Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-20 / 169. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1910. fúlillS 20. KÜLPOLITIKÁI * KÖRKÉP Szovjetuni 6 A nyolcvanas évek küszöbén Az SZKP jövő év febru­árjában sorrakerülő XXVI. kongresszusának napirendje nem tér el a megszokott programtól: a Központi Bi­zottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság beszámolója, az új ötéves terv előirányza­ta, a vezető testületek meg­választása szerepel rajta. Nem vitás azonban, hogy a kongresszusnak igen nagy munkát kell majd végeznie. Egyrészt összegeznie kell nem csupán azt az idősza­kot, amely a legfelsőbb pártfórum legutóbbi tanács­kozása óta telt el, hanem azt is, amelyet már ma, alig fél év elteltével a „hetvenes évek” néven emlegetnek, s amely a nemzetközi politi­kában a XXIV. kongresszu­son elfogadott békeprogram jelentős eredményeit, a szovjet ország életében pe­dig a kommunista építés új, rendkívül fontos szakaszát hozta meg. Másrészt ki kell jelölnie e politika fő célki­tűzéseit a nyolcvanas évek­re, s meg kell határoznia a szovjet gazdaság fejlesztésé­nek programját nemcsak az elkövetkező öt évre, hanem — fő vonásaiban — egészen az ezredfordulóig is. Együtt­véve ezt a két feladatot, nyilvánvaló, hogy az új kongresszus különösen fon­tos esemény lesz a szovjet kommunisták pártja s az egész ország életében. 1 — A párt Központi Bizott­ságának legutóbbi ülésén er­re a kiemelkedő jelentőség­re utalt Leonyid Brezsnyev, amikor hangsúlyozta: 3 kongresszusnak meg kell határoznia a párt stratégiá­ját és taktikáját a kommu­nista építés soron következő szakaszára. Ennek kidolgo­zása során egyformán fon­tos a pozitívumok, az elért eredmények megőrzése, de az is, hogy kritikusan ele­mezzék a meglevő, a gazda­sági és a pártmunkában egyaránt jelentkező hiányos­ságokat. Brezsnyev külön kiemelte: a figyelem köz­pontjában a gazdasági mun­ka kérdései állnak majd — azt a folyamatot kell a kongresszusnak továbbfej­lesztenie, meggyorsítania, amely most van kibontako­zóban a szovjet gazdaság­ban, s amely a hetvenes években indult meg. Ez a folyamat a gazdasági munka intenzivitásának, hatékony­ságának növelését célozza. „Azt a nagyjelentőségű fel­adatot tűztük magunk elé, hogy növeljük a termelés hatékonyságát, a munka mi­nőségét. Továbbra is azon kell gondolkoznunk, hogyan gyorsítsuk meg a tudomá­nyos-műszaki fejlődést, ho­A KazanlaW-völgyben, a Ró­zsák völgyében befejezéséhez közeledik a rózsaszüret. Ezt az alig 100 kilométer hosszúságú és 8—10 kilométer széles völgyi katlant északon a Balkán, délen pedig a szredma Gora hegység határolja. Itt termesztik közel 7000 hektáron a világhírű ka- zanlaki rózsákat. A rózsafőzés a legrégibb bol­gár iparág. A rózsákat a XVH. században honosították meg Bulgáriában. A klíma kedvező­nek bizonyult, és nemsokára a helyi lakosságnak jelentős része már rózsatermesztéssel foglalkozott. A Xvm. század­ban a bolgár rózsaolaj már ko­moly népszerűségnek örvendett a világban: először Franciaor­szágba és az Osztrák—Magyar Monarchiába exportálták. ké­sőbb bővült a vevők köre. és a termék eljutott Angliába, Oroszországba, majd a múlt században az Egyesült Államok­ba. Egyiptomba és Etiópiába is. A kazanlaki rózsaolaj világ­piaci árfolyama megegyezik az aranyéval. Ezt megmagyarázza gyan szilárdítsuk meg a munkafegyelmet, az állami fegyelmet, hogyan biztosít­suk a munka termelékeny­ségének folyamatos növelé­sét” — mondotta erről a többi között az SZKP főtit­kára.------------------------------2­A most. készülő és a kongresszus elé kerülő ter­veknek a többi között biz- tosítaniok kell a Szovjet­unió fűtőanyag- és energia- bázisának további növelését, az energetika, a kohászat, a gépipar, a vegyipar és a többi fontos iparág fejlesz­tését, a közlekedés problé­máinak megszüntetését, a tartalékok jobb kihasználá­sát, a maximális takarékos­ságot az energiával és a nyersanyaggal. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy gyors ütemben bővüljön a szovjet mezőgazdaság terme­lése, növekedjék a termés­átlag, a megtermelt növényi és állati termékek mennyi­sége. Mindennek útján pedig — s ez a gazdaság fejlesz­tésének legfőbb célja — ál­landóan emelni kell a lakos­ság életszínvonalát, anyagi és szellemi színvonalát A kongresszusnak tehát dönte­nie kell ezekről a tervekről, meg kell szabnia a gazda­sági fejlődés irányvonalát, mégpedig úgy, hogy nem­csak 1985-ig, hanem 1990-ig, sőt 2000-ig jelölje meg an­nak főbb vonásait. A gazdasági tervek felül­vizsgálata és jóváhagyása természetesen szorosan ösz- szefügg azzal, hogy a kong­resszusnak át kell tekintenie a szovjet társadalom életé­nek minden területét, a tár­sadalmi élet fejlődését, s itt is ki kell jelölnie a legfon­tosabb teendőket a párt, a tömegszervezetek, a szovje­tek számára; meg kell ad­nia a programot a társada­lom élete, a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztésé­hez. A hetvenes évek e té­ren is előrelépést hoztak, a többi között az ország új al­kotmányát. Ezeket a vívmá­nyokat kívánja továbbfej­leszteni az SZKP, s ehhez kell megfelelő útmutatást adni a kongresszusnak.-------------------------------3.­T ermészetesen nagy vá­rakozás előzi meg a pártta­nácskozás állásfoglalását a nemzetközi élet kérdéseiről. A XXIV. kongresszuson el­fogadott és a következő párttanácskozáson megerősí­tett békeprogram meghozta a maga eredményeit: az el­múlt évtizedben a világban kedvező folyamatok indul­tak meg. S ha most kísérle­az a tény. hogy a növényt ed­dig hiába próbálták másutt meghonosítani, még a hasonló természeti adottságokkal ren­delkező Krímben is körülbelül felére csökkent a rózsák olaj- tartalma. Ráadásul, a rózsák termesztése, betakarítása rend­kívül munkaigényes folyamat. A rózsák mindössze 25 napig virágzanak, és csak reggel 5 és 9 óra között lehet leszedni a szirmokat: ugyanis délre az olajtartalom 30—40 százalékkal csökken, este 20 órakor pedig mindössze egyharmada a reg­gelihez képest. Egy kilogramm rózsaolaj előállításához 5—6 ton­na fehér rózsaszirom vagy 2,5— 3 tonna piros rózsa szükséges. Egy-egy szezonban közel egy- milliárd rózsafejet szüretelnek le. Jelenleg Bulgária a világ leg­nagyobb rózsaolaj-termelöje és -exportőrje. Kiszámították, hogy az utolsó 200 év alatt- közel 300 tonna rózsaolajat adtak el a bolgárok. Az értékes terméket ma a világ 30 országába expor­tálják. tek is történnek ezek meg­állítására^ visszafejlesztésé­re, az enyhülés gondolatát ma már nem lehet kitörölni a világpolitikából az impe­rialista erők hidegháborús próbálkozásaival. A kong­resszust összehívó központi bizottsági ülés nagyjelentő­ségű állásfoglalást tett közzé a nemzetközi helyzetről. En­nek leglényegesebb eleme éppen az, hogy az SZKP folytatni kívánja a béke, az enyhülés, a leszerelés érde­kében eddig végzett munká­ját, s noha tisztában van a jelenlegi helyzetben bekö­vetkezett kedvezőtlen válto­zásokkal, a veszélyekkel, úgy véli, megvan a lehető­ség mind a világméretű, mind a regionális, a Föld egyes körzeteit érintő prob­lémák rendezésére. Ehhez mutatnak utat a Varsói Szerződés tagállamainak' legújabb javaslatai, amelye­ket május közepén a Politi­kai Tanácskozó Testület ülé­sén fogadtak el a lengyel fővárosban. Megfelelő jó­akarattal, a helyzet ésszerű megközelítésével meg lehet találni a békés, politikai eszközökkel történő megol­dást, amely a felek egyen­lőségét, egyenlő biztonságát is figyelembe veszi. Alig tették közzé a kong­resszus összehívásáról szóló közleményt, a Szovjetunió­ban máris százezrek jelen­tették be: támogatják a kongresszus előkészítését, feladataik, munkájuk jobb elvégzésével, a munkaver­senyben elért eredmények­kel akarják elősegíteni an­nak eredményes munkáját. Az elkövetkező hónapok így már az SZKP XXVI. kong­resszusára történő készülő­dés jegyében zajlanak majd a Szovjetunióban. Kis Csaba forradalom szigete” Latin-Amerikában Kuba a jelszó, s a ma élő nemze­déknek eszébe jut az a hu­szonhét évvel ezelőtti nap, július 26-a, amikor a forra­dalmárok kis csoportja, Fi­del Castróval az élen, meg­támadta a Moncada lakta­nyát. Az az akció ugyan el­bukott, de a népi forrada­lom, amely azon a napon színre lépett — győzött. A Batista hadsereg akkor még felülkerekedett a harcosok csoportján, de a forradalmat már fel nem tartóztathatta. Mat évvel később a népi forradalmi erők felszabadí­tották az országot. Mit hozott a kubai nép­nek az antiimperialista, de­mokratikus, nemzeti felsza­badító, agrárforradalom? Gyors és radikális változást Kuba életében. Szétzúzta a régi államgépezetet, vissza­állította az 1940-es, demok­ratikus alkotmányt, de ki­bővítve, hogy kisajátíthas­sák az ellenforradalmárok vagyonát, államosíthassák a külföldi vállalatokat. Végre­hajtották a földreformot, államosították a kulcsipart, felmondták az USA-val kö­tött katonai egyezményt, csökkentették a munkanél­küliséget, erőteljesen emel­ték az életszínvonalat. S 1961-ben meghirdették az ország első népgazdaság-fej­lesztési tervét. Ekkor megkezdődött az iparosítás, 1962-ben megala­kították a Kubai Szocialista Forradalom Egységpártját, amelynek a neve 1965-től: Kubai Kommunista Párt. Az elmúlt húsz évben az VILÁGHÍRŰ termék A rózsaolaj drága, mint az arany Fantasztikus szuperfegyverek kémeknek AVAGY A CIA VÁGYÁLMAI? Idomított fókák, sugárhaj­tású medicinlabdáig távirá­nyított bénító elektródok — ilyesféle sci-fibe vagy kém- regénybe kívánkozó csoda- fegyvereken dolgoztak a CIA — a Central Intelligence Agency, az Egyesült Államok központi hírszerző szolgálata — titkos laboratóriumaiban, amint egy most nyilvánosság­ra került háromezer oldalas jelentésből kiderült. A titkos jelentés kiadását a The New York Times kényszerítette ki, egy néhány éve elfogadott törvény segít­ségével. Igaz, az anyag erő­sen cenzúrázott: csaknem minden személy- és helyne­vet töröltek. Azonkívül a fo­galmazás sokszor olyan, hogy nem lehet eldönteni: vajon a fantasztikusnak tűnő csoda- fegyvert valóban elkészítet­ték-e. vagy az csak a CIA vágyálmaiban létezik? Szexuális csábszer Mindezek ellenére sok va­lódi tény is kiszivárgott a CIA kísérleteiről. Korábban kiderült például, hogy a CIA kísérletezik LSD-vel és más, az emberi tudatot átalakitó vegyületekkel. Kidolgozott szexuális „csalogatóanyago­kat” is az emberek számá­ra. (A növényvédelemben, a rovarok ellen ilyen szer már évek óta használatos.) Nagyon érdekes a jelentés­ből annak a Markov nevű bolgár ellenforradalmámak az esete, akit Londonban egy esernyő végéből kilőtt mér­gezett miniatűr-golyóval öl­tek meg. Akkoriban az egész tőkés világsajtó tele volt iz­gatott hangú történetekkel arról, hogy a bolgár vagy a szovjet titkosszolgálat keze van a dologban. Most a CIA dokumentumai elárulják, hogy két évvel Markov ha­lála előtt a CIA kutatói dol­gozták ki ezt a fegyvert... Villanyárammal megbéní- nítani az ellenséget — példá­ul egy őrt álló katonát — a kémek vágyálma. A CIA-ban kidolgozták és sikerrel ki­próbálták azt a hordozható, telepről táplált berendezést, amellyel mintegy száz méter távolságra két elektródot le­het belélőni a célba-vett sze­mélybe, majd másodpercen­ként 2—20 áramütést lehet rá mérni, 30 ezer volt fe­szültségben, 0,1—3 joule energiával. „Állatokon és ön­ként jelentkező embereken végzett kísérletek tanúsága szerint négy másodpercnél rövidebb időre harcképtelen­né vált a célpont” — írja a CIA jelentése, vagyis a fegy­ver használható. A fény bomba Más kutatások, kicsi, ugyancsak harcképtelenné te­vő hajítódárda, illetve hirte­len nagy erejű felvillanással vakító fényforrás kidolgozá­sát célozzák. Ez utóbbihoz hasonlót az angolok már több túszszabadítási akcióban si­kerrel alkalmaztak. Különösen sókat foglalkoz­tak a CIA kutatói a mérgek­kel és a különleges vegyüle­tekkel. Egy 1973-as memo­randum közli, hogy bár ave- gyületek magatartás-módo­sító hatása kétségtelen, ez a hatás nem olyan „kidolgozott és differenciált”, amint a tö­megtájékoztató eszközök — nyilván a kémfilmek —nyo­mán a közvélemény elképze­li. Kutatták annak a hioplaz- mának a létezését, amely — a feltevés szerint — az élő­lényeket körülveszi. Ez új lehetőséget nyújtana a kém­kedésben és a kémelhárítás­ban, a jelentések továbbítá­sában, az ellenséges ügynök gondolatainak 'kiolvasásában. A parapszichológia hívei számára bizonyára csalódás lesz, de a CIA jelentése e kí­sérletek összegzéseként leszö­gezi. hogy eddig semmiféle bizonyítékot nem találtak ilyen jelenség létezésére. Mit tud a növény? Érintkezhetnek-e egymás­sal emberek és növények? — a kérdés nagyon izgalmas, még a kémek világában is. A kevés emberek egyike, aki­nek a nevét nem hagyták ki a CIA nyilvánosságra került anyagaiból, bizonyos Cleve " Backster. a CIA egykori po- ligráfjának, a hazugságvizs­gáló gépnek a szakembere volt. Szerinte az emberi ér­zelmeket. a félelmet, az örö­möt a növények elektromos erőtere érzékelni képes. Mr. Backster kijelentette: nem gondolta, hogy a CIA érdek­lődik az ő elmélete iránt, de reméli, nem fogják fölhasz­nálni az ártatlan növényeket arra, hogy a hivatalokban, vagy a lakásokban érzékelő­ként alkalmazzák őket. Mr. Backster végül nyugodt le­het. A CIA tanulmányozta el­gondolását. majd mint telje­sen alaptalant, elvetette. Természetesen az állatok sem kerülték el a CIA érdek­lődését. Kutatták például, azt, hogyan lehetne a Dél- Amerika és Afrika körüli tengerekben fogott elektro­mos halak szonar — a hang- visszaverésen alapuló tájéko­zódó-érzékelő szerve — tel­jesítményét megkétszerezni? Ez feltehetőleg tengeralatt­járók felderítésére szolgált volna, azonban a kutatás si­kertelen maradt Az idomí­tott halak beszervezése tehát egyelőre még csak a jövő ze­néje. .. Pető Gábor Pál Száz megawattos egységgel bővült a Maximo Gomez erőmű. Képünkön: a havannai állomás egyik főtranszformátora ipar rohamosan fejlődött, összességében 809 ipari programot realizáltak. Eb­ből 315 a cukor-, 152 az élelmiszeripar, 128 az építő­ipar, 37 a gépipar, 35 az ag­rár-, 33 a vegyipar, 27 az elektromos-energiaterme­lés, 82 a könnyűipar terüle­tén ment végbe. A fejlődés arányszáma átlagosan évi hat százalék volt, ami nem lebecsülendő eredmény. Ku­ba két ismert kincse, a cu­kor és a dohány mellé elő­lépett harmadiknak a nik­kel. A nicaoi és a moai nik­kel-üzemet korszerűsítették, Puntagordában és Coma- riocasban újat építettek. Kuba gazdasági tényezővé vált. Tavaly a tőkés világ­ba 900 millió dollárért ex­portált, a szocialista orszá­gokkal — együttműködés keretében — 3,5—4 milliár­dos forgalmat bonyolított le. Külkereskedelmi mérlege azonban a szüntelenül nö­vekvő forgalom mellett is egyelőre negatív. A behoza­tal meghaladja a kivitelt. A nehézségek jórészt ob- jektívek. A nikkel-dúsítás nagyon energiaigényes. Az évi 30 ezer tonna exportnik­kelhez 600 ezer tonna kőolaj kell. A nikkel ára másfél- szerese, a kőolajé sokszoro­sára emelkedett. A mező- gazdaságot pedig az utóbbi években többféle természeti csapás érte. Gondjaikon a szocialista közösség segít. A Szovjet­unió jóval a világpiaci ár alatt szállít kőolajat és a világpiaci ár felett vásárol­ja meg a cukor nagy részét. Lengyelország citrus-feldol- gozó üzemet alapít az or­szágban, amely már jövőre termelne, s az eddigi évi tízezer tonnás citruskivonat exportot 110 ezer tonnára bővítené 1985-ig. Az NDK két malmot épít, gabona és liszt-silókat emel, fejlesztik a cementgyártást. Bulgária a vízgazdálkodásban segít. A világpiaci dekonjunk­túra persze Kubát is érinti". Eddig a beruházás rohamo­san ívelt felfelé, az idén erejüket a már megkezdett építkezések befejezésére összpontosítják. Az életszín­vonalban azonban nem tűr­nek visszaesést. Tovább ja­vítják az élelmiszer ellátá­sát, garantálják a gyógy­szerellátást, fenntartják a közlekedés-, a tanítás-, a gyógyítás jelenlegi színvo­nalát, folytatják a lakásépí­tést — vagyis mindazt, ami­ért Latin-Amerika népei büszkén így emlegetik Ku­bát: a forradalom szigete. F. A. Összeáll tattá: Ma Jnár József

Next

/
Oldalképek
Tartalom