Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-17 / 166. szám
1980. Július 17: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tervszerűség a kádermunkában A Pannóniában Az első félév: rendben Műszaki konferencián értékelték a Pannónia kunszentmártoni gyárában az első félév termelési eredményeit. A szűcsök jól dolgoztak, szinte valamennyi megrendelést teljesítettek az esztendő első hat hónapjában. Különösen az exportfeladatok megoldása sikerűit szépen, pedig a dán, olasz, NSZK, holland és japán cégek mind munkaigényesebb és szebb szőr- és irhakabátokat rendelnek. A kunszentmártoni gyárból* sok szép bunda, irhakabát jut a hazai boltokba is. Képünk az idei tél egyik várhatóan legkapósabb irhakabátjáról készült, amelyet már — miként az exportbundákat is — bőrbevarrásokkal, bőrgombolással készítenek Kunszentmártonba. A munkaigényes, — különösen sok kézimunkával járó — gyártmányokhoz a vállalat szívesen alkalmazna hozzáértő, vagy betanított munkásokat, s az is öröm, hogy a tervszerű szakmunkásképzés eredményeként éppen a héten újabb, tanult szakemberek, fiatalok kezdik munkáséletüket a Pannónia gyárában. (Fotó: TKL) Beruházó ellenőr „Megdöbbentem ... menekülni akartam innen. Az utóbbi esztendőkben történt változás. Csapatmunka ez, jó társaságot kíván. Talán emiatt fontos a brigád, amelynek vezetője vagyok. Mennek a drótok, mennek a figyelmeztetések, hogy „öreg, ezt vagy azt nézd meg, mi lesz a .vízzel, a csatornával”. Könnyebb így. Fiatalodott a társaság, értelmesebbek, képzettebbek, — így emberileg is más. Nincs fúrás, faragás — a régihez képest — hogy te • kétszázzal többet kaptál. Egyébként a mostani kollektíva összeforrottságát bizonyítja a megváltozott prémium rendszer. A régi kicsit papírízű volt. Kitűzték, és kifizették. Nem volt ösztönző, ha valaki nyolcszázat kapott egy évre. A pénzt másként osztják el — ha valaki arra érdemes, az tényleg kap: többszörösét az említettnek, s olyan is van, aki semmit.” Változóbb a vállalat pozíciója. A beruházások számának csökkenésével módosult a kereslet és a kínálat a ,létesítmények piacán”. Régebben mosolyt csalt volna az arcokra, ha valamelyik bonyolító vállalat úgy dönt, hogy versenyt hirdet egy beruházásra, a mélyépítők között: az árakra, a határidőre, a minőségre. „A mi munkánk nem csupán annyi, hogy átadjuk vagy sem. Többnyire szociális beruházásokkal foglalkozunk, — szóval ez hat az emberek közérzetére is. Nem mindegy, milyen a lakás, milyen az óvoda, a bölcsőde, a határidő meg különösen számit. Beszéljek a sikereimről? A fűtőmű, az nagy élményt volt...” A fűtőmű Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen. Tárgyalni, együtt dolgozni egy csomó kivitelezővel, építőkkel. Mindenféle emberrel. — közöttük volt fellengős, olyan mindent tudó és volt csendes alkotótárs. Az volt a legfontosabb — mondja Mihályi Imre —, hogy a szerződés által előírt részt a beruházáson 380 helyett 260 nap alatt megcsináltuk. Még fontosabb, hogy úgy lehet megbizonyosodni egy fiatal műszaki szakember képességeiről, ha nemcsak bizalmat, hanem lehetőséget is kap. Hajnal József RibizUszüret a Tiszát áj Tsz-ben Az ügyes lánykezek vigyázva szedik az érett fürtöket, mert a HUNGAROFRUCT a teljes ribizlitermést exportra szállítja a törökszentmiklósi téeszből. Lehet, hogy visszautasíta- sítanák a titulust: a létesítmények szürke eminenciásai. Tény — az avató ünnepségeken, az új lakásnak örülve, a legritkábban meditálnak azon, hogy vajon milyen részük lehetett az alkotásban a bonyolítóknak. Egyébként is ez az elnevezés járatlanabbak előtt inkább a dolgokat hátramozdító szerepét sejteti. Pedig a gyakorlatban éppen ennek ellenkezőjéről van szó. S milyen egy műszaki ellenőr? Rámenős? Erőszakos? Semmi esetre som bólogató- jános, annyi bizonyos. Mihályi Imrével, a Szolnok megyei Beruházási Vállalat műszaki ellenőrével erről beszélgetünk. Azt mondja, hogy a kivtelező és a lebonyolító cég szakemberének közös az érdeke, közös a célja. Hogy vannak forróbb pillanatok? Vannak. Az ellenőr általában az építésvezető partnere, de ha a munkás neki csak „hé jöjjön ide...” akkor nem sok babért arat. Egyszerűen megutálják. A dolgokhoz hozzá tartozik, hogy itt egyértelmű — műszaki dolgokról van szó. Az számít, kinek milyen érve s nem az, hogyan adja elő. „Tizenkét éve végeztem a gépipari technikumot. Szerettem a kézzelfogható dolgokat. Felvettek, igaz, a műegyetemre, de nem tanultam tovább — munkát vállaltam. Nem íróasztal mögé születtem, nem is szeretem. Építeni, barkácsolni, ez volt a gyerekkori világom, kutyaólat vagy galambost, mindegy. A papírgyárban nagy pénzeket kaptam, azután jött egy betegség, s az orvos más szakmát javasolt. Sép alá, derékig érő vízben szerelni, télen eltömíteni egy berendezést — ez nem ment. A TIGÁZ-hoz kerültem, ahol végigjártam a ranglétrát, voltam műszaki rajzoló, tervező, műszaki ellenőr. A kollégáim jelentkeztek egyetemre — hecceltük egymást: „Szóljatok, ha segíteni kell...” Aztán úgy alakult, hogy mondták: ha ilyen nagy szám van, próbáljam meg. Ez hat éve volt, néhány napja védtem meg a mérnöki diplomámat...” A beruházói, lebonyolítói munka kétségkívül mozgalmas: kapcsolatban állni vállalatokkal, egyszerre többel is. Figyelemmel kísérni folyamatosan egy-egy létesítmény születését, s a megbízó nevében beleszólni, irányítani azt. S mindezt úgy, Téesztagok, időszaki munkások és diákok mintegy százan szorgoskodnak a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz tizenegy hektáros ribizlitáblájában. A várhatóan mintegy ötven tonnányi termés értékesítésére a HUNGAROFRÜCT-tal kötött szerződést a közös gazdaság. (Fotó: Temesközy) Megérkeztek a szállítók: a Zetor naponta 25 mázsa szép gyümölcsöt visz a rekeszekben a szövetkezet hűtőházába. avagy: kinek milyen érve van „A beruházási vállalathoz hat éve kerültem. Nem éreztem soha nehéznek ezt a munkát. Persze előfordult hogy sok volt — ennek is vannak unalmas, ismétlődő részei. Például végigjárni egy 80 lakásos épületet. Hibajegyzéket csinálni — amikor bemégy az egyikbe, nem tud,od, melyikben vagy, mert mindig ugyanazt kell figyelni, megvizsgálni minden falat és minden szerelvényt. Vannak szép dolgok is. Amikor a kivitelező sem nagyon tudja az építés metódusát — utána kell járni. Ha egy műszaki ellenőr a tervezéstől bekapcsolódik a létesítmény készítésébe, az a jó. Szempontokat tud adni, ismeri, mi kapható, mi nem, mivel vb]£ már gond, mire kell figyelni. Jobban tud az idejével is gazdálkodni ...” Nem fordulhat elő, hogy elkészül a terv, félig felépítik a beruházást, s kiderült, hogy rossz. A beruházási vállalatnál volt már sok szervezés — átszervezés — különösen régebben. A legutóbbi, amelyik után a műszaki ellenőrök nem akkor jutnak a dokumentumokhoz, amikor már építeni kell, hanem jóval hamarabb, a tervezés időszakában — várhatóan meghozza gyümölcsét. Mihályi Imre emlékei a régebbi időkből nem a legkellemesebbek. hogy nem szabad megfeledkezni a leendő üzemeltetőről. Számításba kell venni a beruházó és a kivitelező érdekeit, lehetőségeit. Kimentették az ártérről az árpái „Kóstolják” a búzát A tiszaroffi Aranykalász Termelőszövetkezet ártéri őszi árpatábláiról a termést sikerült kimenteni a terület elárasztása előtt. A megfeszített munkához jelentős segítséget nyújtottak a ti- szabői, tiszaburai közös gazdaságok is, mivel kombájnokat biztosítottak, illet-, ve segítettek a nagy víztartalmú termény szárításában. A tiszafüredi Hámán Kató valamint az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet homokos területein pedig már a kombájnok „kóstolják” a búzát is. Megvizsgálták II műszaki magánkereskedelem A műszaki magánkereskedők többsége a működésükre előírt szabályokat betartva tevékenykedik, elsősorf- ban a járműalkatrész-értékesítésben bővíti a választékon. Munkájukban azonban változatlanul adódnak olyan hiányosságok, amélyeket már öt évvel ezelőtt is feltártak. Ezekben foglalhatók össze az Országos Kereskedelmi Felügyelőség országos vizsgálatának tapasztalatai. U X. .. hogy párNem véletlen utnk xn. kongresz- szusán és a kongresszust megelőző vezetőségválasztó taggyűlések és küldöttértekezletek beszámolóiban, vitáiban sok szó esett a kádermunkáról. Érthető ez, hiszen feladataink megoldásának eredményessége jelentős mértékben függ azoktól, akik a dolgozó kollektívák munkáját szervezik és vezetik. A kádermunkára irányuló figyelem növekedése azonban önmagában még nem elégséges ahhoz, hogy ez a tevékenység mind eredményesebben szolgálja a fejlett szocialista társadalom megvalósításának feladatait. Ehhez arra van szükség, hogy ebben is az eddigieknél sokkal jobban érvényesítsük a minőségi követelményeket; tervszerűbbé, szervezettebbé tegyük. A kongresszust megelőző taggyűléseken például sok helyen szóvá tették a káderutánpótlás problémáját. Elsősorban olyan eseteket soroltak fel, amelyekben nagyobb arányú nyugdíjazás, vagy a helyi vezető váratlan távozása okozott gondot. Ilyenkor az utódlás tekintetében előfordul kapkodás, és ennek nyomán nem egy esetben kényszermegoldások születnek. De arra is felhívták a figyelmet, hogy az elkövetkező 1980-as évtizedben a jelenleg vezető funkcióban levők jelentős része lépi át a nyugdíjkorhatárt. Ez is indokolja, hogy az irányító funkcióban levő káderek utánpótlásáról minden szinten hosszú távra, tervszerűen gondoskodjunk. Természetesen a káderállomány utánpótlásának, a kádergazdálkodás és kádercsere arányainak és irányának tervezése nem könnyű feladat. A Központi Bizottság ezért különböző szervezeti és módszerbeli megoldások előírásával is segíti, ösztönzi a pártszerveket a tervszerűbb munkára. A káderutánpótlás tervszerűbbé, szervezettebbé tételének fontos eszköze a káderutánpótlási és képzési tervek készítése. Ennek követelményrendszere, iránya és minősége alapvetően befolyásolja feladataink eredményes megvalósítását. A káderutánpótlási és képzési tervek minden irányító pártszervnél 5 éves időszakra kell elkészíteni. A tervkészítés kötelezettsége önmagában is érzékelteti a vezetői utánpótlás nevelésében a tervszerűség fontosságát. Több tízezer vezeitő utánpótlását kell körültekintően előkészíteni, több tízezer utódot kell felkészíteni a feladatok és a felelősség zökkenőmentes átvételére. Természetesen a káderutánpótlási és képzési tervek csak akkor érik el a céljukat, ha az adott terület előtt álló feladatokkal, fejlesztési tervekkel összhangban készülnek, ha szervesen beépülnek a tervezési rendszerbe. A tevreknek tartalmazni - ok kell a hatáskörbe tartozó vezetők szakmai és politikai képzésével, továbbképzésével kapcsolatos elgondolásokat; a vezetők utánpótlására vonatkozó személyi elképzeléseket, a jelöltek képzésének, felkészítésének feladatait. Fontos követelmény, hogy reális tervek készüljenek, s a tervek készítését mindig előzze meg az adott terület káderhelyzetének, jelenlegi káderállományának értékelése, elemzése. Ennek az elemzésnek és az adofF terület előtt álló feladatok mérlegelése alapján kell meghatározni a vezetők képzésének, tovább képzésének és nevelésének feladatait, a kádercsereszükségleteket és az utánpótlást. Az utánpótlás körének kialakításánál arra kell törekedni, hogy minél szélesebb körű felmérés, és vélemény- kérés előzze meg. Nem elhanyagolva a jelenlegi állományra vonatkozó terveket, nagyobb figyelmet az utánpótlás körének körültekintő felmérésére és a velük való foglalkozásra kell fordítani. Meggyőződésünk, hogy az itt befektetett energia sokszorosan térül meg. Hangsúlyozzuk, a káderutánpótlási és képzési tervek megvalósíthatóságának kulcskérdése a benne foglalt elképzelések körültekintő, gondos egyeztetése. Sokoldalú egyeztetésre gondolunk itt az illetékes párt, állami, társadalmi szervekkel, valamint az érintett személlyel. azt hinni, Hiba lenne hogy az 5 évre készített tervek változtathatatlanok. A terveket évente célszerű felülvizsgálni, és értékelni a megvalósulás mértékét, szükség esetén módosítani és mindig az aktuális helyzethez, követelményekhez igazítani. Csak így válhat a terv élővé, a tervszerű, szervezett, előrelátó kádermunka eszközévé. Kenéz Anna
