Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-08 / 133. szám
1980. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kirakatok szinte fájdítják az ember szívét. Csinos nyári ruhák, könnyű, csupapánt topánkák, alapos vetkőzésre okot adó fürdőruhák láthatók mindenütt. Igaz is, június van, s a szeszélyes, olykor fagyos hideg május után az ember időszerűnek is véli a kirakatrendezők igyekezetét. Mégis: kabátban, harisnyában, meleg blúzokban járkálunk, s dehogy felejtjük otthon az esernyőt. Ma még úgyse, hiszen a naptár június 8-át, Medárd napját mutatja. így aztán hiába vágyunk melegre, napfényre, a nyár késik, ki tudja mennyit várat magára, s lesz-e igazán kánikula. Az azonban bizonyos: _Már nyár a boltokban. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Válla- lialt nemcsak a megyeszékhely áruházaiban, boltjaiban készült fel a nyári, választékos áruellátásra, hanem a kisvárosokban is. Jól példázza ezt a kisújszállási Sztár Áruház gazdag kínálata. A szépen -berendezett áruházban nyáron havonta 3—3,5 millió forintjukat hagyják a kasszákban a kis- újiak és a környékbeliek. Pap Sandámé, a divatosztály vezetőié most is bizakodó: bár a nyárral együtt a vásárlói kedv is késik, olyan sok szép holmijuk van, hogy aki mégis „betér”, az aligha távozik csomag nélkül. A divatos nyári ruhák — fitalofcnak, időseknek egyaránt van ibelőiük választék — melllett nem hiány — a Levis farmer, s a sok olcsó, könnyű férfiing, kínai, hongkongi áruk, a legdivatosabb pamut és jersey blúzok és a kempingcikkek sem. Ami megfigyelhető: az áruház arra törekszik, hogy kielégítse a kényes ízlést, s a vékonyabb pénztárcájú vásárlókat is. A női fürdőruhák közül például már igen csinosak kaphatók 200 forintért, de van import 380— 400 forintos bikini, fürdőruha is. Hasonló a helyzet a cipő- oszltályon (bár szó se róla, ezer forint körüli árú cipőt sehol se látni vidéken ...). A legdrágább női topánkák is 400—500 forintosak, de bőven van választék a 200— 250 forintos és a korosztályok igényeinek megfelelő nyári lábbelikből is. T-úrkevén az áfész nagyáruházában is a cipőosztó lyon folytattuk a nézgelő- dést. Nos, az áfész is hasonló üzletpolitikát folytat. Legszebb női szandáljuk a Fü- löp-szágetekről érkezett, ára 490 forint. Csinos az iráni, utcai viseletre is kellemes női papucs, még kétszáz forintba se kerül. A konfekció osztályon külön sorozatok várják a különböző korosztályokat, idősebb hölgyek is járhatnak Túrkevén divatosan, s a bakfisok se panaszkodhatnak. Ok különben leginkább a singaporei és a hong-kongi import blúzok vásárlói, amelyek egyaránt alkalmasak farmerhez és lágy vonalú, divatos esti szoknyához. Mindkét áruházban gondolnak azokra is, akiknek van varrónőjük. Olcsó és szép nyári kelméket láttunk, a most nagyon keresett tiszta pamut anyagoktól a kissé már divatjamúlt jersey-kig. A karton, selyemvégek láttán kimondhatjuk: a két kisvárosban aligha panaszkodhatnak a szép anyagok kedvelői. A megyeszékhelyen — szerencsére már lehetséges — versengenek a vevők kedvéért az áruházak. A Centrumban a kis butik telve érdeklődőkkel — és legújabb, sokszor import, még többször monopol árukkal. A Skála áruház is hisz abban, rövidesen itt a nyár. A földszinti „időszerű” áruk pultjánál a héten például fürdőruhákat és kempingcikkeket ajánlottak, kemping- fa emutatát rendeztek be. Egy bakfisnak megfelelő fürdő- ruha már 115 forinttól vehető, a legszebb női bikiniki fürdőruhák 480—520 között vásárolhatók. A kon- fekeióosztály — bár a Skála legkisebb részlege — rengeteg divatos nyári ruhát — nőit, bafcfist, gyermeikölftözé- ket kínál. Akik kedditől keddig a héten férfi és női szandálokat, cipőket vettek, jól jártak. A Skála keddtől keddig akciójában ugyanis a cipőosztály adott harminc százalékos kedvezményt mindenféle lábbeli árából. A ibevásárlónapon — a csütörtöki borús, esős estén — a Skálában 20 óráig rengeteg vásárló fordult meg. Csak iparcikkből több mint egymillió forint értékű árut vittek el a vevők, s nyári holmikból a legtöbbet. Már most csak az hiányzik, hogy a nyár ne csak a boltokban, mindennapjainkon is „megjelenjék”, s a kemény ítél, á szigorú tavasz után jobb idő fcöszöntsön ránk. SZÓ, ami szó: szeretnénk már eltenni a kabátokat, meleg holmikat, s vetkőzni egy tócsát... S. J. Összefogott a falu „Nekem is van téglám benne” Öcsödön ma mindenki a közös összefogással épülő óvodával. büszkélkedik: „Június végére elkészül— Szeptembertől már 75 gyerek veszi birtokba... Nekem is van tégláim az új óvodában...” A település életében nagy esemény az intézmény felépítése. Az öcsödd Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, Tóth Imre és Zubor Ferenc, a községi pártbizottság titkára szívesen beszél az 1971 óta dédelgetett vágyukról, ami az idén végre megvalósul, — Jelenleg két óvodánk van — mondja Tóth Imre, — és 140 gyermeknek adnak otthont napközben. A születési számok kedvező alár lculása és az óvodák 120 százalékos kihasználtsága élég korán megmutatkozott, így már 1971-ben elhatároztuk az új óvoda építését. Az elmúlt öt évben szinte alig használtunk fel valamit a költségfejlesztósi alapunkból, minden fiiért félretettünk. Tudtuk, hogy az évi 400 ezer forintból elképzelésünket megvalósítani nem lehet, ezért megkerestük a község üzemeit, intézményeit, és kértük a segítségüket. Számítottunk a lakosság támogatására is. — Meghirdettük a „Két nap az óvodáiért” akciót — veszi át a szót Zubor Ferenc. — A szabad szombatokon végzett társadalmi munkáért járó bért a munkáltatók külön számlára utalták át. A nagyközségi tanács 10—25—100 és 200 forint értékben úgynevezett „téglajegyeket” bocsátott tó, hogy azok is hozzá tudjanak járulni az óvoda felépítéséhez, akik nem helyben dolgoznak. A jegyeket a tanácstagok körzetükben árusították, de eljutott a különböző munkahelyeken dolgozókhoz is. Az Öcsödön élő nyugdíjasok sem maradtak ki, mert kérték, sőt örömmel vásároltak az óvoda „téglájából”, mondván, unokáink úgyis a felépülő óvodába fognak járni. — A forintok természetesen nem csupán e két forrásból érkeztek a tanácshoz — mondja a vb-titkár. — Nagy részük van az üzemeknek, a vállalatoknak, és nem utolsó sorban a helyi tenmeüő- szövetk ezernek, hogy felépíthetjük az új intézményt. A különböző gazdasági szervek több mint 1,3 millió forintot adtak, a i tégla jegy ékből” 200 ezer forinton felül összeg gyűlt össze. A kommunista műszakokból 120 ezer forintot utaltak át számlánkra a munkahelyek, a megyei tanácstól 1.5 millió forint támogatást kaptunk. Mi, a helyi tanács, 2 millió forintot költöttünk az új létesítmény megvalósítására. A 'község lakói 100 ezer forinton felüli értéket dolgoztak az óvoda építésénél. Az 1978-ban elkezdett kivitelezést már 1979-ben szerettük volna befejezni, de anyaghiány miaitt. csak az idén késtzül el a 75 személyes, melegkonyhás. Vörösmarty úti óvoda. A közös összefogásnak íme az eredménye: felépült óvoda, a nagyközség büszkesége. Szeptembertől Öcsödön minden óvodás korú 'gyermeket el tudnak az intézményben helyezni. A településen jelenleg felmérések folynak a ciigánylakosSág körében — mely az ott élők 6 százalékát teszik ki — az óvodai igény „feltérképezésére”. Ésszerű átcsoportosítással a Rákóczi úti óvoda ad majd otthont a három és hat év közötti cigánygyerekeknek. Ezzel megoldódik az iskolai előkészítés is. mert megfelelő alapokkal és a magyar nyelv ismeretével kerülhetnek az első osztályba a gyerekek. Búcsúzáskor kaptam egyet, a nagyközség óvodájának megépítéséhez kibocsátott téglajegyekből. Jelkép ez, a jó szervezés és a közös ösz- szefogás jelképe. — orbán — Tűzoltók tűz nélkül Az elméleti képzés mellett rendszeres tematika szerint megtartják a gyakorlati — úgynevezett — képzelt tüzek oltását is Kucsera Károly alezredes, a szolnoki Városi-Járási Tűzoltóparancsnokság vezetője előtt egy pillanatig se titkolom a kételkedő kisördög feltételezéseit. A parancsnok sokat próbáLt ember — huszonöt éve van ebben- a beosztásban —nem sértődik meg. — A hétköznapjaink mentesek minden látványosságtól — mondja, és közben fényképeket tesz az asztalra. Egyenruhás férfiak üt- nek a padokon, elmélyülten figyelnek az oktatóra, egy másik felvételen ugyanezek a férfiak csillogó sisakkal a fejükön, tömlővel a kezükben rohannak... — Lehet, hogy sovány bizonyíték, de nem unatkozunk. Munkánk két irányú. Az egyik feladatunk a megelőző tűzvédelem, a másik pedig a mentés. Rendkívül fontosnak tartjuk a megelőzést, mert valóban az a jó, ha nem kell valódi tüzet oltani. A területünkhöz tartozó huszonhat településen nyilvántartunk néhány létesítményt, amelyekben meghatározott időközönként hatósági ellenőrzést tartunk. Ezt évente egyazon helyen általában kétszer megismételjük. a létesítmény tűzveszélyességétől függően akár többször is. Tavaly összesen 270 hatósági ellenőrzést tartottunk, melynek során mindent átvizsgáltunk a pincétől a padlásig. Mégis előfordul, hogy a felelőtlenség tüzet okoz. Megelőző tevékenységünkhöz tartozik továbbá az úgynevezett szakhatósági eljárás. Vagyis, ha épül egy tűzveszélyességi szempontból több figyelmet kívánó létesítmény, már a tervezési munkába bevonnak bennünket, és csak a mi engedélyünkkel kezdhetik meg a munkát. Jelenleg például a szajoli gáztöltő üzem felújításában veszünk részt. De ha mondjuk egy asztalosműhelyt építenek valahol, ott se dolgozhatnak, amíg el nem végeztük a szakhatósági eljárást. — A tüzet többnyire, mint ön is mondta, d felelőtlenség okozza. Mit tesznek a megelőzéséért? A tűzoltó a magasban sem fél — Igyekszünk mindén fórumot felhasználni a propagandára. A munkahelyeken előadásokat tartunk, képviseltetjük magunkat az új, magas lakóépületek átadásánál, sőt a falugyűléseken is, ahol elmondjuk, milyen tűzvédelmi szabályokat kell betartani, és mit kell tenni, ha tűz keletkezik. Tavaly tizenkétezren hallgattak meg bennünket előadások keretében. A Belügyminisztérium filmtárából gyakran kérünk oktatófilmeket, de nekünk is van raktáron. Az elmúlt negyvenegy vetítésen hatezren nézték meg ezeket a filmjeinket. Azonkívül tűzvédelmi vetélkedőket szervezünk, 1979-ben tíz vállalat brigádjait vontuk be egy sorozatba. — A propaganda hasznosságát a statisztika bizonyíthatja. .. — Sajnos, nem sok jót mondhatok. Két esztendeje a területünkön 116 tűzeset fordult elő, tavaly 137. Hosszú évek tapasztalatából mondom, a legtöbb tűz lakóházaknál keletkezik. A munkahelyeken általában fegyelmezettebbek az em„ berek, mint otthon. Hazamegy valaki, a maga ura és nem ritkán a saját ellensége lesz. Lefekszik, az égő cigaretta kiesik a kezéből, s máris sivít a tűzoltóautó. Sok kárt okoznak a tűzzel játszadozó gyerekek. Tavaly halálos áldozatot is követelt az egyedül hagyott csemeték játéka. — Tudom, hogy nem tartozik a nyilvánosságra a parancsnokság létszáma, de az talán nem titok, milyen itt a szolgálatot teljesítő tűzoltók szakmai felkészültsége? — Nálunk foyamatos a tanulás. Minden évre pontos és részletes kiképzési tervet készítünk, ebben nemcsak szakmai elméleti és gyakorlati feladatok szerepelnek, hanem politikaiak is. Ha valaki közénk akar kerülni, a felvétele után hat hónapig próbaidős. Ezalatt megkapja az alapfokú képzést, aztán kemény fizikai próbának is alávetjük. Nem lehet például szédülős egy tűzoltó, mert a létra bizony magas én inog is. A jó erőnléten kívül megfelelő jártasságot kell szerezni a tűzvédelmi előírások és más elméleti ádatok ismeretében. A továbbtanulási lehetőség egyébként mindenki előtt nyitva áll. Van nálunk olyan tűzoltó, aki amikor hozzánk került, nyolc osztállyal rendelkezett. azóta leérettségizett, és elvégezte a tisztiiskolát. Most jelentkezett az Ybl Miklós Építőipari Főiskola tűzoltó szakára. — A szakmai tudáson kívül jóadag bátorságra is szükségük van... — És összetartásra. Itt nem lehet torzsalkodni, nagyobb az egymásra utaltság, mint bárhol. Bátorság? Nem könnyű olyan helyre odamenni, ahonnan mások elszaladnak. De erre a tűzoltóeskü is kötelez: „Embertársaimat életem kockáztatásával is megmentem.” * • • Kucsera Károly alezredes szívesen beszél hivatásáról, sok emlékezetesen szomorú tűzeset oltásában részt vett már, amelyekből elképzelni is rossz, mekkora kár keletkezhetett volna, ha „békeidőben” nem készülnek fel eléggé, ha mint az a bizonyos „kisördög” gondolja, semmit se csinálnak, amikor nincs tűz... Bendó János A karcagi rendelőintézet Kátai Gábor Szocialista Brigádjának tagjai minden évben az Intézet előtti területre vlrágpalánták at ültetnek ki. ök tartják rendben a kórház parkját is a többi szocialista brigád segítségével
