Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-13 / 137. szám
1980. június 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Minisztertanács megtárgyalta NAPIRENDEN: A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkozási rehabilitációjához biztosítani kell a folyamatban résztvevő vállalatok, tanácsok és központi szervek tervszerű, folyamatos együttműködését. Ezt a munkáltatók, az egészségügyi és tanácsi szervek, valamint az érintett személyek egységes akarata és érdekeltségének megteremtése alapozza meg. — állapította meg csütörtöki ülésén határozatában a Minisztertanács. Szükség van a jogi szabályozás átfogó módosítására is. Elsősorban a vállalatok feladata, hogy az egészség- ügyi okokból eredeti munkakörükben nem alkalmazható dolgozók hatékony foglalkoztatásáról gondoskodjanak. Az egyes ágazatok között azonban a tapasztalatok szerint — attól függően, hogy milyenek a munkakörülmények és milyen a munkaerőállomány összetétele. — Jelentős eltérés van a foglalkozási rehabilitáció lehetőségében, gyakorlatában. Néhány kivételtől eltekintve a legtöbb vállalat még nem tudta megoldani a megváltozott munkaképességű dolgozók hatékony foglalkoztatását. A rehabilitációs munkalehetőség biztosítása ugyanis sok esetben nemcsak áthelyezést igényel, hanem átképzést, betanítást is. Ennek szervezeti formái azonban még nem alakultak ki. A munkaképesség csökkenésének elbírálása sem mindig egyértelmű, esetenként a dolgozó indokolatlanul kerül rokkantsági nyugállományba. A hatékony rehabilitációs foglalkoztatáshoz feltétlenül szükséges, hogy a dolgozó a további munkavállalásban, megmaradt munkaképessége hasznosításában legyen érdekelt. ne pedig a rokkantság megállapításában. A társadalom számára is ez a fontos. A megváltozott munkaképességű dolgozók továbbfoglalkoztatásának ügye rendkívül szerteágazó, ennek megfelelően a tennivalók is több szervet érintenek. A munkáltatóknak és a tanácsoknak az eddiginél szervezettebben kell foglalkozniuk az érdekelt munkavállalókkal. A helyzet jelentős javulásához azonban a központi szabályozást is korszerűsíteni kell. A jövőben módosításra szorul a munkáltatók kötelezettségeit tartalmazó rehabilitációs rendelet melynek hatályát a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre is kikeli terjeszteni. Olyan kapcsolatrendszer kialakítására van szükség a munkáltatók, az egészségügyi és tanácsi szervek között, amely biztosítja. hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásának lehetőségét — orvosi szakvélemény birtokában — időben megvizsgálják. A mai szervezeti keretek ezt nem teremtik meg. ezért már ebben az évben kísérletként bevezetésre kerül három megyében az úgynevezett előzetes rehabilitációs eljárás. Hosszabb távon, a kísérlet tapasztalatai alapján a munkaképesség csökkenés elbírálási rendszere is korszerűsítésre szorul. Arra van szükség, hogy a jövőben az elbírálás során ne az elvesztett, hanem a megmaradt munkaképességet vegyék figyelembe. Mindezek mellett a dolgozókat is érdekeltté kell tenni abban, hogy — amennyiben egészségi állapotuk lehetővé teszi — tovább dolgozzanak. Ehhez ,a keresetkiegészítés olyan szabályozása szükséges, ami a jelenleginél jobban ösztönöz az eredményes, aktív munkavégzésre. Szövetkezeti lakótelep Törökszentmiklóson A MÉSZÖV elnökség elismerése Tegnap többek között a törökszentmiklósi Petőfi Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet munkáját értékelte a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségének elnöksége. Mint a tanácskozáson Szabó Sándor. a lakásépítő szövetkezet elnöke elmondta, az idén 72 lakást adnak át és további 74 lakás előkészítését és építését kezdik el a kisvárosban. A szövetkezet 1973-ban alakult 24 taggal. Ma már 11 épületben 306 lakás fenntartása a munkájuk. A növekvő létszám és a növekvő feladatok lehetővé és szükségessé tették a gondnokság létrehozását. Ennek hatására gyorsabbá vált az ügyintézés, a tagok tájékoztatása, a szövetkezeti demokrácia kiszélesítése. Tavaly a szövetkezet tagsága 338 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a szebb, kulturáltabb környezet kialakításához. Ezt a hasznos tevékenységüket az idén is folytatják-: egy játszóteret már elkészítetitek. tbvábbi 2 építés alatt áll. A tagság összekovácso- lódásának egyik eredményes módja a közös sportolás; három sportágban is részt vettek a SZÖVOSZ Kupa versenyein. 1979-ben' munkájukért elnyerték a kiváló címet. Szabó Sándor tájékoztató jelentését a MESZÖV-elnök- ség elfogadta, és fbvábbi támogatásáról biztosította a sikeresen működő szövetkezetét. P. T. Két gyerek után „pályát módosított” a fiatalasszony, Kerekes Albertné. Február óta 'dolgozik a szövetkezetben, lesi el a fonás titkait. Ma éppen egy új munkafolyamattal ismerkedik A nagy műhely csendes zugát „pedikűrös szalonnak” is nevezhetnék, hiszen a már csaknem kész fotelek lábait szépítik benne Vessző a kenyerük ____________________________________! __________ F érfiak, asszonyok, harmincnyolcán a közös műhelyben, ma is épp olyan hagyományos kézi munkával keresik meg mindennapi kenyerüket, miként ezelőtt 29 léwel azok a kosárfonók, akik a vezsenyi Háziipari Szövetkezetét megalapították. Kint a házaknál már alig néhány idős tag dolgozgat, kis ráadást „fonva” a nyugdíja mellé. A csaknem három évtized alatt azért sikat javultak a munka körülményei és módszerei is, hiszen nem egyetlen ember keze alatt formálódik a vesszőből la külországokban is r— főként Hollandiában, Olasz- és Franciaországban — szívesen vásárolt vezsenyi fonott karosszékek. A szalagrendszerü termelés, a munkamegosztás évi 6—7 ^millió forint értéket eredményez. Alig négy éve „házasodtak” össze a tiszaalpári szövetkezettel. Azóta nem viszonteladó (bonyolítja üzletkötéseiket, hanem közvetlenül az ARTEX Külkereskedelmi 'Vállalat. Azóta r— képletesen szólva — nagyobb karéj kenyér jut a dolgozóknak is. — rónai — A raktárban gyerekfoteleket öltöztetnek úti Tubába. Jelenleg 300 új típusú kis ülőke vár elszállításra. Fotó: Tarpai Zoltán Befejező szakaszához érkezett az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó magasnyomású öntödéjének üzembehelyezése. A százötven méter hosszú csarnokban már áll a tizenegy nagynyomású öntőberendezés és megkezdődtek a próbaöntések Mennyi az adó? A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemszabályozása A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséhez fűződő társadalmi érdek hosszútávú programot is jelent a mezőgazdasági nagyüzemeknek, felvásárló és kereskedelmi szerveknek, valamint a tanácsoknak. A feladatot politikai rangra emeli, hogy jelenleg az ország mezőgazdaságilag hasznosítható földterületének alig több mint egytizedét művelik a kisgazdaságok, ugyanakkor a zöldség, gyümölcs, vágóserA háztáji és kisegítő gazdaságok termelési kedvét tovább kell javítahunk. Ehhez azonban az szükséges, hogy a társadalmi érdek elsődlegességének szem előtt tartásával az egyéni érdekeltség is megfelelően érvényesüljön. A termelési kedvet — számos egyéb, a termelést megalapozó tényező mellett — befolyásolja a jövedelemszabályozás, illetve annak mértéke is; tehát az, hogy adóztatással mennyit vonnak él a megszerzett jövedelemből. A mezőgazdasági kistermelőik jelenlegi adóztatási rendszere 1977 óta van érvényben. Az eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai azt igazolják, hogy a mértékében kisebb, d.e differenciáltabb adófizetési kötelezettség jól szolgálta a termelési érdekeket. Ez nyilvánul meg például abban is. hogy a parlagföldekből és a ház körüli kertekből jelentős területeket vontak művelés alá megyénkben is egyre jobban terjed a műanyagfóliás zöldségtermelés és az állattarAzok a kistermelők, akik szocialista szervezetekkel kötnek zöldségtermelési szerződést, teljes mértékben mentesülnek a földterület utáni adó alól. (Sokan a jogszabály ismeretének hiánya miatt nem veszik igénybe ezt a mentességet.) A rosszabb minőségű, nagy- üzemileg nem hasznosítható földek megműveléséhez fűződő érdekekre figyelemmel, öt éven keresztül adómentességet élveznek azok, akik tanácsi kezelésben levő, addig nem művelt földet vesznek bérbe. A legtöbb félreértés a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel adóztatásával függ össze. Sokan tés és marha, továbbá az állati termékek termeléséből ennél lényegesen magasabb arányban részesülnek. Az utóbbi évek központi intézkedései, a nagyüzemek fokozottabb segítsége kedvezően hatott a kisgazdaságok termelésére. Korábban kihasználatlan adottságaik — gazdasági épületek, családtagok munkája — kamatoztatásával, a kisgazdaságok a mezőgazdasági nagyüzemeket, a nagyobb beruházással megvalósítható termelésnöveléstől mentesítik. tás. A fejlődés, valamint az elért eredmények azonban még nem elegendőek a lakossági igények kielégítéséhez, s ez a piaci árakban is kifejeződik. Ebben, az eladók számára kedvező helyzetben néhány kistermelő aránytalanul nagy jövedelemre tehet szert és tesz is, ami viszont jövedelempolitikai ókokból nem kívánatos. A háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóztatásának jélenlegi rendszere a társadalom által elfogadott mértékű termelést az adó- mentességen, illetőleg az alacsony összegű adóztatáson keresztül támogatja, míg a kiugróan magas jövedelmeket fokozottan vonja el. A jogszabály megjelenését követően széles körű felvilágosító munkát fejtettek ki a tanácsok, ennek ellenére tartja magát a hiedelem, hogy az adóztatás miatt nem érdemes zöldségtermeléssel, állattartással foglalkozni. Annak igazolására, hogy ez mennyire nem így van, a következőkben célszerű ismertetést adni a legfontosabb szabályokról. nem tudják, hogy bármilyen mezőgazdasági termék értékesítéséből származó jövedelem teljes mértékben mentesül az adózás alól, ha a kistermelő éves szinten nem ért el 150 ezer forint árbevételt. Ez megközelítően azt teszi lehetővé, hogy egy kistermelő mintegy 40 sertést, vagy 300—400 libát hizlalhat, 700—800 négyzetméter területen végezhet fóliás kertészkedést anélkül, hogy adófizetési kötelezettség terhelné. Minimális a jövedelemelvonás — főleg állattartás esetében — a 150 ezer forint feletti árbevételt elérőknél is, hiszen 200 ezer forintig mindössze 1 százalékos az adókulcs. A fokozottabb elvonás csak 300 ezer forintot meghaladó árbevétel esetén következik be. (300—350 ezer forint között 6 százalék, míg 350 ezer forint felett 10 százalék). A jogszabály alkotói figyelembe vették, hogy az állattartás költségei lényegesen meghaladják a zöldségtermesztés ráfordításait. Igazságtalan volna, ha a két ágazatból származó árbevételeket azonos mértékben adóztatnák. Ezért az állattartásnál — az értékesített állatfajtától függően — az adóalap meghatározása eltér a zöldségtermeléstől. Ezt legegyszerűbben egy példával lehet érzékeltetni: egy kistermelő 180 ezer forint árbevételre tesz szert sertéstartásból. Az adóalapját az árbevétel húsz százaléka 'képezi, vagyis 36 ezer forint, ami után 1 százalékos jövedelemadót, vagyis 360 forintot és a községfejlesztési hozzájárulást köteles fizetni. A többi állatfajnál még ennél is kedvezőbb a jövedelemből való elvonás. A szarvasmarha és tej értékesítésből elért árbevétel pedig tekintet nélkül nagyságára, teljésen mentes az adófizetési kötelezettség alól. A családtag is számít A jogszabály kedvezménynyel támogatja a gazdaságban közreműködő családtagokat is. A közreműködő családtagok után 15—30 ezer forinttal csökkenteni keli az egyébkénti árbevételt, vagyis az adó alapját. Ezzel szemben az idegen munkaerőt foglalkoztatóknál fokozottabb mértékű az adóztatás. mivel alkalmazottanként 30 százalékos mértékben felemelten kell az adót megállapítani. Az előbbiek mindenki számára megnyugtató módon bizonyíthatják, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok jelenlegi adóztatási rendszere nagymértékben ösztönző a kistermelők részére, és jól egyezteti a társadalmi, illetve egyéni érdekeket. Ugyanakkor a termelők részéről is elvárható a fegyelmezett magatartás. Szükséges, hogy azok az állampolgárok, akik éves szinten elérik a 150 ezer forint árbevételt, jövedelműikről bevallást tegyenek. Az önkéntes bevallás elmulasztása esetég ugyanis a leírtaknál nagyobb összegű adót kell fizetni. Mísurák Dénes Kisebb és differenciáltabb 300 ezer felett
