Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
1980. augusztus 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tamási Állami Gazdaságban az év végére befejezik egy ezeregyszázhiísz férőhelyes tehenészeti telep építését. A beruházás hatvan kétmillió forintba kerül. A szabadtartási telepet fokozatosan népesítik be Holstein—Friz F—1-es fajtával Csütörtököt mond bevásárló csütörtök? Más napokon délután négyig vagyunk nyitva, de csütörtökön este 8-ig. Hatig még csak van értelme, de utána.. .teljesen leáll a forgalom. Akad egy-két ember, aki háromnegyed nyolckor bejön, s vesz 1.90-ért bzitosítékot vagy 4.10-ért egy izzót, de több a rezsi, mint a haszon... — A strandról hazatérőben néhányan betérnek nézelődni, de hét után már azért se ... Festményt, ajándékot nem vásárolnak este, legfeljebb karácsony előtt... — Ha volna vevő, egy szavunk se lenne, de már nézegetni se jönnek be, csak állunk, a pultot támasztjuk, a villany meg ég... Legutóbb egyetlen vásárló nyitott ránk mindössze, de megtörtént már, hogy egy se .. Az AUTÓKER alkatrészboltjában, a Képcsarnok Vállalat Aba-Novák termében, az óra-ékszerboltban szinte azonos a kereskedők panasza, de sorolhatnánk tovább a kis szaküzleteket,' ahol nem vált be a vásárlók kedvére tavaly áprilisban bevezetett, a hagyományos hétvégi bevásárlási roham helyett a hét egy napján a munkaidő utáni nyugodtabb lehetőséget kínáló akció. Ügy tűnik csütörtököt mond a bevásárló csütörtök. nyeinek jobban megfelelne, ha a szaküzletek a csütörtöki hosszabbítás helyett inkább a piaci napokon tartanának nyitva egész nap azaz a déli órákban nem zárnának be. Szolnokon a hosszabbított nyitvatartás első órájában magasabb az áruházak forgalma, mint az átlagos napi egy órára jutó forgalom. A Centrum Áruház egyes árucikkeket a bevásárló csütörtök óráiban 20 százalékos engedménnyel árusít, ez indokolja az első óra plusz 45 százalékkal kiugró forgalmát és vevőszámát. A második órában bár a forgalom alacsonyabb, a vevők száma még mindig többszöröse a napi átlagnak. A SKÁLA, a Sztár esti nyitva- tartása is indokolt, ezt igényli a vásárlóközönség. Már a Domus Áruházban, amelynek ugyancsak jelentős az egy órára jutó költsége „munkabér” fűtés, világítás stb.), az esti két órában a napi átlagos forgalmának csak töredéke jelentkezik. Ha csütörtökön csak este 7- ig hosszabbítanák meg a nyitvatartást, feltehetően nem reklamálnának a vásárlók. A szolnoki szakboltok hosszabbított nyitvatartásá- nak szükségessége viszont — a jászberényiekével együtt erősen megkérdőjelezhető. Az esti órák egyikében sem érik el az üzletek a napi átlagos forgalmát, hét óra után pedig olyan kevés a vásárló, miközben a költségek változatlanok — hogy a szóbanforgó boltok nyit- vatartása költségtöbbletet jelent. A vásárlók a több árufajtát bemutató-kínáló áruházakat keresik fel szívesebben. A kereskedelemben dolgozó nők nagy száma is aláhúzza a kérdőjelet, hiszen többségük családos, várja őket a második műszak, miért ne mehetnének korábban haza, ha a vásárlók nem adnak nekik munkát? — rónai — Kijelölés helyett választás Változások a munkaügyi döntőbizottságok tevékenységében Az 1980. január 1-ével hatályba lépett új Munka Törvénykönyve megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság szervezetére, eljárására vonatkozó szabályokat. A dolgozó és a munkáltató között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő munkaügyi viták eldöntésére munkaügyi döntőbizottságot kell alakítani minden olyan vállalatnál, üzemnél, intézménynél, ahol szakszervezeti szerv működik. A legfontosabb tartalmi változás, hogy amíg korábban a tisztségviselőket és a tagokat a munkáltató és a szakszervezet vállalati vezető testületé jelölte ki, tevékenységük pedig a munkaügyi bíróság jóváhagyásától függőt, az új szabályozás szerint a tisztségviselőket és a tagokat a gazdaság- vezetés és a szakszervezet együttes javaslata alapján a dolgozók választják öt évre. Ennek az intézkedésnek a munkahelyi demokrácia további erősítése a legfontosabb- célja. Szerepet játszanak az új szabályozásban az egységesítési törekvések is. (A szövetkezeti döntő- bizottságokat ugyanis eddig is a közgyűlés választotta.) A munkahelyi szakszervezetek a dolgozók érdekeinek védelmére irányuló feladatokat az eddigiek sorén is eredményesen látták el. A munkaügyi döntőbizottsági tisztségviselők választása jelentőségében megnövelte a szakszervezeti szervek tennivalóit. Nem lehetnek részrehajlók Az új szabályozás szerint működő dön tdbi zöttságok tisztségviselőit a szakszervezeti választásokkal egy időben 1980. május 1. és július 15-e között választották meg. A zavartalan működés biztosítása érdekében az elnökön kívül legalább két elnökhelyettest és 4 tagot kellett választani, függetlenül attól, hogy az elmúlt időszakban fordult-e elő munkaügyi vita vagy sem. A munkaügyi döntőbizottság olyan dolgozókból áll, akik elismert tagjai a munkahelyi kollektívának. Az új rendelkezések több kizáró okot is felsorolnak annak érdekében, hogy a döntésekben ne érvényesüljön semmiféle részrehajlás. Nem jelölhető munkaügyi döntőbizottság tisztségviselőjének: a vállalatnál munkáltatói jogkört gyakorló vezető, a vezető jogtanácsos, a személyzeti vezető és a munkaügyi vezető, a munkahelyi szakszervezeti szerv titkára és a jogsegélyszolgálat dolgozója. Annak érdekében, hogy a helyi sajátságokat legjobban ismerők dönthessenek a vitás kérdésekben, a jövőben a munkáltató központjában szervezett munkaügyi döntőbizottság jár el akkor is, ha a dolgozó más járás vagy megye területén dolgozik. és ott nem szerveztek döntőbizottságokat. A megválasztást követően minden tisztségviselő eskü nélkül illetékes a felmerült munkaügy? vj'ták 'éldöótéHa bonyolult a jogvita Ahhoz, hogy a munkaügyi döntőbizottság működése ismertté váljon, célszerű a megválasztott tisztségviselők névjegyzékét hirdetmény, üzemi sajtó stb. útján nyilvánosságra hozni, és ezzel egyidejűleg tájékoztatni a dolgozókat arról,, hogy a munkaügyi vita esetén kinél és helyileg hová kell az eljárás alapján szolgáló kérelmet benyújtani. Lényeges változást jelent az is, hogy a tanácsok közös munkaügyi döntőbizottságai megszűntek. Az új szabályozás szerint a járási hivataloknál, valamint a városi tanácsoknál szervezett munkaügyi döntőbizottságok járnak el az olyan munkáltatóknál felmerült munkaügyi vitákban is, ahol döntőbizottság nem szervezhető, például magánmunkáltatókkal kapcsolatban keletkezett munkaügyi viták esetén. A jogszabály új rendelkezése szerint ügyeket 8 napon belül kell általában elintézni. Ha tehát a tényállás az első tárgyaláson nem tisztázható, akkor mód és lehetőség van arra. hogy további 8 napon belül újabb tárgyaláson bírálja el a döntőbizottság a jogvitás ügyet. A korábbi jogszabály részletesen meghatározta az eljárás megszüntetésének eseteit. Az új szabályozás ezt mellőzi azzal, hogy kimondja, ha érdemi határozat nem hozható, vagy egyezség jóváhagyására nem kerül sor. az eljárást meg kell szüntetni. A munkaügyi döntőbizottságok akadálytalan működéséhez szükséges személyi és dologi feltételek biztosítására változatlanul a munkáltató kötelessége. A munkaügyi döntőbizottságok feladatainak ellátásához szükséges feltételek biztosítását a megyei munkajogi bizottság továbbra is segíti. Közreműködik többek között a tisztségviselők oktatásának, a tájékoztató értekezleteknek, az ankétoknak a szervezésében. Célszerű, hogy a szakszervezetek munkahelyi szervei évente megtárgyalják a munkaügyi döntőbizottságok munkáját. A kapcsolattartásnak kétoldalúnak kell lennie. A munkaügyi döntő- bizottságok munkájának értékelése során célszerű kitérni a ihunkajogi viták okainak elemzésére, az esetleg egymásnak ellentmondó vállalati szintű szabályokra stb. A szakszervezeti bizottságok feladata viszont a döntőbizottsági tisztségviselők 'folyamatos tájékoztatása ^dolgozók élet- és munkakörülményéiről., Kétoldalú kapcsolat Ügyelni kell arra is, hogy a munkaügyi döntőbizottsági elnököket: meghívják azokra az értekezletekre, tanácskozásokra. ahol munkaügyi viták eldöntésére, illetőleg azok alakulására kiható intézkedésekről, vagy olyan vállalati szintű jogszabályok meghozataláról esik szó, amelyek a későbbiekben munkaügyi viták alapját képezhetik. A döntőbizottságokat érintő új szabályok elsősorban azt a célt szolgálják, hogy erősödjék működésük demokratikus jellege, ez pedig szükségessé teszi, hogy a vállalati szervekkel az eddiginél szélesebb körű együttműködés alakuljon ki. ÜH Ilii!! Isii! A kereskedelmi dolgozók Szolnok és Jászberény kijelölt üzleteiben, áruházaiban — így is heti 44 órát dolgoznak, mint annakelőtte, a vásárlót tehát nem rövidítenék meg, ha másként alakulna a nyitvatartási rend. A jelenlegit a vásárlók nem igénylik, a tapasztalatok, s a forgalmi adatok ezt bizonyítják. Az áruházaknál más a helyzet, ott bevált. Jászberényben az áfész áruháza és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat négy szaküzlete alakítottta nyitvatartási rendjét a bevásárlónaphoz. Csütörtök esti együttes forgalmuk a 380— 680 ezer forint között mozog, ám sokat elárul, ha hozzátesszük, hogy a szövetkezet áruháza több mint 3.5- szeresével forgalmaz többet, mint az iparcikk négy szaküzlete együttvéve. Egy-egy boltban este 6 ßs 8 óra között olykor 11—13 vásárló is'látható, de előfordul, hogy csupán 6 (igaz megtörtént, hogy .35 vevő együttesen 6 ezer forintot hagyott a divatárubolt pénztárában). A boltonkénti forgalmi elemzés indokolná, hogy csupán az áruház éljen a hosz- szabbított csütörtöki nyitva- tartással. A vásárlók igéÚjabb áradás a Körösökön A Kárpát-medence keleti és északkeleti térségében lehullott kiadós eső, árhullámokat indított el a folyók felső szakaszán. Heves áradás alakult ki a Körösök vízrendszerében, amelynek első jelei már pénteken megmutatkoztak a magyar szakaszon, Körösszakállnál a Sebes-Körös fél nap alatt 60 centiméterrel, Antnál pedig a Fekete-Körös 130 centiméterrel áradt. Az előrejelzések szerint Körösszakállnál az eddigi legnagyobb vízszintet, a 492 centiméteres maximumot is elérheti az árhullám, Antnál pedig hasonlóképpen, a 988 centi- méteres maximum közelében tetőzhet. ■ Az árhullámoknak ez a második sorozata súlyosbítja a helyzetet, s ezért a vízügyi szervek nyomban intézkedtek a veszély elhárítása érdekében szükséges és lehetséges előkészületekről. Üjabb vízügyi és honvédségi erőket, mintegy 2000 embert és gépeket irányítottak ebbe a térségbe, s így most már 8 ezren védik a Körösök gátjait. 12 ezren a gátakon A közelgő második árhullámok miatt a Kettős Körös szakaszánál nem várták meg a folyó és a kiáradt víz szintjének kiegyenlítődését, hanem az összevont hat gépesített osztag még a péntekre virradó éjszaka megkezdte a szakadás elzárását. A második árhullám magasságának csökkentése, megcsapolása és a gátak oldalára nehezedő nagy víznyomás enyhítése érdekében újabb szükségtározók megnyitását készítették elő. Így szükség esetén a Fekete-Körös bal partján robbantással kaput vágnak a gáton és megnyitják a mályvádi résztározót. amely mintegy 75 millió köbméter vizet fogadhat be a folyóból. Készenlétben állnak arra az esetre is, hogy amennyiben a helyzet megkívánja, a Berettyó bal partjánál megnyissák a kutasi szükségtározót, amely további 36 millió köbméter víz befogadásával enyhíti, mérsékelheti az áradást. Jelenleg több minf 12000- en vesznek részt a tiszavöl- gyi ár- és belvízvédekezésben, s munkájukat több mint ezer jármű és gép segíti. A Körösök völgyében a Veszélyeztetett településekről áttelepített lakosokat Vésztőn, Mezőberényben és Békésen helyezték el. Sokukat rokonok, ismerősök fogadták be, s a többiekről a tanácsok gondoskodtak. Az áíész-ek és az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok közreműködésével a befogadótelepülések közétkeztetési honyháin megközelítően mintegy másfélezer adaggal főznek többet ezekben _a napokban. A Körösök völgyében veszélyeztetett községekből és a tanyavilágból Kötegyánban, Sarkadkeresz- túrra, Kamutra, Mronyba, Okányba, Mezőgyánba és a békéscsabai állami gazdaságba telepítették át az állat- állományt és a mezőgazdasági nagyüzemek gondoskodnak takarmányozásukról. Az állami szervek nyújtotta segítség mellett a szolidaritás szép példáit mutatják azok ' a termelőszövetkezetek, amelyek támogatásukat ajánlották fel az elemi csapások miatt nehéz helyzetbe került közös gazdaságoknak. Feladó: özvegy Balázs Jánosné Tiszaderzsen ma ünnepük özvegy Balázs Jánosné századik születésnapját. — Felöltözzem a fényképész úrnak? Az ünneplő ruhámba. . . Nem... Hát hogy néz majd ki rajtam ez a rossz lélekmelegítő. De szeretem, mert együtt öregedtünk meg. Hiába, elmén az idő az ember feje fölött. Már a gyerekeim is jó benne Vannak a korban. Meg az unokáim is... Hány unokám van? Ide tessék hallgatni: öt gyereket neveltem fel, közülük kettőt bizony túléltem, ök már ,,elmentek”. Akár szegény jó uram, még az első háborúban. Bizony, 1914 óta özvegy vagyok. Elpusztult szegény... pedig milyen dolgos kukásember volt. Értett a dohányhoz, nagyon értett, csakhát a golyó az nem válogat... Így aztán nem jött vissza ő se dohányt válogatni, csomózni. Egyedül csináltam, végig az életemet, egyedül... De felneveltem a gyerekeis van? Nyolc, Nyolc... Dédunokám? Van, az is van. Mennyi? Azt már így nem igen tadom... Nem jut eszembe. Lefotografált... Ebben az itthoniban. Nem baj, ebben éltem meg ugyanis a mai napot. Mikor lesz készen a fényképem? Írja rá a hátuljára: szeressétek egymást emberek azt üzeni ez az öregasszony... — ti —
