Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-11 / 161. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, július 11. Dinamikusan fejlődnek a magyar jugoszláv kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jószomszédi kapcsolatai évek óta kiegyensúlyozottan, s egyenletesen fejlődnek. A folyamatos politikai kapcsolatok, a két ország vezetőinek rendszeres eszmecseréi ösztönzően hatnak az együttműködés valamennyi területére. Kádár János és Joszip Broz Tito 1977-es találkozója, a két ország miniszterelnökének 1976-os eszmecseréje, a szövetséges köztársaságok képviselőivel lezajlott *kor- mányszintű találkozók meghatározták, gazdagították az együttműködés területét. Rendszeresek a pártközi kapcsolatok, s mind szélesebb körű az együttműködés a társadalmi és tömegszervezetek között is. Minden területen dinamikusan fejlődnek a két ország gazdasági kapcsolatai. Az 1976—80-as évekre szóló árucsereforgalmi egyezmény másfél milliárd dolláros Magyar felszólalás a leszerelési bizottság plenáris ülésén A genfi leszerelési bizottság tegnapi plenáris ülésén felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Az új típusú tömegpusztító fegyverek betiltásával kapcsolatban a nagykövet hangsúlyozta: szükség van arra, hogy a leszerelési bizottság hatékonyan foglalkozzék e kérdéssel, amely szerepel munkaprogramjában. Kőmíves Imre emlékeztetett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének május 15-i nyilatkozatára, amely sürgető feladatnak nevezte a tömegpusztító fegyverek problémájának megoldását és konkrét tárgyalások megindítását javasolta az ügyben. A magyar küldött ezzel kapcsolatban támogatásáról biztosította azt a szovjet indítványt, hogy hozzanak létre kormányszakértői munkacsoportot a kérdés kidolgozására. Kőmíves Imre elégedettségének adott kifejezést azzal a tájékoztatással / kapcsolatban, amelyet a vegyi fegyverek betiltásáról folyó .szovjet.—amerikai tárgyalásokról a két tárgyaló fél adott. előirányzatát döntően már az elmúlt esztendő végére teljesítették. A szolgáltatásokkal együtt 1980-ra több mint 600 millió dolláros árucsereforgalommal számolnak. Nőtt a határmenti forgalom értéke is: tavaly összesen meghaladta már a 24 millió dollárt. Az érvényes államközi megállapodásokban biztosított lehetőségek további előrelépést kínálnak, egyebek között, újabb megállapodások köthetők a termelési együttműködés területén. A Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság idei Belgrád.bain megtartott ülésszakán részletesen megvizsgálták a hosszútávú együttműködési megállapodások végrehajtását, és a — kölcsönös érdekeltség alapján — újabb egyezmények kötésének, illetve a meglevők bővítésének lehetőségeit. E körbe tartozik a Rába és a Dinara vállalat közötti járműkooperáció fejlesztése, a vasúti járműipari együttműködés fellendítése, a Zasz- tava gépjármű-kooperáció megteremtése, a könnyű, és vegyipari kooperáció bővítése. Széles körűek és gazdagok a kulturális kapcsolatok is. A Kulturális Vegyes Bizottság fórumán rendszeresen megvitathatják az időszerű kérdéseket. Az idén írták alá a három évre szóló új munkatervet, amely lehetőséget biztosít a kulturális együttműködés tartalmas fejlesztésére. Élő a kapcsolat a két ország írószövetsége között, s külön munkaterv alapján erősödnek a tudományos akadémiák munkáját összekötő szálak. Sokoldalúak az oktatási kapcsolatok, az idén írták alá például az iskolai bizonyítványok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt. Fejlődik a rádió, a televízió, az újságírószövetség, a hírügynökségek közvetlen együttműködése. HADERÖCSŰKKENTÉS A szocialista országok újabb javaslata Tegnap megtartották Bécs- ben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 243. plenáris ülését. A brit nagykövet elnökletével folyó tanácskozáson Ny. K. Tara- szov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője szólalt fel és ismertette a bécsi tárgyalásokon közvetlenül résztvevő négy szocialista ország, a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK és Csehszlovákia közös, újabb kompromisszumokat tartalmazó javaslatát. Taraszov nagykövet a szocialista országok újabb javaslatának lényegét abban jelölte meg, hogy a fő erőfeszítéseket az első szakaszban megvalósítandó csökkentésre, illetve az arról rendelkező megállapodás kidolgozására kell összpontosítani. Ebben a szakaszban kulcsfontosságú a Közép- Európában állomásozó szovjet és amerikai haderők csökkentése. A szocialista országok ezért azt javasolják, hogy a ténylegesen meglevő haderők létszámát alapul véve — az első szakaszban — a Szovjetunió 20, az Egyesült Államok pedig (13 tezierl fóréi, csökkentse csapatainak létszámát. Megjegyezte azonban, hogy a szovjet kötelezettség nem foglalja magában azokat a kontingenseket, amelyeket a Szovjetunió egyoldalúan kivon az NDK-ból, illetve amelyek kivonását a közeljövőben be is fejezi. A szovjet küldött bejelentette továbbá, hogy a szocialista országok kompromisszumos megoldást javasolnak a Varsói Szerződés, valamint a NATO Közép- Európában állomásozó haderői közös legfelső szintjének megállapítására. Az úgynevezett kollektív plafont az első és a második csökkentési fázis eredményeként alakítanák ki. A szocialista országok javaslata tartalmazza a Varsói Szerződés azon követelését, hogy az egyes országok ne növelhessék akadálytalanul közép-európai haderejük létszámát, másrészt — a NATO-országok álláspontját figyelembe véve — nem ír elő konkrét kötelezettségeket az érintett országok számára. Az ezüst-spekulációról és növekvő hiányáról A világ legjobb üzlete Az amerikai Bureau of Mines, a washingtoni bányászati hatóság vezető geológusa, Harold Drake kiszámította, hogy az amerikai ezüstfelhasználás 1985-ig további negyven százalékkal fog növekedni, 230 millió unciára. A fejlődő országok nagyrészénél még magasabb növekedési rátával számol. Drake szerint az ezüstfelhasználás az ékszerek és a táblaezüstök körében is növekedni fog. Ez a prognózis úgy tűnik megerősíti a texasi spekuláns, Nelson Bunker Hunt becslését. Ha ezek a felhasználási becslések csak megközelítőleg is megvalósulnak, akkor a kereslet és kínálat közötti rés 81 millió unciáról pár év alatt 130—190 millió unciára fog emelkedni. Az ezüsttermelők nem tudnak lépést tartani az ugrásszerűen emelkedő kereslettel. Peruban és Chilében alig termelnek többet, mint egy évtizeddel ezelőtt. Kanada, az egykori fontos ezüstkitermelő 1976 óta egyre kevesebbet bányászik. Csak Mexikó, a nyugati világ legnagyobb ezüstkiter- melöje emelte három év IV. Nem adnak el ezüstöt alatt a figyelemre méltó 31 százalékkal az ezüstbányászatot. A jövőben azonban várhatóan kevesebbet fog exportálni: Az év eleje óta az ezüsteladást 40 százalékos adó terheli. A nyugati kitermelő országok 1960-tól 1978-ig évi átlagban csak 1,3 százalékkal tudták fokozni az ezüstkitermelésüket. És ez a helyzet aligha fog javulni. A washingtoni Silver Institut. a kitermelők, felhasználók és olvasztók nemzetközi egyesületének tudósai, 1982-ig — a magasabb árak miatt — 4,6 százalékos növekedést várnak. A bányászati robbanás azonban nem fog sokáig tartani, mert a kitermelés technikai lehetőségei korlátozottak. A felhasználók már évek óta rá akarják venni a nagymennyiségű ezüst tulajdonosait, hogy kínálják fel eladásra készleteiket. Hunt nem volt a felkínálók között: „Nincs kedvem ahhoz, hogy eladjam az ezüstömet” — mondta a texasi. Mások, akik eddig eladtak, most visszatartókká váltak. Az USA kincstára, mely évtizedek óta a világ legnagyobb ezüsttulaj donosa gém akar már ezüstöt leadni. Azért, hogy az ezüst árát alacsonyan tartsák, az amerikaiak a hatvanas és a hetvenes évek elején 1,8 milliárd uncia ezüstöt adtak el. 1972-ben még másfél dollárért lehetett kapni egy unciát. Fölösleges fáradtság volt: a kincstár alig hogy befejezte a havi aukciót, az ezüst ára erősen megemelkedett. Januárban, mikor Hunt és a többi nagy spekuláns felverték az árat, a hivatalnokok tétlenül nézték. Nem tudtak több ezüstöt leadni, hogy lenyomják az árat: A 139 millió unciás készletük nem volt elég ahhoz, hogy az amerikai ipar ezévi szükségletét fedezzék. (Következik: V. Az arabok és az ezüst-bányák) Giscard látogatása Megkezdődtek az érdemi tárgyalások Bár Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök immár negyedik napja az NSZK-ban tartózkodik, a látogatás érdemi része — mint Bonnban hangoztatják — még hátra van. A konzultációk előestéjén Bölling nyugatnémet kormányszóvivő ismét megerősítette, hogy a kelet-nyugati enyhülés kilátásainak megvitatásán kívül Afganisztán, valamint a két ország úgynevezett biztonságpolitikai együttműködése a fő tárgyalási téma. Elmondotta, hogy a francia elnök és a nyugatnémet kancellár már eddig is kölcsönösen tájékoztatta egymást a Leonyid Brezsnyewel Varsóban, illetve Moszkvában lezajlott találkozójáról, de — tette hozzá — „még van miről konzultálni a témában”, Afganisztánnal összefüggésben hangoztatta, hogy a két ország azonos állásponton van, s utalt a legutóbbi, párizsi csúcstalálkozóról kiadott közös nyilatkozatra, amely szerinte ,közös és világos” állásfoglalást tartalmazott. Végezetül a közös „biztonság- politikáról” folytatandó tárgyalások középpontjában a francia „védelmi stratégia” új elemei állnak majd, különös tekintettel a neutron- fegyver gyártásával kapcsolatos párizsi tervekre. A francia elnöknek háromnapos vidéki látogatása során a zsúfolt program ellenére bőven volt alkalma ismerkedni az ország történelmi és kulturális nevezetességeivel, s — ami a főcél volt — a lakossággal is. Magyar párt és állami vezetők távirata a Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából „Jumzsagijn Cedenbal elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnökének, Zsambin Batmönh elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén, a népi forradalom győzelmének 59. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és szívélyes jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri Mongólia népének. A magyar nép nagy figyelemmel kíséri a mongol dolgozó nép országépítő munkáját és őszinte örömmel tekint nagyszerű eredményeire, amelyeket marxista—leninista élcsapata, a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével elért a szocializmus építésében. A Mongol Népköztársaság békepolitikája aktív részét képezi annak a harcnak, amelyet a szocialista közösség országai és a világ haladó erői folytatnak a nemzetközi béke és biztonság megteremtéséért, az enyhülési folyamat elmélyítéséért és az egyetemes emberi haladásért. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság diplomáciai kapcsolatai felvételének 30. évfordulójáról történt megemlékezés évében örömmel állapíthatjuk meg, hogy azok az eredmények, amelyeket kétoldalú kapcsolatainkban elértünk, nagyszerűen példázzák szocializmust építő országaink testvéri barátságát, a szüntelenül fejlődő és egyre tartalmasabb együttműködésünket. Ez egyaránt szolgálja népeink és közös ügyünk, a szocializmus javát. Nemzeti ünnepükön kívánjuk Önöknek és a testvéri mongol népnek, hogy újabb kimagasló eredményeket érjenek el a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, a VI. ötéves terv teljesítésében, hazájuk felvirágoztatásában, a szocialista közösség egységének erősítésében, a népek békéje és biztonsága nemes ügyének szolgálatában. Budapest, 1980. július 10. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke” Jurták — eltűnőben „Jurtaváros” — így nevezték századunk első évtizedeiben Mongólia fővárosát. S joggal: a középkori, szinte prefeudális viszonyok között, vallási béklyók szorításában élő mongol nép legnagyobb településére is az ország általános elmaradottsága volt jellemző. Ide, a későbbi Ulan-Batorra átkeresztelt Ugrába vonultak be 1921. július 11-én az antifeudális, népi forradalmat vezető Szuhe Bator csapatai. E nap azóta is Mongólia nemzeti ünnepe, hiszen ez a győzelem vezetett három évvel később a köztársaság kikiáltásához, s a Föld második szocialista országának létrejöttéhez. 1921 óta 59 év telt el: történelmileg viszonylag rövid idő, a hazánknál mintegy tizenhatszor nagyobb, de mindössze 1,5 milliós népességű ország élete mégis gyökeresen megváltozott. Megszűnt a lámák uralma, véget vetettek a jobbágyrendszernek, felszámolták az írástudatlanságot. Az egykori „jurtaváros” ma már 400 ezer lakost számlál. A Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével végbement fejlődés bebizonyította, hogy a kapitalista szakasz kihagyásával, egy alacsonyabb társadalmi fokról is lehetséges közvetlenül átlépni a szocializmus korszakába. Mongóliában ugyanis a 60-as évek eleje óta már a szocializmus műszaki-gazdasági alapjainak megteremtésén dolgoznak. E feladat megvalósításában jelentős szerepet játszik a szocialista országok gazdasági közössége is. Hazánk például geológusokat, hidrológusokat küld segítségül; részt vettünk többek között a szonginói biokombinát és az Ulan-Bator-i ruhagyár felépítésében. Mongólia 1962-ben lépett be aKSST tagjai sorába, s a szervezet számos olyan intézkedést hozott már, amelynek célja a mongol gazdaság fejlesztésének meggyorsítása — végső soron pedig a fejlettségi Ma már Ulan-Batorra sem csak a jurták jellemzők.. színvonalkülönbségek leküzdése. Természetesen az ország földrajzi adottságai, hagyományai alapvetően befolyásolják ezt a folyamatot. Változatlanul döntő fontosságú például az állattenyésztés, (Mongólia első helyen áll a világon az egy főre jutó juhállomány terén), igaz, a mostani, VI. ötéves tervben annak belterjesebbé tételét tűzték ki célul. A megművelt területek növekedése és a gépesítés révén egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a sokáig elhanyagolt földművelés is — Mongólia napjainkban maga fedezi gabonaszükségletét. Ami pedig a mongol népgazdaság jelenét illeti, a távoli baráti ország idei terveiben ismerős feladatok találhatók: a hatékonyabb gazdálkodás, az anyag- és energiatakarékosság, s az ésszerűbb munkaszervezés előtérbe állítása. E célkitűzések megvalósításához kívánunk sok sikert a mongol népnek mai nemzeti ünnepén. (szegő) BELGRAD Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke fogadta Halász Józsefet, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetét. A találkozón a magyar— jugoszláv baráti kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésének kérdéseit vitatták meg. ADDISZ ABEBA Mengisztu Haile Mariam, az etiópiai ideiglenes katonai kormányzó tanács elnöke, az etiópiai dolgozók pártjának megszervezésére alakult bizottság elnöke, az Etiópiai Forradalmi Hadsereg főparancsnoka fogadta az afrikai országban hivatalos látogatáson tartózkodó Szergej Gorskov flottatengerTELEXEN-.érkezett nagyot, azSZKP KB tagját, a szovjet haditengerészet főparancsnokát, a Szovjetunió honvédelmi miniszter- helyettesét. TOKIÓ Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere, aki Erich Honecker, az NDK Államtanácsa elnökének, a NSZEP KB főtitkárának rendkívüli megbízottjaként részt vett a közelmúltban elhunyt Ohira japán kormányfő szerdai gyászszertartásán, tegnap délelőtt Tokióban megbeszélést tartott Inajama Josihiroval, a Japán Gazdasági Szervezetek Szövetsége (KEIDAN- REN) elnökével, a Japán— NDK gazdasági vegyesbizottság tiszteletbeli elnökével. HIROSIMA Az atom- és hidrogénfegy- verek betiltásáért küzdő Japán Országos Tanács és más japán békeszervezetek rendezésében többszáz tüntető indult el Hirosimából Naga- szakiba. hogy a 450 kilométeres, immár hagyományos békemenettel emlékezzék meg a két japán város ellen 35 éve elkövetett amerikai atombomba-támadásról és tiltakozzék az atom- fegyverkezés ellen. A békemenet tervek szerint augusztus 8-án érkezik meg Naga- szakiba.
