Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

* ^ SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAL EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 159. «ám. 1980. július 9.. werda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Öt év alatt 16 milliárd egészségügyi beruházásokra Új kórházak, bővítések — korszerűsítések Eredményesen alakult eddig és — a most összesített adatokból ítélve — egészében is sikeres lesz azoknak a nagy jelentőségű beruházási feladatoknak a teljesítése, amelyeket az V. ötéves tervben irányoztak elő az egész­ségügy fejlesztése, a lakosság gyógyellátása érdeké­ben. Erről tájékoztatták az Egészségügyi Minisztérium terv-beruházási főosztályán az MTI munkatársát. A Tervtörvényben foglal­taknak megfelelően új gyógy intézmények egész so­rával, régebbiek felújításá­val és korszerűsítésével bő­vítették, bővítik a kórházak, a 'klinikák, az orvosi rende­lők és a szociális intézmé­nyek országos hálózatát. Az 1976—80. évi egészségügyi beruházásokra biztosított 13,9 milliárd forintot a tanácsi és a vállalati plusz-hozzájáru­lások eddig is folyamatosan emelték, így a tervidőszak végére mintegy 16 milliárd forintra nő az V. ötéves tervi beruházások értéke. A több mint 2 milliárd, forintos többletből 1 milliárdot a vállalatok juttattak, illetve adnak még át ez év végéig az egészségügy fejlesztésé­hez. Szükség is van — és lesz a továbbiakban is — minden forintra, hiszen a feladatok, különösen a re­konstrukciós munkálatok — hangsúlyozták a miniszté­riumban — folyamatosak. Az idén záruló fél évtized gyarapodási mérlegén szere­pel egyebek között 11—12 ezer új kórházi ágy, a vál­lalati pénzforrásokból pe­dig elsősorban a dolgozók­nak építenek szociális léte­sítményeket, üzemegészség­ügyi rendelőket, bővítik a bölcsődei hálózatot. 1980-ban az egészségügyi beruházók a minisztériumi és a tanácsi területen 3,5 mil­liárd forinttal gazdálkod­hatnak. A korábbi időszak­hoz képest valamelyest eny­hültek a kivitelezői kapaci­tásgondok, s az erők kon­centrálása is serkentőleg hatott az idei feladatok tel­jesítésére. Az első félévben elkészült a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem központi új laboratóriumi épülete. Az Egészségügyi Minisz­térium felügyelete alatt meg­valósuló beruházások közé tartozik még a második fél­évben megnyíló, 500 szemé­lyes kollégium Budapesten, a Tömő utcában, ahol a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatóit helyezik el. Debrecenben is elké­szül az orvosegyetemisták 200 személyes diákotthona, amelyben éttermet és torna­termet is berendeznek. A paksi atomerőművel kapcso­latos. hogy rövidesen átad­ják Budatétöiyben az Orszá­gos Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Intézet új la­boratórium épületét, ahol a sugárbiológiai hatások kuta­tásával és mérésével, vala­mint e terület szakember­képzésével foglalkoznak. A tanácsi beruházásoknál a kórházakat kell első he­lyen említeni. A napokbah adták át a körmendi kórház rekonstrukciós munkával el­készült új diagnosztikai tömbjét és fekvőbetegek el­helyezésére szolgáló 133 ágyas épületét. Egerben a megyei kórházhoz új rende­lőintézetet építettek, s még az idén elkészül a fekvőbe­teg-hotel. majd, további 250 ággyal bővítik a gyógyin- tézményt. December 31-ig további nagy jelentőségű tanácsi egészségügyi létesítmények átadása várható. A legfonto­sabb a fővárosban: megnyí­lik a 800 ágyas dél-pesti kórház, amely Budapesten a felszabadulás óta az első új telephelyű gyógyintéz- mény lesz, s a VI. ötéves tervidőszakban további 450 ágyas — krónikus betegek elhelyezésére és utókezelésé­re szolgáló — pavilonnal bővül. Űj kórházat adnak át Kecskeméten, 680 ággyal. A szigetvári kórház rekonstruk­ciójának idei eredménye egy 330 ágyas elmegyógyászati részleg, s ezzel egyidejűleg 500 ágyhoz elegendő „ki­szolgáló” részlegeket is át­adnak. Zalaegerszegen a megyei kórház rekonstruk­ciójával, a fertőző betegek részlegének és a kórszövet­tani osztálynak a megnyitása után, tovább folytatódnak a bővítési munkálatok. A beruházási eseménynap­lóban az átadások mellett folyamatosan szerepelnek a kórházrekonstrukciók: így például befejezéshez köze­lednek azok a bővítő-korsze- rűsítő munkálatok, ame­lyeknek eredményeként a békéscsabai kórház 310. a debreceni 304, a szolnoki 400 ággyal, illetőleg fekvőbeteg osztállyal és kiszolgáló rész­leggel gyarapodik. Az egyik legnagyobb fővárosi vállal­kozás a Margit Kórház fel­újítása: 300 ágyas új — mű­tőkkel, röntgen laboratóri­ummal, kazánházzal, kony­hával fölszerelt — épületet kapcsolnak majd a megle­vőhöz. Púja Frigyes Varsóban Tegnap baráti látogatásra Púja Frigyes külügyminisz­ter Lengyelországba utazott Emil Wojtaszek külügymi­niszter meghívására. A Feri­hegyi repülőtéren a búcsúz­tatásnál jelen volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykö­vete is. Púja Frigyest a varsói re­pülőtéren Emil Wojtaszek fogadta. Jelen volt Garam- völgyi József hazánk varsói nagykövete is. A nap folya­mán megkezdődtek a tárgya­lások. Hazaérkezett Észtországból a megyei pártkiildöttség ötnapos észtországi látoga­tásáról hétfőn az éjszakai órákban hazaérkezett a me­gyei pártküldöttség, melyet Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára ve­zetett, és amelynek tagja volt Fenyvesi József, a szol­noki Városi Tanács elnöke és Bozsó Péter, a megyei pártbizottság titkári referen­se. A delegáció Észtországban a szovjet hatalom visszaál­lításának 40. évfordulója al­kalmából rendezett politikai ünnepségsorozaton vett részt. Találkozott az Észt Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága, az észt Minisztertanács és Legfelsőbb Tanács veze­tőivel. Megtekintették a dal ünnepének eseményeit és a tallinni olimpiai komplexu­mot. Vasárnap vasutasnap Háromévtizedes hagyo­mány, hogy július második vasárnapján a vasútra irá­nyul a figyelem, az egész ország megbecsüléssel emlé­kezik meg a vasutasokról, akik míir sokszor bizonyítot­ták helytállásukat. Az idén is méltó külsősé­gek között tartják a vasu­tasnapi ünnepségeket ország­szerte. Budapesten csütörtö­kön megnyitják a hagyomá­nyos országos vautas kép­zőművészeti kiállítást, ame­lyen a legkiválóbb vasutas amatőrök ezúttal háromév­tizedes fejlődésükről adnak számot. A becsületes helyt­állás anyagi, erkölcsi elisme­rése sem marad el, ami ve­zérigazgatói, vasútigazgatói dicséretekben, jutalmakban jut kifejezésre, s a közleke­dés és postaügyi miniszter is kitünteti a munkában élenjáró vasutasokat. Minden MÁV igazgatósá­gon és a legnagyobb csomó­pontokon vasutas' nagygyű­léseket rendeznek, amelye­ken egyebek között értéke­lik a végzett munkát és az ünnepen is szóba kerülnek a népgazdaság szállítási (igényeinek hiánytalan ki­elégítéséhez szükséges ten­nivalók. a személyforgalom zavartalan, kulturáltabb le­bonyolításának feladatai. Szombaton és vasárnap a szolgálaton kívüli pihenő vasutasokat és családtagjai­kat gazdag kulturális és sportprogram szórakoztatja. A Magyar Hajó- és Darugyárban elkészült az első líbiai kikötői portáldaru. Ezen a darutípuson új szerkezeti megoldásokat alkalmaztak. A helyszíni szerelési munkák mintegy hatvan százalékát már a gyárban elvégezhetik. Ebből a darutípusból tizen­nyolc darabot szállítanak majd a líbiai Tripoli kikötő részére A Szolnoki Vas-, Faipari Szövetkezetben készül a martfűi Tisza Cipőgyár hulladékégetőjének hőhasznosító gőzkazánja. A munka mintegy 2,6 millió forintot hoz a szövetkezetnek Kevesebb energiával Hasznos újítások a Tejipari Vállalatnál Gépesítik a nehezebb munkákat Sok összetevője volt an­nak, hogy a szolnoki Tejipa­ri Vállalat tavalyi munkájá­val megérdemelte a Kiváló Vállalat címet. A sajt, — mint jobban feldolgozott, és így értékesebb termék, — szép exportsikereket, jelen­tősebb többletbevételt ered­ményezett. A Hajdú, a Tra- pista, a Sport és a Fehér sajt nemcsak megyénk, de az or­szág határain is túljutott. Ám a sajtgyártás ilyen dinamikus növelése a hagyo­mányos technológiával elér­hetetlen lett volna. A ter­melési és üzleti sikerek mö­gött tehát döntő jelentősége volt annak, hogy a Tejipari Vállalat újítómozgalma ké­pes volt jelentős segítséget adni e nehéz fizikai munka megkönnyítéséhez. A számok itt keveset mon­danak: az utolsó három év­ben a benyújtott újítások száma negyvenhatról hatvan­nyolcra emelkedett, és ezek­nek majdnem a felét felhasz­nálták. Az már figyelemre méltóbb adat, hogy az üze­mek 710 dolgozójából tavaly 89 adott be valamilyen, a tejiparnál még újnak szá­mító műszaki vagy munka- védelmi javaslatot. Kéthar­maduk fizikai dolgozóként ta­lált javítani valót saját mun­káján. Az újítások közül néhány magas színvonalú. A legké­zenfekvőbb megoldások — gőzelszívó berendezések, víz- visszahűtők — mellett sok cipekedéstől mentesíti a tej­színfölözőgép használóit a szétszedéshez használt kis­kocsi —, amely a tányérok tisztítását könnyíti meg. Ap­ró dolognak látszik: a hűtő­kamrába tolató targoncás jár­művén ülve nyithatja ki az ajtót, és nem a hűtőtérbe, csak egy légzsilipbe jut. Megtakarítás: az az idő, amíg a régi ajtót — a targoncáról leszállva — kinyitotta a tar­goncavezető, és az az ener­gia, amelyet a hűtött levegő kiáramlásának megszünteté­sével most már nem kell el­pazarolni. Szajolban dolgozik a tra- pistasajt szeletelésére szolgá­ló masina: a kemény sajtot nem kell késekkel, nagy erő­feszítéssel aprítani a zsugor­fóliás csomagoláshoz, megte­szi a gép. Egyik ötlet szüli a másikat: a korong helyett téglatest formázó sajtprés tovább csökkenti a szelete­lés hulladékát. A sajtprés, az eddigi legnehezebb munkát, az orsós, kézi sajtpréselést szüntette meg. Most már sűrített levegő végzi a mun­ka nehezét Kisújszálláson és Kunszentmártonban. Az egyetlen környezetvédelmi újítás: a kisújszállási üzem szennyvíztisztítója, amely há­romszázhatvanezer forint megtakarítást eredményezett tavaly. Az új tervek, és az idei első félév eredményei már tükrözik a szemléletválto­zást: mind több az eredmé­nye az energia megtakarítá­sát szolgáló ötleteknek. Kőhidi Imre Olaj a kimerült kutakból Sikeres nagyüzemi kísérlet Szeged-fllgyön A szegedi szénhidrogén medencében sikeresen befe­jeződött az első hazai nagy­üzemi kísérlet a kimerült olajkutak ÚDbóli termelés­be állítására. A kísérlet színhelye egy másfél évtize­de folyamatosan termelő olaj réteg körzete. A terüle­ten ötös kútcsoportot alakí­tottak ki. Négy kútba szap­panos hatású vegyianyagot sajtoltak, amellyel kioldották a tárolókőzet likacsaiból a hagyományos módszerrel már nem kitermelhető ola­jat. A négy kút között kö­zépen lévő ötödikben pedig várták az eredményt, vagyis a bentrekedt olaj felszínre bukkanását. Végül is sike­rül a kisérleti kútcsoportból csaknem félezer tonna bent­rekedt olajat kihajtani. A Szegeden alkalmazott eljá­rás a harmadlagos kiterme­lési módszerek közé tarto­zik, az új mezőknél ugyanis először saját nyomásánál fogva tör fel az olaj, azon­ban legfeljehb a földben le­vő mennyiség 28 százaléka. Ezt követően már mestersé­ges serkentésre, másodlagos kitermelési eljárásokra van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom