Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-18 / 167. szám
1980. Július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HALLÓI ARA TÁSI ÜGYELET? Száguldó” beszerzők, 150 milliós készlet »J GYARAPODUNK Hejőcsabai változások I cementtermelés egyharmadát adják A gyár vezérlőterméből irányítják a termelést Óriás felkiáltójelként már a távolból látszanak a hűtő és tisztító tornyok Élvezet az irodaházból délután öt óra után telefonálni. Maga az élmény, hogy azonnal jön városi vonal, megéri, hogy az ember használja a készüléket. Sajnos, a hívott szám foglalt. Üjra próbálkozom, tárcsázom a 11-199-et. Felvették. — Halló! Aratási ügyelet? — Igen, itt az Agroiker alkatrész osztálya. Nagy György vagyok, miben segíthetünk? — A Néplap ügyeletes újságírója vagyok Az ügyeleti munkájukról érdeklődöm. Tulajdonképpen meddig hívhatnám ezt a számot? — Hétköznap reggel héttől este hétig, szombaton reggel héttől délután ötig, vasárnap pedig héttől tizenháromig tartunk ügyeletet, itt az osztályon. — Igénybe veszik-e. és milyen problémákkal a gazdaságok az Agroker időszaki szolgáltatását? — Mindennap kér segítséget valamelyik téesz vagy állami gazdaság. Főleg alkatrészeket keresnek, de van keletjük az aratási kampányban árkedvezménnyel kapható SZK-kombájnoknak is. Eddig húszat vásároltak meg. a karcagi Május 1. és a túnkevei Vörös Csillag Tsz szállította el őket. — Említette, hogy alkatrészeket keresnek legtöbben. Minden igényt ki tudnak elégíteni? — Százötvenmillió forint értékű alkatrészkészlettel készültünk fel az aratási szezonra. Csak azzal nem tudunk szolgálni, ami az országban is hiánycikk... — Ami önöknél nem kapható. esetleg máshonnan beszerezhető? — Igen, a keresőszolgálaPalackozók 30 fok, árnyékban. Kint a strandon — Szolnokon, Jászberényben vagy éppen Kisújszálláson — a napimádók' kimásznak a hűs medencéből, vagy felemelkednek a színes gyékényekről, és szomjukat oltandó a büféhez sétálnak. Jót húznak a kőbányai világosból — a hűtött üveg bepárásodik a kezükben, ez igen! Kisvártatva jöhet a következő forduló! Kelendő a sör a melegben... Amint Szántó Károly ki- rendeltségvezető-helyettes kíséretében belépünk a Kőbányai Sörgyár kisújszállási palackozó üzemébe, első pillanatban a kinti forróság után még kellemes hűvösnek érezzük a levegők Mire összeismerekedünk a műszakban dolgozó Braun Éva Szocialista Brigád tagjaival, bizony gyöngyözik a verejték a homlokunkon. Az asszonyok neveinek. — Forró vízzel mossuk a palackokat, műszakonként 54 ezer félliteres üveget, attól ilyen párás a csarnok. Ezt a piros egyencsizmát se flancból viseljük, hanem mert tócsában gyűlik a betonon a víz — magyarázzák. A mosógépet Illés Károly- né kezeli, odébb, a fejtőaóíl Csótó Istvánná, a brigádvezető szorgoskodik. Régi „bútordarab” az üzemben, tízéves dolgozó, megért nehezebb időket is, hiszen ez a modern gépsor alig másfél éve könnyíti a munkát. — Azelőtt kézzel raktuk ládába az üvegeket, ha megtelt, magunk emelgettük. A fejtés is kézi munka volt, óránként kétezer palack telt meg, most a háromszorosa, és eltűnt a nehéz munka. — Csak irányítjuk, ellenőrizzük a gépeket, hozzá se nyúlunk kézzel az üvegekhez. A szalag két végén férfiak rakják fel, szedik le a ládákat — jegyzi meg a tünkön keresztül. Minden nap fél három és három óra között jelentkezik „forró” dróton a Mezőgazdasági Gép- alkatrész Kereskedelmi Vállalat. Megadjuk a hiányzó cikkek listáját, és a MEGÉV számítógépes adatai alapján közli, hozzájuk vagy az ország melyik részébe menjünk a kérdéses alkatrészekért .., — A mostani aratási szezonban volt már szükség ilyen formában a segítségükre? — Több helyről keresték terményfelhordó házat SZK —5-ös kombájnhoz. Mindjárt az igény bejelentését követő napon hoztunk a kaposvári Agrokertől. A Kö- zéptisizai Állami Gazdaság főmérnöke tegnap jelezte, hogy eltört az E—512-es kombájn szalmarázó ládája. Raktárról nem tudtunk ilyet szállítani, de szükség esetén naponta kétszer is mennek gépkocsival Budapestre anyagbeszerzőink. Most készülök értesíteni a kunhegyesleket: holnapra kivisszük az állami gazdaságba a két szalmarázót. — Az Agroker helybe viszi az alkatrészeket? — Géptörés esetén igen, méghozzá a vállalatunk költségén. Ne kelljen azért egyetlen szállítójárművüket se kivonniuk a betakarítási munkákból a mezőgazdasági üzemeknek... Fülsértő recsegés után női hang szakítja meg a beszélgetést: vidék keresi az Ag- rokert... — Köszönöm az információt. problémamentes ügyeletet kívánok — ennyire futotta még a vonalbontásig. dugaszológép mellől Farkas Endréné, aki ugyancsak a törzsgárda tagja, mert hisz’ a fél brigád a régiekből jött össze. Sőt, a másik három is, mert a fejtés minden műszakára jut egy, és brigádot szerveztek a rakodómunkások is. Rövid eszmecsere alatt kiderül, hogy tavaly a kőbányai gyár kirendeltségei közül elsőnek zárták az évet, s nem szeretnének az idén se utolsók lenni. Az első félévben az előirányzott 83400 hektóval szemben húsz hektó híján 90 ezret zártak palackba. Volt közben két kommunista műszak is júniusban, amikor „Braun Éváék” tizenöten egy szombaton 270 hektó tanksört fejtettek le, és a fejenkénti 120 forintnyi munkabérüket a többiével együtt átutalták a tanácsnak, gyermekintézmények javára. — A hónap elején most kis kényszerszabadságon voltunk. A gázkarbantartási Félév alatt ruházati cikkekből Húszmilliárdos forgalom A ruházati kereskedelem az év első felében 20 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, május kivételével minden hónapban többet a tavalyinál. Ezen belül érthetően az év elején leszállított árucikkek — gyapjú- szövetek. férfiöltönyök, női és bakfisruhák, szintetikus felsőkötöttáruk — forgalma növekedett erőteljesen — összesítették a ruházati ellátás idei eddigi eredményeit a Belkereskedelmi Minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján. Jászsági Állami Gazdaság lehenészeti telepei adtak át Újabb létesítménnyel, a tegnap átadott 504 férőhelyes szakosított tehenészeti teleppel gyarapodott, a Jászsági Állami (gazdaság. A létesítmény a felső-jászsági kerületben épült, 42 millió forint költséggel, a gazdaság építőrészlegének kivitelezésében. A korszerű szakosított teleppel a gazdaság csaknem duplájára növelheti a tehénállományát, kedvező állategészségügyi feltételek kömunkák miatti üzemszünet két napig tartott, nem volt az üvegmosáshoz meleg vizünk. Lemaradtunk a termelésben, pedig 14 ezer hektónál több a júliusi feladat. A szalagon megállás nélkül halad az üvegsor Herczeg Gyuláné „öltözteti” az üvegeket, géppel nyomja fel mindegyikre a „Kőbányai világos” jól ismert címkéjét. Forognak a ventillátorok, mégis izzad. Végigtöri arcát, igazít egyet a baboskendőn, ami a gumicsizmával együtt munkaruhájuk tartozéka. Az asszonyok irányításával palackba zárt folyékony kenyér a Volántól bérelt hat túrakocsin indul útjára a szolnoki, a jászberényi, az orosházi kirendeltségekhez program szerint, emellett még Kecskeméten, Békéscsabán, Makón, Cegléden és Szegeden is várják, nagy a kereslet. — rónai — Mi kell az országépítéshez? Sok minden, de elsősorban cement, az építőipar legfontosabb alapanyaga. A felszabadulás után ezért is tekintették a cementgyártás fejlesztését elsőrendű feladatnak. A hejőcsabai cementgyár az első ötéves terv szülötte, 1952-ben helyezték üzembe. Évente 300 ezer tonna kohósalak portlandcement készítésére volt alkalmas. A hatvanas években, nagyszabású rekonstrukció nyomán 455 ezer tonnára bővült a kapacitás, de már ekkor világossá vált, hogy az ország cementigényének kielégítéséhez új, nagy teljesítményű üzemre van szükség. Miért éppen Borsodban? — Sok érv szólt amellett, hogy áz új gyárat Hejőcsa- bára telepítsék — mondja Guba István, a HCM gazdasági igazgatóhelyettese. — Elsősorban azért esett ránk a választás, mert a Borsod megyei, különösen pedig a Miskolc környéki ipar az átlagnál jóval gyorsabban fejlődik és ennek megfelelően nagy az építőanyag felhasználása. Mellettünk szólt az is, hogy jó az alapanyagunk, valamint az, hogy a gyár munkás és műszaki gárdája már nagy gyakorlatra 'tett szert a cementgyártásban. A nyugatnémet Polysiüs cég technológiáját vettük meg, akkoriban ez volt és azóta is ez a legkorszerűbb, a leggazdaságosabb a világon. Az építés négy évig tartott, és 1975-ben fejeződött be. A beruházás történetét nem részletezem. Erről any- nyit, hogy megvoltak mindazok a gondjaink, amelyek nálunk általában a nagyberuházásokat jellemzik. Elsősorban bizonyos importberendezések késedelmes beérkezése miatt, néhány hónapot csúszott az átadás. Ezt a lemaradást a próbaüzemek meggyorsításával többé-ke- vésbé sikerült kiegyenlítenünk. Az első berendezések 1975- ben kezdtek el működni, a gyár azonban négy évvel később, 1979-ben érte el a tervezett, évi 1,6 millió tonnás teljesítő képességét. Miért kellett ehhez ilyen sok idő? — kérdeztem Bárdos József üzemgazdasági osztályvezetőtől. — A termelés felfuttatása a terveknek megfelelően történt — válaszol az osztály- vezető —. a világon mindenhol körülbelül ennyi idő szükséges ahhoz, hogy egy ekkora gyár jól összerázódjék. Gondolja csak el, az 1,6 millió tonnás cementtermeléshez mintegy 10 millió tonnányi anyagot kell megmozgatnunk. Berendezéseink szokatlanul nagy teljesítményűek, s nem is mindegyikre mondhattuk el kezdetben, hogy a legsikerültebb konstrukció. Importtakarékossági okokból ugyanis több nagy gépet nem külföldön vásároltunk meg. hanem hazai vállalattal készítettünk el. A cementmalmot például két rendkívül nagy teljesítményű. 2500 kilowattos Ganz- motor hajtja. Nem volt megfelelő tapasztalatunk ekkora motorok gyártásában, ezért aztán kezdetben egymás után jöttek elő a konstrukciós hibák. Ezeken már túl vagyunk, a motorok ma már jól dolgoznak. Hazai vállalattól származik a kiégetett klinkert szállító berendezés is. A gép 2—3 hónapi munka után használhatatlanná vált, külföldről kellett újat beszerezni. Még a tudósok sem voltak képesek pontosan kideríteni, hogy miért használódik el olyan hamar a klin- kerégető kemencék tűzálló falazata, amelyet az átlagosnál gyakrabban kell kicserélni, e ez a többletköltségek mellett sok gondot is okoz a gyárnak. Nem csábította ükét a pénz — A kezdeti nehézségek — mondja az üzemgazdasági osztályvezető — a korábbinál is jobban egybeforrasztották a gyár kollektíváját. Noha,a környéken vannak náluiik több fizetést ígérő üzemek is, viszonylag kevesen távoztak el tőlünk, a törzsgárda maradt, és az újonnan jöttek is hamar beilleszkedtek a közösségbe. Azt, hogy a HCM kollektívája jól helytállt a kezdeti gondok leküzdésében, az is mutatja, hogy 1978-ban elnyerte a Cement és Mészművek Kiváló Vállalata címet. A HCM, amely a jelenlegi ötéves tervben, a két párt- kongresszus között fejlődött hazai építőanyaggyártásunk büszkeségévé, nem torpan meg fejlődésében. Követni akarja a világszínvonalat. — Hazai cementgyáraink ma átlagban 5400 joule energia felhasználásával állítanak elő egy kiló cementet. Közülük nem egyben ez az érték meghaladja a 8000 joulet is. Nálunk — s ez a rendkívül energiatakarékos technológiának köszönhető — átlagban 3500 joule szükséges egy kiló cement elkészítéséhez. Mégsem vagyunk elégedettek. Hiszen évente csak energiára összesen 417 millió forintot költünk el. Ha ebből sikerülne további 1—2 százalékot megtakarítanunk, még nyereségesebbek lehetnénk. Takarékosan, jobbat! A hejőcsabaiak új terveket forgatnak a fejükben. Elő- kalcinálási eljárás bevezetésével szeretnék megoldani a nyersanyagok jobb előkészítését, csökkenteni a kemencék hőterhelését (és ezzel kímélni a falazatát) és megalapozott a reményük arra is, hogy így jelentős termelés- növekedést érhetnek el. A beruházás 44 millió forintba kerül majd és jövőre fejeződik be. Azt vallják, hogy sok kicsi sokra megy, ennek megfelelően állították össze az idei anyag- és energiatakarékossági tervüket is. A klin- kerkemence hűtőrendszeré- nak javítása 1,6, a malmok őrlőgolyóinak cseréjével pedig egymillió forintot kívánnak megspórolni az idén, a brigádok pedig a gépek üresjáratának további csökkentésével, a technológiai normák pontosabb betartásával újabb százezrek megtakarítását vállalták. — Néhány évvel ezelőtt még annak örültünk, ha sikerült egy-egy berendezésünket hosszabb ideig üzemben tartani — mondja Bárdos József. — A mai gondjaink, feladataink szemre talán kisebbnek tűnnek az akkoriaknál. de mi ugyanolyan komolyan vesszük őket. Hiszen az ország teljes cementtermelésének majdnem egyharmadát mi adjuk, így nagyon fontos, hogy gazdaságosan termeljünk, és jó minőséget állítsunk elő. Karcagi László — temesközy — zött. BABOSKENDÓBEN, PIROS GUMICSIZMÁBAN Tisztán sorakoznak a palackok a futószalagon Fotó: Tarpai
