Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-15 / 164. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i960, július 15. PASSUTH LÁSZLÓ: 80 éve szü letett az Esőisten... írója Jöhet a demográfiai hullám Rövidesen búcsút mond az óvodának a demográfiai hullám első nagyobb létszámú évfolyama. Szeptemberben csaknem nyolcezer kisdiák kezdi meg tanulmányait megyénk általános iskoláiban. Közel ezerháromszázzal több, mint az elmúlt tanévben. TALÁN a legműveltebb magyar író volt. Regényéinek meghatározó élményét az a fantasztikus ismeret- anyag adta, amit az író felszedett, és amit igyekezett megosztani olvasóival. Jogásznak készült. Kolozsváron és Szegeden tanult. Aztán 30 éven át banktisztviselő, majd nyugdíjba vonulásáig szakfordító. Korán kezdett írni, rövid újságcikkekkel kezdte, azután útirajzok, útleírások, történelmi tanulmányok a mérföldkövek. S már akkor fordít rövid novellákat, tanulmányokat. Hamarosan a legjelentősebb folyóiratok, a Nyugat, Válasz, Szép Szó, Magyar Szemle stb. munkatársa. 1937-ben jelenik meg Esztergomi Symposion címmel a tanulmánykötete és ugyanebben az évben első regénye az Eurázia. Ezt a művet még nem a művelődés- történet nagyismeretű tudósa írja, ez a műve is meg a Forgóajtó is a polgári társadalom szélsőséges figuráinak expresszív stílusú bemutatása. Igazi átütő sikere azonban az Esőisten siratja Mexikót című nagylélekzetű történelmi alkotásának van, amely 1939-ben jelent meg, és amely egycsapásra megteremti neki azt a hatalmas olvasótábort, amely a szerző műveit élete végéig szeretettel olvasta. Ez a spanyol hódítást indító Cortez történetét bemutató munka stílusával, nehéz veretű, barokkos mondataival a háború elqtti irodalom egyik legnagyobb sikere, és sikerességét a mai napig megőrizte. Passuth termékeny író volt. A háború után jelentek meg azok a történelmi regények, amelyek ' hiteles történelmi forrásanyagra támaszkodva az emberiség történetének egy-egy csomópontját regényesítik meg. Még a háború alatt írta a Nápolyi Johannát és a Bíborban született című művét. Majd később Ravenná- ban temették Rómát és a Fekete bársonyban című művei arattak sikert. Zrínyi Ilonáról szól a Sasnak körme között, Báthory Istvánról a Négy szél Erdélyben és erdélyi témájú a Sárkányfog is. Művészettörténeti tartalmú regényei is jelentősek. A Mantuai herceg muzsikusa, a Harmadik udvarmester és az Aranyködben fáznak az istenek ugyanúgy, mint történelmi regényei pontos képet rajzolnak az ábrázolt korról, és plasztikusan állítják elénk szenvedő emberként az ábrázolandó főhőst, a művészt, Monteverdit, Giorgo- nét, Velázquezt vagy Raf- faellót. Sokat írt sokféle műfajban. Történelmi tárgyú rádiódrámái mindig élményt jelentettek minden olvasó rétegnek. Hitelesen tudta a történelmileg hitelest megszólaltatni. Óriási kultúrtörténeti érték életműve, de igazságtalanok lennénk vele, ha egyszerűen csak népszerű ismerejtterjesztő írónak tekintenénk. Több volt ennél. Az Esőistent a világ húsz nyelvére lefordították. És sok olyan művelődéstörténeti kutatási eredményt köszönhetünk neki, amelyet ő bányászott ki Európa valamelyik levéltárából, és amely szerencsésen gazdagította Magyarország és Európa kapcsolatkörének ismereteit. Passuth László nem volt nagy író. De jó író volt. És ahogy a színműben a főszereplők mellett szükség van a karakterfigurákra, ugyanúgy egy nép irodalmában szükség van a műveltségüket kiváló irodalmi szinten nyújtó kismesterekre. AHOL a „kis” megjelölés nem azt jelenei, hogy az alkotó nem óriás a maga témakörén, világán, lehetőségein belül. Az. Csakhát árnyékában élt a kor nagy óriásainak Krudynak Mó- ricznak, és a többieknek, akiknek életművét tudós szeretettel kiegészítette. Sz. Jó alapot teremtett az V. ötéves terv A megnövekedett gyermekkorosztályok fogadására az ötödik ötéves tervben előirányzott általános iskolai fejlesztés megvalósulása, illetve túlteljesítése jó alapot teremtett. Megyénkben az utóbbi években nem volt ritka esemény az iskolaavatás. Űj alsófokú oktatási intézményt vehettek birtokukba a diákok Tiszaburán, Csé- pán, Szolnokon, másutt — jelentős társadalmi munkával — új tantermekkel bővültek a már meglévő iskolák. Az ötödik ötéves tervre 176 általános iskolai tanterem építését tűzték ki célul. Az idén az úi iskolák — a mezőtúri, a jászkiséri, a kisújszállási, a kunszentmártoni, a szolnoki Széchenyi lakótelepi oktatási intézmény — átadásával 215 tanteremmel bővül megyénk iskolahálózata. Noha a tervidőszakban 91 tanterem megszűnt, így a tiszta fejlesztés 124, de ez is meghaladja az előirányzatot. Sokat javultak az utóbbi években megyénkben az oktatás-nevelés személyi feltételei is. Korábban a képesítés nélküliek arányát tekintve az elsők között szerepelt a megye, az elmúlt tanévben viszont a 3 százalékos arány már sokkal jobb volt az országos átlagnál. Egy sor, a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javulására irányuló intézkedés, és számos helyi kezdeményezés hatására megnövekedett a megye vonzása, de nemcsak fiatalok, hanem már működő pedagógusok is szívesen választották iskoláinkat munkahelyül. Eredmények és aránytalanságok Az eredmények mögött a személyi és tárgyi feltételek tekintetében aránytalanságokat tapasztalunk. Amíg a települések egy részének iskoláiban nincsenek képesítés nélküli nevelők, más helyeken a 10—20 százalékot is eléri az arányuk. Az egyik iskolában elférne több diák is, a másikban váltott tanítás folyik, az egyikben van tornaterem, a másikban tornaszoba, a harmadikban egyik sincs. Az aránytalanságok felszámolását sürgeti a megnövekedett létszámú korosztályok iskolába lépése. Ugyanakkor a mennyiségi igények nagysága csökkenti a minőségi épületcserék lehetőségét. Az aránytalanságokat persze más módon is lehet csökkenteni. Átszervezéssel, körzetmódosítással, alkalmi megoldásokkal jelentős mértékben javulhatnak az oktatásnevelés feltételei. A megnövekedett létszámú évfolyamok iskolába lépése megyénkben Jászberényben és Szolnokon, valamint a fejlődő ipari nagyközségekben ad nehezebb feladatokat a tanácsoknak, oktatásügyi szakembereknek. A felsorolás már jelzi, hogy nem pusztán a demográfiai hullámból adódik az első osztályosok magasabb száma, hanem a település munkaerőigényei, az új lakótelepek építése révén is növekszik ezekben a városokban, községekben a hatévesek száma, s valószínűleg a demográfiai hullám nélkül is emelkedne az elsősök aránya. Sok elsős Jászberényben szeptemberben 504 első osztályos kezdi meg az általános iskolát, harmincöttel többen, mint tavaly. A létszámnövekedés az idén még nem túlságosan nagy, ám ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 346 nyolcadikos „ballagott el”,. akkor már szembetűnőbb az emelkedés. A város legzsúfoltabb iskolája a Bercsényi úti, a külterületi oktatási intézményekben viszont sokkal kedvezőbb a helyzet. Az egy tanteremre jutó gyerekek számának átlaga 40. Az aránytalanság felszámolására módosítják a körzethatárokat az idén, és négy új tanteremmel bővül a város iskolahálózata. Tantermek társadalmi összefogással Jászberényben az óvodáztatás fejlesztésére nagyszerű társadalmi összefogás bontakozott ki az ötödik ötéves tervben. A tervezett kétszáz hely helyett 400 valósult meg. Az imént említett négy tanterem szintén jelentős társadalmi munkával készült. A Városgazdálkodási Vállalat, a tanács Költség- vetési, Szállítási Üzeme, a Zagyvamenti Termelőszövetkezet. a Hűtőgépgyár, a Jászsági Építőipari Szövetkezet, a Vegyesipari Szolgáltató Vállalat brigádjai, s a szakmunkástanulók munkájának értéke eddig meghaladja az egymillió forintot. Szolnokon az egyes iskolák közötti aránytalanságok enyhítésére, az idén először került sor a központi beíra- tásra. Az elsős kisdiákok beiskolázásakor figyelembe veszik az oktatási intézmények és a lakóhely közötti távolságokat. Ennek megfelelően kezdik meg tanulmányaikat az elsősök valamelyik. lakóhelyükhöz közel lévő intézményben. A körzetmódosítások, a központi beíratás, s más megoldásokkal is jelentős mértékben javítható az iskolák közötti nagy létszámkülönbségek felszámolása, a zsúfoltság csökkentése. Természetesen mindemellett szükség van az új iskolák építésére is. A szakemberek — természetesen az anyagi lehetőségek függvényében — az új oktatási intézmények építését a következő tervidőszak első felére tervezik, hogy zavartalan legyen a nagylétszámú évfolyamok beiskolázása, s ne csökkenjen az oktatás-nevelés színvonala sem. Tál Gizella Csorba Katalin: Tersánszky Józsi Jenő Csüllög Júlia: Önarckép Vasutas képzőművészeti kiállítás A harmincadik Vasutasnap alkalmából országos vasutas képzőművészeti kiállítás nyílt Budapesten, a Népszínház utca 29. szám alatti kiállítóhelyiségében. A beküldött 600 képből, szoborból, grafikából és népművészeti alkotásból a zsűri 162 művet választott ki bemutatásra. A vasutas dolgozók közül 300 amatőr képzőművész jelentkezik évente legújabb alkotásával. Közülük másfél év alatt hatan hivatásos művészek lettek, 2—3 tehetséges fiatal pedig a művészeti főiskolák valamelyikén folytathatja tanulmányait. Tóth Gyula: Mosónő (automata) ízelítő az olasz népzenéből Beszélgetés a monfalconei kórus karnagyával Az elmúlt hét végén olasz énekkar vendégszerepeit Szolnokon. A monfalcone-i hajógyár munkáskórusa a MÁV Járműjavító férfikar meghívására érkezett a megyeszékhelyre. Az együttes a 30. Vasutasnap alkalmából hangulatos szabadtéri hangversenyt adott a Tiszaligetben. s. részt vett az ünnepség műsorában is. Az együttes múltjáról Aldo Poiicardi karnagyot kérdezzük, aki „civilben” a műszaki főisikolán tanít. — Huszonnyolc éve alakult az énekkarunk. A tagok nagy része hajógyári szakmunkás, technikus, mérnök, de mindig énekel egykét főiskolai hallgató is a férfikarban. Amikor — közel három évtizede — elkezdtük a munkát, főleg hegyvidéki, észak-olaszországi népdalokat adtunk elő. Ezt később bővítettük, majd pedig belekóstoltunk a kórusirodalom klasszikus müveibe. Repertoárunknak ma már állandó részét képezik a modem szerzők darabjai is. — Ügy tudom, Magyarországon először járnak. — Az együttessel már több nemzetközi hangversenyen szerepeltünk Európa különböző országaiban! sőt jártunk Latin-Amerikában is, de Magyarországon most vagyunk először. Három éve a szolnoki Áfész Kodály kórusával együtt léptünk fel egy fesztiválon Soriziában. Azóta is tartottuk a kapcsolatot Buday Péter karnagy- gyal, aki a MÁV Járműjavító férfikarával hívott meg bennünket. Különösen nagy élmény volt számunkra, hogy egy napot közösen Debrecenben töltöttünk a nemzetközi kórusversenyen, ahol énekeltünk is. — Hogy érezte magát az együttes Szolnokon?. — A kedves, baráti fogadtatásról csak a legjobbat mondhatjuk. Nemcsak a Járműjavító kórusa, de minden ember szívesen fogadott bennünket. A szolnoki férfikart a jövő év má- ijusában ^szeretettel várjuk Monfalconeba. Reméljük, sikerül hasonlóan szép napokat eltöltenünk, viszonozni a felejthetetlen vendéglátást. _ f _ ft/^lfaháárnhcsszm Hatodik sebesség híjén Egyik kedvenc műsorom, a hetente három alkalommal jelentkező „Ötödik sebesség”, mert témái — rendszerint aktuálisak, érdekesek, ugyanakkor ,,ropogó- ■ san friss” módon dolgozzák fel őket a műsor riporterei, szerkesztői. Az egyes adások belső ritmusa, „vágása” is lüktető, a sok (és jó) zene lehetővé teszi a hallgatószámára, hogy felfrissüljön „menet közben”, vagy éppen elgondolkodjon. Másrészt: nagyon nem szeretem az „Ötödik sefbes- ség”-nek azokat az adásait, amelyekben olyan témákba, problémákba vágnak bele a stáb tagjai, amelyek elfogadható feldolgozásához sem idő, sem jól kitalált módszer nincsen. A házasság, a család jövőjével foglalkozott — természetesen a ma ifjainak szemszögéből — az egyik múlt heti adás. Vártam a beharangozó szavak után, hogy a műsor, a jó szokásához híven, hatodik sebességre kapcsol majd, és legalább a téma felületét bevilágítja, legalább továbbgondolásra méltó példák tárát kínálja. Nem így történt: középiskolások által írt dolgozatok szóltak a „milyen lesz az életem tizenöt év múlva?” kérdést megválaszolandó, képtelenül hosszú beszélgetést hallottunk ejgyl rossz lakáskörülmények között élő, kétgyermekes ifjú anyával, majd egy lakástervezővel- közben-köziben pedig Cseh Tamás dalait — csöppet sem voltak „helyükön” ezek a dalok. Ráadásul mindezt ömlesztve, kommentá lattanul kapta a hallgató — amit hall, tegye oda, ahova tudja, vagy akarja. A „sokat markol, keveset fog” mondás igazságát sajnálatosan bizonyította ez az „Ötödik sebesség” adás. Szombat délelőtt — Szolnokról Érdemes a körzetben élő hallgatóknak szombat délelőttönként a rádió állomás- keresőjét a szolnoki adóra állítani. A legutóbbi „Rá- diósvfkend” adás győzött meg erről — ismételten. Jól szerkesztett, színes, friss híreket, információkat, kisri- portokat, kulturális programajánlatokat tartalmazó — egyszóval: kellemes — műsor volt, amely egy-két alkalommal élő — egyenes közvetítéssel kapcsolódott a hétvége ünnepéhez, a vasutasnaphoz is. Hiányérzetet talán csak a kulturális ajánló rész bizonyos szürkesége, az adott — nem is szegényes — anyag egyhangúsága okozott. Röviden A Karinthy-gyűrűvel kitüntetett Kaposy Miklós vezényelte Karinthy-színpad „társulata” sziparkázóan szellemes egyórás műsorral teremtett remek hangulatot vasárnap délelőtt. A magyar sajtó kétszáz éves történetében tatrtottak szemlét — gondosan ügyelve arra, hogy a mához szóljanak. Teljes sikerrel: időnként elképesztően mainak hatottak — ilyen vagy olyan okok miatt — a százesztendős új- ságrészletek, s néha bizony irigyelni kellett a hajdani újságolvasókat is. — eszjé —
