Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
1980. június 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FIIMÄGYZET Kojak Budapesten Kojak hadnagy ünnepelt vendége a krimiírók nemzetközi konferenciájának, amelynek színhelye — természetesen ?) — szép fővárosunk. A Kállai István és Szálkái Sándor írta. Szálkái rendezte új magyar filmben már ez is eleve megkérdőjelezhető lenne. Kojaknak ugyanis semmi keresnivalója ott, ahol a krimi legjobb mesteréi találkoznak. De ezt hagyjuk, tételezzük föl, hogy valahogy „odakeveredett”. Ám gondunk mégis az előzőekből származik. Igaz, a szerzők a ■ krimikomédia műfaji megjelölést írték a színlapra, ám a film egyértelműen arra utak hogy a rejtett szándék szerint paródia lenne ez a film, — ha az volna. Paródiát viszont csak valakiről, valamiről lehet írni, s a műfaj feltételezi — fontos tényező! — hogy azok akik a paródia élvezői lesznek, ismerjék azt a személyt, művet vagy jelenséget, akit, vagy amit az új mű készítői parodizálni méltónak éreznek. Kojak- ról viszont — a kopasz fején, s erőltetett „zsaruhumorán” kívül semmit sem tudunk, semmit sem jegyeztünk fel; megnézzük a televízióban s kész... A krimikomédia láttán okvetlenül arra kell gondolnunk, hogy a Kállai—Szálkái szerzőpárosban sem hagyott mélyebb nyomot az alapmű, mint az átlagnézőben. Nem is történhetett másképpen, az ahol nincs ott ne keress mondás rpindent . megmagyaráz. A 'szerzőpáros mégis egész estét betöltő játékfilm készítésére vállalkozott, Kojak soványka személyiségjegyeire támaszkodva. Sőt nem is egy filmre, de kettőre. A paródiának elégtelen, komédiának lapos filmecske ugyanis az első negyvenöt perc után szép csendes unalommal elcsúszik a burleszk hangvételű társadálomkriti- ka irányába, s a mi derék Kojakunk — aki különben természetesen magyar! — kinyomozza kik a gyilkosok. A film készítői halálmegvető bátorsággal, mozsárógyú- nál is nagyobb tűzerővel lövik a szürke kis verebeket, akiknek még légpuskájuk sincs! Ebbe a komédiafélébe talán még egy ilyen jelmondat is beleférne: „Álbátorsággal előre a semmiségek ellen!” A jelmondatot azért említettük, mert a szerzőpáros bátorsága arra a világra emlékeztet amikor keményen meglehetett bírálni a Patyolat Vállalat alkönyvelőjét, — különösen ha az X-es származású volt. Szóval Kojak leleplezi a Kállai—Szálkái szerzőpáros filmjében hibáinkat. S mik ezek a hibák? Olyan szóra sem érdemes apróságok, amelyek külön-külön sem érnek már meg egy másfél perces kabarétréfát. De talán együtt sem. A néző viszont, aki nem Kojak módjára él, nem Kojak szemléletével értelmezi igazi visszáságainkat, igazi gondjainkat, azt mondja: ám lehet, hogy Kojakot be tudták etetni az effajta tyukper maszlagokkal, de e honban senki sem Hiszi, hogy jó helyen szimatolt volna a „hajdani Rákóczi téri balfácán zsaru, Kócsag II. János. Az mindenesetre hízelgő ránk nézve, hogy idegenbe szakadt hazánkfia előtt milyen kezesbárányok a nagy amerikai' gengszterek. Ügy tűnhet az előzőekből, hogy a csalafintaság műfajában igen „jók. vagyunk”, ám a krimi- komédiát még tanulnunk kell. A közönség ugyanis észreveszi, hogy néhány Szakállas ötletünket most a filmipar szolgálatába állítottuk. De reméljük, minden jó, ha jó a vége, s a krimiírók budapesti nemzetközi konferenciájának valamelyik résztvevője majdcsak kinyomozza, hogyan készülhet a semmiből semmi. Csak filmet ne csináljanak belőle, még az egyébként kitűnő Inke Lászlóval a főszerepben sem. — ti — Vácott két napig Léghajó röpíti majd el a váci városi tanács erkélyéről a vigadalmat engedélyező okiratot, s ugyanakkor harsonák ás tudtul adják, hogy szombaton délután 2 órakor kezdetét vette az idei váci búcsú. A kétnapos rendezvény műsorai három színpadon zajlanak. Az egyik a Ki mit tud? színhelye lesz. A versenyzők mellé az utcáról is be lehet „ugrani”. A másik pódium sportbemutatók: a vívás, az asztalitenisz, a dzsúdó, a karalte és a bodi- bu tiding legjobbjai mutatkoznak be. majd élsportolók — Faragó Tamás, Wichmann Tamás, Gedó György, Kajdi János és Grosics Gyula — lépnek a mikrofon elé. Ezen a színpadon tartja bemutatóját Vác város és a váci járás folklóregyüttese is. A harmadik színpad előtt az operett és a musical kedvelő; szórakozhatnak: fellép többek között Galambos Erzsi, Cehoczky Zsuzsa és Németh Marika. A kalbaré váltja fel az énekszót, és a népes színészgárdában ott lesz Agárdi Gábor. Bencze Ilona, Bessenyei Ferenc, Csala Zsuzsa, Csákányi László. Harsány i Gábor. Kabos László. Lórán Lenke. Rutt- kai Éva és Szuhay Balázs. A Vácra szinte hazajáró Rádió Kabarészínházának szűlkebb stábja — Bonz Géza, Gálvölgyi János. Kern András és Selmeczj Tibor — is fellép. A magyamóta kedvelői ugyancsak megtalálják a számításukat, mert ezen a színpadon lesz hallható Felföldi Anikó. Kovács Apollónia és Puskás Sándor. A hangulatról és a zenéről a Hungária együttes. Kovács Kati és az őt kísérő Universal, az LGT, valamint Éliás-disco is gondoskodik. • A műsor a Március 15. téren zajlik, de a könnyező utcák is hangosak lesznek. — Azokban több mint 100 sátoros népművész, iparosmester kínálja majd portékáját. Eljönnek többek között a csizmadiák, a lószerszám-készítők, a keni est ők, a mézeskalácsosok. a fazekasok. a gyékényfomók, a szőnyegszövők és a bőrdíszművesek. Egy egész utcát birtokol a SKÁLA-COOP is. Kölcsönbe is kluboknak, művelődési házaknak A Szolnok megyei Amatőr- és Dokumentumfilmstúdió csütörtökön a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban bemutató vetítést tartott. A — sajnálatosan kisszámú — közönség a stúdió eddigi munkájáról, eredményeiről. a megye amatőrfilmeseinek törekvéseiről kapott képet. A stúdió feladatairól. terveiről, a gyártásvezetőt B. .Nagy Sándort kérdeztük.■— A megyei amatőr- ' és' dokumentumig ilmst údió 1974- ben a megyei tanács kezdeményezésére és anyagi támogatásával — kettős oél- talal alakult meg — mondja. — Egyrészt a megye legfontosabb politikai kuiturális eseményeinek, jelentős beruházásainak, a megye fejlődésének dokumentálása, másrészt a megyében működő filmklubok, amatőrfilmesek összefogása, szakmai irányítása támogatása, táborok, bemutatási fórumok szervezése a feladatunk. A stúdió bázisát tulajdonképpen három klub, a jászberényi, valamint a szolnoki Járműjavító művelődési háza, és a helyőrségi művelődési otthon filmklubja jelenti. Azok az amatőrfilme- sek, akiknek lakóhelyén nem működik filmklub, a szolnoki klubok munkájába kapcsolódhatnak be. — A stúdió egyik legfontosabb feUudata, ihogy bemutatkozási (fórumot ■ teremtsen az amatőr filmeseknek. — Évente két-három' alkalommal tartunk bemutató vetítéseket; amelyeken szakemberek értékelik amatőrfilmeseink munkáját. Ezé- * ken a f-érumokoh mód nyílik a szakmai problémák ■ megvitatására, tapasztalat- cserére is. A különböző amatőrfilmfesztiváiaknak is állandó résztvevői vagyunk. Filmeseink évről-évre sikerrel szerepelnek a tájegységi fesztiválokon, a szolnoki „Munkásiportrék” amatőrfilm fesztiválon, a néhány éve — a mi kezdeményezésünkre útjára indult — Szolnok— Tallinn amatőrfilm fesztiválon, amelynek idén októberben ismét Szolnok ad otthont. A lengyelországi Ked- zierzynben működő filmklubbal kialakított jó kapcsolataink révén, a lengyel- országi fesztiválokon is részt vesznek filmeseink, s nem utolsósorban a hazai amatőrfilmesek fesztiválján is találkozhatunk alkotásaikkal. — A |közelmúltban éppen Szolnok adott otthont az országos lamatőrfilmmozgalom talán legjelentősebb eseményének. — Az, hogy a rendezés jogát Szolnok kapta, meg, már önmagában is elismerés. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy az ország amatőrfilm- mozgaimának egyik legjelentősebb bé zisává Szolnok vált az elmúlt éyek során. Jelzi ezt az is,"hogy mind-, két szolnoki klub, országos bázisklubként működik, tehát központi helyet foglal el a magyar amatőrfilm-művé- szetében. — Mód van-e arra, hogy a szakma művelői mellett a nagyközönség is. megismerhesse filmjeiket? — A legnagyobb gondunk ezidáig éppen ez volt. Az elmúlt évtől azonban a Moziüzemi Vállalat mellett működik a megyei amatőr- és dokumentumfilmstúdió, ezzel bemutatkozási lehetőségeink kibővültek, összeállítottuk elkészült filmjeink listáját, s a közművelődési intézmények rendelkezésére bocsájtottuk. A kívánt filmet kölcsönzés útján bármikor megkaphatják, rendezvényeiken felhasználhatják a művelődési házak, ifjúsági klubok. !T. E. Tegnap a városi tanács vb-termében Fenyvesi József tanácselnök fogadta a finn Riihi- mäki város férfi kórusát. Egy hetet töltenek a megyeszékhelyen. Hétfőn ünnepi hangversenyt adnak a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Képünk a fogadáson készült Szakkörök és pályaválasztás Nemcsak az iskolákban, az üzemekben is Vitathatatlan, hogy a tizenéves gyerekek pályaválasztását sok tényező befolyásolhatja: a családtagok, rokonok foglalkozása, a település ipari vagy mezőgazda- sági jellege, a helyi üzemekben. szövetkezetekben látott pozitív—negatív munkahelyi példák, az osztálytársak érdeklődése, a kereseti lehetőségék és így tovább. Mégis, a nyolcadikosok pályaválasztásánál slokszor megfeledkezünk egy fontos 'tényezőről: az úttörő szakkörrendszer szerepéről. Elvégre, itt nemcsak arról van szó, hogy a gyerekek délutáni szabad óráik egy részét érdeklődésüknek megfelelően, valahol szervezett formában, hasznosan töltsék. Kisújszállás három általános iskolájában arra a kérdésre kerestünk választ, hogy egy tízegynéhányez- res településen hogyan be-' folyásolj a a nyolcadikosok pályaválasztását az iskolai, üzemi szakkörrendszer. A három intézmény közül a legkisebb a városszéli, úgynevezett Sallai telepi Ál tál á- . nos Iskola, ahol az idén — ha minden szerencsésen alakul — huszonegy nyolcadik kos végez. Közülük hatot középiskolába. tizennégyet szakmunkásképzőbe vettek fel (egy 'gyerek nem tanul tovább.) Az intézményben mindössze matematika és irodalmi szakkörre jelentkezhettek az érdeklődők. Igaz: sport-, honvédelmi- és lövészszakkör is működött, de hasonló délutáni elfoglaltságok valamennyi iskolában vannak. Első hallásra is kevésnek tűnik a szakkörök száma, és szinte teljesen hiányoznak a kézügyességet , igénylő • (barkács-, szerelő, ezermester, szabás-varrás, mezőgazdasági, stb.) szakkörök. amelyekben közepes képességű tanulóié is esetenként sikerélményhez juthatnának, kimagasló teljesítményt nyújthatnának. Képesség és érdeklődés Jobb a helyzet ,á zenei tagozatos. belterületi Kossuth iskolában. Az úttörőszervezet a 103 nyolcadikos részére szeptemberben természetbarát. vöröskeresztes, honvédelmi. zenebarát, képzőmű- • vészeti. orosz levelező (közel százan! járnak ide) és színjátszó szakkört' szervezett. . Legbjiszkéhbék a zenebarát szakkörükre, .amelynek már rádiós felvételé is volt. és ahonnan az idén is öt vég- . zőst vettek fel zenei pályára. Az üzemi szakkörök közül a FÉKON szervezésében ti- nennégy lánnyal varrószakkör működött. (Közülük heten gyáriba jelentkeztek tanulni.) A KUNSZÖV bőrdíszműszakkört indított, ahová tizenketten jártak. Három. ide jelentkező, végzős közül kettőt fel is vettek. Az iskola 73Q tanulója közül 229 volt szakköri tag. A végzettek 49 százalékát gimnáziumba^ szakközépiskolába. 51 Százalékát szakmunkásképzőbe vették fel. Itt még igény lenne egy motorszerelő és egy barkácsszakkörre is. Egy iskola, hét üzem Ügy tűnik, napjainkban Kisújszálláson az Arany János úti Általános Iskolában élnek legjobban a szakkör- rendszer lehetőségeivel. Az iskola 720 tanulója közül 300 szakköri tag. Az elméleti jellegű foglalkozások közül: orosz-, magyar-, fizika- és kémiaszakkör működik, ahová zömmel nyolcadikosok járnak. Akad még nép- művészeti szakkör is, ahol szövéssel, bőrdíszműkészítéssel, makráiméval, stb. foglalkozhatnak a gyerekek. Sikeres a negyedikesek részére indított ezermester szakkör is. Az intézmény hét vállalattal J saövetikezetítel kötött kétoldalú szerződést. E munkahelyek úgynevezett üzemi szakköröket is működtetnek. Ilyen például a Faipari Vállalatnál a tizenöt gyereket foglalkoztató asztalos szakkör, a Nagykunsági Állami Gazdaságban nyolc tanulóval a mezőgazdasági gépszerelő szakkör, a FÉKON üzemében pedig a szabás-varrás szakkör. Érdekes, hogy ide két fiú is jár. A KUNSZÖV hímzőszaikkörét 12 diák látogatja. de népes a Tisza II. Termelőszövetkezet zárt rendszerű állattenyésztő szakköre is. Az üzemi szakkörök eredményét híven tükrözi a pályaválasztási sta- . tisztika: a 90 nyolcadikos közül 56 ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzőben tanul tovább. Akad közöttük lakatos, hegesztő, esztergályos épp úgy. mint növénytermesztő. vagy sertéstenyésztő. A listához tartozik, hogy a városi úttörőházban sakk-, képzőművész-. labdarúgó-, kosárlabda-, lövész-, jármű- barát- és horgász-, a művelődési központban pedig tánc- és gyermekszínjátszó-, illetve természetbarát-szakkörök ,is hívogatják az érdeklődőket. Személyiségformáló tényező Egy bizonyos: ma már az iskolai, szaktárgyi szakkörökön kívül az üzemi szakkörök is létjogosultságot nyertek. Fontosságukat több tényező indokolja: ezek a tanórán kívüli r elfoglaltságok segítik a tizennégy évesek pályaválasztását, megismertetik őket egyes szakmák követelményeivel, a helybeli munkahelyek légkörével, elmélyültebb szakjellegű ismereteket biztosítanak; segítenek a szabad idő szervezett és hasznos eltöltésében. —Nem .valószínű, hogy aki tfia tematika 'szakkörre' jár, az tudós, aki zenebarát körre jár, az művész, aki mező- gazdasági szakkörre jár. az bizonyosan agrárszakember lesz. Egy azonban bizonyos: a rendszeres szakköri elfoglaltság nemcsak hobbi, hanem személyiségformáló erő is. Elvégre az itt szívesen eltöltött sok-sok óra fejleszti a logikus gondolkodást, a feladatmegoldó készséget, ösz- szekovácsol egy kis közösséget. fontos ismereteket, jártasságokat (szerelés, fém- és famegmunkálás, szaibás-var- rás. állatgondozás, barkácsolást stb.) alakít ki. Azaz egy, pedagógiai, nevelési szempontból hasznos, szakkör jelentős emberi, jellembeli többletet ad a résztvevőknek. Azt is mondhatnánk, hogy a maga sajátos módján hozzájárul a sokoldalúan képzett szocialista embertípus kialakításához. És ez nem kevés! D. Szabó Miklós ■ • Amatőrfilm a mozivásznon
