Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-19 / 168. szám
1980. július 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A sáska napja Nathanel West Sáska járás című, az 1930-as években megjelent regényét többen meg akarták filmesíteni, de nem „akadt rá” producer, állítólag egy különös babona miatt: azok a filmek, amelyeket a moziról készítenek, mindig balszerencsét hoznak. .. Az Éjféli cowboy rendezőjének John Schlesinger angol rendezőnek viszont nem hozott balszerencsét A sáska napja, sőt tovább növelte világhírét. Ügy véljük, sokkal reálisabb oka volt annak, hogy a híres regényt csak kiadása után negyven évvel később filmesítették meg semmint elfogadhatnánk a babonára való hivatkozást: a könyv témája maga Hollywood, az amerikai filmipar fellegvára, — ezért nem vállalta egyetlen producer sem a Sáskajárás finanszírozását. Az angol rendező is csak világhíre teljében, az Éjféli cowboy nagy nemzetközi sikere után —.miután hátat fordított az „álomgyárnak”, a kommerszfilmeknek, fogott hozzá. Waldo Saltban, a forgatókönyvíróban ezúttal is kitűnő segítőtársra talált. Remek színészek álltak a vállalkozás mellé — érződik, mindnek Hollywood-csömöre van — s nagyvonalú, többrétegű film született Schlesinger alkotó fantáziája nyomán. Majd- hogy azt írtuk le, kitűnő film: feltáró, lényeglátó, amolyan „élve boncoló” mű, — csak legyen türelmünk végignézni. Az alapsztori ugyan egyszerűnek s rémségeivel együtt is szórakoztatónak tűnik, de ha csak any- nyit értünk meg A sáska naojából, amennyit a felszín hordoz, nem érdemes megnéznünk. Azt ugyanis már eddig is tudtuk, hogy a hollywoodi filmváros a társadalmi ellentétek kiélezett ütközőpontja. Bizonyos fokig érthető is, hogy egy óriási „művészeti televényen” vannak emberek, akiknek minden sikerül — ettől sztárok — míg a .sáskák” hada illúzióit ve- szítetten éldegél vagy éppen nyomorog. Mármint azok, akik „nem futottak be”, akik sikerteleneknek érzik magukat. Mindezt az amerikai életforma tovább torzítja, élezi, s Schlesinger filmje befejező kénsoraiban már tömeghisztériává nő az elégedetlenség, a cívódások helyére a brutá- litás lép. Kétségtelenül eredeti módon fogalmazott mindaz, amit a rendező a film első rétegében kimond, jól érzékelteti a reményüket veszített emberek lelkivilágát magatartását, de A sáska napjával Schlesinger ennél lényegesen többet akar vallani a világról. Csakhogy a néző mennyit érthet meg szándékaiból? Ügy hisszük, ezen a ponton válik vitathatóvá ez a nagy -mesterségbeli tudással alkotott film. gondolati labirintusai szinte, --'egytől egjHg zsákutcába torkollanak, mert a rendező valahogy úgy volt ezzel a témával, hogy amit ő ért, azt mindenki köteles tudni. Pedig a történelmi utasításai arra a képtelen játékra emlékeztetnek, hogy feldobunk egy pénzt, leesik, fej vagy írás —. A sáska napjában viszont sejtem fej, se nem írás, mindig valami más. Hogy menynyire nem túlozzuk el értetlenségeinket, idézzük a rendező nyilatkozatát: „mihelyt a forgatás színhelyére érek, paranoiás leszek”, ö mondta, nem mi találtuk ki. Szerencsére a film egészére nem . jellemző a tudatzavar, s ha megtaláltuk Schlesinger jel- képrenszerének kulcsát, szellemi izgalomba hoz bennünket a film, Ha nem, unatkozunk. ti — SZOPHOKLÉSZ: ELEKTRA Szolnoki művészek Tác-Gorsiumban A premieren siker volt A római romváros a játékok színhelye „Szentélyeit, oszlopsorait! az oltár felszálló füstjét a Sárvíz mindkét oldalán, a város egész területéről látni' lehetett. A nagy csarnokok homlokzata a fórumra tekintett alá, amelyet hosszú fal zárt le az északi oldalán. és feltehetőleg három, szimmetrikusan elhelyezett lépcső vezetett a megszentelt épületekhez. Két-két feljáró között egy-egy díszkút ontotta vizét kis medencéjébe, s a csörgedező víz felett barbár öltözetű pannon vízi istenek ültek méltóságteljesen.” Fitz Jenő, a gorsiumi ásatások vezetője írja le így a hajdani pannon város (mai neve: Tác) szent kerületét. A régészek 1958 óta folyó rendszeres munkája eredményeképp ma mindez — legalább is nyomaiban — látható. A régész ásója diadalmaskodott: a tétován érkező látogatót áhitat fogja el —virágzó, monumentális remekművektől ékes várost képzelhet a föltárt alapok, templomromok, karcsú oszlopok fölé. De nincs idő ábrándozásra! A hajdani oszlopsorral, a vízi istenéket ábrázoló domborművekkel szemben nézőtér magasodik, világosítók, hangosítók „dekódolha- tatlan” beszélgetése töri meg a csendet — színházi előadásra. szertartásra készülődnek. A nézőtér sánca mögött kis csapat: sokan ismerősök. A szolnoki Szigligefti Színház művészeti, műszaki gárdájának tagjai. Természetesen mindenki az eget nézi — aggodalmaskodva. A hely szelleméhez hűen — ébben az évben is antik darabot — az előző évek komédiái után ismét tragédiát — játszanak a gorsiumi szabadtéri színházban: Szophok- lész Elektráját. Szalay Vilmossal a sánc mögött váltunk néhány szót. A székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, a gorsiumi játékok „házigazdája” szerencsés dolognak tartja, hogy az előadás egy társulatra — a Szigligeti Színház szereplőire épül. — Később is szeretnénk jó kapcsolatban maradni a szolnoki színházzal — teszi hozzá. Az Elektra rendezője, Szundi Miklós, aki az ősszel második évadát kezdi Szolnokon. — Amikor rám bízták a gorsiumi szabadtéri előadás rendezését, föl sem merült bennem,. hogy esetleg ne a szolnoki társulatra épüljön a produkció. „Vendégként” Papadimitriu Athina — a címszereplő — és Meszléri Judit (Klütaimnésztra) játszik a hat szolnoki színészszel együtt. Soroljuk fel őket: Fonyó István — a nevelő. Nagy Sándor Tamás — Oresztész, Szoboszlai Éva — Khüszo- themisz, Czibulás Péter — Aigisztosz. Jakab Csaba — Püladész és Egri Kati — Karvezető. A díszlettervező Szlávik Istvánnal, a jelmeztervező Szakács Györgyivel és a műszakiakkal együtt teljes a Gorsiumba „települi’ szolnokiak listája.. A Szophoklész-remekmű szerdai, gorsiumi premierjének szereplődhez és közönségéhez végül is kegyes volt az időjárás. így nagyszerű színházi élményben lehetett része a „szent kerületben” összegyűlt több száz nézőnek ... A romváros hatalmas díszletei közt dramaturgiailag nagyon helyénvaló, fény- és hangeffefctusokkal. Döme Zsolt elektronikus zenéjével dúsított, képgazdag Elektrát láthattunk — a színészek kitűnő csapatmunkájában. Méltán volt a vastaps. Az Elektrát augusztus 2-ig a hétvégeken összesen kilenc alkalommal mutatják be Gorsiumban. Sz. J. Ma mate Nyitány a szegedi Dóm téren Szombaton este — ha az időjárás is kegyes lesz — ismét felharsan a Szegedi Szabadtéri Játékok szignálja, megkezdődik a Dóm téri színpad új évada. A nyitó darab, Páskándi Géza Kálmán király című drámája először elevenedik meg színpadon. Az előadást Ruszt József rendezte; a főbb szerepeket Balázsovits Lajos és Trokán Péter alakítja. A dráma, amelynek dialógusaiban a „mának élés” és a jövő szolgálatának képviselői „csapnak össze” — július 26-án és augusztus 2-án kerül újra színre. A Dóm téren — noha Verdi már „házi szerzőnek” számít — először hangzik fel a Falstaff. A szegedi operatársulat nagysikerű előadását Gregor Józseffel a címszerepben, a zenekar élén pedig Karolosz Trikolidisz, görög vendégkarmesterrel július 20-án, 25-én és 27-én nézhetik meg a vígopera kedvelői. Ugyancsak háromszor kerül színre augusztusban Bizet közismert operája, a Carmen. A magyar nyelvű előadás főszerepeit Mészöly Katalin és Ilosfalvy Róbert játsza. Igen nagy érdeklődés kíséri — Szolnok megyében is — Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza musicaljét, a Piros karavánt. Hetekkel a szabadtéri játékok nyitánya előtt szinte minden jegy elkelt a négy alkalommal is sorra kerülő előadásra. Az Operettszínház a cigányfolklórt felelevenítő musicallel nagy sikerrel vendégszerepeit külföldön is. A hagyományoknak megfelelően az idén sem maradt ki a Dóm téri programból a Magyar Állami Népi Együttes műsora. A táncosok új számokkal frissítették előadásukat, amelyet augusztus 15-én, 17-én és 19-én nézhetnek meg az érdeklődők. Ugyancsak hagyomány, hogy a szegedi ünnepi hetek a szabadtéri játékokon kívül más szórakozási, művelődési lehetőségeket is kínál. A kiállítások közül a legrangosabb anyagát hétszáz alkotásból válogatta a zsűri. S végül a komolyzene kedvelőinek ígérnek igazi „csemegét” az orgonaestek a Dómban, s a koncertek a tanácsháza udvarán. — tg — Úttörőknek „Jász-sarok“ Nagyvisnyó öt éve, hogy a jászberényi Városi Tanács a járási hivatallal közösen telket vásárolt Nagyvisnyón azért, hogy állandó tábort építsenek a jászberényi járás és a város úttörőinek. Az első alapokat a kommunista műszakok 1976. évi befizetéseiből, a községi tanácsok; a város és a megyei tanács támogatásából teremtették meg. Az építkezés első esztendejében elkészült a konyhából, ebédlőből, raktárakból és mosdóhel|y i ségek bői álló központi épület. Felállítottak két faházat, kutat ástak, elkészültek a szociális helyiségek. Tavaly az úttörőtábor újabb öt faházzal gyarapodott. a konyha gáztűzhelyet, gázzsámolyt. hűtő- berendezéseket, az ebédlő kényelmes bútorokat kapott. A minden igényt kielégítő táborozás további feltételeit sporteszközök és játékszerek vásárlásával teremtették meg. Üzembe helyezték a szennyvízgyűjtő berendezést, elkészült a tábor villanyhálózata. Készen áll az id.ei bővítési terv. abban újabb három Erdért-faház felállítása, a folyóvizes fürdőhelyiségek kialakítása, a tábor körülkerítése szerepel. A nagyvisnyói úttörőtábor létrehozásával javultak az úttörőcsapatok táborozási lehetőségei, csökkentek a táborozási költségek. A megnyitás esztendejében —1976- ban — 130 úttörővel négy csapat, tavaly már négy városi és négy járási csapatban hétszázötven gyerek nyaralt a Nagyvisnyó—Bánvölgy térségében épült állandó úttörőtáborban. Az idén újból benépesült a jász- tábor. — illés — Tiszakürt fái alatt... Fafaragók, szövők, festők alkotótábora A tudomány es a művészét évről évre „találkozik” a ti- szakürti arborétum évszázados fái alatt; a néprajz- kutatók, népművészek, amatőr képző, és iparművészek hagyományos alkotótáborában. A tábort csaknem nyolcvan résztvevővel idén ötödik alkalommal rendezték meg. Az arborétum tisztásain már az első napon feltűntek a festőállványok, a fejszék csattogása, a fűrészek zaja elárulta, a fafaragók sem tétlenkednek. Koncz Vilmos, aki évről évre visz- szatérő résztvevője az alkotótábornak, annak idején Tanzániában készítette első faragását. Tiszakürt.ről vajon mit visz magával? — Rengeteg élményt, az alkotómunkával töltött hetek fáradtságát — mondja. — Itt az ember szabad, kedve szerint töltheti az idejét, s remélhetőleg majd az arborétum látogatói is kedvüket lelik az elkészült alkotásokban. Minden bizonnyal így lesz, hiszen az elmúlt években felállított szobrok, — az alkotótábor faragóinak munkái — ma mári/nélkülözhetetlen, kedves színfoltjai az arborétúmnak. Sok látogatót késztet (megállásra a „Totétpfá”, 'a í.stíbájába burkolózó öreg juhász, a fák között megbújó medve, a fából faragott szarvas, óriási agancsaival pedig máris a gyerekek kedvelt játéksze- . re. A fiú nevelőotthon egyik szobájában felállított szövőszék mellett jónéhányan hallgatják Csókos Györgyi magyarázatát, lesik mozdulatait. Szőni, fonni, régen majd minden asszony tudott, ma már csak kevesen művelik ezt az ősi mesterséget. — Jómagam tíz évvel ezelőtt jelentkeztem először szövéssel — mondja Csókos Görgyi. — A főiskolán festőként végeztem, aztán sokáig mozaikképeket készítettem. Ez adta az ötletet is, egy mozaiktervet tettem át. textilre. S milyen az élet? Az első munkám nagydíjat nyert a Székesfehérvár fennSéra Erzsébet kunszentmártoni pedagógus a szövőszék mellett állásának ezredik évfordulója alkalmából kiírt pályázaton. Azóta úgyszólván csak a szövéssel foglalkozom, olyannyira, hogy szenvedélyes kutatójává is váltam a mesterségnek. Most például a régi festőnövények összegyűjtésén dolgozom, itt a táborban is fogunk gyűjteni, az érdeklődők a növényi festlís különböző eljárásait is megismerhetik. A néprajz a tiszkünti alkotótábor munkájának fontos része évek óta. Ezt a munkát dr. Barna Gábor, Ismerős arc a táborban; Kupái Sándor mezőtúri fafaragó néprajzkutató vezeti: — Idén az ünnepi szokásokat., a népi vallásosság hagyományait gyűjtjük, valamint a kunszentmártoni helytörténeti gyűjtemény Koncz Vilmos munka közben anyagát kartonozzuk, rendezzük, úgyszólván „múzeumkész” állapotba tesszük. Szeretnénk ugyanis, ha a későbbiekben egy, a Tiszazug egészét átfogó, múzeumi gyűjteménynek adna otthont. Természetesen készülnek a hagyományos őszi, kunszentmártoni néprajzi konferenciára és előkészítjük az év témájához kapcsolódó pályázatokat is,
