Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-08 / 133. szám

1980. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A kirakatok szinte fájdítják az ember szívét. Csinos nyári ruhák, könnyű, csupapánt topánkák, alapos vetkőzésre okot adó fürdőruhák lát­hatók mindenütt. Igaz is, június van, s a szeszélyes, olykor fagyos hideg május után az ember időszerűnek is véli a kirakatrendezők igyekezetét. Mégis: kabátban, harisnyában, meleg blúzokban járkálunk, s dehogy fe­lejtjük otthon az esernyőt. Ma még úgyse, hiszen a naptár június 8-át, Medárd napját mutatja. így aztán hiába vágyunk melegre, napfényre, a nyár késik, ki tudja mennyit várat magára, s lesz-e igazán kánikula. Az azonban bizonyos: _Már nyár a boltokban. A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla- lialt nemcsak a megyeszék­hely áruházaiban, boltjaiban készült fel a nyári, válasz­tékos áruellátásra, hanem a kisvárosokban is. Jól pél­dázza ezt a kisújszállási Sztár Áruház gazdag kíná­lata. A szépen -berendezett áruházban nyáron havonta 3—3,5 millió forintjukat hagyják a kasszákban a kis- újiak és a környékbeliek. Pap Sandámé, a divatosz­tály vezetőié most is biza­kodó: bár a nyárral együtt a vásárlói kedv is késik, olyan sok szép holmijuk van, hogy aki mégis „betér”, az aligha távozik csomag nélkül. A divatos nyári ruhák — fitalofcnak, időseknek egy­aránt van ibelőiük választék — melllett nem hiány — a Levis farmer, s a sok olcsó, könnyű férfiing, kínai, hong­kongi áruk, a legdivatosabb pamut és jersey blúzok és a kempingcikkek sem. Ami megfigyelhető: az áruház arra törekszik, hogy kielé­gítse a kényes ízlést, s a vékonyabb pénztárcájú vá­sárlókat is. A női fürdőru­hák közül például már igen csinosak kaphatók 200 fo­rintért, de van import 380— 400 forintos bikini, fürdő­ruha is. Hasonló a helyzet a cipő- oszltályon (bár szó se róla, ezer forint körüli árú cipőt sehol se látni vidéken ...). A legdrágább női topánkák is 400—500 forintosak, de bő­ven van választék a 200— 250 forintos és a korosztá­lyok igényeinek megfelelő nyári lábbelikből is. T-úrkevén az áfész nagy­áruházában is a cipőosztó lyon folytattuk a nézgelő- dést. Nos, az áfész is hason­ló üzletpolitikát folytat. Leg­szebb női szandáljuk a Fü- löp-szágetekről érkezett, ára 490 forint. Csinos az iráni, utcai viseletre is kellemes női papucs, még kétszáz fo­rintba se kerül. A konfekció osztályon kü­lön sorozatok várják a kü­lönböző korosztályokat, idő­sebb hölgyek is járhatnak Túrkevén divatosan, s a bakfisok se panaszkodhat­nak. Ok különben leginkább a singaporei és a hong-kongi import blúzok vásárlói, ame­lyek egyaránt alkalmasak farmerhez és lágy vonalú, divatos esti szoknyához. Mindkét áruházban gondol­nak azokra is, akiknek van varrónőjük. Olcsó és szép nyári kelméket láttunk, a most nagyon keresett tiszta pamut anyagoktól a kissé már divatjamúlt jersey-kig. A karton, selyemvégek lát­tán kimondhatjuk: a két kis­városban aligha panaszkod­hatnak a szép anyagok ked­velői. A megyeszékhelyen — szerencsére már lehetséges — versengenek a vevők kedvéért az áruházak. A Centrumban a kis butik telve érdeklődőkkel — és legújabb, sokszor import, még többször monopol áruk­kal. A Skála áruház is hisz abban, rövidesen itt a nyár. A földszinti „időszerű” áruk pultjánál a héten például fürdőruhákat és kempingcik­keket ajánlottak, kemping- fa emutatát rendeztek be. Egy bakfisnak megfelelő fürdő- ruha már 115 forinttól ve­hető, a legszebb női biki­niki fürdőruhák 480—520 között vásárolhatók. A kon- fekeióosztály — bár a Skála legkisebb részlege — renge­teg divatos nyári ruhát — nőit, bafcfist, gyermeikölftözé- ket kínál. Akik kedditől keddig a héten férfi és női szandálokat, cipőket vettek, jól jártak. A Skála keddtől keddig akciójában ugyanis a cipőosztály adott harminc százalékos kedvezményt min­denféle lábbeli árából. A ibevásárlónapon — a csütörtöki borús, esős estén — a Skálában 20 óráig ren­geteg vásárló fordult meg. Csak iparcikkből több mint egymillió forint értékű árut vittek el a vevők, s nyári holmikból a legtöbbet. Már most csak az hiány­zik, hogy a nyár ne csak a boltokban, mindennapjain­kon is „megjelenjék”, s a kemény ítél, á szigorú tavasz után jobb idő fcöszöntsön ránk. SZÓ, ami szó: szeret­nénk már eltenni a kabáto­kat, meleg holmikat, s vet­kőzni egy tócsát... S. J. Összefogott a falu „Nekem is van téglám benne” Öcsödön ma mindenki a közös összefogással épülő óvodával. büszkélkedik: „Jú­nius végére elkészül— Szeptembertől már 75 gye­rek veszi birtokba... Ne­kem is van tégláim az új óvodában...” A település életében nagy esemény az intézmény felépítése. Az öcsödd Nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak titkára, Tóth Imre és Zubor Ferenc, a községi pártbizottság titkára szíve­sen beszél az 1971 óta dédel­getett vágyukról, ami az idén végre megvalósul, — Jelenleg két óvodánk van — mondja Tóth Imre, — és 140 gyermeknek adnak otthont napközben. A szü­letési számok kedvező alár lculása és az óvodák 120 szá­zalékos kihasználtsága élég korán megmutatkozott, így már 1971-ben elhatároztuk az új óvoda építését. Az el­múlt öt évben szinte alig használtunk fel valamit a költségfejlesztósi alapunkból, minden fiiért félretettünk. Tudtuk, hogy az évi 400 ezer forintból elképzelésün­ket megvalósítani nem lehet, ezért megkerestük a község üzemeit, intézményeit, és kértük a segítségüket. Szá­mítottunk a lakosság támo­gatására is. — Meghirdettük a „Két nap az óvodáiért” akciót — veszi át a szót Zubor Fe­renc. — A szabad szomba­tokon végzett társadalmi munkáért járó bért a mun­káltatók külön számlára utalták át. A nagyközségi tanács 10—25—100 és 200 forint értékben úgynevezett „téglajegyeket” bocsátott tó, hogy azok is hozzá tudja­nak járulni az óvoda felépí­téséhez, akik nem helyben dolgoznak. A jegyeket a ta­nácstagok körzetükben áru­sították, de eljutott a külön­böző munkahelyeken dolgo­zókhoz is. Az Öcsödön élő nyugdíjasok sem maradtak ki, mert kérték, sőt örömmel vásároltak az óvoda „téglá­jából”, mondván, unokáink úgyis a felépülő óvodába fognak járni. — A forintok természete­sen nem csupán e két forrás­ból érkeztek a tanácshoz — mondja a vb-titkár. — Nagy részük van az üzemeknek, a vállalatoknak, és nem utol­só sorban a helyi tenmeüő- szövetk ezernek, hogy fel­építhetjük az új intézményt. A különböző gazdasági szer­vek több mint 1,3 millió fo­rintot adtak, a i tégla jegy ék­ből” 200 ezer forinton felül összeg gyűlt össze. A kom­munista műszakokból 120 ezer forintot utaltak át számlánkra a munkahelyek, a megyei tanácstól 1.5 mil­lió forint támogatást kap­tunk. Mi, a helyi tanács, 2 millió forintot költöttünk az új létesítmény megvalósítá­sára. A 'község lakói 100 ezer forinton felüli értéket dolgoztak az óvoda építésé­nél. Az 1978-ban elkezdett kivitelezést már 1979-ben szerettük volna befejezni, de anyaghiány miaitt. csak az idén késtzül el a 75 személyes, melegkonyhás. Vörösmarty úti óvoda. A közös összefogásnak íme az eredménye: felépült óvo­da, a nagyközség büszkesége. Szeptembertől Öcsödön min­den óvodás korú 'gyermeket el tudnak az intézményben helyezni. A településen je­lenleg felmérések folynak a ciigánylakosSág körében — mely az ott élők 6 százalé­kát teszik ki — az óvodai igény „feltérképezésére”. Ésszerű átcsoportosítással a Rákóczi úti óvoda ad majd otthont a három és hat év közötti cigánygyerekeknek. Ezzel megoldódik az iskolai előkészítés is. mert megfelelő alapokkal és a magyar nyelv ismeretével kerülhetnek az első osztályba a gyerekek. Búcsúzáskor kaptam egyet, a nagyközség óvodájának megépítéséhez kibocsátott téglajegyekből. Jelkép ez, a jó szervezés és a közös ösz- szefogás jelképe. — orbán — Tűzoltók tűz nélkül Az elméleti képzés mellett rendszeres tematika szerint meg­tartják a gyakorlati — úgynevezett — képzelt tüzek oltását is Kucsera Károly alezredes, a szolnoki Városi-Járási Tűzoltóparancsnokság veze­tője előtt egy pillanatig se titkolom a kételkedő kis­ördög feltételezéseit. A pa­rancsnok sokat próbáLt em­ber — huszonöt éve van ebben- a beosztásban —nem sértődik meg. — A hétköznapjaink men­tesek minden látványosság­tól — mondja, és közben fényképeket tesz az asztal­ra. Egyenruhás férfiak üt- nek a padokon, elmélyülten figyelnek az oktatóra, egy másik felvételen ugyanezek a férfiak csillogó sisakkal a fejükön, tömlővel a kezük­ben rohannak... — Lehet, hogy sovány bi­zonyíték, de nem unatko­zunk. Munkánk két irányú. Az egyik feladatunk a meg­előző tűzvédelem, a másik pedig a mentés. Rendkívül fontosnak tartjuk a megelő­zést, mert valóban az a jó, ha nem kell valódi tüzet oltani. A területünkhöz tar­tozó huszonhat településen nyilvántartunk néhány léte­sítményt, amelyekben meg­határozott időközönként ha­tósági ellenőrzést tartunk. Ezt évente egyazon helyen általában kétszer megismé­teljük. a létesítmény tűz­veszélyességétől függően akár többször is. Tavaly összesen 270 hatósági ellen­őrzést tartottunk, melynek során mindent átvizsgáltunk a pincétől a padlásig. Mégis előfordul, hogy a felelőt­lenség tüzet okoz. Megelőző tevékenységünkhöz tartozik továbbá az úgynevezett szakhatósági eljárás. Vagyis, ha épül egy tűzveszélyessé­gi szempontból több figyel­met kívánó létesítmény, már a tervezési munkába bevonnak bennünket, és csak a mi engedélyünkkel kezdhetik meg a munkát. Jelenleg például a szajoli gáztöltő üzem felújításában veszünk részt. De ha mond­juk egy asztalosműhelyt építenek valahol, ott se dolgozhatnak, amíg el nem végeztük a szakhatósági el­járást. — A tüzet többnyire, mint ön is mondta, d felelőtlen­ség okozza. Mit tesznek a megelőzéséért? A tűzoltó a magasban sem fél — Igyekszünk mindén fó­rumot felhasználni a propa­gandára. A munkahelyeken előadásokat tartunk, kép­viseltetjük magunkat az új, magas lakóépületek átadá­sánál, sőt a falugyűléseken is, ahol elmondjuk, milyen tűzvédelmi szabályokat kell betartani, és mit kell tenni, ha tűz keletkezik. Tavaly tizenkétezren hallgattak meg bennünket előadások keretében. A Belügyminisz­térium filmtárából gyakran kérünk oktatófilmeket, de nekünk is van raktáron. Az elmúlt negyvenegy vetíté­sen hatezren nézték meg ezeket a filmjeinket. Azon­kívül tűzvédelmi vetélkedő­ket szervezünk, 1979-ben tíz vállalat brigádjait vontuk be egy sorozatba. — A propaganda hasz­nosságát a statisztika bizo­nyíthatja. .. — Sajnos, nem sok jót mondhatok. Két esztendeje a területünkön 116 tűzeset fordult elő, tavaly 137. Hosszú évek tapasztalatá­ból mondom, a legtöbb tűz lakóházaknál keletkezik. A munkahelyeken általában fegyelmezettebbek az em„ berek, mint otthon. Haza­megy valaki, a maga ura és nem ritkán a saját ellensé­ge lesz. Lefekszik, az égő cigaretta kiesik a kezéből, s máris sivít a tűzoltóautó. Sok kárt okoznak a tűzzel játszadozó gyerekek. Tavaly halálos áldozatot is köve­telt az egyedül hagyott cse­meték játéka. — Tudom, hogy nem tar­tozik a nyilvánosságra a parancsnokság létszáma, de az talán nem titok, milyen itt a szolgálatot teljesítő tűzoltók szakmai felkészült­sége? — Nálunk foyamatos a tanulás. Minden évre pon­tos és részletes kiképzési tervet készítünk, ebben nem­csak szakmai elméleti és gyakorlati feladatok szere­pelnek, hanem politikaiak is. Ha valaki közénk akar kerülni, a felvétele után hat hónapig próbaidős. Ez­alatt megkapja az alapfokú képzést, aztán kemény fizi­kai próbának is alávetjük. Nem lehet például szédülős egy tűzoltó, mert a létra bizony magas én inog is. A jó erőnléten kívül megfe­lelő jártasságot kell szerez­ni a tűzvédelmi előírások és más elméleti ádatok isme­retében. A továbbtanulási lehetőség egyébként min­denki előtt nyitva áll. Van nálunk olyan tűzoltó, aki amikor hozzánk került, nyolc osztállyal rendelke­zett. azóta leérettségizett, és elvégezte a tisztiiskolát. Most jelentkezett az Ybl Miklós Építőipari Főiskola tűzoltó szakára. — A szakmai tudáson kí­vül jóadag bátorságra is szükségük van... — És összetartásra. Itt nem lehet torzsalkodni, na­gyobb az egymásra utalt­ság, mint bárhol. Bátorság? Nem könnyű olyan helyre odamenni, ahonnan mások elszaladnak. De erre a tűz­oltóeskü is kötelez: „Ember­társaimat életem kockázta­tásával is megmentem.” * • • Kucsera Károly alezredes szívesen beszél hivatásáról, sok emlékezetesen szomorú tűzeset oltásában részt vett már, amelyekből elképzelni is rossz, mekkora kár kelet­kezhetett volna, ha „béke­időben” nem készülnek fel eléggé, ha mint az a bizo­nyos „kisördög” gondolja, semmit se csinálnak, ami­kor nincs tűz... Bendó János A karcagi rendelőintézet Kátai Gábor Szocialista Brigádjának tagjai minden évben az Intézet előtti területre vlrágpalánták at ültetnek ki. ök tartják rendben a kór­ház parkját is a többi szocialista brigád segítségével

Next

/
Oldalképek
Tartalom