Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-17 / 193. szám

's \v XXXI. «vl. 193. jiáhi, 1980. augusztus 17,, vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Uj létesítmények átadása, nagygyűlések, ünnepi tanácsülések, munkás-paraszt találkozók ÜNNEPI ELŐZETES AZ ALKOTMÁNY NAPI ESEMÉNYEKRŐL I A megye lakossága politikai nagygyűléseken, ünne­pi tanácsüléseken, munkahelyi megemlékezéseken kö­szönti augusztus 20-át, alkotmányunk ünnepét. Az ünnep alkalmából több helyen Jmunkás-paraszt találkozókat tartanak, új létesítményeket avatnak, változatos kultu­rális és sportrendezvények, kiállítások várják az embe­reket. n tbriblombOl: Minden szál ideköt... Védett természeti értékeink Trapper farmerok Karcagról Szakosodás a Ruhaipari Szövetkezetben Döntési jog Az ismert tsz-elnök szobá­jában beszélgetünk. Az idei esztendőről, a nehéz aratás­ról, a már most előre látha­tó rendkívül nagy őszi csúcs- munkákról. Az elnök gyak­ran áll fel, mert cseng a te­lefon, sokan keresik. Végül is azt ajánlom: üljünk át a tárgyalóasztaltól telefonkö­zeibe. „Sokan keresnek — mentegetőzik —, mindenki velem akar tárgyalni. Pedig sok, igazán kiváló szakem­ber dolgozik ma már nálunk. Jó ismerői területüknek, megbízható információt ad­hatnak”. Befejezzük a beszélgetést, határjárásra indulunk. Az elnök, aki mindennap végig­járja a legfontosabb munka- területeket, mára úgy idő­zítette látogatásait, hogy együtt mehessünk. Az elő­szobában azonban legalább négyen várják. Mondja is, hogy ki, melyik vállalat kép­viselője, kivel tárgyaljon, hiszen a munkáért az a fe­lelős — az arcokon látszik - a sértődötttség. Az elnök tü- g relmes, végül is jó három­negyedóra, míg elindulunk. Mindenkivel váltott néhány szót, de kéri, érdemben, a dolgok részleteiről a kikül­döttek, a szövetkezet ille­tékes szakembereivel tárgyal­janak. És ez nem az embe­rek lerázása, hanem a mun­ka helyes megosztása. Az esetet azért írtam' le, mert nemcsak egy helyen találkoztam vele. Ma már jelenséggé vált, hogy csak az elnökkel kíván mindenki tárgyalni. Igaz. vannak dol­gok, amelyekről valóban az elnök adhat áttekintést, de legtöbbször a szakgárda is­meri a részleteket. Talán, ha a szövetkezet vezetősége bízik munkájukban, megfe­lelő informátorok, tárgyaló partnerek lehetnek más vál­lalatok képviselői számára is? Nem lesz kisebb a kikül­dött tekintélye sem. A szövetkezet első számú vezetőjének értékes idejét sem szabad elaprózni mun­kájában, egészségében haj- szolttá tenni. A mezőgazda- sági nagyüzemekben erős, akcióképes szakembergárda dolgozik. Tagjaiknak vállal­nia kell a felelősséget mun­kájúikért. Alkalmasságukról a vezetőség meggyőződik, amikor azt ajánlja, ők dönt­senek az egyes vállalatok­kal való tárgyalások során. Erről be kell számolniuk a vezetőségnek a tagok előtt. Igaz, nem minden elnök olyan, mint a bevezetőben említett ^-beszélgető partne­rem volt. aki bízik munka­társaiban, bizonyos abban, hogy közös döntéseiket he­lyesen hajtják végre. Van­nak. akik ragaszkodnak ah­hoz, hogy egyetlen információ vagy részletdöntés se kerül­jön ki nélkülük. Rosszul te­szik, hiszen ezzel legtöbb­ször ártanak a közösnek és önmaguknak is. Tekintélyük, egyszemélyi felelősségük, döntési joguk megmarad, sőt egészségük is kevésbé károsodik, ha nem „kaparnak mindent maguk alá”. A gördülékenyebb munka, a kifáradás megelő­zése válna lehetővé, ha kis­ipari vezetési módszereket fokozatosan felszámolnák. A görcsösen féltett presz­tízstől meg kellene szabadul­ni a tárgyaló partnereknek éppúgy, mint a mindent egyedül végző elnöknek. Az emberek és a munka érde­kében. L. V. . Kisújszálláson augusztus 20-án tíz órakor az új álta­lános iskola udvarán tarta­nak nagygyűlést és iskola­avatást. A gyűlésen Sípos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese mond ünnepi beszédet, majd rövid kultúr­műsor után a résztvevők megtekintik az új nyolc tantermes oktatási. intéz­ményt, amelynek építését négy és fél hónappal az ere­deti határidő előtt fejezte be a helyi Vas-, Fa- és Épí­tőipari Szövetkezet. Kőtelken a sportpályán ma délelőtt tíz órakor lesz a nagygyűlés, melynek előadó­ja Szabó András megyei tűz­oltóparancsnok. Jászárok- szálláson augusztus 20-án 16 órakor a sportpályán Szeke­res László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja mond ünnepi beszédet a nagygyűlésen. Mezőtúron augusztus 19-én 14 órakor a tanácsházán ün­nepi tanácsülésen emlékez­nek meg alkotmányunk év­fordulójáról. A tanácsülés előadója Kelemen Zoltán or­szággyűlési képviselő lesz. Törökszentmiklóson ugyan­aznap 16 órakor a művelő­dési házban tartanak ünnepi tanácsülést. Jászberényben augusztus 20-án tíz órakor A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályától tegnap kapott tájékoztatás szerint megyénk ötvennyolc terme­lőszövetkezetében és nyolc állami gazdaságában is befe­jeződött a gabonabetakarí­tás. A mintegy 140 ezer hek­tár területen vetett kalászo­sok — ebből 126 ezer hek­táron termett kenyérnek va­ló — érését, aratását megne­hezítette a szokásosnál hű­a tanácsháza előtti téren lesz nagygyűlés, melynek szónoka Emel József, a városi taáncs elnökhelyettese. Karcagon 11 órakor a Múzeum téren Cen- teri László, a Hazafias Nép­front városi titkára mond ünnepi köszöntőt. Kunszentmártonban au­gusztus 20-án 9 órakor az új 100 személyes óvoda átadásá­val egybekötve tartanak gyű­lést, amelynek előadója J-.a- zi Béla, az MSZMP járási bi­zottságának titkára. Martfűn augusztus 19-én 13 órakor a művelődési ház, ugyanaznap délután fél 4-kor Jászkisé- ren a MÁV Építő- Javító Üzem lesz politikai nagygyű­lés színhelye. Fegyvernemen augusztus 19-én 16 órakor a tanácsházán Czakó László országgyűlési képviselő lesz az ünnepi tanácsülés előadó­ja. Az általános iskola mel­lett épült tornatermet és tan­uszodát előző nap avat­ják. Alkotmányunk évforduló­járól a megye többi telepü­lésén is ünnepi tanácsülése­ken, gyűléseken emlékeznek meg. A hagyományokhoz híven több helyen rendeznek mun­kás-paraszt találkozót: Au­gusztus 19-én 8 órától a Ti- szamenti Vegyiművekben a vösebb. csapadékosabb nyári idői árás. A mezőgazdasági üzemek minden lehetséges módon és eszközzel igyekeztek mielőbb fedél alá vinni a termést. A megyében rendelkezésre álló 1115 arató-cséplőgép munká­ját száznál több Csehszlová­kiából és az északi megyék­ből érkezett kombájn segí­tette, és lánctalpas gépeiket is „bevetették” a gazdaságok tószegi Petőfi Tsz tagjai és a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola tanárait, hall­gatóit, tíz órától a Volán 7-es számú központjában a rá- kóczifalvi Rákóczi Termelő- ■ szövetkezet tagjait látják vendégül. Augusztus 20-án 9 órától Mezőtúron, a Körös­parton lesz munkás-paraszt találkozó. Tíz órától Martfűn a művelődési ház járási szin­tű munkás-paraszt-katona talákozónak lesz a színhelye. Ugyancsak 10 órától Jánoshi- dán a Vörös Hajnal Tsz tag­jai a Budapesti Porcelángyár dolgozóit látják vendégül a tsz székházában. A megyében több új léte­sítmény készült el augusztus 20-ra, amelyeket az alkotmánynapi ünnepsé­gek keretében adnak át az építők. Szolnokon, a Széche­nyi lakótelep új, 150 szemé­lyes óvodájának avatására kerül sor. Augusztus 18-án Karcagon a 75 személyes óvodát 10 órakor, a Szer­számipari Művek karcagi gyára 25 személyes óvodáját 13.30-kor avatják. Tiszasason 200 négyzetmé­ter alapterületű ABC-áru- házat, a Jászsági Állami Gazdaságban 504 férőhelyes szarvasmarha-telepet adnak át. Augusztus 19-én és 20-án megyeszerte kulturális és sportrendezvények várják a szórakozni kikapcsolódni vá­gyókat. a felázott gabonatáblák ter­mésének megmentésére. Je­lentősen enyhített a kései aratásra kényszerült üzemek gondjain a 'betakarítást ko­rábban befejező termelőszö­vetkezetek és az állami gaz­daságok gépeinek átcsopor­tosítása is. Mindezek ellené­re a szokásos tizenkét-tizen­öt nap helyett csak harminc nap elteltével vonulhattak'le végleg a kombájnok a me­gye búzaföldjeiről. A kedvezőtlen időjárás el­lenére a tervezettnél lénye­gesen jobb gabonatermés jó része már biztos helyen van, a Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat — felvásárlási tervének 97 százalékát már teljesítette. A mezőgazdasá­gi üzemek dolgozói pedig hozzáláttak a kései betaka­rítás miatt jócskán elmaradt kapcsolódó munkák befeje­zéséhez. Ezek közül a leg­sürgetőbb ezekben a napok­ban a szalma begyűjtése, a tarlóhántások és egyéb ta- lajmunkák mielőbbi és jó mi­nőségű elvégzése, valamint a szerves- és műtrágya zás meg­kezdése a tápanyag-vissza­pótlásra. Ezenkívül, ahol ar­ra lehetőség van. igyekezni kell minél több újraművelt gabona területet hasznosítani rövid tenyészidejű, elsősor­ban a gazdaságok tömegta­karmány bázisát növelő kul­túrák bevetésével. Tíz éve került a budapesti Ruhaipari Szövetkezet kebe­lébe a karcagi Ruházati KTSZ. Azóta a fővárosiak 6-os számú üzemeként ké­szítik termékeiket. Az egyesülés óta igen sokat fej­lődött az akkor 37 dolgozót foglalkoztató varroda, közel kétszázra duzzadt a létszám, majdnem 160 a produktív dolgozók száma. A szövetke­zet legtöbbet termelő, rész­lege öt évvel ezelőtt költö­zött új, kényelmes munka- feltételeket biztosító, korsze­rűen felszerelt üzemházba. Az elmúlt öt évben kétszer is kiváló címet nyert Ruha­ipari Szövetkezet a szabad idő kényelmesebbé tételét szolgáló konfekcióáruk elő­állítására szakosodott. Kar­cagon még ennél is tovább mentek a specializálódásban. Már az üzem felszereléséhez vásárolt európai színvonalú gépeket is úgy választották ki, hogy minél gazdaságo­sabban állíthassák elő a jeans típusú öltözékeket. Ma is kizárólag különböző far­merokat készítenek. Sajátos munkamegosztás­ban működnek együtt a fő­városi központtal. Budapes­ten végzik el -a ruhák mo­dellezését, kiszabását, ott dolgozzák ki a technológiai utasításokat. Karcagon pe­dig a helyi sajátosságokhoz idomítják az előállítás rend­jét. A több éves gyakorlat ezt lehetővé teszi, a két te­lep nagy távolsága pedig kényszerít is az ilyen megol­dásra. Az üzemben magas színvo­nalú a szervezettség, sajá­tosságaiknak megfelelően nem szalagrendszerű munkát vezettek be, hanem szekci­ókra bontották a termelést. A nem túl nagy varrodában így könnyebben pótolhatják egy-egy dolgozó munkájának kiesését, hiszen azonos mű­velet elvégzésével egyszerre többen is foglalkoznak. A jó szervezettségre jellemző, hogy az egy műszakban a varrógépek mellett dolgozó hatvan, hatvanöt nő mun­kájához egyetlen segédmun­kás szállítja az anyagokat. Nem is véletlen, hogy az egy főre eső anyagmentes termelési érték a Ruhaipari Szövetkezet karcagi üzemé­ben egy év alatt 220 ezer forintnál is több. Karcagon tehát főleg far­merokat gyártanak. Kapaci­tásuk zömét tavalyig bér­munkával kötötték le. Több évig egy svájci céggel vol­tak kapcsolatban, erre az évre azonban — értékesítési nehézségekre hivatkozva — a tőkés partner már nem adott megrendelést. Szeren­csére az üzem így sem ma­radt munka nélkül, elegen­dő belföldi megrendelést ka­pott. Igaz, az átállás nem ment zökkenő nélkül, a kül­földi munkáknál megszo­kott varrási feladatokat kellett most is megoldaniuk, a hazai anyagok azonban próbára tették a gépek mel­lett dolgozó asszonyokat és lányokat. A nehézségek mi­atti termelési lemaradással zárták az első negyedévet. A munka üteme azonban fo­kozatosan gyorsul, ezért va­lószínű, hogy éves tervüket teljesíteni tudják. V. Sz. J. Az aratás befejeztével — a vízigényes őszi betakaritású kultúrák folyamatos öntözése mellett — a jövő évi termés megalapozása, a nyári talajmunkák idejében és jó minőség­ben történő befejezése most a legfontosabb feladat a mező- gazdasági nagyüzemekben. Képünkön a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz Középmajor és Hevesi-dűlő határolta táblájá­ban a tavaszi napraforgóvetés alá szántanak a lánc­talpasok (T.F.) — E — Fedél alatt a gabona Befejezték az aratást a megyéken

Next

/
Oldalképek
Tartalom