Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-19 / 168. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 19. jtudomány „ÖRÖKSÉGÜNK: A HUMANIZMUS” Magyarok az élettan-kutatásban Ahogyan dr. Hársing László professzor látja A Nemzetközi Élettani Társaság, az IUPS (International Union of Physiological Sciences) budapesti világkongresszusa a legnagyobb tudományos rendezvények egyike, amit valaha is tartottak Magyarországon. Hatvan országból közel 6000 aktiv résztvevő — biofizikus, biokémikus, farmakológus, fiziológus, genetikus és immunológus — találkozott itt egymással. Köztük három Nobel-díjas is: az amerikai Andrew Schalley, a hommonkutató; a világhírű angol író. Aldous Huxley fia, Andrew Fielding Huxley, akit izominge- rület-Jkutatásaiért tüntettek ki, és az ausztrál John Ca- rew Eccles professzor, aki ugyancsak az ingerület terjedésének fiziológiája terén elért eredményeiért kapott Nobel-díjat. A 3800 előadásból az izomkutatásoklkal három szekcióban ezer referátum foglalkozott, A másik legnagyobb téma — a szív és vérkeringés volt. több, mint 700 előadással. A légzéssel, az izmok működésével, valamint a vese élettanéval kapcsolatban nagyjából azonois számú — két- háromszáz — beszámoló hangzott el. A világkongresszus jelentőségéről dr. Hársing László, a SOTE Kórélettani Intézetének igazgatója, a Magyar Élettani Társaság főtitkára, egyben a kongresszus szervezőbizottságának főtitkára, a következőket mondta: — A kongresszus — az élettani tudományok területén folyó alapkutatások seregszemléje. Ilyen rendezvényre háromévenként kerül sor. Az itt megtárgyalt témákban hosszú, szívós laboratóriumi kutatások húzódnak. Szakemberek csoportjai dolgoznak — egymástól függetlenül, sok éven át. Lehet, hogy a nyilvános eredmény — csupán egy tízperces szekció-kiselőadás, vagy egy kétszáz soros cikk valamely nemzetközi folyóiratban. Ezért látjuk mi a kongresszusok jelentőségét másként, mint a közvélemény. — Mi a magyar tudomány része e nemzetközi tevékenységben? — A kongresszus megrendezés! joga a magyar élettani tudományok nagy elismerése. Erre művelői mind elméleti munkásságuk, mind szakmai társaságaik tevékenysége révén rá is szolgáltak az elmúlt két évtizedben. A Magyar Élettani Társaság 1953 óta vesz részt igen aktívan az IUPS munkájában. 1966 és 1974 között Lissák Kálmán akadémikus volt e társaság alelnöke. 1974 óta pedig Kovách Arisztid professzor a főtitkár. A magyar élettan eredményeinek értékét érzékeltethetjük az IUPS kongresszusain tartott beszámolók adataival is. 1971-ben Münchenben 130 kutatónk száz előadást tartott, a vendéglátók és az Egyesült Államok tudósai után a legtöbbet. 1974- ben New Delhibe csak harmincán utazhattak, de az legalább ugyanannyi előadást jelentett. 1977-ben Párizsban ismét 130 magyart találtunk a résztvevők között. Szereplésük mérlege több, mint száz előadás volt. S most? Az 550 résztvevő száznál több alkalommal szerepel. Akadémiánk elnöke, Szentágothai János profeszszor. plenáris ülésen számolt be az idegi szerveződés alapvető kérdéseiről. Fontos magyar szekció-előadások hangzottak el a hormonok fel- szabadulásának szabályozásáról, a prosztaglandinok szerepéről a tüdő működésében és a vörösvérsejt alapanyagának genetikus szabályozásáról. De volt a magyar tudománynak mondanivalója a pszicbofarma- kológia és a vese élettanának tárgyköréből is. — Professzor úr csaknem másfél évtizede vezeti a Magyar Élettani Társaságot. Mi a véleménye a magyar kutatási eredményekről? — Tisztán a gyakorlat Szempontjából emelhetjük ki a szív koszorúereinek zavarai, a szív saját vérkeringése terén végzett magyar kutatásokat. Ugyanis nem a daganatos betegségek állnak első helyen a halálozási listán. Sajnos, a szív- és az érbetegségek sokkal több áldozatot szednék. Az idegélettani kutatások is közvetlen kapcsolatban állnak az ideg- és pszichiátriai betegségek gyógyításával. Mind az elemi idegműködés vonatkozásában, például az idegi hatásokat követítő kémiai mechanizmusok feltárásában, mind a magasabb idegrendszeri működés agyfcérgi sajátosságainak elemzése terén születtek kiemelkedő eredmények. Ezek közül igazságtalanság lenne kihagyni az anatómiai, szövettani, biokémiai vizsgálatokat. Ezeknek együttesen köszönhető a magyar pszichofanmakológia föllendülése, melynek során számos új gyógyszert kísérleteztek ki. Dr. Kronstein Gábor Az élettani világkongresszus résztvevői az információs központban Élettani világkongresszus A 19-es szekcióban Paul Köbeim profesz- szor (USA) elnökletével a zsíranyag-cseréről tárgyalnak Nagy sikert aratott az orvosi műszerki- állítás Guruló laboratórium Einstein és Infeld Leopold Infeld, a neves lengyel fizikus, aki 1968-ban hunyt el, fontos muníkát végzett az általános relativitáselmélet területén. Einstein „A gravitációs egyenleteit és a mozgás problémája” című munkájában Infel- det, mint klasszikust említi, s a benne felvetett problémáik élete végéig foglalkoztatták In- feldet. Mint az önéletrajzi írásaiból is kitűnik. Infeldnek komoly irodalmi tehetsége is volt. Először 1941-ben adták ki Quest című nagyszerű könyvét, amelyben tudományos tevékenysége során vívott küzdelmeiről ír. A könyv legmegrázóbb része a cím adó fejezet, amelyben azokról a zaklatásokról és rágalomhadjáratokról számol be, amelyben őt és családját részesítették. válaszul arra a kérésére. hogy szabadságra engedjék a Torontói Egyetemből, hogy egy évet Lengyelországban tölthessen. Infeld végül kénytelen volt megválni az alkalmazott matematika professzori székétől és úgy határozott, hogy véglegesen letelepszik Lengyel- országban. Lengyelországban Infeld vezető tudóssá és politikai személyiséggé vált. Az ő segítségével éledt fel a háború és a német megszállás pusztításainak romjaiból a lengyel tudományos élet. Az önéletrajz érdekes fejezete Einsteinnel való kapcsolatát tárgyalja. Az 1920-ban történt első találkozástól kezdve Einstein munkássága hatást gyakorolt Infeld egész életére és tudományos tevékenységére, sajnos levelezésüknek csak egy kis részét találták meg. Virágzó gleccserek A tengerszint feletti maeas- sággal változik, fokozatosan ritkul, szegényedik a magas hegységek élővilága. Sokáig még a szakemberek is úgy vélték, hogy elérve az Örök hó határát, megszűnik az élet és átveszi uralmát a gleccserek, jégtakarók kietlennek tartott világa. Már régen felfigyeltek arra, hogy a magas hegységek és a sarkvidéki területek hó- és jégmezőinek egyhangú fehérségét helyenként vörös, lila, rózsaszínű foltok tarkítják. A múlt század közepén megszületett a színes hó jelenségének magyarázata. Az elszíneződést mikroszkopikus élőlények milliárdjai. az algák okozzák. A kutatásokban nagy szerepet játszott a magyar Kol Erzsébet is, aki a 30-as években Grönland, a Szikláshegység és a Kárpátok növényi mikrovilágát tanulmányozta. Megállapították azt is. hogy a tengerszint feletti magassággal változik a mikro-életközös- ségek összetétele is. Minél magasabb a hegység, annál kevésbé változatos. Fokozatosan eltűnnek a diatoma-moszatok, a zöldalgák és 5000 méter felett az élőlények egyedüli képviselői a kékalgák. Az élet fejlődésének évmilliókig tartó, lassú kémiai reakciói során ezek a legegyszerűbb szervezetek, mint '„építőanyagok” használták fel a széndioxidot. a vizet és nitrogént, oxigént szabadítottak fel. A kékalgák legapróbb sejtjei molekuláról Imolekulára alkották meg bolygónk oxigént tartalmazó légkörét. Maguk a kékalgák viszont megőrizték a földi atmoszféra „oxigén előtti” állapotát. Életműködésükhöz szinte egyáltalán nincs szükség oxigénre. ** A kékalgák kömyezettfirő képessége szinte egyedülálló. Egyaránt megtalálhatók a melegvizes forrásokban, a mélytengerekben, hegyi patakokban, a sarkvidék jégmezőin, sőt még a hpsszú időtartamú űrrepülések alatt is életképesek. A második világháborút követően az ipari fellendülés. a kérnizáció, a gépjárművek számának növekedése következtében a levegő- szennyeződés világszerte rohamosan növekedett. Olyan mértékű károk keletkeztek az emberek egészségében, anyagi javakban, a mezőgazdaságban, műemlékekben, hogy ezt a társadalom többé már nem nézhette tétlenül. Megkezdődött tehát, elsősorban az iparilag fejlett országokban, a levegőszennyeződés elleni küzdelem. Hamar kiderült, hogy ehhez sok pénz és idő kell, s arra is rájöttek, hogy nem lehet mindenütt egyidejűleg, válogatás nélkül beavatkozni. A szennyezőket betiltani sem lehet korlátlanul, mert megáll a termelés, az élet. Kezdetben csak azokon a területeken és azokra a szennyezőamyagokra nézve célszerű intézkedni, amelyek esetében a szennyeződés bizonyos konvencionális értékeket — az ún, normákat — meghaladja. Szükség van tehát a szennyeződések mennyiségének és minőségének. területi, időbeni megoszlásának ismeretére. Minden levegőtisztaság- védelmi intézkedés első lépése a szennyezőkibocsátás mértékének a megállapítása, célszerű és gazdaságos intézkedések enéllkül nem hozhatók. Minthogy a kibocsátás térben és időben gyor- sar változik, rendszeres, szervezett mérésekre van szükség. A kialakítandó ellenőr- zőrendszemek folyamatos vagy időszakos, d,e mindenképpen rendszeres mintavételezést és mérést kell lehetővé tennie. Emellett azért az időközönkénti, más-más helyen végzett ellenőrző mérések is jó szolgálatot tesznek. Képünkön: egy angliai környezetvédelmi mozgó laboratórium, amelyben minden olyan műszer és készülék megtalálható, amivel egy kisebb területi egységen — pl. egy gyárban — a levegőt szennyező anyagokat mérni lehet. A mozgó laboratórium munkatársai helyszíni kiszállásaikon a mérgező gőzöktől a veszélyes zajszintig mindent tudnak mérni, s ezt követően tanácsadással is szolgálnak. Ezüst helyett grafit Szerte a világon mindenütt kutatnak olyan áram- vezetők után. amelyek az egyre dráguló rezet és ezüstöt képesek helyettesíteni. Jelentős lépés ezen a téren a grafit .zárványvegyületei- nek a felfedezése, amelyek vezetőképessége jobb, mint szobahőmérsékleten az ezüsté. A grafit réteges szerkezetű kristályokat alkot. az azonos rétegben elhelyezkedő szánatomok között erős kötéssel, míg az egyes rétegek között a kötés sokkal gyengébb. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá a grafitot ceruzák készítésére. Már 30 éve ismeretes, hogy a grafitrétegek között más anyagok helyezkednek el. Amennyiben a grafitrétegek közé stíbiumfluoridot vagy arzénfluoridot juttatunk, a rendszer elektromos vezető- képessége — a kristálysíkokkal párhuzamos irányban — az ezüstnél jobb értéket is elérhet. A Pennsylvaniai Egyetemen olyan módszert dolgoztak ki, amely- lyel ez a vegyület 1 milliméter átmérőjű csövecskében orientáltan előállítható. Noha az eljárás még meglehetősen bonyolult, és maga a vegyület a nedvességre erősen érzékeny, eredménye iránymutató a továbbkutatás szempontjából. II vastüdft fogságában Balesetek, sérülések, egyes fertőző betegségek (pl. tetanusz) következtében az emberi szervezet önkéntelen légzése megszűnhet és légzéfe- bénulás állhat elő. Ilyen esetekben a természetes légzés visszatértéig mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni, egyes betegségekben, pl. gyermekparalizisben a légzőizmok mozgását szabályozó idegsejtek pótolhatatlanul elpusztulnak, s az így megbénultak csak gépi úton való lélegeztetéssel tarthatók életben. A vastüdő zárt fémhenger, amelybe az ápolás számára hozzáférhetően helyezik el a beteget, akinek feje a készüléken kívül van. A fémhengerben a légzőmozgások számának megfelelően időszakos légritkítást hoznak létre, ekkor a külső nagyobb nyomású levegő beszívódik a tüdőkbe. A légritkítás megszüntetése a levegő kiáramlását okozza. Végleges bénulás esetében a beteg a vastüdőben akár sok éven át is el- éihet, s halálát nem fulladás, hanem valamilyen más megbetegedés idézi elő. Ha a légzőizmok bénulása csak időleges (pl. egyes mérgezési esetekben), a beteg csak átmeneti vastüdő-kezelésre szorul. A vastüdő alkalmazásán kívül ún. elektromos gépi lélegeztetéssel is életben lehet tartani a légzésbénulásban szenvedőket. E berendezés nem a beteg mellkasát mozgatja, hanem gégemetszés után a légcsőbe helyezett csövön át közvetlenül a tüdőkbe juttat levegőt vagy gázkeveréket. A készülék nagy előnye a vastüdővel szemben, hogy a beteg egész teste az ápolás és a gyógyítás beavatkozások számára könnyen hozzáférhető. A légzőizom- bénulásban szenvedő betegek ellátása speciális kórházi osztályokat és különleges képzésben részesült orvosokat, ápolószemélyzetet igényel. Képünk egy vastüdőben fekvő ausztrál asszonyról készült, aki a készülék tetején látható kislányát néhány évvel ezelőtt az életmentő berendezés lakójaként hozta világra. Az anya több mint 16 éve fekszik a vastüdőben
