Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-22 / 170. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 22. Sürgős ülésszak Ma kezdődik meg az ENSZ-köegyűJésnek a palesztin kérdéssel fog­lalkozó rendkívüli ülés­szaka. Először az arab országok egy csoportja javasolta a főtitkárság- " nak • egy ffyen. témájú ta­nácskozás sürgős össze­hívását. Ezután az einem kötelezett országok világ- szervezeti delegátusai ül­tek össze, hogy eldönt­sék: támogassák-e az arab kérést, különös te­kintettel a sürgős jelleg­re. Az első pillanatban még számos olyan nyu­gati jóslat látott napvi­lágot, amely szerint az el nem kötelezettek ugyan „alighanem támo­gatják az, arab indít­ványt, de valószínűleg sürgősség nélkül”. Ha­marosan kid,érült, hogy a jövendölök, mint annyi­szor, nem a valóságot, hanem vágyaikat fogal­mazták meg és tálalták próféciaként. Az el nem kötelezettek nemcsak a témára, hanem a sürgős­ségre is igent mondtak. Mivel e csoport szám­aránya közismerten meg­határozó a világszerve- zietben, döntésük Wald­heim főtitkár számára, kötelező érvénnyel azt jelentette, hogy az ilyen eseteikre meghatározott huszonnégy órán belül összehívja a rendkívüli közgyűlést­Miért találták sürgős­nek az arab országokon kívül az el nem kötele­zettek is a kérdés meg­vitatását? Közelednek az amerikai választások és sokasodnak annak jelei, hogy a Carter-kabinet szeretné kierőszakolni Camp David valamilyen folytatását. Ez kortesfo­gásnak talán jó lenne, de a világnak annál rosz- szabb, mert az amúgyis feszült nemzetközi hely­zetben tovább bonyolíta­ná a közel-keleti válsá­got. Máris kiderült, hogy az ENSZ-d,öntés bénító­an hat az amerikai ter­vekre: Bhutrosz Ghali egyiptomi külügyi ál­lamminiszter. aki orszá­ga delegációját vezeti a rendkívüli ülésszakon, kérte Washingtont az arab országok által any- nyit bírált palesztin iiautonómáa-ttáigyalások” elhalasztására. A sürgős­séget nem utolsósorban * Izrael egyre agresszívabb palesztinellenes lépései indokolják. Nemcsak Tel-Aviv közismert te­lepüléspolitikájáról van .szó, hanem arról is, hogy — amint ezt dr. Ghazi Husszain, a PFSZ bécsi irodájának vezetője a Magyar Távirati irodá­nak adott nyilatkozatá­ban megfogalmazta — „a belső gazdasági-politi­kai válsággal küszködő izraeli kormány palesz- tinellenes katonai ka­landdal szeretné feled­tetni a politikájának csődjét”. Elég egy pillantást vet­ni (a megszállt Gaza- övezettől egészen a liba­noni határtérségekig) az izraeli csapatmozdulatok­ról, szóló legutóbbi jelen­tésekre és azonnali ki­derül : dr. Husszain poli­tikai prognózisa megala­pozott. Harmat Endre Július 30-án Függetlenség Űj-Hebridáknak Nagy-Britannia és Fran­ciaország mégis megadja jú­lius 30-án a függetlenséget közös külbirtokának, a csen­des-óceáni Üj-Hebridáknak, dacára annak, hogy a sziget- csoport legnagyobb tagján, Espiritu Santón tovább tart a szakadárok lázadása a szi­getország központi kormánya ellen. Moszkva Közös tervek szükségesek az enyhülés elősegítésére Számos Ai kezdeményezés született A páratlan szépségű, fe­lejthetetlen megnyitó ün­nepség és a XXII. nyári olimpia napi eseményeinek lázában sem szünetel a szov­jet politika, diplomácia. Az elkövetkező napokra számos fontos eseményt várnak. Mindenekelőtt azokat, az immár hagyományossá vált találkozókat, melyet Leonyid Brezsnyev az elmúlt években rendszeresen megtartott a szocialista országok vezetői­vel, a kétoldalú kérdések és a nemzetközi problémák megtárgyalására. Ezek jelentőségét az idén különösen megnöveli, hogy a kétoldalú kapcsolatok az elkövetkező tervidőszakban jelentősen fejlődnek gazdá­sági téren, a világpolitiká­ban pedig a szocialista ál­lamok most számos új kez­deményezéssel léptek fel a bonyolultabbá vált nemzet­közi helyzetben a világmére­tű problémák, s különösen az európai enyhülés kérdéseinek megoldására. A küszöbönálló tanácsko­zásoknak minden bizonnyal fontos témája lesz az európai helyzet, ezen belül az a kér­dés: miként lehet és kell nemcsak megőrizni, hanem tovább is fejleszteni az eny­hülést a kontinensen. A szocialista közösség or­szágai a Varsói Szerződés tagállamai- politikai tanács­kozó testületének legutóbbi ülésén már számos javas­latot tettek erre, azóta pedig olyan nagy jelentőségű kez­deményezéseket tettek, mint a Szovjetunió Schmidt kan­cellárnak adott új javaslata a közepes hatótávolságú ra­kéták problémájának rende­zésére és a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon részt vevő szocialista álla­mok közös javaslata a fegy­veres erők létszámának ha­ladéktalan csökkentésére. Ez az utóbbi javaslat kü­lönösen azért hívja fel ma­gára a figyelmet, mert ma­gában foglalja a tárgyaláso­kon részt vevő NATO-tagál- lamok igen sok elképzelését, s ezzel olyan utat kínál a megegyezésre az első szakasz korlátozásairól, amelyet ne­héz visszautasítani. A Szovjetunió, amely már korábban is hajlandó volt elfogadni az úgynevezett „közös plafon” — a felek fegyveres erőit azonos szin­ten meghatározó megállapo­dás — számos elemét, most arra is hajlandó, hogy a korlátozás első szakaszában mintegy háromszor több szovj^f katonát vonjon ki a korlátozás alá eső térségből, mint amennyit az Egyesült Államoknak kellene, s a töb­bi érdekelt szocialista ország­gal, együtt azt is elfogadha­tónak tartja, hogy a korlá­tozások ne az egyes országok saját fegyveres erőinek lét­számát határozzák meg, ha­nem a felek erőinek összessé­gét. Bár az ilyen megoldás ko­rántsem a legideálisabb, el­fogadásával még fenntartha­tó a kialakult egyensúly, és a felek egyike sem jutna egyoldalú előnyökhöz. Ez az egyeztetett elképzelés tehát az érdekelt országok közös javaslata, s nyilván nem az utolsó ilyen előterjesztés ré­szükről. Leonyid Brezsnyev és a szocialista államok vezetői­nek találkozói alkalmat ad­nak arra, hogy elemezzék az új kezdeményezések fogad­tatását, első visszhangját, kö­zösen dolgozzák ki a további lépések tervét. A nyári megbeszéléseket tehát az ősszel, a nemzet­közi diplomáciai élet „nyári szünete” után minden bi­zonnyal újabb összehangolt és jelentős akciók követik majd, az enyhülés érdekében. Önként jelentkeztek Kük világkonferenciája Pakisztánban kiképzett ellenforradalmárok Kabul tartományiban egy afgán ellenforradalmi cso­port tagjai a napokban ön­ként jelentkeztek az afga­nisztáni hatóságoknál. A 11 tagból álló csoport tagjai elmondták, hogy erő­szakkal vonták be őket az ellenforradalmi tevékeny­ségbe. A banda vezérei, aki­ket Pakisztánban képeztek ki, arra kényszerítették őket, hogy békés lakosokat gyilkoljanak, félemlítsenek meg, iskolákat, mecseteket égessenek fel, zavarják meg az ország normális életét. Akcióik végrehajtása köz­ben nem egyszer az afga­nisztáni néphadsereg egyen­ruháját öltötték magukra. A csoport tagjai elmond­ták, hogy kínai, amerikai, angolt pakisztáni és egyip­tomi ügynökök által bejut­tatott fegyverekkel látták el őket. Ezek' az ügynökök tanították meg őket a fegy­verek használatára­Súlyos harcok Bolíviában Bolívia több részén folytatódtak az összecsapások a puccsal hatalomra került junta egységei és az ellenálló bányászok, diákok között. Képünkön: Aliig felfegyverzett járőröket szál­lító teherautó a főváros, La Paz utcáin (Telefoto — KS) A Bolíviában puccsal ha­talomra került katonai jun­ta felszólította a dolgozókat, hogy „működjenek vele együtt” az úgynevezett „nemzeti újjáépítés Kormá­nyának” megalakításában. Közben a junta igyekszik letörni a dolgozók ellenál­lását az államcsínyt végre­hajtott erőkkel szemben. Rádiójelntések szerint a fő­városban és sok más helyen tovább erősödik az ellenál­lás, és szélesedik a sztrájk. Huanuni, Potosi és Santa Ana bányavidékeken az odavezényelt katonák súlyos harcokat vívnak a bányá­szokkal. A bányászok kezé­ben lévő „November 20.” rádióadó azt jelentette, hogy máris sok dolgozó vesztette életét. La Pazból származó hírek szerint Hunauniban a légierő gépei is támadták a bányászokat­Mexikó és Nicaragua kor­mánya felkérte az Amerikai Államok Szervezetét, hogy haladéktalanul hívjon össze külügyminiszteri szintű ta­nácskozást a bolíviai hely­zet megvitatására. DAMASZKUSZ Mohamed Al-Najib szíriai nevelésügyi miniszter és Zsigmond Zoltán, a Magyar Népköztársaság szíriai nagy­követe Damaszkuszban alá­írta a két ország kulturális együttműködési munkatervét az 1980—83 közötti időszakra. VIENTIANE 1980—84-re szóló magyar —laoszi oktatási, kulturális és tudományos együttműkö­dési munkatervet írt alá Vi- entianéban magyar részről Zegnál János nagykövet és Ounheukne Phoumsavat laoszi propaganda-, tájékoz­tatási-, kulturális- és idegen- forgalmi miniszterhelyettes. Magyar felszólalás A Nők Világkonferenciá­jának általános vitájában tegnap felszólalt Erdei Lászlóné, az Elnöki Tanács tagja, a Magyar Nők Orszá­gos Szövetségének elnöke, a magyar kormánydelegáció vezetője. Felszólalásában a nemzet­közi helyzetet érintve rámu­tatott arra, hogy az enyhü­lést ellenző erők akciói kö­vetkeztében fokozódott ugyan a nemzetközi feszült­ség, de a legutóbbi időszak­ban történt politikai érint­kezések arra mutatnak, hogy vannak olyan felelős poli­tikai tényezők, amelyek az egyetlen ésszerű alternatívát szem előtt tartva, keresik a párbeszéd fenntartásának lehetőségét. Ismertette a nők éLet- és munkakörülményiben - ha zánkban az elmúlt öt évben végbement fejlődést, amely kormányunk tudatos politi­kájának eredménye. Hang­súlyozta: az évtized első fe­lének tapasztalatai tovább erősítették azt a felismerést, hogy a nők helyzete szoro­san összefügg a társadalom fejlettségével. Ugyanakkor utalt a nők helyzetének to­vábbi javítását szolgáló fe­ladatainkra. Az ENSZ-évti- zed második felére kidolgo­zott akcióprogramot méltat­va kiemelte az „egyenlőség —fejlődés—béke” hármas jelszavának további érvé­nyességét, az értük világ­szerte folyó küzdelem fon­tosságát, majd bejelentette, hogy kormányunk, szocialis­ta államunk elvi politikájá­nak szelleméből eredően, már aláírta a nők elleni megkülönböztetés valameny- nyi fajtájának felszámolá­sára irányuló nemzetközi egyezményt. TELEXEN LISSZABON Portugália 24 ezer vasuta­sa az dién negyedszer béní­totta meg az ország vonat­közlekedését. Űjabb negyven­nyolcórás .sztrájkmozgalmuk­kal is nagyobb fizetéseket követelnek. PHNOM PENH Továbbra is folytatódnak a Kambodzsa ellen irányuló thaiföldi provokációk — kö­zölte az SPK kambodzsai hírügynökség. Július 15-én a thaföldi légierő repülőgépei­nek két csoportja, Kambod­Magyar vezetők üdvözlete a lengyet vezetőkhöz Edward Gierek elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, ~ Henryk Jablonski elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke, Edward Babiuch elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának élnöké, • V A R S.Ú Tisztelt Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén, Lengyelor­szág újjászületésének 36. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, az egész magyar nép és a magunk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjüli Önöknek és a testvéri lengyel népnek. Népünk elismeréssel tekint azokra a kimagasló eredmé­nyekre, amelyeket a lengyel dolgozók a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével a fejlett szocialista társadalom épí­tésében elértek. Nagyra értékeli a Lengyel Népköztársaság aktív, a társadalmi haladást és a béke megszilárdítását szol­gáló széleskörű nemzetközi tevékenységét, értékes hozzájáru­lását a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egységének, a szocializmus pozícióinak erő­sítéséhez. Örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar és a lengyel nép sok évszázados barátsága a marxiz­mus—leninizmus, a proletár internacionalizmus eszméivel gazdagodva napjainkban tovább erősödik népeink javára. A magunk részéről mindent megteszünk azért, hogy népeink hagyományos barátsága, országaink lendületesen fejlődő együttműködése eredményesen szolgálja a szocializmus épí­tését országainkban, erősítse a szocialista közösség össze- forrottságát. Nemzeti ünnepükön további sikereket kívánunk Önök­nek és Lengyelország dolgozó népének a fejlett szocialista társadalom építésében, hazájuk felvirágoztatásában. Budapest, 1980. július 22. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Lengyelország nemzeti ünnepén az elmúlt több mint három és fél évtized alatt sok si­kert ért el az ország-, a társadalomépítő munkában. A kezdeti lépések igen ne­hezek voltak már csak azért is, mert a világháború, a fasiszta megszállás hatalmas veszteségeket okozott: több mint hat millió lenyel férfi és nő, öreg és fiatal szenve­dett mártírhalált. Teljesen újjá kellett építeni Varsót, amelyet a náci robbantóosz­tagok a szó szoros értelmé­ben a földdel tettek egyenlő- vj. Napjainkban, az egykor el­maradott Lengyelországot a világ közepesen fejlett ipari országai között tartják szá­mon. Az ipar 31-szer annyit termel, mint 1938-ban. Len­gyelország gazdasági fejlődé­séhez nagymértékben hozzá­járult a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kiala­kított, mind szorosabb két- és többoldalú együttműkö­dés, a KGST keretében elmé­lyülő kooperáció. Igen szép eredményeket értek el az ok­tatásban, a tudományos és a kulturális életben. Most, ami­kor a gazdálkodás feltételei mind bonyolultabbak, s a vi­szontagságos időjárás sok gondot okoz, lengyel bará­taink jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy gondjaikon felülkerekedjenek, és bizton­ságosan haladjanak előre a szocialista építés útján. Lengyelország a szocialista közösség szilárd tagja, együtt halad a Varsói Szerződés, a KGST országaival, aktív kül­politikájával a békét, a ha­ladást és a szocializmust szolgálja.----------- magyar nép figye­A lemmel követi a testvéri Lengyelor­szág életét, hiszen a ----------- két nép ezer eszten­dős történelmében gyöke­rező kapcsolatot korunkban új tartalmat kap, tovább bő­vül, gazdagodik. Ezért is köszöntjük nagy-nagy szere­tettel a testvéri Lengyelor­szág munkásosztályát, pa­rasztságát, értelmiségét, az egész lengyel népet az ország nemzeti ünnepén. S eres Attila arminchat éve gyö­keres fordulatot alapoztak * meg a lengyelek a. szovjet hadsereg által fel­szabadított Chelm városában. A Lengyel Nemzeti Felsza- badítási Bizottság 1944. jú­lius 22-én hirdette ki törté­nelmi jelentőségű kiáltvá­nyát. Ez az okmány arra hív­ta fel a lengyel népet, hogy a végső győzelemig folytassa a fasiszta megszállók elleni harcot. A felhívás nyomán az antifasiszta fegyveres ellen­állásban a szovjet csapatok oldalán négyszázezer lengyel hazafi vette ki a részét a hitlerizmus megsemmisítésé­ből. A chelmi kiáltvány azon­ban nemcsak harcra buzdí­tott, hanem felvázolta a há­ború utáni Lengyelország arculatát is. Széles * nemzeti frontra támaszkodó népi de­mokratikus állam létrehozá­sát, a nagyipar köztulajdon­ba vételét, a kártalanítás nél­küli földreformot és az in­gyenes oktatás bevezetését tűzte ki célul. Legjelentősebb külpolitikai céljaként hitet tett a szövetség és barátság mellett a Szovjetunióval, az­zal az országgal, amely a ná­cizmus feletti győzelem dön­tő erejeként megmentette a fasiszta igától Lengyelorszá­got. A népi hatalmat megte­remtő és a szocializmus út­jára lépő baráti lengyel nép zsa légiterébe behatolva, fel­derítő repüléseket végzett Battambang és Siemréap tar­tományok számos körzete föl- lött. Egyidejűleg Thaiföld területéről ágyúkkal és ak­navetőkkel lőtték a kambod­zsai határőrségnek a két tar­tományban levő állásait. BEJRUT Eliasz Szárkisz libanoni államfő a 71 éves Takieddin Szolh-t bízta meg az új kor­mány megalakításával — je­lentették be hivatalosan a li­banoni fővárosban. A ha­gyományoknak megfelelően most is szunnita mohame­dán került erre a posztra, mivel az elnök maronita ke­resztény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom