Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXI. évf. 1«. szóm, 1980. július 17., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A termelést segítő műszaki megoldás láttán nagy vára­kozással néztek az egyébként a szokásosnál is nehezebb - betakarítás elé. A várakozást siker koronázta, mert az új típusú tengelykapcsoló ké­szítésével már 415 hektár őszi árpát learattak üzemza­var nélkül. Az esti háromórás áramszol­gáltatási csúcsidőt kivéve ejjel-nappal „dolgoznak” az Öntőző főszivattyúk A termelőszövetkezet szí­vesen átadja tapasztalatait aZ érdeklődő, a hasonló gon­dokkal küzdő üzemek részé­re, sőt igényüknek megfele­lően az ikerszivattyú alkat­rész egyedi gyártására is vállalkoznak. Munkában az esőztető berendezések a téesz kertészetében. Az öntözőfürt 18 naponként biztosít hatvan milliméteres „esőt” a káposztatábláknak A kelkáposzta is meghálál­ja az öntözést: másfél-kétki- lós fejeket „szüretelnek” a gazdaság kertészei Jobb ármunka, dinamikusan növekvő export az első félévben Külkereskedelmi vállalatok mérlege A gyorsan változó külpiaci igényekhez való rugalma­sabb alkalmazkodás és a jobb ármunka jellemezte az év első felében külkereskedelmünket. Ügy tűnik, számos erő­feszítés most beérett, s a külkapcsolatokat szabályozó újabb intézkedések a legtöbb vállalatnál ösztönzően hatottak. Leg­inkább a vegyipari és a kohászati jellegű termékek kivitele bővült,' de növekedett a gépeké, berendezéseké is. Szocialista partnereinkkel a tervezettnek megfelelően alakultak kereskedelmi kap­csolataink. Dinamikusan bő­vül az export a tőikés és a fejlődő országokba, a máso­dik félévben az ipar és a külkereskedelem még szoro­sabb összefogására, még ha­tékonyabb piaci és ármun­kára van szükség, mert elő­reláthatóan a piaci helyzet romlik, az értékesítési fel­tételek megnehezülnek. Az alábbiakban néhány nagyobb külkereskedelmi vállalat vezetőitől kértek az MTI munkatársai összegző értékelést az első félév ered­ményeiről. gondjairól, s a jövő piaci kilátásairól. A múlt év első feléhez ké­pest 20 százalékkal bővítet­te kivitelét a Transelektro, ezen belül dollárbevételei 30 százalékkal növekedtek. Kü­lönösen a háztartási villa- moskészülékek, kábelek, elektromotorok és erőművi berendezések voltak kelen­dőek. Egyre jelentősebb sze­repet játszanak a fővállalko­zások. a komplex létesít- ményexport. Ennek aránya a teljes kivitelben jelenleg 35 százalék. Jelenleg Irakban transz­formátor al állomások, Gö­rögországban erőművek és Jordániában villamos távve­zetékrendszer építésén dol­goznak, ez utóbbi az első ilyen jellegű üzletkötés. A Technoimpex exportkí­nálatában a legjelentősebb tételeket a szerszámgépek al­kotják.. Az utóbbi időben számos hosszú távra szóló kooperáció segítette az ipar­ág fejlődését, exportképes­ségének javulását. Szerszám­gépipari üzemeink NSZK- beli, osztrák, s újabb japán cégekkel léptek együttmű­ködésre. Mindezek eredmé­nyeként ez év első felére a korszerű, elsősorban szám­jegyvezérléses és számító­gép-vezérlésű berendezések aránya az egész szerszám­ki viljel'ben elérte ja 30—35 százalékot, vagyis az ötéves terv elejéhez képest meg­duplázódott. A Chemolimpex időará­nyosan túlteljesítette ex­porttervét. ezen helül dol­lárbevételei nőttek legin­kább, a múlt év első feléhez képest mintegy 50 millióval. A mérleg nyelvén különösen nagyot lendítették a nitro­gén műtrágya (kivitelével, amit a korábbinál előnyö­sebb áron és nagyobb meny- nyiségben értékesítettek. A Terimpex a kedvező pi­aci lehetőségeket kihasznál­va magasabb árakon értéke­sítette a húst és az élőálla­tot. ez a többlet önmagában több tízmillió dollárral nö­velte a vállalat bevételeit. Az eredeti tervtől némiképp eltértek az egyes termék- csoportok szerinti értékesí­tésiben, mert amíg élő szarvasmarhából Jegyesebbet, addig sertéshúsból többet adtak el. Megfelelően ala­kult a baromfiexport is, amit az év elején felemelt átvételi árak segítettek, amelyek nyomán növekedett a tartási kedv. A változó igényeknek való rugalmas alkalmazkodás jó példája, hogy a dobozos sonka egy része helyett darabolt árut szállítottak külföldre. Arról van szó. hogy az USA-ban, ahol a legtöbb magyar do­bozos sonkát vásárolják, az idén több sertést neveltek a farmerek az átlagosnál, s ez némiképp visszaszorította a keresletet a magyar termék iránt. Ezért a kaposvári, a pápai, a kapuvári és a bu­dapesti húsüzemek a kész­letek felhalmozása helyett a sonka egy részéből darabolt húsárut készítettek, s azo­kat Nyugat-Európéban gaz­daságosan értékesítették. A Hungarotex az első fél­évben a legjobb eredménye­ket a pamut- és a gyapjú- konfekció, valamint a kö­töttáru exportjában érte el. Ezek a termékek a nagyobb értékű textilipari cikkek ka­tegóriájába tartoznak. Mind­ez azt mutatja, hogy az ex- partkínálat összetételén a Hungarotex sikeresen vál­toztatott. mert a tavalyinál több, jól eladható cikket gyártottak az iparvállalatok. Vádlott: az alkohol Ittasság és büntetőjog 4. oldal Összkomfort, alpesi levegővel Gyógyfürdő­szövetkezet Bükfürdőn 5. oldal A Répcclaki Szénsavgyár az idén ötszázötvenmillió szifonpatront, harmincegyezer tonna cseppfolyós szén­dioxidot és tízezer tonna szárazjeget állít elő. A gyár­ban befejezéséhez közeledő hatvannégymillió forintos beruházás lehetővé teszi a növekvő ipari és lakossági igények kielégítését.' Képünkön: munkában a szifonpat­ron csomagoló automaták A nyár! éa az őszi kampányban Körültekintő szervezéssel növelhetők a mezőgazdasági szállítások A megyében több mint hatmillió tonnát kell „megmozgatni” A nyári és őszi betakarítási munkák során jelent­kező szállítási feladatokkal kapcsolatos felkészülést ér­tékelte tegnapi ülésén a megyei szállítási bizottság. A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya által készített tá­jékoztató jelentésből a ta­nácskozás résztvevői meg­tudhatták, hogy az elkövet­kező hetekben várhatóan 607 ezer tonna termésmeny- nyiséget kell majd szállíta­ni a mintegy 150 ezer hek­táron nyári betakarítású kultúrákat termesztő állami gazdaságokban, termelőszö­vetkezetekben. Ennél jóval tetemesebb, meghaladja a 2,1 millió tonnát a nyári kampány idején elszállításra kerülő olyan melléktermé­kek és segédanyagok súlya, A felmérések tapasztalatai szerint a tavalyihoz képest mintegy 56 százalékkal gya­rapodott a megye mezőgaz­dasági üzemeiben a rakodó és vagonkirakó gépek szá­ma, jelenleg 380 berendezés segíti a gyors rakodást. Ezt figyelembe véve — ugyan­akkor arra is számolva, hogy az aratáson és a kap­csolódó munkákon kívül az állattenyésztés és a mellék­tevékenység is sok gépet le­köt — a júliusban és au­gusztusban negyven napra tehető nyári kampány a me­zőgazdasági üzemek teher­gépkocsi és pótkocsi parkja fedezni tudja a 2,7 millió tonnát meghaladó fő- és melléktermék üzemen belü­li és kívüli mozgatáshoz szükséges 35 millió tonna- kilométer kapacitásigényt. Segít ebben — csaknem 400 tonna teherbírással — az az ötvenkét csehszlovák teher­gépkocsi, amely a nagykür­tösi járás és Szolnok megye gazdaságai közötti kooperá­cióban érkezik a termelő- szövetkezetbe. A nyári munkáknál alapul vett napi kapacitás 60 szá­zaléka marad csak az ősszel várható mintegy 2 millió tonna termés, és a csaknem másfél millió tonna mellék- termék, segédanyag mozga­tására. A Volán és a MÁV 23 millió tonnakilométer ka­pacitást biztosít a Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat, a Cukorgyárak és a Zöldért részére, összevetve a szükségletet és a tehető­ségeket, végül is a szeptem­bertől novemberig tartó kampányban várhatóan je­lentkező 60 és fél millió tonnakilométerből 3,6 millió tonnakilométer szállítási ka­pacitás marad fedezetlen. A megyei szállítási bizott­ság tegnapi ülésén mező- gazdasági üzemeknek is megküldésre kerülő határo­zati javaslatban rögzítették azokat a teendőket, amelyek­kel elősegíthetik a két me­zőgazdasági kampány szállí­tási feladatainak zökkenő- mentes megoldását. Már kezdeményezték a KPM-nél hogy a szállítási csúcsok ide­jén az egyébként tiltott út­vonalakat is igénybe vehes­sék a gazdaságok lassú jár­művei. Meg kell szervezni — amint azt a gabonaátvé­tel esetében a SMV is tette —, hogy a megfelelő térvi­lágítással rendelkező helye­ken éjszaka is fogadják a cukorrépát. Külön hangsú­lyozta a bizottság a körül­tekintő munkaszervezés fon­tosságát a szállítókapacitások leggazdaságosabb és maxi­mális kihasználása érdeké­ben. A kisújszállási Tisza II. Termelőszövet­kezet gazdálkodásában meghatározó az intenzív öntözés. A Tiszamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatnak a város határában lévő öntözőfürtje ac-nyo­mócsöves hálózattal a gazdaság 1570 hek­tárnyi lucerna, cukorrépa, kukorica és kertészeti területét juttatja rendszeresen mesterséges csapadékhoz. (Fotó: Temesközy) Veress Péter Irakba utazott Veress Péter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, külkereskedelmi miniszter párt- és kormányküldöttség élén tegnap az Iraki Köz­társaságba utazott, és ott részt vesz a július 17-i for­radalom 12, évfordulója al­kalmából rendezendő ün­nepségeken. Segíti az aratást „Új" ikerszivattyú a mezőtúri Magyar— Mongolban Gyártásra is vállalkoznak (Tudósítónktól) Ilyenkor, aratás idején — az időjárási tényezők mellett — sok bosszúságot okoznak a hibás gépek, az esetleges Alkatrészhiány. Elkerülésük­re a mezőtúri Magyar— Mongol Barátság Termelő- Szövetkezet az elmúlt évi gabonabetakarítás tapasz­talatait gyorsan hasznosítot­ta. Általános vélemény volt, hogy E—516 típusú gabona­betakarító gépek ikerszivty- tyú hajtása rövid használat után meghibásodik, így sok időkieséssel, viszonylag kis területi teljesítménnyel és nagy javítási költséggel tud­ják csak a gabonakombájno­kat üzemeltetni. Ronda Sándor gépészfő­mérnök tájékoztatása sze­rint az eltelt egy év alatt a termelőszövetkezet műszaki gárdája nem ült ölbe tett kézzel. A felvetődött mű­szaki probléma megoldása­ként Varga Lajos gépkocsi- vezető és Magda Sándor sze­relő olyan új kialakítású tengelykapcsolót készített, amely lehetővé teszi az iker­szivattyú zavartalan műkö­dését. Kisújszálláson éjjel-nappal öntöznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom