Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-16 / 192. szám

XXXI. évf. 192. sióm, 1980. augusztus 16., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II magyar atomenergiai törvény nemzetközi elismerése Hollai Imre felszólalt a genfi konferencián Genfben folytatja munká­ját az atomsorompó-szerző- dés érvényesülését vizsgáló második nemzetközi konfe­rencia, amelynek jelenlegi szakaszában a küldöttségve­zetők ismertetik kormányuk értékelését az öt évvel ez­előtt megtartott első felül­vizsgálati konferencia óta a szerződéssel összefüggésben bekövetkezett fejlemények­ről, valamint az atomsorom- pó-rendszer továbbfejleszté­se céljából szükségesnek tar­tott intézkedésekről. Az ál­talános vitában tegnap fel­szólalt Hollai Imre külügy­miniszter-helyettes, a magyar küldöttség vezetője. Beveze­tőjében megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság különös fontosságot tulajdo­nít a szerződésnek, amely a hatálybalépése óta eltelt 10 év alatt a fegyverkorláto­zás fontos eszközének bizo­nyult és jótékony hatást gya­korolt a nemzetközi helyzet alakulására.' A magyar küldöttség veze­tője beszélt arról, hogy a szerződés, az atomsorompó rendszer világszerte elfoga­dott fontosságát még azok az államok is elismerik, ame­lyek egyelőre nem csatla­koztak hozzá. Sajnálattal em­lítette meg, hogy az utóbbi­ak száma még mindig elég magas. Különösen ággasztó, hogy közülük több ország a világ olyan részeiben talál­(Folytatás a 2. oldalon) A Szolnok megyei Á£V polygon üzeme a rekonstrukció óta közel ezer lakáshoz elegen­dő előregyártott betonelemet állított elő. Termékeiből a Széchenyi lakótelepen 900 lakás épült Zöldségfajták bemutatója Salakfíirdő és gázkoktél Hegesztési újdonságok a Ganz Villamossági Müvek szolnoki gyárában Tegnap Jászboldogházán a Fajtakísérleti Állomáson zöldségfajta-bemutatót tar­tottak, ahol a mezőgazdasá­gi fajtakísérleti intézet tudo­mányos kutatói, a kölönböző termelési renszerek szakem­berei, a zöldségtermesztés­sel foglalkozó mezőgazdasá­gi üzemek és a feldolgoz» üzemek képviselői találkoz­tak. A rendezvény a zöldségter­mesztés jelenlegi helyzetéről és feladatairól szóló tájékoz­tatóval kezdődött. Megnyi­tották a kísérleti állomás ud­varán rendezett, sok szép terméket bemutató kiállítást, azután a résztvevők — mint­egy kétszázan — határszem­lére indultak. A kísérleti parcellákon megismerkedtek több mint 150 étkezési és közel félszáz fűszerpaprika-fájtával, a ha­zaiak mellett bolgár, szovjet és csehszlovák paprikafélék­kel. Nagy érdeklődést váltot­tak (ki a palántanevelés nélküli, a közvetlenül helyre és magról yetett gépi művelésre alkalmas fajták. Nem öncél a folyamatos technológiai fejlesztés a Ganz Villamossági Művek szolnoki hegesztett gépszer­kezetek gyárában. Jóllehet, minden év hoz valami jelen­tős gyártástechnológiai új­donságot, ezeket a lépéseket mindig az élet, a termékek növekvő műszaki követelmé­nyei kényszerítik ki. Az elmúlt évben ilyen kényszerítő feladat volt a 2x50 megapondos darupálya szerkezetének hegesztése, amely — az atomtechnika után — a legszigorúbb szab­ványok alkalmazását köve­telte meg. Az idei első félév­ben újabb lépések következ­tek: a salakhegesztés és a kevert gázzal védett varrat készítése volt a két újdonság, ami ma már rutinfeladattá, megszokott fogássá alakult a szakmunkások fejében, ke­zében. A salakhegesztés tulajdon­képpen évek óta használt módszer a gyárban — ám tö­meges alkalmazása minded­dig váratott magára. A TC 350-es típusú motorok álló­részei Pakisztánba kerülnek majd, régi amerikai vasúti vontatómotorok kiváltására — ez a termék gazdaságosan csak salakhegesztéssel ké­szíthető. Az NDK elővárosi vasútjain fut majd a GBMW jelű villanymotor, amely szintén nagy sorozatnak szá­mító mennyiségben készült Szolnokon. E munkák, metó­dusukat tekintve, ismétlődő feladatnak számítanak — az új módszer a körvarratok hegesztésének megoldása volt. Ennek lényege, hogy sikerült megoldani a forgó „munkadarab” 110 millimé­ter (!) vastagságú falának salakhegesztését — az ON forgórészek gyártását. Természetesen nemcsak az ilyen vastagságú acéllemezek hegesztése jelent problémát a szolnoki gyárban. Az igen vékony lemezek termelékeny és veszélytelen ívhegesztése legalább ilyen nehéz feladat. Eddig széndioxid védőgázas hegesztéssel végezték el az ilyen jellegű munkákat — ám a megolvadt heganyag fröcskölése balesetveszélyt okozott. Most az Aprítógép- gyártól átvett tapasztalatok­kal sikerült bevezetni az ar­gon-széndioxid kevertgázos ívhegesztést, így a 2—3 mil­liméteres lemezek egyesítése is megoldódott. Hz intenzív gazdasági feilődés hajtóerői Fóliasátor után, saját fedél alatt 3. oldal Tudomány, technika 4. oldal Magyar—brit pártközi megbeszélés A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására au­gusztus 9—15. között láto­gatást tett hazánkban Jack Woddis, a Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politi- Kai Bizottságának tagja. Jack Woddist fogadta Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A vendéggel megbe­szélést folytatott Berecz János, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztá­lyának vezetője. Jack Woddis látogatást tett az MSZMP Politikai Főiskoláján és Veszprém megyében. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­seken a két párt képviselői tájékoztatták egymást párt­juk tevékenységéről és fel­adatairól. Megerősítették készségüket az MSZMP és Nagy-Britan­nia Kommunista Pártja kap­csolatainak továbbfejlesztésé­re, az internacionalista szo­lidaritás szellemében. Gomba Buda­tétényből A Duna Termelőszövet­kezet budatétényi gom- bapincéiben évente meg­közelítőleg hárommillió kilogramm gombát ter­mesztenek. A termelés egész éven keresztül fo­lyamatos, és szállítanak belőle az ország külön­böző részeibe is. Termé­süknek mintegy tizenöt százalékát exportálják finn a borítékba kerül Növekvő bérek a Pannónia kunszentmártoni gyárában Fontos üzemmé vált a Pannónia kunszentmártoni gyáregysége, nemcsak a kör­nyékbeliek szemében, hanem a vállalat gazdálkodásában is. A jelentős beruházással megvalósult gyár ma már mintegy ezer dolgozót fog­lalkoztat, s a tervek szerint 1980-ban 42 ezer bundát szállít hazai és külföldi üz­letekbe, a Kunszentmárton- ban kikészített juhbőr meny- nyisége pedig meghaladja a 300 ezer négyzemétert. A gyár­egység tevékenysége nem­csak azért lényeges a Pannó­nia. Szőrmekikészítő és Szőr­mekonfekció Vállalat életé­ben, mert onnan látják el alapanyaggal a szegedi és a csepeliüzemeket — jelentős szerepét bizonyítja az is, hogy a kunszentmártoni szőrmebundák több mint fe­lét exportálják. A dolgozók havi átlagbé­re a tervek szerint 1980rban eléri a 3 ezer 100 forintot, így öt esztendő alatt a bérek növekedése meghaladja a 38 százalékot. A bérfejlesztések nagyságát a vállalati kollek­tív szerződés szerint — a szabályozók szerint határoz­zák meg. A Pannónia min­den gyáregységénél általában ez azonos volt, függetlenül az elvégzett munka színvo­nalától, jövedelmezőségétől. Differenciálásra '— a kun­szentmártoniak javára — ta­valy került, és az idén ke­rül sor. A gyáregységen be­lül is különbséget tesznek a műhelyek és az üzemrészek között. Van ahol a bérnöve­kedés magasabb, máshol ala­csonyabb. Hogy hova meny­nyi kerüljön a „percentek­ből”, és ki mennyit kapjon arról a szakszervezet és a KISZ képviselőjének bevo­násával döntenek a munka­helyi vezetők. A fizikai állományú dolgo­zók mintegy 56 százaléka teljesítménybérben végzi munkáját. (Érdekesség, hogy a konfekció-üzemrészben ez a szám 87, a kikészítőben pedig 59 százalék.) Az a gyáriak törekvése, hogy ez az arány mind jobban növe­kedjék, s gyarapodjon a tel­jesítménybéres munkahelyek száma. Tavaly egyébként fel­mérést készítettek a gyár­egységben, megvizsgálták az órabéres munkaköröket. Minden műhelyre létszám- normákat állapítottak meg — az átszervezés, a termelők számát növelte, a kilépők helyébe újak nem kerültek. Szilárd burkolatot kap Tiszaföldváron a strandhoz vezető be­kötőút

Next

/
Oldalképek
Tartalom