Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

1980. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 a >»»■ lillll K€P€RnwÖ ___________előtt V ersenyprogram a 2-esen Az immár tizedik alkalom­mal megrendezett veszprémi tévészemlén, amely többnyi­re a szakmabeliek belügyé- nek számít, s eddig legfel­jebb a házigazda megye kö­zönségére hatott ki érzéke­nyebben (külön csatornán a versenyfilmeket nekik is su­gározták, nemcsak a zsűri­nek, hogy szavazhassanak is), ezúttal új megoldással állott elő a televízió: a második csatornát mondhatni kine­vezte a tévétalálkozó csator­nájának, azaz bárki érdeklő­dő valamennyi versenyben lévő drámai és szórakoztató művet megtekinthetett, lélek­ben tehát ott lehetett a talál­kozón. Ezzel, ha úgy tetszik, egy kicsit ki is lépett sző­kébb köréből az immár ha­gyományos esemény, s elin­dult. hogy országos üggyé is váljék. Olyan ötlet ez, amely további újakkal gazdagítva a találkozó jövőjét is megjelö­li, s a televíziós művek szem­léjének szélesebb távlatokat nyithat. De hasznos ez a módszer már csak azért is, mert maga a válogatás is orientál, ugyanis az évi 50— 6o tévéjáték-, tévéfilm-ter- mésből csupán tizenkettő ju­tott be a találkozó program­jába, s feltehetőleg az esz­tétikailag is legértékesebbek­re esett a választás. Tehát a nézőnek módja nyílhatott rá, hogy akár előbbi saját érték­ítéletét a hivatalos értékíté­lettel is szembesítse, netán újra mérlegeljen az ismétlés alapján. S ha a tévétalálko­zók perspektívájára gondo­lok, innen már csak egy lé­pés, hogy ne csak a veszpré­miek, hanem az ország vala­mennyi nézője is kifejezhes­se véleményét a találkozók alkalmából, s ily módon egy országos értékítélkezés moz­galma kerekedhet ki. De hasznos ez a fajta visz- szapillantás a nézőnek azért is, mert az újra látott mű­vekben egy esztendő távlatá­ban a tévédrámák bizonyos törekvéseit is megfigyelheti. Hiszen az a tény, hogy né­hány nap leforgása alatt mondhatni csokorba kötve kaptuk azokat a műveket, amelyek reprezentálják a televízió művészeti tevé­kenységét, ez alkalmat adott bizonyos sajátosságok alapo­sabb megfigyelésére is. Eb­ből a szempontból csak né­hány kiragadott példa: az idei találkozó programjából kiderült többek között, hogy a képernyőn milyen erőtel­jesen és hatásosan van jelen a történelem — művészi megformálásban is —, és hogy az e tárgyú tévédre-1 mák közül épp azok a leg­jobbak, mint az egyébként fődíjjal elismert Kiálts, város is, rendezője Hajdúíy Mik­lós, amelyekben a múlt meg- idézése azzal a szándékkal történik, hogy benne a ma emberének problémái, gon­dolati és érzelmi tartalmai is tükröződjenek. Az ilyen művekben a tá­voli múlt is olyan közelivé válik, hogy szinté bőrünkön érezzük bizseregni, és nem­csak a múltat, de a jelenün­ket is. Hajdúfy Miklósnak ezt a „történelmi maiságot” sikerült általában megterem­tenie tévéjátékaiban, s a Kiálts, város díjazásában a televíziós művészetnek ezt az igen értékes tulajdonságát érte az elismerés. És egy másik példa, a Suksin-no- velláiból készült Sértés, — a tévétalálkozó fődíját kapta —. amely ugyancsak a tévé­drámák egy jellemző vonu­latát képviseli, s egyben a sajátos lehetőséget is mutat­ja, amikor is az alkotás a köznapiság varázsával kepes hatni a képernyőn. A Csehov Cseresznyéskertjéből szüle­tett tévéfilm, Esztergályos Károly munkája, pedig új­fen l arról győzhetett meg bennünket, hogy a klassziku­sok bemutatása sem jelent­het soha egyet a korrekt képernyőre vitellel, megidé- zésük mindenkor mai gon­dolatok kifejezésének köte­lező alkalma. A Cseresznyéskert szerep­lőinek belső szorongásaiban Esztergályos Károly meg tud­ta szólaltatni a ma emberé­nek belső nyugtalanságait is, s ettől vált igazán élmé­nyünkké maga Csehov is. Nem véletlen tehát, hogy e rendezői különdíjat épp Esz­tergályos Károly kapta. íme néhány felvillantott példa hogy a válogatás jóvoltából kiemelt alkotások újra meg­tekintése igenis jó alkalmat kínált nekünk nézőknek, hogy bizonyos törekvéseket alaposabban szemügyre ve hessünk, és mérlegelhessünk. És ezek után egy portréfilm­ről, amely már csak azért is figyelemre érdemes, mert ez­úttal nem tudós emberről, nem közéleti kiválóságról, hanem csupán egy sportoló­ról készült. Portró Wichmann Tamásról Olyan emberről, akit több­nyire csak eredményeiről is­merünk, s emberi mivoltáról keveset tudunk. Olyan va­lakiről, akiről kiderült, hogy nemcsak sportolónak kiváló, hanem embernek is végtele­nül rokonszenves, Wichmann Tamásról húsz percben, ren­dezte Sábor Tamás, s aki kérdezett, Knézy Jenő. De szinte érthetetlen, hogy miért csak ennyiben, amikor ha­sonló televíziós portrékra legalább 50—60 percet áldoz általában a televízió. Szeren­csénkre így is érzékelni tud­tuk, hogy Wichmann Tamás eredményei mögött mennyi küzdelem és mennyi fáradt­ság áll. Hátha még Knézy Jenő bátrabban is kérdezett volna! Nem hiszem, hogy Wichmann Tamás szűksza­vúságán múlott, hogy nem tudtunk meg többet erről a végtelenül rokonszenves sportemberről. Aki, hogy sokoldalúságát bizonyítsa, úgy adott elő egy dalt, gitárral kísérve énekét, hogv bizony néhány mai nép­szerű dalos is megirigyelhet­te volna produkcióját. Lát­tuk őt a filmben sokféle helyzetben, még szakácsként is, ez a foglalkozása, de ez utóbbi esetben is szívesen hallottam volna arról, hogy miként tudja összeegyeztet­ni nagy energiát megkívánó sporthivatását hétköznapi el­foglaltságával, amely a kony­hához köti. Ez esetben arra is magyarázatot kaphattunk volna talán, hogy még világ­hírű sportoló esetében is le­hetséges a kettő harmóniá­ja. Egyébként is egy portré­film nemcsak azért érdekes, mert valakit megismerhe­tünk közelről, de azért is, mert benne olyan problémá­kat ismerhetünk fel, melyek vonatkozásaikban erősen tár­sadalmiak, s nem csupán személyesek. Besonyszögl rajzok Végezetül a Besenyszögön készített riportfilmről, amely­nek témája az alkoholizmus elleni küzdelem, s amelynek az antialkoholisták klubja csupán csak egyik formája, lehetősége. Sokszor mondo­gatjuk, hogy A Hét belpoli­tikai riportjai elmaradnak az izgalmas külföldi tudósítá­sok mögött. Ebben a riport­filmben most azt is megfi­gyelhettük. hogy miért. A legfőbb ok: a kellő mélység hiánya. Az a fajta naturaliz*- mus, amikor egy riportban csupán a felszínt képviselő részletek jelennek meg, de a lényeget kifejező összefüg­gések rejtve maradnak. Nem elég megkérdezni néhány embert, mint most is történt, a témáról, egy riportnak ugyanis mindig többet kell mondania és egy riporternek többet kell tudnia vállalt tárgyával kapcsolatban, mint amennyit esetleg alanyai ké­pesek elmondani és megfo­galmazni. Itt néhányan meg­nyilatkoztak. ezt-azt, így-úgy elmondtak, és kész. — Így azután amit láttunk és hal­lottunk. súlytalanná, sőt faj- súlytalanná vált. V. M. Uz Ünnepi könyvhét mérlege Tsrvek a jövő évre A könyvbarátok és a kriti­kusok még alig-alig mélyül­hettek el az idei könyvhét újdonságaiban, az állami könyvterjesztő vállalatnál máris a jövő évi nagy könyv­akció előkészítésén dolgoz­nak. Az ez évi könyvünnep­ről készült összefoglaló je­lentésben már az 1981-es elképzelésekről is megfogal­maztak néhányat, figye­lembe véve a mostani ta­pasztalatokat. Az előző évekhez viszo nyitva fokozódott az érdek lődés a kortársi, valamint a klasszikus és a régebbi magyar szépirodalmi művek iránt, így javasolták a ki­adóknak, hogy a könyvhét lista összeállításakor vegyék figyelembe az olvasók ilyen irányú igényeit. Az idei ta­pasztalatok azt mutatják hogy a vásárlók az árválto­zások hatására megfontol­tabban válogatnak: egy-egy vevő kevesebb kötettel gya rapította, házi könyvtárát mint a korábbi évek átla gában. Ez alkalommal is az üze­mekben, a munkahelyeken emelkedett legjelentősebben a könyvforgalom, de az ál­lami könyvterjesztő válla­lat vezetői a következő ün­nepi könyvhetek szervezése­kor még nagyobb figyelmet kívánnak fordítani a gyá­rak, az üzemek kiemelt el­látására. Az idei könyvhét tapasz­talatai azt is igazolták, hogy beváltak a könyvünnepet kísérő rendezvények, zenés irodalmi összeállítások, kiál­lítások, bemutatók, az új­donságokból szerkesztett mű­sorok: ezért ezeket a jövő­ben is megszervezik. Magyar filmek fngoszláviának Tizennyolc magyar játék­filmet — az elmúlt hónap termését a napokban Bala- tonfüreden megtekintette a Júgoszlák Filmátvételi Bi­zottság. Négy alkotás jugosz­láviai bemutatása mellett döntött. A moziforgalmazás­ra átvett filmek között Mé­száros Márta két produkci­óval is szerepel: a magyar — lengyel kooprodukcióban készült „Útközben” és a ma­gyar—francia közös vállal­kozás eredményeként meg­született „Örökség” egyaránt a kiválasztottak között van. Vetítik majd déli szomszé­daink Szabó István „Biza­lom” és Fábri Zoltán „Fá­bián Bálint találkozása is­tennel” című művét is. Rádiós népzenei fesztivál Vácott Júliusban ismét megren­dezi a rádió népzenei fesz­tiválját, amelynek ezúttal Vác ad otthont. Az immár ötödik alkalommal sorra kerülő seregszemle — csak­úgy, mint elődei — az utóbbi három éves időszak munkájáról ad számot. A megnyitó július 5-én, szombaton este 19.40-kor lesz a Váci Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Köz­pont színháztermében. A mű­sort — amelyet a rádió egye­nes adásban közvetít — ma­gyar népzene címmel szer­zői feldolgozások válogatá­sa- fémjelzi. A program va­sárnap délelőtt a helybeli állami zeneiskola hangver­senytermében folytatódik: fiatal népzenei szólisták és együttesek énekszóval, mu­zsikával címmel adnak mű­sort. A koncertet délután 17 órakor sugározza a Petőfi- adó. A művelődési központ színháztermét délután a fesz­tivál záróprogramjának, a népzenei találkozónak sze­replői népesítik be. E ren­dezvényen az ország külön­böző tájairól meghívott éne­kesek, népdalkörök, hang­szeres szólisták és citeraze- nekarok szerepelnek. A hangversenyről ugyancsak beszámol a rádió — hétfőn este 20.25 perces kezdettel. A BALATON lászberényi táncosok sikere . vlttl /6^C & O­£ \ vSMtJgkjr r~ \ •LU z * téjV: Vti) 49İ x Fellépés előtt A hét végén rendezték meg BogláHellén és Sió­fokon a Vili. Országos szö­vetkezeti néptáncfesztivált. Megyénket Jászberényből a Szövetkezetek Jászsági Né­piegyüttese képviselte, nagy sikerrel: a táncegyüttesek kategóriájában az első he­lyet, a menettáncversenyben pedig a második helyet sze­rezte meg. Képeink az együttes szerepléséről ké­szültek. Menettáncverseny Siófokon A boglárlellei színpadon A siófoki gálán a legnagyobb sikert ä herényiek aratták Fotó: Nagy Zsolt Papp Imre művészeti vezető átveszi az oklevelet A fesztivál vendégegyüttese a szicíliai messinai egyetem táncegyüttese (bal­ra)

Next

/
Oldalképek
Tartalom