Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-16 / 192. szám
1980. augusitus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Észre se vettük, hogy eltelt a két hét” Geofizikusok, szeizmológusok kongresszusa Nyolcszáz külföldi tudós részvételével Budapesten rendezik meg augusztus 21 és 29 között az európai Geofizikai Szövetség és az európai Szeizmológiai Unió idei kongresszusát. A rangos nemzetközi eseménynek az ELTE, a Műszaki- és az Orvostudományi ■ Egyetemek épületei adnak otthont, ahol több mint hatszáz előadás hangzik el a tudományág legújabb eredményeiről. Az idei geofizikai és szeizmológiai seregszemlén 21 témát tűznek napirendre, jobbára elméleti jellegű kutatások eredményeiről. A magyar népgazdaság is erősen érdekelt lesz néhány témában. Egy külön szekció foglalkozik majd ugyanis a folyók, tavak — köztük a Balaton — szennyezettségével, s a geometrikus energia — források és hévizek — mezőgazdasági, fűtési hasznosításával. Habán és sárközi mintás népi kerámiákat készítenek Kaposvárott a Fazekas Háziipari Szövetkezetben. Termékeik nagy részét az NSZK-ba exportálják, de Lengyelországba és az NDK-ba is eljutnak az írókáva] és ecsettel díszített tálak, tányérok, és vázák Szobáról szobára járok a „táborban”; a hangszórókból közmegelégedésre árad az Edda-blues. A lányok pihennek, készülnek a sportdöntőkre, az esti vetélkedő csapatait állítják össze. Nagy Erika éppen levelet ír. — Sok a panasz? — Nem mondhatnám. Most végeztük a nyolcadik osztályt, ez az első táborunk, de mindannyian elhatároztuk, hogy jövőre is jelentkezünk. Igaz, szerettünk volna többször kimenni a városba', de annyi a program, hogy alig vesszük észre, és már el is telt a két hét. Egri Sándor Szombathelyen megnyílt a XIV. Nemzetközi Bartók Szeminárium. A kéthetes tanfolyamra tizennyolc országból kilencven hallgató érkezett. A karmestertanszakot a Svájcban élő világhírű karmester, Somogyi László vezeti. Somogyi László Adam Jasinski lengyel hallgatónak ad instrukciókat Hatalmas legelő szélén felállított napszítta, széltépett sátrak. Vaságy, kilométeres gyaloglás a munkahelyre, embert próbáló kubikusmunka, nádpallóval körülkerített, jéghideg vizű zuhanyozó — első építőtáborozásom élményei. Nem csalidtunk A város „legelitebb” kollégiuma; négy-hat személyes hálókban kényelmes heve- rők, minden szobában hűtőszekrény. A gyár tizenöt percnyire, szalagmunka, hideg-meleg vizes zuhanyzók — a Kecskeméti Konzervgyár építőtábora. — Táborélet? — Igen. Kell ez a két hét! — válaszolja csodálkozásomra P. Szabó Melinda, a tisza- földvári Hajnóczy Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola „küldötte”. — Tudtátok, hogy futószalag mellett állva, a gép tempójához igazodva izzadjátok végig a napi hat órát? — Természetesen tájékoztattak bennünket az iskolában, hogy milyen munka vár ránk. Még mindig nem nyugszik a kisördög: — Nem jelentkeztetek volna szívesebben egy olyan táborba. ahol gyümölcsszedés közben még kellemesen le is lehet bámulni? — Ezt nem állítom, de Szolnok megye táborhelyei közül mindenhová egyformán -várták a diákokat, és mi szívesen jöttünk Kecskemétre. Most így a két hét vége felé pedig látjuk, hogy nem csalódtunk a konzervgyárban. Igaz, fárasztó a szalag melletti munka, nagy a hajtás. A legutóbbi munkaverseny- értékelésekor huszonhat brigád közül a középmezőnyben tanyáztunk, szeretnénk feljebb kerülni. Valóban nagy a hajtás. A szalagon egymásután érkeznek a narancsízű szörppel téli üvegek. A lányok ügyesen lekapják, papírba tekerik, és kartondobozba rakják az üvegeket. Elmászkálni nem lehet, a szalag csak egyszer, a tízórai szünetben áll meg. ZiSIdborsikonzerv Afrikába Figyelmet, kitartást igénylő munkát végeznek a gyár másik telepén dolgozók is. Most éppen egy Afrikába menő zöldborsókonzerv- szállítmányt csomagolnak. — Exportáru csomagolását rábízzák az építőtáboro- sokra? — kérdezem Horváth Lajosné üzemvezetőtől, aki nyáron a táborösszekötői feladatokat is vállalta. — Nyugodtan rájuk bízzuk.- Annál inkább, mert az építő- táborosok jobban, fegyelmezettebben dolgoznak, mint az iskolai szünidőben munkát vállaló „szabadúszó” diákok. Ez a hatodik nyár, amikor épí- tőtáborosokat foglalkoztatunk. — A munkaverseny központilag előírt jutalmazása mellett az idén a gyárban új ösztönzési módszerekkel kísérleteztek. — A KISZ Központi Bizottsága és a MÉM megállapodása szerint a munkaver-'1 seny hagyományos értékelése és jutalmazása mellett kísérleti jelleggel újfajta ösztönzőrendszert vezettünk be az első két turnusban. A lényege, hogy napi 40 forint étkezési és szállásköltséget levonva, minden építőtábo- ros megkapta a munkájáért járó bért. Ennek csak egyetlen feltétele volt, egyénileg is el kellett érni a 100 százalékos teljesítményt. Mivel központilag csak az első két turnusnál alkalmazhattuk ezt, a harmadik és negyedik turnusnál helyileg alakítottunk ki anyagi ösztönzést. Különösen a kajszibarackfelezésénél láttuk szükségét anak, hogy a jobb munkában érdekeltté tegyük a lányokat, de a szalag mellettieket sem hagyhattuk ki. A felnőtt normát alapul véve, a norma 84 százalékos teljesítésétől fölfelé napi 10—50 forint jutalmat kapnak a tábo- rosok. — Tapasztalható-e kézzelfogható eredményük az új ösztönzési formáknak? — Az az igazság, hogy egyébként is becsületesen, szorgalmasan dolgoznak a lányok, nagy a versenyláz. A munkaversenyben elért helyezés alapján a 26 brigád közül csak az első hét jutalmazható, a hátul kullo- góknak jól jött, hogy ha a versenyben nem is szereznek előkelő helyezést, mégis van ami a jobb munkára serkenti őket. Kiskakas a gyári óvodában A gyár óvodájában az óvónőképzősök a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesét mutatják be a csöppségeknek. Az „előadókon” nem látszik meg a délelőtti munka fáradtsága. A produkcióval a tábori Ki mit tud-on első helyezést elért brigád .tagjai magabiztosan „játszanak” az óvodásoknak. A kiskakas győzelmét felcsattanó tapssal, hangos tetszésnyilvánítással jutalmazza a közönség. — A tiszaföldvári lányok a legaktívabbak? — fordulok a tábor kultúr felel őséhez. — A kulturális programok szervezésében rájuk mindig lehet számítani. Igaz, a kisújszállásiak még velük is felveszik a versenyt. Estére például játékos feladatokkal tűzdelt műveltségi vetélkedőt állítottak össze. Illés Edit, a tábortanács titkára harmadik alkalommal táborozik. — öten karcagiak, mi á kisújszállási Móricz Zsig- mond Gimnáziumba járunk. A nyarunk egy része ráment, mire összeállítottuk a vetélkedő kérdéseit. A tábortűzi műsorban is a mi brigádunk szerepelt. — Sőt, a munkaversenyben az elsőségért küzdenek, — fűzi hozzá a táborvezető. Afrikába tartó zöldborsókonzervet csomagolnak a kisújszállási lányok F11MJEGYZET A férfi, aki szerette a nőket Aki nem látta a Négyszáz csapást, a Jules és Jimet, a Bársonyos bőrt — már pedig az ifjabb generációk számára ezek a filmek jórészt ismeretlenek — Francois Truffaut világhírű alkotásait, s most A férfi, aki szerette a nőket című filmje segítségével próbál ismerkedni a hajdanvolt francia új hullám nagy egyéniségével, könnyen elbizonytalanodhat a rendező megítélésében. Azt köny- nyű észrevenni) hogy nem egyszerűen pikáns komédia ez a film, sokkal inkább a gyöngédségre vágyó, meg nem értett, gyermeki lelkű ember tragédiáját hordozza. De zavar bennünket egy, Bertrand Moräne, a főhős sorsára -teljes igazságként vonatkoztatható féligazság, nevezetesen: mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. A Truffaut-i hős rossz mesterember, saját sorsának irányításában egyenesen balek, nem hiszünk készülő könyve igazában sem, mert tényanyagát ltulajdonkénnen lombikkísérletekben gyűjti Megtévesztően keveredik az ■élniakarás és az élvhajhá- szat. Mindez persze visszaüt a film végén: a férfit, aki szerette a nőket úgy üti el egy gépkocsi, hogy éppen soros szeretőjét mustrálgatja. De ezt még megússza, ám a kórházban az ápolónő szép lába csábításának engedve esik le az ágyról, s hal meg. Igaz, nagy „elégtételt” kap — szép lábú nők sokasága kíséri utolsó útjára. Ennyi talán a rendező fintora Bertrand Moräne furcsa élete után, a néző gondolhat amit akar, többek között azt is, lám így jár, aki mindenáron hajszolja a boldogságot! Vagy: ha az alkalom — amelyben kiteljesedhet életünk— nem keres meg bennünket, hiába is futunk jó szerencsénk után. De hiába is fogadnánk el a rendező előző, gyenge lábon álló téziseit, mert B. M. úr minden cselekedetében magával hordozza igaza an- titézisét is. Ám ha az a „vád” érne bennünket, hogy a selyempaplan alatt is filozófiát keresünk, nos erről szívesen lemondunk — csak hogy — amennyire eddigi megközelítésben könnyűnek tartottuk a boldogság kék madarát kereső embert, annyira nehéznek Truffant Casanováját, mert tételezzük fel, B. M. úr nem más, csupán egy mai Casanova, Don Juan és sorolhatnánk, aki révén a rendező véleményt akar mondani századunk utolsó harmadának.szerelmi életéről. Nem hisszük, hogy erre vonatkoztatva valósak lehetnek Truffaut megállapításai, mert extrém helyzetből általánosít. Jövendölés lenne ez a film: egy elkövetkezendő, a mainál is neurotikusabb korban a szerelemkeresés azonossá válik a mazochizmussal? Talán erre figyelmeztet Truffaut: borzasztó lenne ezt megérni. A kérdőjelek a-film végén tódulnak elénk. Amíg B. M. úr hódításainak sodró erejű képsorait nézzük, nem vesz- szük észre, hogy egy különösen nagy tehetségű alkotó banalitásokkal tűzdelt filmtorzót hozott világra, amely ugyan tökéletlenségében is mesteri. — ti — A napokban három biokémiai könyv került az üzletekbe, mintegy bizonyságként arra, 'hogy a könyvkiadók gondoskodnak róra; a szakértők és az érdeklődők közérthető módon, ugyanakkor tudományos megalapozottsággal megírt művekből tájékozódhatnak az új, izmosodó szaktudomány legújabb eredményeiről. Gánti Tibor műve, „Az élet és születése” a tankönyvkiadónál jelent meg. Áttekintést ad a tudományos kutatáshoz kapcsolódó alapelvekről, s részletesen ismerteti az élő szervezetben lejátszódó energetikai folyamatokat. Kőrös Endre Bioszervetlen kémia című kötetében fokozatosan vezeti be az olvasókat a tudományterületbe, összefoglalja a szükséges alapismereteket, vázolja a fémek kémiáját, s rámutat a különféle fémeknek a biológiai folyamatokban játszott szerepére. Több mint egy évtizede jelent meg utoljára magyar szerző tollából összefoglaló jellegű biokémiai kézikönyv, ezért is előzte meg nagy várakozás Elődi Pál Biokémia című kötetét. A jelenlegi ismereteket összegző mű az Akadémiai kiadónál jelent meg. Közórthotöon a biokémiáról Szolnok megyei lányok a Kecskeméti Konzerns ír építőtáborában
