Szolnok Megyei Néplap, 1980. július (31. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. július 13Szolnokl MezOgóp Piac, értékelemzés és költségszámítás A közvéleményt változatlanul foglalkoztatja a népgazdaság helyzetében bekövetkezett alapvető változások iránya és az ezeket közvetítő gazdasági szabályozórendszer hatásmechanizmusa. Közgazdasági aiunka és változó termelési szerkezet így alkalmazkodik a nehezebb körülményekhez a rákóczifalví Rákóczi Tsz A rákóczifalví Rákóczi Tsz jól hasznosítja faiskolájában a francia gyártmányú Polibob traktort. A sűrű ültetésű sorok között is könnyedén mozgó gép talajművelésre és vegyszerezésre egyaránt alkalmas A január 1-én életbe lépett szabályozó rendszer legfontosabb alapelve az a követelmény, hogy csak az a vállalat érjen el gazdasági eredményeket, amelyik termékeit tőkés piacokon is gazdaságosan tudja értékesíteni. Azok a vállalatok viszont, amelyek tőkés export- tevékenységet nem folytatnak, termékeik árát össze kell, hogy hasonlítsák az importtermékek árával, illetve a belföldön forgalmazott más vállalatok gyártmányainak árával. így áttételeken keresztül, de minden hazai gyártású termék árát a világpiaci ármozgások vezérlik, és tegyük hozzá azt is, hogy korlátozzák. Mindezekből az következik, hogy a vállalatok munkáját a vevő értékeli elsősorban, azzal, hogy termékeit megveszi-e, vagy nem. tisztességes árat kínál érte, vagy éppen annyit, ameny- nyiből a vállalat nyereséget nem tud képezni. Fokozottabb és minden eddiginél jobban előtérbe kerül a vállalatoknál a piaci munka, amelynek komplexitásából sok esetben csak egy-két elemet alkalmaztak vállalataink. Néhány évvel ezelőtt a szakmai közvéleményben divatossá vált az értékelemzés. Sokan különbözőképpen értelmezték, s ebből az következett, hogy egyes gazdasági vezetők nem ismerték fel- e módszer előnyeit. Az értékelemzés olyan átfogó tevékenységi folyamat,, amely mérlegre teszi a vállalat termelési tevékenységét, szervezettségét, gyártmányainak gazdaságosságát saját gazdasági érdekeinek szempontjából, és elbírálja a termékek hasznosságát, gazdaságosságát és a vállalat piaci magatartását a vevő szemszögéből is. Az értékelemzés tehát kétirányú, végeredményben a gyártó és a vevő nézőpontjának ütköztetése és a közös érdekek feloldása is egyben. Mivel a piaci munka a vállalat stratégiájának fontos elemévé vált, rendkívül fontos az értékelemzés módszerének és egyáltalán a szemléletnek a kialakítása a vállalatoknál és természetesen vállalatunknál, a szolnoki Mezőgép Vállalatnál is. Népgazdasági feladatainkból adódóan és az iparág sajátosságai alapján is olyan mezőgazdasági gépeket és berendezéseket gyártunk, melyekre jellemző a közepes szérianagyság, a viszonylag széles termékskála, és a termékek gyors erkölcsi elavulása. Rendkívül fontos a piac változó igényeihez való gyors alkalmazkodás, és ezt megelőzőleg a gyors piaci információszerzés. A korábbi években a piac változó igényeit csak úgy érzékeltük, ha csökkent egyes termékek iránt a kereslet. Temészetesen ez a leggaz- daságtalanabb információ- szerzés a termékek piaci értékítéletéről. Ilyenkor u reakcióidő meghosszabbodik, és éveket veszíthetünk az ismételt felzárkózásnál. Rendkívül fontos volt tehát, hogy a piaci kereslet csökkenése előtt termékeinket folyamatosán elemezzük, és értékeljük a vevő szemszögéből, évekre előre lássuk a gyártmányaink iránt támasztott felhasználói igényeket. Ennek több formáját ismerjük, és alkalmazzuk. Rendszeresen részt veszünk szakmai bemutatókon, ahol a mező- gazdasági szakemberek a gépet működés közben vizsgálják, és a helyszínen rámutatnak a konstrukció hibájára, vagy a vele szemben. támasztott további követelményekre. Szervezünk szakmai bemutatókat. ahol viszont mi propagáljuk és ismertetjük gépeink alkalmazhatóságát, és felhívjuk rá a mezőgazdaság illetékeseinek figyelmét. Mind a két elemzési módszerre van gyakorlati példánk. A Sirokkó fűrészelt- áruszárító-berendezést a NEFAG szakembereivel történő konzultációkon alakítottuk, és szinte folyamatosan a fagazdaság igényeinek megfelelően fejlesztettük a konstrukciót. Végül sikerült világszínvonalon dolgozó berendezést létrehoznunk. Sok esetben a felhasználó olyan igényeket fogalmáz meg, amelyeket számunkra nem nehéz feladat megoldaná, csak nem volt tudomásunk arról, hogy az a felhasználóknak milyen fontos. A vevővel kialakított szoros kapcsolat és az információk vi ss z a csalt oülisa lehetővé teszi, hogy kis befektetéssel és kevés módosítással gépeink hasznosságát nagymértékben javítsuk] Gyártunk olyan betakarítógépet, nevezetesen az Orkán 79. kukoricaszármarad- vány-betakarító adaptert, amelynek betakarítása a mezőgazdaságban igen jelentős megtakarítást eredményez. Ebben az esetben viszont a mezőgazdaság még nem számolt a szármaradvány' hasznosításával. Ezért bemutatókat szervezünk, ahol a meghívott mezőgazdasági szakemberek tájékozódhatnak, nemcsak a gép használhatóságáról, hanem az elérhető megtakarítások nagyságáról is. Vállalatunk az elmúlt évben egy hét főből álló szakembergárdával, megadott Az ár- és szabályozórendszer előző években és 1980. január 1-től végrehajtott módosításai (energiaárak emelése, az érdekeltségi alapok képzésének megváltozott rendje, a bérszabályozás változásai, stb.) már világosan jelezték a vállalatoknak, hogy a hatodik ötéves terv időszakában — de már 1980- ban is — csak a jól felkészült, a változásokhoz alkalmazkodni tudó, termelésüket magas szinten szervező egységek gazdálkodhatnak eredményesen. A korábbiakban szinte évről évre változatlanul ismétlődő volumenszemlélet helyett lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott a minőségre való törekvés. A tudatos elemzési és tervezési koncepció leglényegesebb elemei a Szolnoki Állami Gazdaság munkájában is megtalálhatók. Szükségszerű is ez, mivel az átlagosan 12—14 millió forintos vállalati szintű nyereség, a szempontok, alapján, elemez- tette minden, általunk gyártott termék hasznosságát, veszteségforrásait, egyrészt a felhasználó, másrészt a gyártás szempontjából. A gyártmány értékelemzése tehát visszahat a konstrukcióra és a gyártási technológiára is. Végeredményben a vevő hatékonyabban alkalmazhatja a terméket és növekszik a termelés hatékonysága a gyártó szempontjából. A múlt évben megkezdett munkát folytatva folyamatosan elemezzük gyártmányaink hasznosságát, és a mindenkor alkalmazott technológia veszteségforrásait is. A leírtakból következik, hogy az értékelemzés módszerének mindenoldalú alkalmazása megkívánja a valóságos költséginformációk kialakítását, és azok folyamatos finomítását. 1980. január 1-től életbe lépett az új önköltségszámítási rend, amely ugyanazt a célt szolgálja mint a korábbi önköltségszámítás, azzal, hogy a valóságot a korábbinál jobban meg kell közelíteni. Vállalatunknál a leglényegesebb előrelépés abban van, hogy a' gyártás ráfordításait pontosan arra a termékre számoljuk el, amely elő- állíthatóságához erre szükség volt. Minden gépfajta költségnormáit az előző év adatai alapján megtervezzük, és a költségelhatárolásoknál ebből indulunk ki. Így már nem fordul elő, hogy a számvitel nehézkessége miatt olyan termék is visel például gépköltséget, amelyikre csak úgynevezett kézi munkaóra merült fel. Az új önköltségszámítási rendszerre való áttérés során minden termékünk gazdasági] kalkulációját újból elkészítettük, és ez alapján a termékek gazdaságosságának megítélését új alapokra helyeztük. Az új költségelemzési módszer újra elindítja az értékelemzést minden termékre, minden gyártási eljárásra. így válik az érték- elemzés és költségmérés állandó folyamattá. Szamos Miklós főkönyvelő 180—200 millió forint termelési érték és a magas termelékenység (375 ezer fo- rint/fő) további megtartása, illetve'fokozása csak hatékonyabb'' gazdaságszervezés mellett biztosítható. Az 1980. évi üzemterv elkészítését a korábbi évektől eltérően részletesebb és ki- terjedtebb elemzőmunka előzte meg. Ez érzékelhetően mutatta, hogy a gazdaság néhány ágazata az eredményességet illetően kritikus helyzetbe került. Az összehasonlító értékelések különösen a hízómarha, a hízósertés, a húscsirke, a forrólevegős lucernakészítmények vonatkozásában mutattak jelentős eredményromlást, és alapos vizsgálatot igényelt annak eldöntése, hogy fejlesztésük vagy visszafejlesztésük milyen mértékben indokolt. A tervkészítő anyagokban foglalt javaslatok részletes felsorolása nélkül a leglényeA szocialista mezőgazdaság fejlődését hazánkban is szélesedő, elmélyülő agrárközgazdasági kutatás kíséri. A kutatási eredmények, ökonómiai összefüggések, módszerek gyakorlati alkalmazása a hetvenes években egyre d.öntőbb szerephez jutott a mezőgazdasági nagyüzemek vezetési rendszerében, elősegítve a rugalmas alkalmazkodást a gazdasági élet változásához. A termelési szerkezet és a jövedelmezőség kapcsolata A termelőszövetkezet ötödik ötéves tervi célkitűzése a termelés 5—6 százalékos, a nyereség 4—5 százalékos évenkénti növelése volt. Ezzel szemben a szövetkezet a tervidőszak négy esztendejében átlagosan hét százalékos termelésnövelést és több mint 10 százalékos nyereségnövekedést ért el. Az eddigi eredmények zálogát a következetesen megvalósított középtávú termelésszerkezetátalakításban. a valameny- nyi területen megkövetelt jövedelmező gazdálkodásban, mindezek mellett a tagság gesebb döntések a következőkben rögzíthetők: — az alacsony ágazati nyereséget biztosító tevékenységek volumenének optimális határig való szűkítése; — a költségigényes és tendenciájában továbbra is növekedést mutató termelés olyan irányítása, amely megfelel a legkorszerűbb eljárásoknak, és egyúttal a fajlagos költségfelhasználás csökkenésével jár. A megváltozott körülményekhez igazította a gazdaság számviteli rendjét és a tevékenységek átfogó elemzését. A mezőgazdasági üzemek jelentős részétől eltérően még az olyan költségeket is közvetlenül figyeljük meg, melyeknek kialakult gyakorlata a közvetett módon való áttételezés (javító- műhely, építöbrigád). Ügy ítéljük meg, hogy a tervezést előkészítő és annak végrehajtását értékelő elemzési munkánk megfelelően szolgálja a gazdaságvezetés információs igényeit, jó alapot nyújt a rövid és hosszútávú döntéshozatalhoz. Hackler Imre közgazdasági igazgatóhelyette» személyes jövedelmének észszerű és lehetséges emelésében kell keresni. A termelési szerkezet a tervidőszak négy évében jelentősen megváltozott. Az alaptevékenység részaránya 80 százalékról 85 százalékra emelkedett. A növénytermesztés és állatteny észtés aránya az 50:50 százalékról 65:35 százalékra módosult. A növénytermesztésen belül nőtt az olajos növények és a kertészet részaránya. Az állattenyésztésben elsősorban a sertéságazat súlya növekedett. A termelésfejlesztés és gazdálkodás jobb információellátása és* a döntések jobb előkészítése érdekében 1976-ban létrehoztuk az üzemgazdasági osztályt, amelynek keretében kezdődött és fejlődött tovább a számítástechnikai szervezés. Közgazdasági munkánkban — a számviteli s a szélesedő számítástechnikai információkra alapozva — fontos helyet foglal el a sokrétű tervező és elemző tevékenység. A tervezői munka a termelésirányítás terén dolgozó szakemberek hathatós közreműködésével folyik. Ezen tevékenység kampányjellege már évek óta megszűnt, hiszen a gazdaság- irányítás jelenlegi körülményei között a termelésszervezés és irányítás nélkülözhetetlen munkamódszerévé vált. Bizonyos időtávlatokat figyelembe véve a nyereség- növelés' szem előtt tartásával döntenünk kell, hogy mely ágazatokat kívánjuk felszámolni. változatlan méretben és technológiával fenntartani, fejleszteni, vagy akarunk-e újakat bevezetni. E munka során alkalmazunk például egyszerűbb optimalizálási modelleket, hálótervezést, stb. A gazdaság bonyolult termelési szerkezete szükségessé teszi, hogy a jövőben középtávú tervünket számítógépes matematikai programozással készítsük el. A gazdaságossági számítások során az egész szövetkezetre vonatkozóan az egyes tevékenységek jövedelmezőségét, az összes nyereséghez való hozzájárulását, arányait elemezzük, tekintettel a rendelkezésre álló gazdasági erőforrásokra, munkaerő-szüklégletekre. A közgazdasági munka helye, szerepe Ugyancsak gazdaságossági számítások útján elemezzük az egyes ágazatokat. de ekkor már részletesen a hozam-ráfordítás összefüggésében, az alkalmazott biológiai-technológiai struktúrában, a költségek indokoltsága szemszögéből, példaként említhető a broylertenyész- tés. ahol a mai (régi) technológiai megoldás (a fajta genetikai képességének nem kielégítő volta, az emelkedő energiaár hatása stb.) már összességében a csökkenő jövedelmezőség irányába halad. A második elemzési terület a gazdaság folyamatos pénzügyi helyzetének megfigyelése, irányítása, mind az alapok, mind pedig az állandó likviditás szempontjából. Ehhez kapcsolódik a kétirányú szerződések jó előkészítése és időbeni megkötése, a szerződéses fegyelem betartása és betartatása, a pénzügyi- fegyelem fenntartása. Számitógépes gazdaságirányítás, közös erővel A gazdaságirányítás pontos és sokrétű, időbeni formálása és a közgazdasági munka hatékonyságának javítása érdekében tovább kívánunk lépni. Ennek érdekében már 1978 végén kapcsolatot teremtettünk a MÉM Műszaki Intézet Számítástechnikai Irodájával, s közös szellemi és anyagi erőfeszítésekkel elkezdtük a számítógépes információs rendszer kifejlesztését. A munka nagy jelentőségét felismerve az év elején a Szolnok megyei TESZÖV felkarolta elképzelésünket, s ezáltal az úgynevezett mezőgazdasági számítógépes információs rendszer teljes körű kifejlesztését végleges célkitűzésként fogalmazhattuk meg. így hárman létrehoztuk a MEIR Kutatásfejlesztésitermelési Társaságot. A társaság a nyitott tagság elve alapján célul tűzte ki 1985-ig a teljes körű integrált információs rendszer kifejlesztését. üzemszerű kipróbálását, s ezt követően a társuló gazdaságokban történő adaptálását. Ezidáig elért eredményeink további sikerekkel kecsegtetnek. Mezőgazdasági nagyüzemeink jelenlegi mérete munkaerőellátottsága, felszereltsége, termelési struktúrája, fejlettségi szintje nagy lehetőségeket biztosít az élelmiszertermelés jövőbeni növelésére. Az eredményes fejlődés a következő években a saját források nagyobb arányú kihasználása útján lehetséges. A nehezebb körülmények között a nyereség növelését a hatékonyság és az ésszerű takarékosság követelményeinek betartásával biztosíthatjuk. Dr. Ondi Zoltán főkönyvelő Összeállította: dr. Végső Zoltán Szolnoki Állami Gazdaság Rz eredményes gazdálkodás alapja A mezőgazdaság általános és állandó jejlödése. a gazdaságok métereinek egyre kedvezőbb alakulása, a nagyobb vállalati önállóság fokozott feladatok elé állítja a vállalati vezetést.
