Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-16 / 192. szám

1980. augusitus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Észre se vettük, hogy eltelt a két hét” Geofizikusok, szeizmológusok kongresszusa Nyolcszáz külföldi tudós részvételével Budapesten rendezik meg augusztus 21 és 29 között az európai Geo­fizikai Szövetség és az euró­pai Szeizmológiai Unió idei kongresszusát. A rangos nemzetközi eseménynek az ELTE, a Műszaki- és az Or­vostudományi ■ Egyetemek épületei adnak otthont, ahol több mint hatszáz előadás hangzik el a tudományág legújabb eredményeiről. Az idei geofizikai és szeiz­mológiai seregszemlén 21 témát tűznek napirendre, jobbára elméleti jellegű ku­tatások eredményeiről. A magyar népgazdaság is erősen érdekelt lesz néhány témában. Egy külön szekció foglalkozik majd ugyanis a folyók, tavak — köztük a Balaton — szennyezettségé­vel, s a geometrikus energia — források és hévizek — mezőgazdasági, fűtési hasz­nosításával. Habán és sárközi mintás népi kerámiákat készítenek Kaposvárott a Fazekas Háziipari Szövetkezetben. Termékeik nagy részét az NSZK-ba exportálják, de Lengyelországba és az NDK-ba is eljutnak az írókáva] és ecsettel díszített tálak, tányérok, és vázák Szobáról szobára járok a „táborban”; a hangszórók­ból közmegelégedésre árad az Edda-blues. A lányok pi­hennek, készülnek a sport­döntőkre, az esti vetélkedő csapatait állítják össze. Nagy Erika éppen levelet ír. — Sok a panasz? — Nem mondhatnám. Most végeztük a nyolcadik osztályt, ez az első táborunk, de mindannyian elhatároz­tuk, hogy jövőre is jelentke­zünk. Igaz, szerettünk volna többször kimenni a városba', de annyi a program, hogy alig vesszük észre, és már el is telt a két hét. Egri Sándor Szombathelyen megnyílt a XIV. Nemzetközi Bartók Szeminárium. A kéthetes tanfolyam­ra tizennyolc országból kilencven hallgató érkezett. A karmestertanszakot a Svájcban élő világhírű karmester, Somogyi László vezeti. Somogyi László Adam Jasinski lengyel hallgatónak ad instrukciókat Hatalmas legelő szélén fel­állított napszítta, széltépett sátrak. Vaságy, kilométeres gyaloglás a munkahelyre, embert próbáló kubikus­munka, nádpallóval körül­kerített, jéghideg vizű zuha­nyozó — első építőtáborozá­som élményei. Nem csalidtunk A város „legelitebb” kol­légiuma; négy-hat személyes hálókban kényelmes heve- rők, minden szobában hűtő­szekrény. A gyár tizenöt percnyire, szalagmunka, hi­deg-meleg vizes zuhanyzók — a Kecskeméti Konzerv­gyár építőtábora. — Táborélet? — Igen. Kell ez a két hét! — válaszolja csodálkozásom­ra P. Szabó Melinda, a tisza- földvári Hajnóczy Gimnázi­um és Óvónőképző Szakkö­zépiskola „küldötte”. — Tudtátok, hogy futósza­lag mellett állva, a gép tem­pójához igazodva izzadjátok végig a napi hat órát? — Természetesen tájékoz­tattak bennünket az iskolá­ban, hogy milyen munka vár ránk. Még mindig nem nyugszik a kisördög: — Nem jelentkeztetek volna szívesebben egy olyan tábor­ba. ahol gyümölcsszedés köz­ben még kellemesen le is le­het bámulni? — Ezt nem állítom, de Szol­nok megye táborhelyei közül mindenhová egyformán -vár­ták a diákokat, és mi szíve­sen jöttünk Kecskemétre. Most így a két hét vége felé pedig látjuk, hogy nem csa­lódtunk a konzervgyárban. Igaz, fárasztó a szalag mel­letti munka, nagy a hajtás. A legutóbbi munkaverseny- értékelésekor huszonhat bri­gád közül a középmezőnyben tanyáztunk, szeretnénk fel­jebb kerülni. Valóban nagy a hajtás. A szalagon egymásután érkez­nek a narancsízű szörppel téli üvegek. A lányok ügye­sen lekapják, papírba teke­rik, és kartondobozba rak­ják az üvegeket. Elmászkál­ni nem lehet, a szalag csak egyszer, a tízórai szünetben áll meg. ZiSIdborsikonzerv Afrikába Figyelmet, kitartást igény­lő munkát végeznek a gyár másik telepén dolgozók is. Most éppen egy Afrikába menő zöldborsókonzerv- szállítmányt csomagolnak. — Exportáru csomagolá­sát rábízzák az építőtáboro- sokra? — kérdezem Horváth Lajosné üzemvezetőtől, aki nyáron a táborösszekötői feladatokat is vállalta. — Nyugodtan rájuk bízzuk.- Annál inkább, mert az építő- táborosok jobban, fegyelme­zettebben dolgoznak, mint az iskolai szünidőben munkát vállaló „szabadúszó” diákok. Ez a hatodik nyár, amikor épí- tőtáborosokat foglalkozta­tunk. — A munkaverseny köz­pontilag előírt jutalmazása mellett az idén a gyárban új ösztönzési módszerekkel kí­sérleteztek. — A KISZ Központi Bi­zottsága és a MÉM megálla­podása szerint a munkaver-'1 seny hagyományos értékelé­se és jutalmazása mellett kí­sérleti jelleggel újfajta ösz­tönzőrendszert vezettünk be az első két turnusban. A lé­nyege, hogy napi 40 forint étkezési és szállásköltséget levonva, minden építőtábo- ros megkapta a munkájáért járó bért. Ennek csak egyet­len feltétele volt, egyénileg is el kellett érni a 100 száza­lékos teljesítményt. Mivel központilag csak az első két turnusnál alkalmazhattuk ezt, a harmadik és negyedik turnusnál helyileg alakítot­tunk ki anyagi ösztönzést. Különösen a kajszibarack­felezésénél láttuk szükségét anak, hogy a jobb munkában érdekeltté tegyük a lányo­kat, de a szalag mellettieket sem hagyhattuk ki. A felnőtt normát alapul véve, a nor­ma 84 százalékos teljesítésé­től fölfelé napi 10—50 fo­rint jutalmat kapnak a tábo- rosok. — Tapasztalható-e kézzel­fogható eredményük az új ösztönzési formáknak? — Az az igazság, hogy egyébként is becsületesen, szorgalmasan dolgoznak a lányok, nagy a versenyláz. A munkaversenyben elért he­lyezés alapján a 26 brigád közül csak az első hét ju­talmazható, a hátul kullo- góknak jól jött, hogy ha a versenyben nem is szereznek előkelő helyezést, mégis van ami a jobb munkára serken­ti őket. Kiskakas a gyári óvodában A gyár óvodájában az óvó­nőképzősök a Kiskakas gyé­mánt félkrajcárja című me­sét mutatják be a csöppsé­geknek. Az „előadókon” nem látszik meg a délelőtti mun­ka fáradtsága. A produkció­val a tábori Ki mit tud-on első helyezést elért brigád .tagjai magabiztosan „játsza­nak” az óvodásoknak. A kis­kakas győzelmét felcsattanó tapssal, hangos tetszésnyil­vánítással jutalmazza a kö­zönség. — A tiszaföldvári lányok a legaktívabbak? — fordu­lok a tábor kultúr felel ősé­hez. — A kulturális programok szervezésében rájuk mindig lehet számítani. Igaz, a kis­újszállásiak még velük is felveszik a versenyt. Estére például játékos feladatokkal tűzdelt műveltségi vetélke­dőt állítottak össze. Illés Edit, a tábortanács titkára harmadik alkalom­mal táborozik. — öten karcagiak, mi á kisújszállási Móricz Zsig- mond Gimnáziumba járunk. A nyarunk egy része ráment, mire összeállítottuk a vetél­kedő kérdéseit. A tábortűzi műsorban is a mi brigádunk szerepelt. — Sőt, a munkaverseny­ben az elsőségért küzdenek, — fűzi hozzá a táborvezető. Afrikába tartó zöldborsókonzervet csomagolnak a kisújszál­lási lányok F11MJEGYZET A férfi, aki szerette a nőket Aki nem látta a Négyszáz csapást, a Jules és Jimet, a Bársonyos bőrt — már pedig az ifjabb generációk számá­ra ezek a filmek jórészt is­meretlenek — Francois Truf­faut világhírű alkotásait, s most A férfi, aki szerette a nőket című filmje segítségé­vel próbál ismerkedni a haj­danvolt francia új hullám nagy egyéniségével, könnyen elbizonytalanodhat a rende­ző megítélésében. Azt köny- nyű észrevenni) hogy nem egyszerűen pikáns komédia ez a film, sokkal inkább a gyöngédségre vágyó, meg nem értett, gyermeki lelkű ember tragédiáját hordozza. De zavar bennünket egy, Bertrand Moräne, a főhős sorsára -teljes igazságként vo­natkoztatható féligazság, ne­vezetesen: mindenki a ma­ga szerencséjének a ková­csa. A Truffaut-i hős rossz mesterember, saját sorsának irányításában egyenesen ba­lek, nem hiszünk készülő könyve igazában sem, mert tényanyagát ltulajdonkénnen lombikkísérletekben gyűjti Megtévesztően keveredik az ■élniakarás és az élvhajhá- szat. Mindez persze visszaüt a film végén: a férfit, aki szerette a nőket úgy üti el egy gépkocsi, hogy éppen so­ros szeretőjét mustrálgatja. De ezt még megússza, ám a kórházban az ápolónő szép lába csábításának engedve esik le az ágyról, s hal meg. Igaz, nagy „elégtételt” kap — szép lábú nők sokasága kí­séri utolsó útjára. Ennyi ta­lán a rendező fintora Bert­rand Moräne furcsa élete után, a néző gondolhat amit akar, többek között azt is, lám így jár, aki mindenáron hajszolja a boldogságot! Vagy: ha az alkalom — amelyben kiteljesedhet éle­tünk— nem keres meg ben­nünket, hiába is futunk jó szerencsénk után. De hiába is fogadnánk el a rendező előző, gyenge lá­bon álló téziseit, mert B. M. úr minden cselekedetében magával hordozza igaza an- titézisét is. Ám ha az a „vád” érne bennünket, hogy a se­lyempaplan alatt is filozófiát keresünk, nos erről szívesen lemondunk — csak hogy — amennyire eddigi megközelí­tésben könnyűnek tartottuk a boldogság kék madarát ke­reső embert, annyira nehéz­nek Truffant Casanováját, mert tételezzük fel, B. M. úr nem más, csupán egy mai Casanova, Don Juan és so­rolhatnánk, aki révén a ren­dező véleményt akar monda­ni századunk utolsó harma­dának.szerelmi életéről. Nem hisszük, hogy erre vonatkoz­tatva valósak lehetnek Truf­faut megállapításai, mert ex­trém helyzetből általánosít. Jövendölés lenne ez a film: egy elkövetkezendő, a mai­nál is neurotikusabb korban a szerelemkeresés azonossá válik a mazochizmussal? Ta­lán erre figyelmeztet Truf­faut: borzasztó lenne ezt megérni. A kérdőjelek a-film végén tódulnak elénk. Amíg B. M. úr hódításainak sodró erejű képsorait nézzük, nem vesz- szük észre, hogy egy különö­sen nagy tehetségű alkotó banalitásokkal tűzdelt film­torzót hozott világra, amely ugyan tökéletlenségében is mesteri. — ti — A napokban három bioké­miai könyv került az üzle­tekbe, mintegy bizonyság­ként arra, 'hogy a könyvkia­dók gondoskodnak róra; a szakértők és az érdeklődők közérthető módon, ugyan­akkor tudományos megala­pozottsággal megírt művek­ből tájékozódhatnak az új, izmosodó szaktudomány leg­újabb eredményeiről. Gánti Tibor műve, „Az élet és szü­letése” a tankönyvkiadónál jelent meg. Áttekintést ad a tudományos kutatáshoz kapcsolódó alapelvekről, s részletesen ismerteti az élő szervezetben lejátszódó ener­getikai folyamatokat. Kőrös Endre Bioszervetlen kémia című kötetében foko­zatosan vezeti be az olvasó­kat a tudományterületbe, összefoglalja a szükséges alapismereteket, vázolja a fémek kémiáját, s rámutat a különféle fémeknek a bio­lógiai folyamatokban játszott szerepére. Több mint egy évtizede je­lent meg utoljára magyar szerző tollából összefoglaló jellegű biokémiai kézikönyv, ezért is előzte meg nagy vára­kozás Elődi Pál Biokémia című kötetét. A jelenlegi is­mereteket összegző mű az Akadémiai kiadónál jelent meg. Közórthotöon a biokémiáról Szolnok megyei lányok a Kecskeméti Konzerns ír építőtáborában

Next

/
Oldalképek
Tartalom