Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-20 / 169. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 20. TELEXEN ~~~elérkezett HÉTFŐ: Hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érke­zett Veszelin Gyuranovics jugoszláv miniszterel­nök — Koppenhágában megnyílt a nők II. vi­lágkonferenciája. KEDD: Warren Christopher amerikai külügyminisz­ter-helyettes Bonn után a NATO brüsszeli köz­pontjában kezdett tárgyalásokat a nukleáris fegyverzet csökkentését célzó kezdeményezés­ről — A pakisztáni külügyminiszter Indiában tárgyal. SZERDA: A brit konzervatív kormány nagyszabású fegyverzetfejlesztési programot jelentett be — Iránban újabb puccskísérletet lepleztek le. CSÜTÖRTÖK: George Bush lett az amerikai republi­kánusok alelnökjelöltje — Megalakult az új japán kormány — Az éjszaka magához ragadta a ha­talmat a bolíviai hadsereg. PÉNTEK: Párizsban merényletet kíséreltek meg a megbukatatott iráni uralkodó utolsó miniszterel­nöke, Baktiar ellen. — Lemondott Peter Walls, a zimbabwei hadse­reg egyesült főparancsnokságának fehér elnöke. SZOMBAT: Moszkvában ünnepélyesen megkezdődtek a XXII. Nyári Olimpiai Játékok — Nicaraguában a sandinista forradalom első évfordulója alkalmá­ból ünnepségek voltak. Mi történt a héten az euró­pai nukleáris fegyverek ügyében? A héten is nagy érdeklő­déssel figyeltük a rakéta- híreket. Mióta Leonyid Brezsnyev Varsóban Giscard d’Elstaing francia elnökkel, majd Moszkvában Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lárral tanácskozott, általá­nossá vált a meggyőződés: kölcsönös jószándék esetén megvan a lehetőség a tár­gyalásokra. a NATO de­cemberi rakéta-döntése nyo­mán kiéleződött nemzetközi légkör enyhítésére. Mégis, ami e témakörben a héten történt, az a legke­vésbé sem mondható bizta­tónak. Warren Christopher amerikai külügyminiszter- helyettes nyugat-európai kőrútján a nukleáris fegy­verek csökkentésére vonat­kozó új szovjet kezdeménye­zésről tárgyalt. Bár kifejez­te az USA készségét az elő­zetes megbeszélésekre, fenn­tartásainak nagyabb nyama- tékot adott, s ezzel lényegé­ben elzárkózott az érdemi tárgyalások elől. Még szem­betűnőbb volt a nyugatnémet kancellár megnyilatkozása. Helmut Schmidt, aki alig három héttel korábban a nagy jelentőségű szovjet tár­gyalási javaslat hírét hozta Moszkvából, most a belga és a holland kormányt agi­tálta: fogadják el a NATO döntését és járuljanak hoz­zá a rakéták elhelyezéséhez országaik területén. A ra­kéta-tárgyalások mielőbbi megkezdésének lehetőségét kérdőjelezte meg a brit kon­zervatív kormány szerdán bejelentett nagyszabású fegy­verzetfejlesztési programja is. Erinek értelmében a kö­vetkező másfél évtizedben több mint ötmilliárd font sterlinges költséggel korsze­rűsítik Nagy-Britannia nuk­leáris haderejét, s azt a NATO katonai szervezetének rendelik alá. Mindebből úgy tűnhet, hogy az optimizmus, amely a kelet—nyugati párbeszéd új­bóli megindulása nyomán ki­alakult. alaptalan. Eriről szó sincs, ám azt is látni kell. hogy a várva várt rakéta- tárgyalások megkezdéséig még sok akadályt kell leküz­deniük Európa józan erői­nek. Mi az amerikai republi­kánus párt választási kong­resszusának a mérlege? Megdöbbentő demagógia, csupa fény, csillogás, csinos táncosnők és táncosok, disz­kósztárok, széles mosolyok és magabiztos szónoklatok jel­lemezték az amerikai re­publikánusok e héten lezaj­lott választási kongresszusát Deroitban. Európai számára szinte felfoghatatlan: mire képesek az amerikaiak egy- egy választási kampány so­rán. s még felfoghatatlanabi ■ az, hogy ilyen gyermekded dolgokkal milliókat és mil­liókat képesek elkábítani Amerika-szerte. A republikánusok (konven­ciója nem ígért meglepetést, s ami a párt immár hivata­los elnökjelöltjét illeti, nem is hozott: az egykori holly­woodi színész, majd kalifor­niai kormányzó Ronald Rea­gant közfelkiáltással válasz­tották meg. Szenzáció vi­szont az alelnökjelölt sze­mélye körüli huzavona. Már szinte mindenki biztosra vet­te, hogy az amerikai törté­nelemben egyednülálló mó­don a volt elnök. Gerald Ford lesz az, amikor Reagan a szónoki emelvényre lépett és közölte: George Busht. a CIA egykori vezetőjét kér­te fel alelnökjelölt jenek. A legelképesztőbb az egész ceremóniában az volt. hogy Reagan jobboldali választá­si programja a nagy felhaj­tásban egyszerűen elsikkad! és ha volt is olyan küldött, aki odafigyelt rá, mégcsak ráduplázott az amerikai tö­megek szempontjából amúgy is rosszra. Mert mit kíván tenni Ronald Reagan, ha megnyeri a novemberi el­nökválasztásokat? ígéretet tett a botrányos gazdasági helyzet rendezésére, az or­szág meggyengült katonai erejének megszilárdítására, a Szovjetunióval szembeni ke­mény politikára stb. S hogy miilyen eszközökkel kívánja megvalósítani mind,ezt? A gazdagok gyámolításával, a katonai kiadások még esz­telenebb növelésével, a vi­lágpolitikai realitások még szemetszúróbb semmibevé­telével ... Milyen eredménnyel zá­rult a pakisztáni külügymi­niszter indiai látogatása? Politikai megfigyelők már azt is eredménynek tartják, hogy egyáltalán sor került az indiai—pakisztáni meg­beszélésekre. Agha Sahi lá­togatása — indiai értékelés szerint — ennél több ha­szonnal nem is járt, mert a két országnak az Afganisz­tán körül kialakult helyzet­ről vallott álláspontja gyö­keresen eltér egymástól, Az indiai közvéleményt mélységes aggodalommal töl­ti el a szomszédos ország gyors ütemű fegyverkezése, amelyet az Egyesült Álla­mok és Kína támogatásával hajt végre. Üj-Delhiben an­nak is tudatában vannak, hogy ez a három állam Szít­ja a feszültséget a térség­ben: ezek látják el fegyve­rekkel az afgán ellenforra­dalmárokat; ismert a kínai együttműködési készség a pakisztáni atombomba elő­állításában; s terheli a kap­csolatokat az is. hogy Kína Islamabad, segítségével biz­tosítja állandó katonai je­lenlétét India nyugati hatá­ránál, ahol Peking egyre /te­vékenyebben segíti az Indi­ra Gandhi kormányának mind több gondot okozó sze­paratista erőket. Ügy tűnik, Agha Sahi Üj-Delhiben nem tudta eloszlatni az országá­val szembeni komoly fenn­tartásokat, inkább megerő­sítette azokat. Azzal vádol­ta meg a vendéglátó Indiát, hogy veszélyezteti a térség államait. Ezután az imént idézett új-delhi értékelés a tárgya­lásokról nyilváhvalóan igen mértéktartónak mondható. Hiszen éppen Pakisztán volt az, amely 1947 és 1971 kö­zött háromszor támadta meg szomszédját hadüzenet nél­kül. A háborúk oka min­denkor az volt, hogy Isla­mabad elvitatta Űj-Delhitől Jammu és Kasmír területét. Erit a viszályt Indira Gandhi és Ali Bhutto 1972-ben ren­dezték, de Ziaul Hak tábor­nok hatalomátvételével Pa­kisztán újból ellenségesen viszonyult Indiához. Most meg lett volna a lehetőség a nézeteltérések tisztázására, ám Agha Sahi India követ­kezetes el nem kötelezettsé­gét. az afgán és a kambod­zsai népet támogató maga­tartását tapasztalva a józan megbeszélések helyett inkább vádaskodásokban tört ki, megsértve a vendégjog leg­elemibb normáit is... Kocsi Margit BELGRAD Joszip Vrhovec jugoszláv és Hans-Dietrich Genscher hyugatnémet külügyminisz­ter a két ország közötti kap­csolatokat és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit tekintette át. Tegnap a nyu­gatnémet diplomácia vezető­jét fogadta Veszelin Gyura- novics jugoszláv kormányfő, akivel a jugoszláv—nyugat­német gazdasági együttmű­ködés kérdéseit vitatta meg. PÁRIZS Ismeretlen tettesek pénte­ken éjjel támadást intéztek az Afgán Demokratikus Köz­társaság párizsi nagykövet­sége ellen. A támadók, akik­nek sikerült elrejtőzniük, gyujtópalackot dobtak a nagykövetség épületére. A francia rendőrség megkezdte a tettesek felkutatását. PHILADELPHIA Egy philadephiai fellebb- viteli bíróság törvénytelen­nek minősítette a sorkötele­sek összeírására vonatkozó amerikai rendeletet, arra hivatkozva, hogy a rendelke­zés alkotmányellenes, mivel megkülönböztetést gyakorol férfiak és nők között. PHNOM PENH Mint az SPK kambodzsai hírügynökség jelenti, a múlt hónap végén és e hónap ele­jén a kambodzsai hatóságok a lakosság segítségével 600 polpotistát és a thaiföldi me­nekülttáborokból átdobott emigránst fogtak el. A Bat- tambang tartományban letar­tóztatott ellenforradalmárok a thaiföldi hatóságok segít­ségével jutottak Kambodzsa területére. Valamennyiüket hamis dokumentumokkal, röplapokkal és rádióadó-ké­szülékkel látták el. Tollhegyen Ha ló nincs... Amerikában, és bizonyára nemcsak Amerikában, més sokáig fognak beszélni ar­ról a malőrről, amely a re­publikánusok konvencióján megesett. Ronald Reagan po­litikusi képességeiről köz­ismerten nincsenek jó véle­ménnyel még a józanabb republikánus körökben sem. Hogy csak a legismertebb személyiségek nevét említ­sük. Gerald Ford. Henry Kissinger. George Bush. A sors útja azonban kiszá­míthatatlan! Pontosabban: a pártérdekek és a személyes ambíciók nagyonis kiszámít­hatók! Ford volt elnök azzal a felkiáltással, hogy Carter elnök ne legyen, hosszú ideig az indulás gondolatá­val kacérkodott, nyilván azért is, mert megvolt a véleménye Reagan — esélyeiről. S mi történt a konvención? Teljes erőbedobással kiállt az egy­kori színész mellett, és még alelnökjének is elszegődött volna, ha tényleges részt kap a hatalomból. Ugyanígy járt Henry Kissinger, az egykor realitásérzékéről ismert volt külügyminiszter. Miután az indulásra nem tudta rábírni Fordot. feldicsérte Reagant, akiről azelőtt igencsak csú­nyán nyilatkozott. Ford eset­leges alelnökjelöltségénél is ott bábáskodott, ám amikor kiderült, hogy a republiká­nus héják hallani sem akar­nak az ő — mármint Kissin­ger — személyéről a majda­ni kormány összeállításánál, lebeszélte volt főnökét a „megtiszteltetésről”. így dön­tött Reagan George Bush sze­mélye mellett, aki az elő­választásokon a legelszán­tabb ellenfele volt. s akivel amúgy sincsenek jó szemé­lyes kapcsolatai. Ha ló nincs, jó a szamár is — tartja a közmondás. Hátha még nyer­ni is lehet vele?! K. M. Koppenhágában a hét elején megnyílt a nők II. világkon­ferenciája. A képen a dán királynő üdvözli a tanácskozás résztvevőit Detroitban tartotta elnökjclölő kongersszusát az amerikai Republikánus Párt. A képen Ronald Reagan és felesége, Nancy a koncención Elhunyt Németh Lászlóné, Oravecz Teréz Életének 43. évében szívroham következtében elhunyt Németh Lászlóné (Oravecz Teréz), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Postaigazgatóság személyzeti és szociális igazgatója. Hamvasztás utáni búcsúztatása 1980. július 24-én (csütörtö­kön) lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pante­onjában Az elhunyt barátai, harcostársai, munkatársai július 24-én 14 óra 30-tól róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága Budapesti Postaigazgatóság Németh Lászlóné nyolc­gyermekes munkás család­ban született. Textil techni­kusként kezdett dolgozni a Kender, és Jutagyárban. Az ellenforradalom viharában fiatal leányként, bátran állt a kommunisták közé, és 19 évesen, 1956. novemberében lett tagja a pártnak. Szilárdan kiállt a mun­káshatalom mellett. Nemcsak szóval, hanem fegyverrel is, elsők között jelentkezett a Munkásőrségbe. Helytállásáért, oszfályhű- ségéért egyre erősödő biza­lommal fordultak hozzá, s mind fontosabb megbízatá­sokat adtak részére. Előbb á Kender- és Jutagyár KISZ. bizottságának, majd 1968-tól a pántbizottságnak volt tit­kára. Ezt a tisztséget töltöt­te be az elmúlt esztendőig, amikor a Budapesti Posta­igazgatóság személyzeti és Szociális igazgatói funkció­jával bízták meg. A párt X. kongresszusa 1970-ben — az alig harminc esztendős fiatalasszonyt — magas párttisztség betöltésé­re találták alkalmasnak: megválasztotta az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága tagjának. Az ezt követő XI. és XII. pártkongresszus új­ból megerősítette azt a bi­zalmat, amit e testületben betöltött kimagasló munkája alapján kapott. Halálával nemcsak gyer­mekeit, családját érte pótol­hatatlan veszteség, hanem személyében pártunk is ki­próbált, kiemelkedő bátor harcost veszített el. Élete, a párt iránti hűsége mara­dandó példa az utána jövő nemzedékek számára is. Nicaragua Egv éve győzött a forradalom Nicaragua népe tegnap ünnepelte a Somoza-dikta- túra feletti győzelmének el­ső évfordulóját. A TASZSZ hírmagyarázó­ja az évforduló alkalmából méltatja a nicaraguai válto­zásokat és az eltelt időszak eredményeit. Rámutat: Ni­caragua népe a Somoza- rendszer és az ellene foly­tatott harc okozta súlyos gazdasági nehézségek, vala­mint az amerikai imperializ­mus és a helyi reakció tö­rekvései ellenére is eltökél­ten halad a maga választot­ta úton, és aligha van olyan erő, amely eltérítheti ettől. — Az országban végbeme­nő mélyreható változások — a mezőgazdaság reformja, az írástudatlanság felszámolása, Luis Garcia Meza tábor­nok, a bolíviai szárazföldi hadsereg főparancsnoka, aki két másik tábornokkal együtt csütörtökön vette át a hatalmat dekrétumot írt alá, amelyben önmagát ál­lamfőnek nyilvánítja. A tá­bornok kinevezte 16 tagú kormányát is. Ebben mind­össze két polgári politikus kapott helyet. Az önjelölt államfő, illetve a kormány a bolíviai haderők főpa­rancsnokságán tette le a hi­vatali esküt, nem tudni: ki­nek a kezébe. Ezzel szinte egyidejűleg betiltották a szakszervezeteket. Egy Santa Cruz-i rádióál­lomás szerint az eskütétel alkalmából Waldo Bernal, a légierő főparancsnoka is üze­netet olvasott fel, amely hemzsegett a baloldal elleni támadásoktól. Bolíviában heves ellenál­lás bontakozott ki a kato­nai puccs-csal szemben. A hivatalos közlemények­ből kiderül, hogy La Pazban diákok vonultak az utcákra a munkanélküliség csökken­tése — valamint a vezetés következetes, a békét és biztonságot elősegítő, anti- imperialista antikolonialista külpolitikája az eltelt egy év alatt is tekin­tély szerzett a 2,5 millió la­kosú közép-amerikai állam­nak — szögezi le a kom­mentátor. Az ünnepségekre Managu- ába érkezett Fidel Castro kubai államfő. Küldöttség­gel képviselteti magát a Szovjetunió, a legtöbb latin­amerikai és Karib-tengeri állam, az Egyesült Államok és számos szocialista ország, köztük Vietnam és Kam­bodzsa. Jelen van Katona István, az MSZMP KB tag­ja is. és barrikádokat emeltek. A hadsereg gépfegyverekkel támadt a diákokra. Az or­szág déli és délnyugati ré­szén levő ónbányák körzeté­be nagyobb csapategységeket kellett indítani. Csapatok sorakoztak fel a bolíviai—argentin határ mentén is, a junta indoklá­sa szerint azért, hogy meg­akadályozzák a baloldali po­litikai vezetők menekülését”. Egy külföldi rádióadó sze­rint Marceiino Quiroga Santa Cruz, a bolíviai szocialista párt vezetője, belehalt sérü­léseibe, amelyeket akkor szenvedett el, amikor a lá­zadó katonák csütörtökön megrohanták a bolíviai mun­kásközpont székházát. Bolíviának a puccsot kö­vetően gyakorlatilag nincs kapcsolata a külvilággal: a hírekről a nemzetközi sajtó a különböző — részben a junta kezében levő, részben a bányászok működtette bo­líviai rádióállomások adásá­nak lehallgatása útján ér­tesül. Befejeződött a KGST—Közös Piac szakértői ülése Július 16—18. között Géni­ben ülésezett a KGST és az Európai Gazdasági Közösség közötti közös megállapodás tervezetét előkészítő szak­értők szerkesztőcsoportja. A KGST szakértői olyan újabb konstruktív javasla­tokkal léptek fel, amelyek megkönnyítenék az alapvető kérdésekben kölcsönösen el­fogadható határozatok meg­állapítását és amelyek az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záró- dokumentumában foglaltak szellemében lehetővé fennék a felek egyenjogúságát biz­tosító és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést. II katonai puccsal szemben Ellenállás Bolíviában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom