Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
1980. július 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3-A moszkvai olimpia kezdetétől a hazai kereskedelemben már folyamatosan kapható, új típusú CT—451-es színes televíziókészülékhez az Orion jászfényszarui 7-es számú gyárában gyártják a kávát, ugyanott történik kilencféle nyomtatott áramkörű lap szerelése is. Az utóbbiak közül a kétnormás, dekóder-Iapokat ellenőrzik — képünkön — a jászfényszarui lapszerelő üzem dolgozói (T. p.) ÁRDOSSZIÉ Ki, mikor és hogyan reagál? I az áreme- 'ésekre nem csupán annak mértékétől, indokoltságától, hanem a kortól, a konkrét körülményektől is függ. A forint első hat évét, nagyarányú elértéktelenedését a stabil árak 18 esztendeje követte. A fogyasztói árszínvonal 1952 és 1979 között mindössze 4 százalékkal emelkedett. (Bizonyos mértékű korrekciós jellegű áremelkedésekre ekkoriban is sor került, de azok árszínvonalnövelő hatását többnyire árleszállításokkal ellensúlyozták.) A fogyasztók ilyen hosszú idő alatt érthető módon hozzászoktak a stabil árszínvonalhoz, szinte szerzett jognak, vívmánynak tekintették azt. A lakosság jelentős része azonosította a szocializmust a változatlan, az államilag garantált fogyasztói árak rendszerével. Ezt a hiedelmet igazolta a korábbi évek hibás, a korabeli gyakorlatot apologetikus módon hitelesítő propagandája is. Mindez felerősítette az egyébként is természetes ellenállást a rugalmas árpolitikával, az áremelésekkel szemben. Az árreformot követően, az idő múlásával a gondolkodás hajlékonyabbá vált, a több mint másfél évtizedes beidegződést lassan oldották az új hatások. Gyarapodott a lakosság közgazdasági ismerete is, a személyes tapasztalatok és a tudatformáló munka hatására. A fogyasztói árpolitika legfőbb összefüggéseinek, elveinek folyamatos ismertetésére került a hangsúly, a tervszerű felvilágosító munka a hazai és a nemzetközi áralakulás tapasztalataival, személyes hatásaival együtt szemlélet- formáló erővé vált, elősegítette a lakosság tükörképességének fokozását a fogyasztói ármozgásokkal szemben. A fogyasztás, az életszínvonal-fejlesztés korlátáit bár nem könnyen, de tudomásul vesszük, s idővel vállaljuk az értelmes lemondást. A tavalyi áremelések fogadtatása bebizonyította, (íogy a lakosság kész a tudatos áldozatvállalásra, jóllehet zavarja az olykor kiábrándító munkahelyi, társadalmi tapasztalat: a pazarlás, az érdektelenség, a fegyelmi, erkölcsi lazűlás. A gondolkodás olykor a szélsőségek közt csapong: a túlzott derűlátás átcsap az ellentétbe. A forint értékállóságával szembeni aggályok, az olykor borúsabb tónusú jövőkép, vagy a tavaly év végén felerősödött vásárlási láz okait kutatva ugyancsak felfedezhetjük a köznapi tudat múltba néző, a tegnapot előrevetítő hajlamát. A negatív jelenségekre való érzékeny reagálás, a hatások eltúlzása, illetve a pozitívumok fölötti könnyebb át- siklás általános emberi tulajdonság, az áralakulás fogadtatására is jellemző. Emberi számítás és bizalmatlanság egyaránt tükröződik ebben. Olyan pszichés adottságokkal van dolgunk, amelyet felismerésével, tudatosításával tompíthatunk, de meg nem szüntethetünk. Ez is realitás, amivel számolni szükséges. Az áremelkedések hatását az emberek több körülmény miatt túlozzák el. Talán a legdöntőbb, hogy az árszínvonal alakulását nem önmagában érzékelik, hanem a kiadások és a fizetőképesség függvényében. Az áremelés hatása sok másfajta kiadással vegyülve jelenik meg, s az áremelkedéstől független többletkiadások szintén a drágulás látszatát kelthetik. Ugyancsak megtévesztő lehet, ha az adott évben nem növekszik a család névleges jövedelme, az áremelkedés eleve nagyobb gondot okoz és magasabbnak tűnik. módon a drágulás érzetét keltheti az életszínvonal emelkedése, anyagi gondjaink magasabb szintű újratermelődése is. A technika — a hűtőszekrény, a televízió, a mosógép, a telefon, a magnó, a gépkocsi stb. — megköny- nyítik és meg is drágítják életünket. A divat szintén nagy „árdrágító”. Drágul az élet a javuló áruellátás hatására. Drágul, mert változik, nő a fogyasztás. Néha ki sem lehet térni előle. Egyre bővül azoknak a cikkeknek, szolgáltatásoknak a köre, amelyek létszükségletté válnak. Drágul az élet azért is, mert nő az eltartottak, a gyermekek száma. (A gyermekek növekedésével pedig hatványozódnak az anyagi terhek, függetlenül attól, hogy milyen másfajta hatásoknak tulajdonítjuk azokat.) Az anyagi terhek és a megélhetési költségek viszonylagos növekedését gyakran abszolút növekedésnek tekintjük és változatlan kísérőtársainkat, anyagi gondjainkat az áralakulásnak tulajdonítjuk. Az egyéni, a családi tapasztalatok többnyire eltérnek a statisztikai átlagtól, mert gyakorlatilag minden család különböző módon kölParadox II szokás GYAKRAN KOPOGTAT A GÓLYA Visszhangzik a szövőszékek bordáinak csattogása, a kifeszített alapszálakon ugrálnak a tarka bakfisok — a fonal- csévék — a nagy igyekezettől. A hengeren imitt-amott már kibontakozott a milliméterpapíron előrajzolt minta gyapjúból szőtt valósága. Valahol az NSZK-ban díszítenek majd szép lakásokat ezek a torontáliak, túri szőnyegek, amelyek a nagykörűi asszonyok fürge keze alól kerülnek ki. Igaz, elmúlt már tíz esztendeje, hogy munkát adott a községbeli nőknek a mezőtúri Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet kihelyezett üzeme, azért ma is fiatalnak számít. Hogyisne, amikor annyi ifjú asszony bűvöli a közös műhelyben az ősi foglalkozást, hogy egynegyedük felváltva marad távol szülési szabadságra, gyesre. Foghíjasak- a sorok, most is harminchármán vannak a negyvenötből. Hatan az idén jöttek vissza, elmentek helyettük mások, a részlegvezetőt is hiába keressük, kismama ő is. Balogh Istvánná, aki egyébként szövőnő, megbízásból helyettesíti a főnököt, mutatja kis birodalmát. Új párttagok a Járműjavítóban Figyelemmel kísérik sorsuk alakulását A szolnoki MÁV Járműjavító Üzemben alighogy befejeződtek a taggyűlések, miáris összehívták az újonnan felvett tagokat. Maglódi Gyula, az üzemi párt-végrehajtóbizottság pártépítési felelőse beszélget velük. Arról érdeklődik, hogy a taggyűlés milyen benyomást keltett bennük, kaptak-e pórt megbízatást, mit szóltak tagfelvételükhöz a családtagok és a munkatársak, van-e valami gondjuk? Ülünk a hosszú asztal mellett, közvetlen, baráti a légkör. Feszélyezettségnek nyoma sincs. Ügy látszik, az itteni munkások megszokták, hogy a pártbizottság képviselője figyelemmel kíséri sorsuk alakulását. Bizonyára ez is hozzájárul ahhoz, hogy ebben az üzemben hosszú évekre visszatekintve rendszeres a pártépítés. Az idén is felvettek már tizenhárom ú j párttagot. És amint ez a beszélgetés is bizonyítja, a felvételük után is foglalkoznak velük. A taggyűlést idézve azt mondja Horváth László: — Nekem az tetszett, hogy a párttagok kertelés nélkül mondták el rólam a véleményüket. Jót, rosszat egyaránt említettek. Válóczi János a pártmegbízatásáról szól: — Továbbra is segítenem kell a KISZ-munkát és az Ifjú Gárdát. — Munkásőr társaim örültek tagfelvételemnek, — újságolja Varga Sándor. nyugtázhatja az üzemi párt- bizottság titkára: — Két jó közepes nagyságú alapszervezet kitelne az utóbbi években felvett párttagokból. Külön örvendetes a fiatalok vonzódása a párt iránt. Az új párttagok átlag életkora 25—27 év. Igaz, az alapszervezetek is megkülönböztetett gonddal foglalkoznak velük. Benedek András esetében például az történt, hogy felvétele előtt váratlan behívóparancs érkezett. Alapszervezeti titkára, Vigh Béla gyorsan tanácsot kért a végrehajtó bizottságtól. A válasz az volt, hogy rendkívüli taggyűlést nemcsak súlyosabb fegyelmi esetén, hanem kivételes helyzetben tagfelvétel miatt is össze lehet hívni. Így is történt. Bened.ék András azóta leszerelt, KISZ-titkár, a Járműjavítóban és munkásőr. A korhatár nem akadály Más példák is arra vallanak. hogy a fiatalok ügyében rugalmasak a Járműjavító alapszervezetei. Vigh Bálint például JCISZ-titkár volt a tanműhelyben. Tagfelvételének tárgyalásakor derült ki. hogy még egy hónap kell neki a felvételi korhatárhoz. Ez legyen a legnagyobb baj, — vélekedtek. Mire tagkönyvét megkapja, tizennyolc éves lesz. Döntésük helyesnek bizonyult. Vigh Bálint azóta is aktívan dolgozik, szak- szervezeti főbizalmi-helyettes. ffa, ilyen példák természeteden nem jelentik azt. hogy feleslegesen erőltetnék a tagfelvételt. Az üzemi pártvégrehajtóbizottság több esetben foglalt már úgy állást, hogy a jelentkező várjon még egy-két évet. végezzen mozgalmi munkát a tömegszervezetekben. Nem mennyiségi, hanem minőségi szempontok vezérlik a testületet. Érdemi kifogás nem merülhet fel az ellen, akit felvesznek a pártba. Ezért mérlegelnek minden vonatkozásban. Nem véletlenül mondja Timár Gyula: A vb-ülések tagfelvételkor mindig sokáig tartanaik. Simon Béla Családlátogatás tagfelvétel előtt A Járműjavító pártszervezeteiben sokat ad,nak arra, milyen környezetben él, aki a pártba jelentkezett. Kiss Imre, a pártépítési bizottság tagja azt mondja erről : — A felvétel előtt meglátogatjuk családjukat, megkérdezzük, mi a véleményük arról, hogy hozzátar- tozóiukat fölveszik a pártba. Meg aztán nekünk sem közömbös, hogy milyen család tagja kerül közénk. A munkahelyen nemcsak azt nézzük. hogyan dolgoznak a pártba jelentkezők, van-e társadalmi megbízartláisuk, hanem azt is, hogyan illeszkednek be a kollektívába, milyen a magatartásuk. Szikszai Ferenc pártvezetőségi tag a Diesel üzemIskolából a pártszervezetbe Megalapozottan vallja Timár Gyula, az üzemi pártbizottság titkára: — Az egész párttagság összehangolt munkáját jelenti nálunk a pártépítés. Üzemünk haladó hagyományai mellett ennek köszönhető a rendszeres tagfelvétel. Nevelőmunkánk tulajdonképpen már az általános iskolában megkezdődik. Négy alapszervezetünk ugyanis négy iskolával tart kapcsolatot. A gyerekek tehát ismerősként kerülnek hozzánk tanulónak. Így aztán. ha tagfelvételükre kében. A tagfelvételekhez a KISZ által nyújtott segítséget méltatja: — A fiatalok betöltik hivatásukat, élen járnak a munkában, a szocialista brigádmozgalomban. Tagfelvételeknél ezért helyezzük őket előtérbe. A KISZ jó előiskolát biztosít számukra. Berta István, a pártépítési bizottság tagja is a KIS bizottság érdemeit méltatja: — Az ifjúsági szervezet irányító munkájának ékes bizonyítéka, hogy a pártba felvettek 60—80 százaléka évek óta a KISZ korosztályból kerül ki. Büszkék vagyunk rá, hogy azok. akiket a KISZ ajánl, megállják helyüket a kommunisták között. rül sor, már jól ismerjük őket. Az idén felvett tizenhárom párttag közül tizenegy fizikai dolgozó. Az utóbbi öt év alatt felvett kilencven- egy párttag 74 százaléka kétkezi munkás. És ha már statisztikai adatoknál tartunk, figyelemre méltó, hogy a Járműjavítóban a pártba újonnan bekerülők 75 százaléka egyetemet, vagy középiskolát végzett, és egy sincs közülük olyan, aki ne fejezte volna be az általános iskolát. Megelégedéssel Gyors és hibátlan munkájukról híresek a Németh-testvérek A raktárban szállításra várnak a csaknem kész szőnyegek, ‘ tisztításuk, rojtozásuk az „anyaüzem” gondja. — Napi húsz négyzetméter most is elkészül, hogy kevesen vagyunk. Három szocialista brigád húsz tagja vigyázza, hogy ne maradjon le a termelés, és a minőséggel se legyen baj az átvételkor — magyarázza Baloghné. A kilenc nagy, páros szövőszék egyikén testvérkettős szorgoskodik. A Németh-lá- nyok egyike — Baginé Borika — tíz éve dolgozik itt, Zsuzsi, Michellerné egy évvel később kezdte. Kétgyerekes anyák. — Akkor álltunk párba, mikor a gyermekgondozásból visszajöttünk, jól megy együtt. Műszakonként és fejenként megvan az egy négyzetméter is... — A nagyméretű szőnyegekkel jobban keresünk, szerencse, hogy többnyire olyan megrendeléseket kapunk — mosolyognak össze, miközben fél szemmel a mintát le(Fotó: Tarpai) sik, kezük pillanatra se áll meg. Megszámolom: 34 bakfis sorakozik mindegyikük előtt, soronként ez ennyiszeri mintázást, hibalehetőséget jelent, de egyikük se vét. — A gyerekek? — Nincs gond, óvodások. Mire letelik a gyes, felveszik őket, jöhetnek a mamák vissza dolgozni, hogy felváltsák azokat, akiknél éppen „kopogtat a gólya”... — rónai — ti el jövedelmét. A családi fogyasztás sajátos szerkezete az egy főre jutó jövedelemtől, életviteltől, a fogyasztási szokásoktól és az éppen aktuális vásárlásoktól egyaránt függ. zékelhető az élvezeti cikkek fogyasztásában. Így a cigaretta, a szeszesital, vagy a kávé drágulása családonként igen eltérő többletkiadást okozott, illetve okoz. A benzin drágulása csak az autó- tulajdonosok kiadását növelte, a gépkocsi áremelése pedig közülük is csupán az új járművek vásárlóit. Az élelmiszer és a háztartási energia áremelése már mindenkit érintett, bár nem egyforma mértékben. K. J. amerenci- áló szerepe jól érFiatal üzent, l , 1 1 gyapjúból szőtt válásán I