Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-15 / 191. szám
Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI •>» i0^\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évi 191. «ám, 1980. augusztus 15., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Megkérdeztük a gyakornokot? Július a labdarúgásban, augusztus, szeptember pedig az intézményekben, az üzemeikben, az „átigazolások"’ időszaka. Ilyenkor veszik elő egy évvel a kezdés után a pályakezdő mérnök, kereske dő, közgazdász, vagy például a pedagógus „papírjait”. Tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, s kiderül, kitesznek-e egy egészet, már ami a véleményeket illeti — létrejön-e a megegyezés? A megbeszélés menete, ahány ház, annyiféle. A kis tanácskozás pedig felszínes vagy őszinte, baráti vagy lekezelő, s még sorolhatnánk milyen. Általában közös jellemzője ezeknek a tárgyalásoknak, hogy nem a gyakornoké a beszélgetés irányítói szerepe. Sorsáról döntenek, így többnyire övé a várakozó álláspont. S mi még a jellemzője a gyakornoki időszak eseményeit összefoglaló fejtegetésnek? Az, hogy általában nem minősíthető annak, vagyis kurtán-furcsán néhány mondatban közlik, hogy ez van. Idehelyezik az illetőt, vagy oda. Elégedett vele vagy sem? Elvállalja vagy sem? — kérdezik. A vállalatoknak fontos az új szakember. Kiderül ez abból is, hogy jó néhány helyen ilyenkor augusztusban, szeptemberben üdvözlik a pályakezdőket, s fehér asztal mellett az igazgató vagy a vezérigazgató jelenlétében elbeszélgetnek velük. Az esemény vonzerő kétségtelenül. Szimpatikus a fogadtatás az ifjú titánok előtt: „Lám. rám figyelnek”. Ez a figyelem azután a gyakornoki rend — amikoris kijelölik a törvényelőírta időszak programját — felvázolása után mérséklődik. Mélypontját a pár mondatos végső összegzésnél éri el. Persze megyénkben is ta lálni nem egy olyan igazgatót, vezérigazgatót, aki legyen a fiatal szakembereknek egyéves, másfél vagy kétéves praxisuk, konzultációra hívta össze a pályakezdőket — megtudni, nem csupán azt, milyen gondjaik vannak, hanem megismerni azt is, hogyan vélekednek egy-egy hatáskörileg éppen nem rájuk tartozó döntésrőn intézkedésről. Némelyik intézményben és üzemben- azonban a pályakezdő: zöldfülű, ész és értelem nélküli, s még sorolhatnánk a titulusokat. A hónapok elteltével azonban nemcsak hogy ragad rá valami, hanem kialakul a véleménye is a látottakról, a tapasztaltakról. Bátorság kell-e ennek meghallgatásához? Lehet... Annyi bizonyos, még kell hozzá jó adag figyelmesség is — igaz, ez a befektetés később mind az érzelmekben, mind az anyagiakban megtérül. A „figyelnek rám” benyomása nemcsak az első napokban, hanem egy-két év Után is fontos tényező és vonzerő. Anyagiakról most nem esett szó, de ha a „zöldfülű” iránti érdeklődés is hiányzik, akkor jön az átigazolás úgy augusztus, szeptember körül. Heves harcok San Salvadorban Heves összetűzések robbantak ki a kormánycsapatok és a baloldali fegyveresek között San Salvador külvárosaiban és környékén szerdán, a Forradalmi Demokratikus Front által meghirdetett sztrájk első napján. A nemzeti gárda helikoptereket és repülőgépeket is bevetett a főváros keleti és északi részének hegyvidéki körzeteiben lezajlott összecsapásokba, amelyek során — hivatalos közlés szerint — ötvenen vesztették életüket. Más források szerint a halálos áldozatok száma a százat is meghaladja. A junta kegyetlen elnyomá(Folytatás a 2. oldalon) Jfivft heti rádió- is tv-műsor 4. oldal EGYEDÜL VÉGZIK KÉT GYÁR MUNKÁJÁT A fűrészüzem idei eredményei és megnövekedett feladatai Az elmúlt év végén korlátozódtak a hazai fenyőimport lehetőségei, a felhasználást mérséklő és az alapanyagfogyasztókat rangsoroló rendeletek azonban biztosították volna a Fűrész-, Lemez-és Hordóipari Vállalat zavartalan munkáját. Szolnoki üzemükben októbertől decemberig mégsem tudtak elegendő feladatot adni az embereknek, 30 dolgozójukat csak naponta Ceglédre, az egyik társüzembe utaztatva tudták foglalkoztatni. Szállítási nehézségek miatt ugyanis nem volt miből fűrészárut készíteni. Az alapanyaghiányt még 1980 elején is érzékelték az üzemben. Az akadozó szállítással magyarázható, hogy az első negyedévben — a nehézségeknek az utolsó hónapban történt megszűnése ellenére is — 710 köbméterrel elmaradtak feldolgozási tervüktől. Az idei első két hónap a dolgozók között is bizonytalanságot szült, nagy volt a fluktuáció, a könnyen munkahelyet változtatók közül hetvenketten hagyták el az üzemet. A dolgozók egy- harmada cserélődött ki. Március óta elegendő fenyőrönk van a telepen, sőt az év harmadik hónapjában inkább a bőséggel küszködtek. A naponta körülbelül 200 köbméter fenyőt gerendává, deszkává vágó üzemnek ekkor 13 és fél ezer köbméter alapanyagot kellett fogadnia. A rönkszállítás még ma is rapszódikus ütemének javulásával párhuzamosan váltak jobbá a fűrésztelep termelési eredményei. A korábbi lemaradást sikerült pótolni, féléves tervüket 1100 köbméterrel túl is teljesítették. Hat hónap alatt 184 millió forint értéket termeltek, nyereségük — bár ez a szám az árváltozási korrekciók után módosulhat — 36 millió forint lett. Szükség is volt a szolnoki üzem munkájának javulására, hiszen egy sajnálatos katasztrófa következtében még több feladatot kell megoldani. Július 19-én leégett a vállalatnak az a fővárosi üzeme, ahol korábban a fenyőből készült fűrészáruknak több mint a felét állították elő. A termelés a szolnoki telepre koncentrálódott, innen legalább részben pótolni az elvesztett üzem munkáját. A kényszerhelyzet a vállalat központjától és a szolnokiaktól is nagy erőfeszítéseket követelt. A Budapestről érkezett 33 dolgozóval megszervezték a harmadik műszakot, a nagyobb feladatok megoldását a fővárosból kapott anyagmozgató gépek is segítik. Az átszervezés után jelentősen megnövekedtek a fűrészüzem termelési lehetőségei. Júliusban a két műszak adottságai teljesen kihasználva 370 köbméter árut készítettek naponta, most pedig 500 köbméter a napi termelési terv. Természetesen így sem pótolható teljesen a fővárosi üzem miatti kiesés, a fenyőből készített fűrészáruk hiánya azonban enyhíthető. A nagyobb gondok elkerülését szolgálja az az intézkedés is, amelynek értelmében a felvágott fenyőből a leginkább szükséges termékeket készítő fogyasztók az ellátásban elsőbbséget élveznek. Az üzem rakodótere normális esetben is gyakran bizonyult szűknek. (E gondot jól szemlélteti két számadat: az első félévben összesen 200 ezer forint kocsiálláspénzt fizettek a MÁV-nak, a bírság összege azonban csupán júliusban 600 ezer forintra ugrott, mert nem tudták kirakni a sok alapanyagot. (Hónapokig a korábbinál több készárut kell tárolni, a megnövekedett termeléshez is több rönkre van szükség. A nehézségeket sajnos tovább fokozza, hogy a melléktermék, a fűrészpor, most olyan óriási helyet foglal el a telepen, hogy már a termelés leállításával fenyegeti az üzemet. A tiszta fűrészport rendszeresen elszállítják a téglagyárak, a szennyezett felhasználására azonban nincs jelentkező. Pedig értékes anyag megy így veszendőbe: almozásra vagy fűtésre igen alkalmas. És olcsón lehet hozzájutni: az utóbbi mellékterméket a fűrész üzem ingyen adja annak, aki elszállítja. A Jászsági Vas- és Zománcipari Művek jászkiséri telepén júliusban kezdték meg a füstcsövek gyártását 105-ös és 118- as méretben. Naponta 1400-at készítenek Egy hónappal a rajt előtt a Szolnoki Cukorgyárban Az ősz a gyerekeknek az iskolakezdést, a cukorgyáraknak a répafeldolgozási idény kezdetét jelenti. A hazai cukorgyártás második legnagyobb központjában, a szolnokiban is a harbantar- tás utolsó szakaszában tartanak. a gépek többsége már rajtra készen áll. A berendiezések felülvizsgálatán túl a következő hónapban induló kampányra újabb veszteségcsökkentő eljárást is meghonosítottak, a sűrűlétárolásos módszer bevezetésével. Ennek lényege, hogy mintegy háromezer vagon cukorrépa tisztított levét előre tárolják tartályokban, s ezt a nyersanyagot adagolják folyamatosan, a feldolgozáshoz. így a szabad ég alatt mindig kisebb meny- nyiségű répát kell felhalmozni, javulnak az állás során elengedhetetlenül jelentkező veszteség mutatói. A számítógéppel kidolgozott program alapján végrehajtott hálódiagramos karbantartás során a gyár szakemberei elsősorban a technológia azon A Dunaújvárosi Papírgyár hullámpapír gyáregységében az idén kilencvenötezer tonna hullám-alappapírt és több mint negyvenkétezer tonna bullámpapír-terméket gyártanak részét „csiszolgatták”. amely a kristálycukor jobb minőségét eredményezi. A répaátvevőhelyek munkakörülményeinek javítása során Ti szaföldváron korszerű répa- állomást alakítottak ki. Megkezdődött az idénymunkások szervezése is. A gyár legtöbb, kampányban dolgozó munkásával jó kapcsolatot tart, és általában ugyanazok — zömükben nyugdíjasok — jönnek vissza évről évre megszokott munkahelyeikre, ahol a teendő- kei begyakorlottságuk révén kifogástalanul ellátják. A répafeldolgozási idény kezdetét szeptember 10-e körül tervezik, pontos napj'át a termelőkkel közösen végzett érési kísérletek után felölik ki. Ekkor dől el ugyanis a kérdés: a cukorrépa érése — hasonlóan más gazdasági növényekéhez — szintén késik-e a sokéves átlaghoz képest. A Hajdúsági Cukorgyár üzembe lépésével a szolnoki gyár felvevő területe szűkült, három megyéből — Szolnok, Csongrád és Bács-Kiskun — szállítanak répát a gazdaságok. Az idei esztendő cukorrépatermésének feldolgozása várhatóan száz napig tart. L. J. Könyvtárosok vándorgyűlése Szombathelyen Tegnap Szombathelyen, a megyei művelődési és ifjúsági központban megkezdődött a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XII. vándor- gyűlése, amelyre mintegy hatszázan érkeztek az ország minden részéből. A találkozót Zsidai József, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke nyitotta meg. Ezután Bors Zoltán, a Vas megyei tanács elnöke a vendéglátók nevében köszöntötte a megjelenteket. A megnyitó utáni előadások a magyar könyvtárügy fejlődésével:, a könyvtárak személyi, műszaki, technikai, ellátottságának állapotával, a könyvtárosok képzésével, továbbképzésével foglalkozott, továbbképzésével foglalkoztak. Hajnal József