Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
1980. augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az úton túl a Romkert a bazilikával — az úton innen két temetkezési kápolna nyúlik be az új épület alá Wathay Ferenc vicekapitány szobra a várfal előtt Aki Székesfehérvárra látogat, tudván tudja, hogy ez a város volt első királyunk, István székhelye, s az őt követők koronázási helye, a házai közt mégis a legutóbbi századok hangulatát érzi lengeni. Dehát nem üt-e át a barokkon a régebbi múlt, az országló nagy király kora? Nem érezhetjük-e oda a székesegyházi romok fölé királyi trónusán? Nem láthatjuk-e meg az egykor a várat körülvevő mocsarakon túl délre nyúló síkon tör- vénykezni augusztus derekán? A város őrzi ősi lenyomatát. A mai utcákban ott húzódnak a régi utak, a terekben, a negyedekben a régi városrészek. Aki Buda felől érkezett annak idején Fehérvárra, a mai Berényi út, Engels Frigyes utca vonalán jött, s a későbbi budai külváros helyén, a mai Dózsa György tér táján találkozott az esztergomi utassal, és együtt mentek a várba a mai Március 15. utca táján. A Pécsről és Földvárról érkező útja pedig egybeesett a mai Széchenyi úttal, s a vár délkeleti falai alatt, a várárok előtt — a Piac tér helyén — a Liszt Ferenc utcáig, ahol a mai Palotai út nyomán a Veszprém felől érkezők csatlakozhattak ösz- sze a budai s esztergomi utasokkal a fallal s árokkal körülvett, ingoványok között, nehezen megközelíthető kiemelkedésen épült település közepén. Járjuk körül ezt a régi várost, falai helyét s maradványait! Ha a Március 15. utcán lépünk be, a mai Várkapu utca torkolatában keresztezzük a hajdani falak helyét. Nem messze innét a régi Budai kapu után, az István király Múzeum épülete helyén kanyarodott a fal, s tovább a Népköztársaság útja és a Bástya utca között húzódott: a Lakatos utca és a Szabadság tér között. Keleti oldalán, a Népköztársaság útja felől a város egy alkapitányának, Wathay Ferencnek a szobra emlékeztet 1602 nyarára, amikor az alig egy éve visszafoglalt várost mjra bevette a török. Az Isztambulba elhurcolt Wathay „az Tenger melletti ©alata Tornyában” raboskodván hosszú évekig „Szo- moruságos banattiaban” énekelte meg a harcokat. E falmaradványtól délre, a Romkert mélffebb, ezeréves terepszintjén találjuk az István királyhoz legközelebb álló emlékeket. A múlt század óta több ásatás során tárultak itt fel a nagy király alapította bazilika maradványai. Látjuk a hatalmas pillérek csonkját, a királyi trónus emelvényének köveit, a királyi kriptát. Sok sír került elő idők folyamán e bazilika alól és a környezetéből, így a Romkert hosz- szanti oldalán elhaladó út alatti, valamint a szemközti új ház árkádjai alatt s előtt megőrzött sírkápolnák romjai közül. Királyok sorát temették ide. Maradványaik közül III. Béláét és első fe- leségéét,. Antiochiai Annáét sikerült azonosítani. A Romkert bejáratánál levő mauzóleumban láthatjuk azt a nagy, díszesen faragott kőkoporsót, amely talán István király tetemének adott nyug. helyet. A várfal innét a mai Nép- köztársaság útja mentén bástyákkal csipkézve ment a Vörömarty térig, s onnan észak felé a másik oldalon. Ezen a részen egy-két Csók István utcai ház udvarán látni még a fal néhány részét, s úgyszintén a külső oldalról, a Megyeház és a már említett Liszt Ferenc utca közötti részen. Igaz, ezek a falak, bármilyen régiek is, nem István korából valók lehetnek, már csak azért sem, mert sokszor kellett újjáépíteni e várost és védműveit. Kezdetben bizonyára fából és földből készült falakkal kerítették körül a várost. A partos domboldalon így emelt fal a legutóbbi idők régészeti kutatásai szerint tíz-tizenöt méter magas is lehetett, míg ahonnan a földet jórészt nyerték, az alatta húzódó széles védőárok több mint három és fél méter mély. A kor építészetére emlékeztet a bazilika hatalmas épületének maradványán kívül az utóbbi évtizedekben előkerült még régebbi két épület romja. István apjának, Géza fejedelemnek az uralma idejéről való Szent Péter templomé a mai püspöki Székesegyház előtt, s a Szent Kereszt prépostsági tempóimé. S a sokszor feldúlt közép- kői^ Fehérvárnak még menynyi kőemléke lehet a föld alatt! Hiszen itt állt valahol a bazilika körül István királynak a palotája is; volt itt káptalani iskola, ahol az ország első püspöke, Gel- lért tanított (az ő születésének ezredik évfordulóját szeptember végén ünneplik Esztergomban és Budapesten). S itt őrizték — talán a bazilikához kapcsolódó kamrákban — a koronát és tartozékait, az ország kincstárát és az okleveleket, köztük az augusztusi' törvénykezések nem egy dokumentu. mát. Ez utóbbiak közül az augusztus 15-i. illetve később 20-i fehérvári törvény- hozások, országgyűlések leghíresebb törvénylevele egy későbbi okmány alapja lett: az egykori magyar társadalom hatalmi tényezőinek alkotmányáé, az 1222-es Aranybulláé .. . S ha végigjártuk az állam- szervező király székvárosát látogassunk be a róla elnevezett múzeumba is, ahol eredetiben vagy másolatban számos tárgy teszi teljesebbé bennünk a felidézett kor élményét. N. F. A forgatókönyvtől a bemutatóig Mezőtúriak az OMÉK-on Kedden nyílik meg a fővárosban a magyar mezőgazdaság legrangosabb seregszemléje az ötévenként sorra kerülő Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár. A kiállítás-tizenhét napja számvetés az utóbbi öt évben végzett munkáról, de a tanulás, a tapasztalatszerzés időszaka is a szakembereknek. Elismerés és megméretés A DATE mezőtúri mező- gazdasági gépészeti főiskolai kara második alkalommal vesz részt az OMÉK-on. öt évvel ezelőtt még alig hároméves intézményként mutatkozott be a kiállításon, de már akkor is több területen. Az oktató-nevelő munka, az üzemmérnökképzés rendszere mellett ízelítőt kaphattak a vásár látogatói a kar tudományos munkájáról is. Az idei kiállításon még több bemutatóban érdekelt a mezőtúri főiskola, hiszen az eltelt öt évben rangos helyet vívott ki magának a mezőgazdasági szakemberképzésben, — a gépész üzemmérnökök ma már több mint nyolcvan százaléka a karon szerzi meg diplomáját, — s a tudományos kutatásokban. Évente mintegy három-négy témában értek el az oktatók országosan is jelentős, a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható kutatási eredményt. A főiskola alig egy évtizedes tudományos munkájának egyébként mindig Az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron a főiskola a MÉM Műszaki Intézete megbízásából közreműködik a gépüzemfenntartás bemutatásában. A karon rendszeresen dolgoznak a hazánkba érkező importgépek munka- védelmi szempontból történő átalakításán. Eddig tizenhárom géptípus átalakítását tervezték meg a mezőtúri oktatók. A főiskola megtiszteltetésnek tekintette, hogy az országos hírű nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet, a Kukorica és Iparinövény Termesztési és a Hajdúsági Agráripari Egyesülés az oktatókat kérte fel a termelésszervezeti egységek tevékenységének bemutatására, s a gépfelvonultatásra. A nádudvari tsz, s az egyesülések munkájának, eredményeinek bemutatását a forgatókönyv, s a szakmai anyag elkészítésétől egészen a gyakorlati megvalósításig — huszonkét hallgató vesz részt a gépek felvonultatásában — a mezőtúri főiskola végezte, illetis az volt az egyik legfőbb erénye, hogy a gyakorlatot, a termelést szolgálta. Az országos jelentőségű tudományos eredmények mellptt minden évben általában 10— 12 mezőgazdasági nagyüzem, termelő, gyártó, illetve forgalmazó vállalat számára dolgoztak ki új megoldásokat a megbízásos kutatás keretében. Az OMÉK-on való részvétel egyrészt a főiskola kutatómunkájának elismerése, másrészt újabb megméretése. Bizonyára ugyancsak sikeresen. A nemrég véget ért Szegedi Ipari Vásáron — ahol először szerepelt a főiskola és a tanüzeme önállóan — igen nagy érdeklődés kísérte az oktatók által „megálmodott”, s az üzembe kivitelezett mezőgazdasági gépeket. A fiatal pályaválasztás előtt állók pedig elsősorban a képzésről, a kar életéről kértek adalékokat. A statisztika szerint több ezren fordultak meg a mezőtúriak pavilonjában. ve végzi el. A valóban megtisztelő feladat nem kis munkát jelentett, hiszen az egyesülések igen széles körű tevékenységet folytatnak — a KITE például 351 gazdaságot számlál. A számtalan új találmányból, termelési eljárásból nem volt könnyű kiválasztani a legkorszerűbbeket, ß legnagyobb érdeklődésre számot tartó módszereket. A kiállításon természetesen ezúttal is bemutatkozik a főiskola mint a Debreceni Agrártudományi Egyetem kara. A hallgatók adnak majd felvilágosítást a kíváncsiskodók kérdéseire a főiskola életéből. Bizonyára sok középiskolás keresi majd meg őket — akárcsak az előző OMÉK-on, s az Ipari Vásáron is —, hogy segítsék a pályaválasztásukat. A tapasztalatok szerint az öt évvel ezelőtti kiállítás és vásár után felkészültebb, döntésükben megalapozott „gólyák” felvételiztek Mezőtúron. Az OMÉK a hallgatók nyári termelési gyakorlatának a része lett az idén. Ha másként nem, mint látogató valamennyien megnézik a kiállítást és vásárt. Azon túl, hogy az oktatók, s a bemutatókon aktívan résztvevő hallgatók végigvezetik a csoportokat a kiállításon korábban útravolóul tanácsokat kaptak már a fiatalok, mit, hogyan nézzenek meg. A látottakból beszámolnak majd a tanévkezdés után. Az oktatás, a képzés szempontjából ugyanis korántsem közömbös, hogy mit látnak a fiatalok a gépekből, a termelési eljárásokból. Ilyen lehetőségük az adott idő magyar mezőgazdaságának megismerése legközelebb csak öt év múlva, a 70. OMÉK-on lesz, amikor máf valamennyien dolgoznak azokkal a gépekkel, módszerekkel, amelyek a mostani kiállításon a jelenlegi legújabbat ,a legkorszerűbbet jelentik. Mindezt megismertetni a hallgatókkal csak a főiskolán képtelenség lenne. Nines „megállj” Az OMÉK, s a tapasztalat- cserék rendszeres látogatói lesznek a kar oktató is, akik számára a rendezvény egyfajta továbbképzést jelent. A főiskola tudományos tevékenységének irányítói azt várják az oktatóktól, hogy a látottakat, a legújabb eredményeket majd „építsék be” az új jegyzetekbe, „nyitott” szemmel tanulmányozzák azokat a területeket, amelyek korszerűsítése még nem történt meg. de a mezőgazdasági termelés fokozását elősegíthetné. Noha a főiskola hatodik ötéves tervre vonatkozó tudományos munkájának tervezete már elkészült a kiállítás egyrészt igazolhatja a megjelölt kutatási területek jogosságát, gyakorlati igényét. másrészt kiegészül az OMÉK adta ötletekkel, a még meglévő hiányosságok - pótlásával, s természetesen a gépek, eljárások lehetséges továbbfejlesztésével, hiszen a mezőgazdasági gépekben, eljárásokban sincs soha „megállj”, statikus állapot. Az országos kiállítás ilyenformán a mezőtúri főiskolán — az elismerést jelentő részvétel mellett — szervesen beilleszkedik majd az oktató-nevelő munkába, s a tudományos tevékenységbe, igen szerencsésen lépést tartva a gyakorlattal, a mező- gazdaság jelenlegi színvonalával. Tál Gizella Bemutatkozik a főiskola MELEG AZ ÉJSZAKA Szűcs Judith a meglepetések „asszonya”. Szokatlan a keresztnév végére a „h”. Szokatlan, hogy közel tíz éve bemutatkozásakor átlagénekesnőként teljesen leírták, s pár esztendő múlva az egyik legnépszerűbb popénekessé válik. Befut külföldön is. Igaz, ebben „ludas” művelt színpadi tánca, s az idő, amikor berobbant a diszkó virágkora. Igényesen, szépen művelte ezt a stílust. „Szemtelenül” jól rászabták a számokat az Ordiszkó nagylemezén. Csupán a Neo- ton família „mozog otthonosan” ilyen szinten, ilyen biztonsággal ezen a területen. Érdeklődve vártuk a folytatást, ami nemrégiben meg is jelent a lemezboltokban. Meg lehet nézni a szexis borítót. Kicsit nézegessük a szokottnál tovább, mert a párducmintás gúnyába bújt énekesnő képi élménye több izgalmat jelent, mint a korongról előcsalogatott muzsika. Az előző diszkóalbumon a Dinamit zeneszerzői, Papp Gyula, és az énekesnő testvére, Szűcs Antal Gábor megtalálta azt a zenei ösvényt, melyen haladva Szűcs Judith sikereket aratott. Ezért érthetetlen, hogy az új, harmadik nagylemezen — Meleg az éjszaka — más a szerzői gárda, méghozzá népes csoport. A tíz kompozíciónak öt gazdája van. Az énekesnő saját számán kívül Délhúsa Gjon, Schöck Ottó, Ihász Gábor és Németh Lajos kompozíciói kerültek lemezre. Eleve lehetetlen egységes művet — albumot — összehozni, a merőben eltérő egyéniségek alkotásaiból. Főként akkor, ha ezek a számok nem az „életem főműve” kategóriába tartoznak. A kisördög azt súgja, hogy „ugyan, adjatok már valamit” aipropóból készülSzíics Judith nagylemeze tek. Langyos rutinmunka, igyekvő előadásban. Az A-oldal anyagából csupán Németh Alajos Mindennap változol című szerzeménye érdemel figyelmet. Kedves hangú lírai dal, kimagaslóan jó hangszereléssel. A dob és a basszus- gitár kisérő és alátámasztó funkciója remekül megvalósult. A második oldalon talán az Ilyen a szerelem című dalocska lesz nyári sláget, Schöck Ottó alkotása. Könnyen megjegyezhető melódiája belopr ja magát az ember fülébe. A záró- számban (Elbúcsúzom) viszont az említett szerző már semmi újat nem ad. István király városában
