Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-20 / 169. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1M0. Július 20. Országos kísérletben TÚRKEVÉN NEM FÉLNEK AZ ÚJTÓL A kis- és középvárosok tanácsi szervezeteinek korszerűsítésére ősztől kezdve az országban hét helyen kezdődnek — központi kezdeményezésre — egy évig tartó kísérletek. Megyénk négy városa — Karcag, Törkszent- miklós, Kisújszállás és Túr- keve — kapcsolódik ebbe a munkába. Ami bizonyára nem a véletlen műve, hiszen megyénk eddig is a tanácsi munka korszerűsítésének élharcosai közé tartozott, — gondoljunk például az ügyfélszolgálati irodáknak az országban az elsők között történő megszervezésére. Államigazgatási szerveinknél az újtól való idegenkedés helyett inkább a szervezeti formáknak az élethez, a társadalmi viszonyok változásaihoz való igazításra törekvés tapasztalható. Ezt szolgálja az új kísérlet is, amelynek módozataira — a sémák megszabását szerencsére elkerülve — az Állam- igazgatási Szervezési Intézet tett javaslatokat. A cél: egyszerűbben, hatékonyabban dolgozó osztályok kellenek. Ennek érdekében megyénkben három variációt próbálnak ki. Mégpedig: Törökszentmiklóson négy osztály marad. A vb-titkár és az elnökhelyettes is osztályt vezet. A vb-titkár a titkárság, valamint a szervezési osztály vezetése mellett a hatósági osztály felügyeletét is el fogja látni. A városi tanács elnökhelyettese pedig irányítani fogja a városgazdálkodási és fejlesztési, valamint a művelődésügyi, egészségügyi és sportosztályt. Karcagon szintén négy osztály marad a tanácsnál, nevezetesen a hatósági, a szervezési, a városgazdálkodásifejlesztési, valamint a művelődésügyi, egészségügyi és sportosztály. Ott mind a négy osztályt osztályvezető irányítja majd . A tanácsi tisztségviselők jogállása változatlan marad. Kisújszálláson és Túrkevén mindössze három-három osztály marad — így az állam- igazgatási, a városgazdálkodási-fejlesztési, valamint a művelődésügyi, egészségügyi és sportosztály. ♦ * * Miként fogadták a tanácsok a központi kezdeményezést? Túrkevére látogattunk, ahol Kőrizs Istvánnal, a városi tanács elnökével és Pelle Józseffel, a tanács párt- szervezetének titkárával beszélgettünk erről a témáról. — A korszerűsítés — gondoljunk például az ügyfél- szolgálati blokk, majd az ügyfélszolgálati iroda kialakítására — nem idegen tőlünk, — mondta Pelle József. — Mint minden újnál, ennél az intézkedésnél is tapasztaltunk bizonyos fenntartásokat, melyeket a pártszervezet igyekezett megszüntetni. Ennek is köszönhető, hogy az „elfogadási idő” a vártnál rövidebb volt. Remélhetően így lesz ez az új szervezeti forma esetében is. Szükségességéről már a napokban tartott taggyűlésen, illetve az azt megelőző párt- csoport-értekezleten is beszélgettünk. — A dolgozók részéről inkább kiváncsi várakozást tapasztaltunk, mint ellenkezést. Hogy hét helyett csak három osztályunk lesz, az kevés embert érint. Kőrizs ístván magyarázó- an közbeszól: — Az ügyfélszolgálati iroda létrehozásával nálunk is alakult egyszemélyes osztály. Hadsereg nélküli tábornok volt az osztályvezető. — Ilyen tényeket látva lelkileg mindegyikünk felkészülhetett az átszervezésre. — Dolgozóink nemcsak egyetértenek a szervezeti korszerűsítéssel, hanem széles látókörre vallóan olyan javaslatokat is tesznek, amelyek túlnőnek a városi tanács hatáskörén. Javasolták például, hogy az árellenőrzést több városra kiterjedő hatállyal körzeti csoportokra bízzák. — folytatta a párttitkár. — Pártvezetőségünk tehát nem marad maigára, .'amikor; egyértelműen a korszerűsítés mellett foglal állást. Eddigi tapasztalataink is erre ösztönöznek bennünket. — Az élet követeli a megcsontosodott struktúra módosítását — vélekedett a tanácselnök. — Az új felállásnál az, aki sok évig azonos beosztásban dolgozott, arra kényszerül, hogy sokrétűbben lássa az életet. Eddig egymástól meglehetősen elkülönült munkakörök voltak. pedig egy ilyen kisvárosban. mint Túrkeve. minden mindennel összefügg. — A pártvezetőség segítségével arra törekszünk, hogy olyan együttműködési készség alakuljon ki dolgozóink között, ami korábban nem volt jellemző. A párttagok sokat tehetnek ezért, mert néhányan megkérdőjelezhetik törekvéseinket. Minden emberben van ugyanis valamiféle becsvágy, ami nem ítélhető el, és emiatt az új szervezés következtében néhányan esetleg sértve érezhetik majd magukat. Velük és a város közvéleményével egyaránt azt szeretnénk elfogadtatni, hogy ha valaki eddig osztályvezető volt és a jövőben nem lesz az, mert kevesebb az osztályok száma, ez nem jelent lefokozást, presztízsveszteséget és fizetéscsökkentést sem. Társadalmi megbecsülése válto- zotlan marad akkor is. ha nem osztályvezető lesz, hanem például — városi főmérnök. — Az átszervezés révén ki szeretnénk rekeszteni a rossz értelemben vett hivatali szellemet, és embercentrikusab- bá tenni a tanácsot. Ennek szervezeti feltételeit teremti meg a szóbanforgó kísérlet. Az eddiginél kevesebb taka- ródzási lehetőséget biztosít, nem lesz olyan könnyű magyarázni a lazaságot, jobban hadat lehet üzenni a bürokráciának. Eddig például, ha szabadságra mentek az egyszemélyes osztályról, akkor azon a munkaterületen megállt az élet. Nagyon őszintén beszélünk ezekről dolgozóinkkal, ezért — legalábbis úgy tűnik —, nem lesz különösebb gondunk az átszervezés miatt, őszintén örülünk, hogy az ország hét kísérletező városi tanácsa közé kerülhettünk. * * * Az október elsején kezdődő kísérlet végén a három variáció közül az országban legjobban beváltak tapasztalatait hasznosítják majd a kis- és középvárosok tanácsi szervezeteinek kimunkálásában. A tapasztalatokra várni kell néhány hónapig, de annyi a józan következtetésekből előre is leszűrhető, hogy az eddigieknél jóval nagyobb létszámú tanácsi osztályokon a munkát intenzívebben, az átfedések elkerülésével lehet vézeni. Ezért nélkülözhetetlen, hogy minden tanácsi dolgozó egy nyelven beszélve segítse ezt a munkát. Simon Béla A kezdet kezdetén Az udvaron hatalmas dunyhák, párnák szívják magukba a jó, meleg napsütést. A háziasszony mentegetőzik: szabadnapos, nagy- takarításban van, ezért ez a széjjelség a portán. Egyébként a fürdőben pénztáros, jó beosztás, egyik nap a pénztárban, a másik itthon. Vagyis jut idő a társadalmi munkára. Tóth Sándorné ugyanis a cserkeszőlői községi népfront elnökségi tagság mellé, most egy újabb megbízatást kapott a József Attila utca és környéke lakóitól: tanácstagjuknak választották az emberek. Erről a szerinte nem kis felelősséggel járó megbízatásáról beszélgetünk a hűvös szobában. — Mint a népfront helyi elnökségének tagját, rendszeresen meghívott a községi tanács az üléseire- Hallgattam, az ott elhangzottakat és kialakult egy kép bennem a tanácstagok kötelezettségeiről. Szóval ennyit tudóik a tanácstagi munkáról- Pontosabban most már többet. JuLikával — tanácselnök asszonyunkkal — beszélgettünk már arról, milyen feladatok várnak ránft az elkövetkezendő esztendőkben. — Éspedig? — Mindenekelőtt társadalmi munka szervezése a község fejlesztésére. A körzetem ügyes-bajos dolgainak képviselete, információk továbbítása a tanácstól a lakossághoz és vissza. Társadalmi munka szervezése: Tótihné ebben már megmutatta, mit tud. Első ténykedésének eredményeként járdát épített a József Attila utca lakossága az elmúlt vasárnap. Reggel 6-tól este 6-ig dolgoztait kicsik és nagyok. A tanács adta az anyagot, az emberek keverték, rakták, simították a betont. Most már az utca mindkét oldalán gyalogjáró vezet a község központjához. — Ez sikerült, remélem ezután sem lesz különösebb gond a szervezéssel, hiszen az emberek tudják: maguknak csinálják. maguknak szépítik-építdk a községet. — Hallottam, hogy tagja lett a községi tanács mellett dolgozó szabálysértési bizottságnak is... — Látja, erről a feladatról még nagyon keveset tudok- Azt viszont már mondták, hogy a vb-titkár elvtárs kettőnknek — ennyien vagyunk új tagok a bizottságban — tájékoztatót tart majd. hogy megtudjuk: mi lesz a dolgunk. A tanácselnök asszony megígérte: kapunk különböző könyveket, amelyekből megismerhetjük majd a tennivalókat. Aztán egy-egy ügy tárgyalása előtt megkapjuk az arra vonatkozó anyagokat tanulmányozásra. Semmiképpen sem szeretnék felületesen dolgozni. hiszen egy-egy bizottsági döntés súlyosabb elmarasztalást is maga után vonhat, Gondolok például a pénzbü n tét és re. — összeült már a bizottságuk? — Még nem. Június 17-e. a tanács megalakulása óta még nem történt szabálysértés a községben, de tudom. hogy korábban évente 13—15 ügy is vol.t főleg tulajdon- és köztisztaság elleni vétség. Kapós „kisokos” A puding próbája, hogy megeszik. Az információé, hogy meghallgatják, elolvassák, ha olyasmit tartalmaz, ami érdekli az embereket, és a hitelességhez kétség nem férhet. Meggyőződésem, hogy a megyei tanácstagok tájékoztatására készült 79 oldalas kiadvány ilyen. Miből gondolom, hogy kiállja a próbáját, amikor még csak néhány hete (a megyei tanács alakuló ülésén) kapták meg, akiknek készült? Igaz, nem volt sem reprezentatív felmérés, sem ^pu- dingpróba”, csak egyszerűen a szerkesztőségi íróasztalomon hagytam a kiskönyvet. Másnap már eltűnt. Némi nyomozás és mérgelődés után kiderült, hogy ifjú kollégám csapott le rá, miután végiglapozta és rájött, hogy neki éppen ilyen „kisokos” kellene, amelyben a megye köz- igazgatási felépítésétől az úgynevezett ellátási mutatókon át a hatósági ügyintézés fórumrendszeréig az ügyfélszolgálati irodákig áttekinthetően Rendszerezve minden benne van. Még öt percébe se tellett, hogy annak a járásnak, amelyről írni akart, a leglényegesebb adatait megtudja. Azt is, hogy X falujának hány orvosa van, de még azt is, hogy hány kisiparosa. Egy szó mint száz, kollégám fájó szívvel vált meg a „kisokostól”. Azóta nyilvántartást vezetek az útjáról: ki vitte el és mikor hozza vissza. A könyvecskét a megyei tanácstagok munkájának megköny- nyítésére készítette a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkársága, valamint a szervezési és jogi osztálya. Az országban egyedül nekik jutott eszükbe, hogy milyen hasznos lehet, mennyi segítséget adhat egy ilyen tájékoztató kiadvány a tanácstagoknak. Már utaltam rá, hogy mennyi mindent meg lehet tudni belőle a megye hét városáról, hatvannyolc nagyközségéről illetve községéről (milyen településkategóriába tartozik, melyeknek van önálló tanácsa, melyik községek alkotnak közös közigazgatási egységet). A táblázatokból az első ránézésre világosan kitűnik a közigazgatási szerkezet tagozódása, az alá- és fölérendeltségi kapcsolat, bemutatja a könyv a megyei tánács tizennégy szakosztályát és intézményeit, pontosan felsorolva feladatkörüket. Egyszerű, közérthető nyelven ismerteti a hatósági ügyintézés fórumrendszerét, ami nagyon fontos, hiszen a statisztika szerint évente minden magyar állampolgár átlagosan háromszor keresi fel a tanácsot valamilyen államigazgatással kapcsolatos ügyben. A tájékoztatóból világosan kitűnik, hogy a hatósági ügyek 96 százalékát a helyi tanácsoknál intézik. Ezért tételesen felsorolja azokat a kivételes eseteket, amikor már az első lépésként a megyei tanács szakosztályához vagy a járási hivatalhoz kell fordulni. Azzal a lényeges megjegyzéssel, hogy ha nincs is döntési joga a helyi tanácsnak, bármilyen kérelmet ott helyben be lehet nyújtani. Ugyanez vonatkozik a közérdekű bejelentésekre, javaslatokra, panaszokra is. Nem az ügyfelet kell küldözgetni, hanem a helyi tanácsok kötelessége a bejelentést továbbítani ahhoz a szervhez, amely az intézkedésre, döntésre hivatott. Térkép illusztrálja, melyek azok a községi körzetközpontok, amelynek tanácsai az építési ügyeket intézik, hol működnek, korszerű, kibővített ügyfélszolgálati irodák, és hol tervezik ezeknek a létrehozását. Tartalmazza a könyv a fontosabb állam- igazgatási eljárások illetékének összegét és felsorolja, hogy miTyen ügyeket intéznek rövidített határidőn belül. Még hosszasan sorolhatnám a részleteket. Nincs kétségem afelől, hogy hasznos útmutatásul szolgál a könyv a megyei tanácstagoknak, akik mindazoknak az alapvető tudnivalóknak az ismeretében, amelyet a kiadvány tartalmaz, tanácsot, segítséget tudnak adni a választóiknak. Bizonyára szívesen venné, és eredményesen forgatná ezt a gazdag információs tartalmú könyvet Szolnok megye mind a kétezeröt- százhat tanácstagja. K. K. — Gondolom, nem haragudna érte, ha ennek a bizottságnak kevés munkája adódna az elkövetkezendő években. De mit szólt a férje az újabb feladatokhoz? — Nem szólt ellene. Tudja, néhány évvel ezelőtt, amikor először mentem el este politikai oktatásra, akkor azt mondta: hová mész, mindig mész? Aztán megszokta. Az is igaz, hogy az anyósammal lakunk együtt, és a mama sokat segít nekem a háztartásban, a gyermeknevelésben . Azt viszont idegenektől hallottam, hogy Tóth Sándor — csiszoló a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció kunszentmártoni gyárában — nemcsak nem szól, de büszke is a feleségére. hogy olyan talpraesett asszony. Hogy bíznak benne- Tréfásan említem az asz- szonynak: — Talán azért is választották meg tanácstagnak, mert tudja, hogyan kell a pénzből pénzt csinálni... — Szó se róla, megbecsüljük, amit keresünk. Ezt a házat 1966-ban építettük, és most várjuk, hogy megkapjuk a Ladát. Aztán a kisfiúnk korábban nagyon sokat betegeskedett, bizony nem kis pénzbe került, mert egyik orvostól a másikig vittük, ősszel leszünk 15 éves házasok. Nekünk csak a havi keresetünk van, abból kell boldogulnunk. Igaz, az nem kis összeg: 7—8 ezer forint összejön havonta. De azért meg kell fogni a forintot, hogy ne guruljon. Hát a községiejlesztésben is hasonlóképpen van ez. Egy kis pénz, sok munka és meglátszik az eredményjelen esetben egyelőre ez egy szép hosszan nyútózó betonjárda. De kezdetnék ez éppen elég. V. V, Űj gyógyszertárral gyarapodik Jászszentandr ás. A modern létesítményt augusztusban adják át
