Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-08 / 158. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 8. Mit ér az ember, ha vidéki? A minap Kisújszálláson szálltam fel a Szolnok felé haladó személyvonat egyik fülkés kocsijába, ahol négy útitársam már javában mesélte gyermekei életútját, sikerét. Rövidesen a beszéd fonala egy 60 év körüli bajszos bácsihoz került, aki apai büszkeséggel sorolta: két lánya „karriert” csinált, Budapestre ment férjhez. Az egyik ügyvéd, a másik vegyész- mérnök, akiket éppen meglátogatni igyekszik a június végi napokon. Ugyanakkor kissé restelkedve vallotta be: fia, aki mindig élhetetlen volt, nem „rendes”, csak gyógypedagógus tanár. Ráadásul egy vidéki, isten háta mögötti intézetben. Az alkalmi utazóközönség két pártra szakadt: volt, aki védte a bácsi állítását, akadt, aki cáfolta. A vitából kitetszett: sajnos, esetenként még ma is kísértenek a „csak” vidéki, nem igazi, „csak” gyógypedagógus tanár minősítések. Mintha a falusi lakhely vagy a kisegítő iskolai alkalmazás szégyen lenne. Alig egy hónapja Karcagon láttam a szolnoki, homoki és helyi kisegítő iskolák csapatainak megyei szintű vöröskeresztes vetélkedőjét. Noha a gyerekek „csak” gyógypedagógiai osztályokba jártak, a felkészítő nevelők „csak” gyógypedagógusok voltak, mégis a 13+1-es totónál a kilenc kollektíva közül hat százszázalékosan szerepelt. A csillogó arcokat, ragyogó-boldog gyermekszemeket látva elképzeltem: micsoda emberi, szakmai erőfeszítést, mennyi munkát követeltek a versenyt megelőző hetek! De megérte, mert ezek a gyerekek is sikerélményhez jutottak, bizonyítva: az emberi akarat, szorgalom, kitartás és tudás hellyel-közzel ma már azt is pótolni tudja, amitől a ' természet oly igazságtalanul több-kevesebb mértékben megfosztotta ezeket a tizenéves fiúkat, lányokat. Mert igaz, ma is többször elhangzik: iksz, ipszi- lon nem Pesten, „csak” az anyagyár tiszafüredi, mezőtúri, kunhegyesi, túrke- vei stb. gyárában dolgozik. Mintha az ember attól válna igazi munkássá, tanárrá, újságíróvá, művésszé, vezetővé, szakemberré, azaz lenne teljes az életútja, ha fővárosi lakos lenne. Világért sem bántom világszép Budapestünket, kétmilliónál is több lakosát, és azt is elismerem, országunkban az élet jóné- hány területén ott a legjobbak a feltételek. Mégis, egy ember, emberi sors megítélésében soha nem lehet a lakhely a döntő, hanem a képesség szerint végzett munkahelyi és közéleti tevékenység. Akár Gyógypedagógus valaki Homokon, akár gyári munkás Jászberényben, akár termelőszövetkezeti dolgozó Kunmadarason, vagy éppen vegyészmérnök Budapesten. D. Szabó Miklós Magyar - francia rajzfilm-koprodukció A jövő csapdái 80-90 ezer rajzra van szükség Javában folynak a második, magyar részvétellel készülő, egész estés koproduk- ciós rajzfilm munkálatai a Pannónia Animációs és Rajzfilmstúdióban. A magyar— amerikai közös vállalkozásban készült „Hugó, a víziló” után ezúttal francia kopro- dukciós partnere van a magyar rajzfilm-műhelynek, a TELECIP filmforgalmazó társaság. A leendő film címe: „A jövő csapdái”. Az 1979 novemberében megkötött szerződés alapján nyomban elkezdődött a hetvennyolc percesre tervezett film készítése: valamennyi jelenet figuráit a magyar szakemberek rajzolják meg. Az első két és fél percnyi színes anyagot már át is vette a francia partner, további 14 perc történéseit pedig fekete-fehér rajzokon rögzítették, ezeket később színezik ki. A leendő sci-fi teljes hanganyagát már felvették a franciaországi Angersben, s ezt felhasználják a figurák szájmozgásának megrajzolásakor. A Pannóniában öt munkacsoport 15 rajzolója dolgozik „Á jövő csapdái” szereplőinek életre keltésén. A magyar feladatok rendezője Kovács István, első asszisztense pedig az „Animália” sorozat egyik epizódjával a napokban Krakkóban és Zágrábban is díjat nyert Hernádi Tibor. Az előreláthatólag 1981 harmadik negyedévében elkészülő filmhez 80—90 ezer rajzra lesz szükség. A film rendezőjét, René Laloux-t a magyar közönség már ismerheti: „A vad bolygó” című, 1978-ban Cannes- ban nagydíjat nyert alkotását a magyarországi mozik is vetítették. Új könyvek a jogéletről A szovjet államiság, alkotmányfejlődés lényeges állomásait követi nyomon a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában hamarosan megjelenő 300 oldalas mű, amelynek szerzője Ana- tol Ivanovics Lukjanov. A kiadó több, sokak által hasznosan forgatható jogi kiadványt, szabálygyűjteményt is megjelentet a nyár végéig. Köztük a lakásszövetkezetekre, a lakásépítő szövetkezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályokat, valamint a régebbi lakásszövetkezetek fenntartására, működésére, gazdálkodására érvényes normákat a kis jogszabálysorozat egyik kötetében adja közre. Nemcsak a generális joganyagot tartalmazza a „kis szürke” könyv, hanem az ezzel összefüggő szabályokat is, mint például az öröklakások és a szövetkezeti társasházak ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének, vagy a személyi tulajdonban álló, de állami támogatással létesített lakások elidegenítésének, és a személyi tulajdon, a szervezett akcióban épült lakások forgalmának szabályait is. Miho- lics Tivadar Munkavégzési kötelezettségek a munkajogban című könyve 330 oldalon kerül a könyvesboltokba. Országos kerámiai biennálé A pécsi Galériában vasárnap Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes megnyitotta a VI. országos kerámia bíennálét, amelyen 72 művész több mint kétszázötven alkotása látható. A megnyitó ünnepségen adták át a biennálé díjait a keramikusoknak. Első díjat kapott Benkő Ilona és Schrammel Imre, második díjat Polgár Ildikó és Pázmándi Antal. Ezeken kívül még hat különdíjat is kiosztottak. Berki £va kunmadarasi tanárnő szőnyeget sző A grafikusok legszívesebben „szita” eljárással dolgoznak Idén ötödik alkalommal rendezték meg Karcagon az amatör képzőművészek alkotótáborát. A tábor ezúttal a 629-es számú Ragó Antal Szakmunkásképző Intézet kollégiumában kapott helyet. Amatőr festők, grafikusok, kerámikusok, szobrászok és fotósok vesznek részt a tábor programjában. A tábor lehetőséget teremt a szakmai tudás elmélyítésére, a rendelkezésre álló korszerű technikai eszközök új képzőművészeti eljárások alkalmazására is módot adnak. Az alkotómunkát — amelyet Titles Béla festő- és grafikusművész. Győrfi Sándor szobrászművész és ifjú Szabó Mihály fazekas irányításával végeznek a táborlakók — elméleti előadások, filmvetítések egészítik ki. Az alkotótáborban készült munkákból az ősz folyamán kiállítást rendeznek Karcagon. Szentendre, Szeged, Gyula, Eger SZÍNHÁZAK NYÁRON Rég idejét múlta a megkülönböztetés: téli vagy nyári színházi évad. Évről évre mindinkább gyakorlattá válik, hogy a kőszínházak még be sem zárják kapuikat, máris, megnyílnak — országszerte — a szabadtéri színpadok. Műfaji szempontból sincs különbség: a nyári hónapokban szinte azonos arányban láthatunk klasszikus drámákat, mai színműveket, vígjátékokat és zenéstáncos produkciókat, mint a téli, illetve őszi-tavaszi hónapokban. Csupán a helyszínek változnak. Budapest elsősorban a zenés műfajoknak ad otthont, az operáknak, hangversenyeknek, a távoli országokból hozzánk látogató egzotikus ének- és táncegyütteseknek. De azért a próza sem hiányzik! A Városmajori színpadon folytatja sikersorozatát a múlt nyáron bemutatott „Hurrá fiú!” című osztrák bohózat, Haumann Péterrel, Galambos Erzsivel, Kovács Zsuzsával és Balázs Péterrel a főbb szerepekben. Ismét különleges irodalomtörténeti-színpadi csemegével várja nézőit a Városligeti Körszínház — a Thália Színház nyári állomáshelye —, amelynek ez a 22. évadja. Július 4-én mutatták be a Thyl Ulenspiegel című né- met-flamand népmese dramatizált változatát, Kazimir Károly rendezésében. A főbb szerepeket Kozák András, Szirtes Ádám, Bordán Irén, Zsurzs Kati, Rátonyi Róbert, Drahota Andrea, Bitskey Tibor, Nagy Attila alakítja. Szentendrén is folytatódnak az immár hagyományos ünnepi játékok. A város főterén rögtönzött szabadtéri színpadon, a Madách Színház művészei a tavalyi nyári sikert: Marin Drzic „Dundo Maroje” című komédiáját újítják fel, Szirtes Tamás rendezésében. A főszereplők itt Körmendi János, Márton András, Paudits Béla, Tímár Béla, Székhelyi József, Su- nyovszky Szilvia, Schütz Ila. Az előadássorozat június 28- án kezdődött és a darab három héten keresztül minden csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este kerül a közönség elé. Ősbemutató lesz a szegedi Dóm téren: Páskándi Géza „Kálmán király” című történelmi drámáját július 19-én játszák először, Ruszt József rendezésben. A Gyulai Várszínházban július 4-én Székely János „Hugenották” című tragédiáját mutatták be, Szinetár Miklós rendezésében. Székely János neve nem ismeretlen a gyulai közönség előtt: két évvel ezelőtt itt mutatták be nagy sikerrel „Caligula helytartója” című történelmi tragédiáját. Mostani színjátéka 1762-ben játszódik, a franciaországi vallásháborúk idején. A főbb szereplők: Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Bács Ferenc, Tahi Tóth László, Má- di Szabó Gábor, Gálffy László és Kozák László. Ezt követően július 25-től Hernádi Gyula új színpadi játéka szerepel a programban, V. N. H. M. (Szörnyek évadja) címmel, rendezője az író elválaszthatatlan alkotótársa: Jancsó Miklós. A szokatlan című színmű első része Londonban, I. Károly angol király korában játszódik, a második rész pedig 1920-ban Magyarországon. A darab úgynevezett történelmi groteszk. Néhány név a szereposztásból: Tordai Teri, Hernádi Judit, a jugoszláviai magyar színésznő: Ladies Katalin, valamint Bencze Ilona, Jobba Gabi, Madaras József, Fülö[3' Zsigmond, Ig- lódi • István, Sinka Károly és Maros Gábor. A programban szerepel még Teleki László „Kegyenc” című színműve, az Universitas együttes előadásában (ez július 15-től a Gróza Parkban kerül a közönség elé), valamint több előadóest a Lovagteremben, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Simonyi Imre és Ladies Katalin műveiből. Egerben ismét megrendezik az Agria játékokat. Itt mutatják be Száraz György „Gyilkosok” című tragédiáját, amely Semmelweis Ignác, a tragikus sorsú magyar orvosprofesszor, a gyermekágyi láz felfedezőjének életéről, küzdelmeiről szól. A címszerepet Végvári Tamás alakítja. Július 17-én még egy ősbemutató lesz Egerben; a vár Tömlőc-bástyá- ján: Fekete Sándor „Lenkey tábornok” című történelmi drámája kerül a közönség elé, Reviczky Gáborral a címszerepben. A Zala megyei Egervárott is lesznek nyári játékok: itt Garcia Lorca „A csodálatos vargá- né” című színművét mutatják be július 7-től, Berek Kati rendezésében, ezt követi július 19-től a „Sevilla csillaga” című vidám játék. A fenti rövid és korántsem a teljességre törekvő ismertetésből is kiderül: színes, gazdag, változatos a nyári színházi program. Több — jó értelemben vett — szenzációt igér, mint amennyiben részünk volt az elmúlt „hivatalos” kőszínházi évadban. Garai Tamás fcg y.’ RADIO ’ Emlékezetes Shaw-előadésok Nem lehet eléggé örülni annak, hogy a rádió a színházi holtidényben — jó színházat ad. Méghozzá sorozatban kínálja a különlegességeket — többek között olyan szerzők műveit is, akiket — ki tudja miért — nem igen játszanak mostanában a kőszínházakban. A rádió eképp tehát nemcsak afféle színházpótló „adagok kimérésére” vállalkozik, hanem sok más tekintetben is űrt tölt be. Emlékezetes G. B. Shaw előadások címmel négy előadásból álló sorozat kezdődött a múlt hét végén, amelynek első darabjaként a hajdani Magyar Színház 1951-es „Szerelmi házasság” előadásának rádiófelvételét hallhattuk. Rátkai Mártonnal, Bánki Zsuzsával, Gábor Miklóssal, Balázs Samuval, Ladányi Ferenccel — hogy csak a legjelentősebb szereplőket említsük. De nemcsak azért fontos ez a rádiós felújítás, mert színháztörténetünk fényes lapjairól idéz, hanem mert a mai színházlátogató (rádióhallgató) számára is átélhető tartalmakat közvetít. És persze Shaw zsenijét is fel kell (ismét) fedeznünk. Érdemes lesz figyelni a sorozat további közvetítéseire is. „Az élet dolgai” című Paul Guimarci regény tavalyelőtti megjelenése, és frissiben való elolvasása után bizonyosra vettem, hogy hamarosan megszületik a regény valamilyen kamaraszínpadi, vagy egyéb módon feldolgozott változata. A regény, amelynek cselekményét belső történések adják, s konflkitusa a személyiség konfliktusa, magában foglal egy lélektani drámát, s minden epikus volta ellenére színpadi feldolgozásra kínálkozik. A rádió — mi sem természetesebb — felfedezte a maga számára a könyvet, s Gábor László átdolgozásában, Turián György rendezésében műsorra tűzte. Az alkotók és a szereplők (Avar István és Földi Teri) dicséretére legyen mondva, hogy bár a regény drámájának minden rétegét korántsem sikerült kibontaniuk, teljes élményt nyújtott az adás. Röviden A most 80 éves Tiszay Andor író, műfordító, színház- és irodalomszervező hallatlanul gazdag életét idézte fel Barát Apollónia műsora, amelynek nagyon szerencsésen külön töltést adott az az érzés, hogy a visszatekintő Tiszay Andor maga is most fedezi föl ezt a századot, amelyben oly sok minden történt vele — és az emberiséggel. „Megszólaltatták” a műsorban Tiszay Andor lemezgyűjteményének néhány páratlan különlegességnek számító darabját: Majakovszkij, Jeszenyin és mások hangját hallhattuk. Mindent összevetve: a műsor messze meghaladta a hasonló jellegű adások átlagát. A rádiónak elévülhetetlen és elvitathatatlan érdemei vannak a népzenei hagyományok ápolásában, közkinccsé tételében. A hétvégén lezajlott népzenei fesztivál két adása méltó színvonalon illett ehhez. — eszjé —---------» T itles Béla, Győrfi Sándor és ifjú Szabó Mihály — az alkotótábor művészeti vezetői Alkotótábor Karcagon
