Szolnok Megyei Néplap, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-01 / 179. szám
Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 179. sióm, 1980. augusztus 1., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS. LAPJA Helsinki évfordulóján Ünnepi pillanat volt. Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a finn fővárosban aláírták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet dokumentumát. Sokat olvastuk azóta az újságokban, gyakran hallottuk beszédekben ezt a kifejezést: a helsinki okmány. Papír, gondolhatná valaki, eltehető az iratszekrénybe. Nem így van. Ennek az aláírásnak a jelentősége mesz- sze túlnőtt a szokványon, a dokumentum maga történelmi változások jele és foglalata lett. Az európai enyhülésé. Az aláíró magas felek elfogadták az adott eu- rópaivhelyzetet. Megnyílt a lehetőség, hogy ezen az alapon szinte tiszta lappal indulhasson Európa a béke és az együttműködés útján, egy új jövő felé. Programot adott a helsinki záróokmány, minden fontos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez. Mintha ez lett volna fölírva a száz oldalas kötet fedőlapjára. „Az ellenséges szembenállás helyett így kell cselekednetek!” Benne foglaltatik az együttélés politikai tízparancsolata, a határok sérthetetlensége, az egymás belügyeibe való beavatkozás tilalma, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a hátrányos megkülönböztetések leépítése, de még a hétköznapok nem egy gondja, például a szabványok egységesítése. Tudományos területeket sorol fel, amelyeken közösen, .az erőket összefogva lehetne és kellene kutatni. Nem eléggé ismerik egymás kultúráját a népek — szögezte le az okmány — vannak még humanitárius feladatok. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy ez az okmány a hidegháborús feszültség ellentétele és olyan program amely nem évekre — évtizedekre szól. Mégis már Helsinkiben nyilvánvalóvá lett, hogy az útnak csak a felét tették meg a magas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Áz idők, sajnos, megerősítették e gondolatot. Igaz, a helsinki okmány nem maradt pusztába kiáltott szó. Ma más az európai helyzet, mint korábban. Jobb az államok kapcsolata, gyakrabban találkoznak a vezetők. Többet utaznak és látnak az emberek. De az utóbbi hónapokban árny borul erre a fényre. Ha nem sikerül lefékezni a fegyverkezési versenyt, ha a nyugatiak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a furkós- bot-zsarolásról, A Varsói Szerződés államai Helsinki óta többször is terjesztettek a nyugatiak elé fegyverzetkorlátozási-le- szerelési tervet — a nukleáris eszközök tilalmától a kisebb, a kölcsönös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szocialista előterjesztés azt javasolja, hogy üljenek Ösz- sze a „helsinki államok” küldöttei, szervezzenek európai katonai enyhülési konferenciát, a katonai enyhülés ma az európai kibontakozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsa. öt esztendeje a harmincöt állam küldöttei megállapodtak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt testet a béke és biztonság okmánya? Ilyen eszmecsere zajlott le két és fél éve Belg- redban, most pedig Madrid van soron. Az „európai értekezlet” előreláthatóan november 11-én-nyílik meg a spanyol fővárosban. Közös erővel, egyetértéssel kellene ott meghatározni az európai enyhülés útját a további lépéseket, úgy ahogy a helsinki záróokmány sugallja és ajánlja. Belgrád- ban a nyugati küldötségek nem mindig tartották magukat ehhez. Most ezt várná tőlük az európai népek nagy családja. Szóbakerült már a szocialista országok, majd néhány nyugati vezető elképzeléseiben az a terv, hogy a madridi találkozón döntsenek a katonai enyhülési konferencia összehívásáról, időpontjáról, helyéről. A lengyel kormány felajánlotta színhelyül Varsót. A helsinki okmány nem katonai' dokumentum, a madridi találkozó maga tehát nem Is lehet alkalmas a fegyverzetkorlátozás alapos megvitatására. Arról azonban dönthet, hogy az aláírók hívjanak össze ilyen témájú konferenciát, majd kezdjenek hozzá a bonyolult, és valószínűleg hosszú tárgyalót i génylő kérdés megbeszéléséhez. Helsinkitől Madridig fél évtized telt el. A tanulság világos. Európa meg tudta teremteni és fenn tudja tartani az enyhülést, ha akarja. A fegyverkezés szószólóit azonban el kell hallgattatni. Kádár János fogadta a francia külügyminisztert Sajtótájékoztató — Jean Francois-Poncet elutazott Budapestről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap a KB székházában fogadta Jean Francois-Poncet francia külügyminisztert. A megbeszélés során áttekintették a két ország közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese szintén délelőtt az Országházban fogadta a francia külügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozókon részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Jelen volt Bényi József, hazánk párizsi nagykövete és Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere * tegnap délelőtt megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét a Hősök terén. A koszorúzáson jelen volt Bényi József, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykövete. Jacques Lecompt, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka. Ezután a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Púja Frigyes külügyminiszter és Jean Francois- Poncet magyar—francia jogsegély- és kiadatási szerződést írt alá. Az eseményen jelen volt a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa, ott volt Bényi József és Jacques Lecompt. Ezt követően befejeződtek Púja Frigyes és Jean Francois-Poncet hivatalos tárgyalásai. (A látogatásról közös közleményt adtak ki.) Giscard d’Estaing ez év második felében vagy a jövő év elején Magyarországra látogat, újabb fontos állomásként a jól fejlődő kapcsolataink elmélyítésének — Kiábrándító kihívás (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON.) Rópakutatás Györ-Sopron me. gye mezőgazdasági üzemeiben több mint tízezer hektáron termesztenek cukorrépát. A sopronhorpácsi répakutató állomáson nagy figyelemmel kísérik a répa fejlődését. A kutatőállomás dolgozói a répa- földeken vett mintát a laboratóriumban korszerű automata berendezések segítségével értékelik jelentette be Jean Francois- Poncet elutazása előtt a Hilton szállóban megtartott nemzetközi sajtókonferenciáján. A két ország történelmében ez lesz az első államfői látogatás — jegyezte meg a Francia Köztársaság külügyminisztere. derültség közepette hozzátéve: leszámítva Napóleon hivatlan magyarországi vizitjét. A látogatás — amelynek végleges időpontjában diplomáciai úton állapodnak meg — jól illik abba a láncba, amelynek erős szemeit jelentették a magyar miniszterelnök 1976-os franciaországi, Raymond Barre 1977- es magyarországi, Kádár János 1978-as párizsi és Lázár György tavalyi franciaországi tárgyalásai. Hivatalos látogatását befejezve délután elutazott Budapestről Jean Francois- Poncet. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Bényi József és Jacques Lecompt. Hét környékbeli település háztáji sertés és baromfitartóinak szállítanak táptakarmányokat a cserkeszőlői Magyar Román Barátság Termelőszövetkezetből. A terv szerint ebben az évben 16 millió forint értékben mintegy 4Ö0 vagon hízó- és nevelő baromfitápot értékesítenek a gazdaság keverőüzeméből, amelynek kapacitásával társulni kívánnak a közelmúltban beindult Tiszavidéki Takarmánygazdálkodási Társasághoz (T. F.) akcióprogram, 40 határozat Véget ért a nők világkonferenciája Akcióprogram és több mint 40 határozat elfogadásával ért véget szerdán a késő esti órákban Koppenhágában a nők világkonferenciája. Az értekezlet az EN1SZ rendezésében július 14-én ült össze. A tanácskozáson 145 ország mintegy 1300 küldötte vett részt. Megfigyelőként öt szervezet — köztük a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet — küldöttségei voltak jelen. Az ENSZ szakosított szervezetei 155 küldöttel képviseltették magukat. A több mint 200 cikkely(Folytatás a 2. oldalon.) Termékváltás, javuló gazdálkodás Oz 1979 évi és az idei munka tapasztalatai a KISZÖV küldöttgyűlésén Tegnap küldöttgyűlést tartott a megyeszékhelyen *az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyi Szövetségének elnöksége. A tanácskozás fő napirendi pontjai: az 1979 évi gazdálkodás elemzése, s a szövetség különböző bizottságainak múlt évi tevékenysége. A küldöttek azonban már azt is vizsgálhatták, hogyan változott, fejlődött a megye harminchárom ipari szövetkezetében a munka 1980 első felében. A küldöttgyűlést — amelyen részt vett Kónya Lajos, az OKISZ elnökhelyettese is — dr. Lits József né az elnökség tagja üdvözölte, s a napirendek elfogadása után átadta a szót Ipolyszegi Mihálynak, aki az elnökség nevében szóbeli kiegészítéssel ajánlotta elfogadásra a szövetkezetek 1979 évi gazdálkodásának írásos elemzését. A beszámolóból kitűnt, hogy a megye ipari szövetkezeteiben tavaly 11.7 százalékkal nőtt az árbevétel, 19,7 százalékkal a nyereség:. Tőkés exportrendelésekből a szövetkezetek mintegy 13 százalékkal többet teljesítettek, mint az előző évben, s a termelékenység is növekedett, 12.8 százalékkal. Az eredményesen dolgozó szövetkezetek közül az idén nyolc kapott kiváló címet, s mindössze két szövetkezet zárta veszteséggel az 1979- es esztendőt. Az eredményben az is szerepet játszik, hogy a termelés struktúrájának korszerűsítésére mind tudatosabb tervezés és cselekvés jellemző. Figyelemre méltó a szövetkezetek munkájában az is, hogy törekszenek importpótló termékek gyártására és fejlesztésére. Az árutermelés mellett — annak terhére is — további erőfeszítéseket tettek a szolgáltatások fejlesztésére, főleg a színvonal emelésére. Bár ez utóbbi részben sikerült is, az árváltozások némiképp és helyenként csökkentették a lakossági igényeket. Ennek ellenére az ipari szövetkezeteknek változatlanul teljesíteniük kell a szolgáltatásban rájuk háruló feladatokat. Mindezek figyelembe vételével vizsgálta meg az elnökség az 1980 első felében elért eredményeket. Örömmel állapította meg, hogy a tervezett nyereség és a gazdasági eredmények elérése érdekében számos hasznos intézkedést terveztek, s többet már meg is valósítottak. Az elnökség változatlanul fontosnak tartja a munka- fegyelem és munkavédelem javítását, a termékszerkezet korszerűsítését, a szolgáltatások színvonalának növelését. A műszaki fejlesztést feltétlenül előtérbe kel helyezni a szövetkezetek irányításában, s szerényebben kellene igényelni és kezdeményezni az épületberuházásokat a következő időszakban. Az elnökség beszámolója után Sazdagh István, a szolgáltatási bizottság — és Tokár István, az ifjúsági bizottság vezetője értékelte a választott testületek munkáját, illetőleg vázolta az idei terveket is. A tanácskozás vitájában Sonda Sándor a jászladányi és Csák Lászlóné a jász- alsószentgyörgyi Vegyesipari Szövetkezet küldötte a pénzügyi nehézségekről, a fejlesztések akadályairól szólt. Bíró György, a megyei tanács ipari osztályának vezetője megállapította: a megye ipari szövetkezetei 1979- ben előre léptek, fejlesztették termelésüket, exportjukat, s bár igyekeztek a szolgáltatásokat is fejleszteni, helyenként megtorpanás és félénkség is gátolta a feladatok megvalósítását, Hangsúlyozta: nem szabad megállni, s azon meditálni, hogy „a szolgáltatásokból nem lehet megélni’V mert már eddig is számos kollektíva bizonyította, hogy ezt az állítást rég túlhaladta az idő. Javasolta, hogy a szövetkezetek fejlesszék tovább egymás közötti kapcsolataikat, s javítsák a KISZÖV és a KI- OSZ együttműködését is a szolgáltatási feladatok megoldásában. Kónya Lajos, az OKISZ elnökhelyettese, elismerve az 1979-es esztendő eredményességét a megye szövetkezeti iparában, bírálta azokat, akik a fejlesztés pénzügyi lehetőségeit figyelmen kívül hagyva túlzott beruházási igénynyel lépnek fel. Orvos-Nagy Ferenc, a KATISZ küldötte a nyereség és az árképzés kapcsolatáról, a piac értékítéletéről beszélt. Tordai István, az újszászi Vegyesipari Szövetkezet és a ®anz Villamossági Művek együttműködésének eredményességét elemezte. A küldöttgyűlés a vita és a válaszadások után elfogadta az 1979-es év gazdálkodási, szövetkezetpolitikai munkájáról szóló beszámolókat és jelentéseket.
