalokat sugároztak. A kiállítás Nagycsarnokában. az A-pavilonban, ahol a KGST-országok közös bemutatóját rendezték meg, ünnepséget tartottak, Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes értékelte a KGST- országok szakmai együttműködését és körvonalazta a további tennivalókat. A pavilonba érkező vásárlátogatókat jól felkészült szakemberek tájékoztatták a látnivalókról és választ adtak kérdéseikre is. Nagy sikert arattak a bemutatón a nemzetközi együttműködéssel kialakított géptípusok, egyebek között a szovjet, NDK és csehszlovák vállalatokkal kooperációban előállított műszaki berendezések, betakarítógépek, vontatók és más munkaeszközök. Bemutatták a közös nemesítő munkával előállított növényeket. Például az új kukoricahibrideket és takarmánynövényeket is.
