Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1980. június 4. A szerkesztöseg postájából A játszótéren illemhely lé­tesítését nem tervezzük.” Nekünk is van egy javas­latunk. A szülők arról is beszéljenek játékra, cselek­vésre éhes csemetéiknek, hogy a vízcsap éppen az 6 szomjukat hivatott oltani... Építő, alkotó „tevékenység­re” alkalmasabb a homoko­zó. s mindenki jobban is jár. Tisztelet jár nekik A múlt hét végén, vala­mint hétfőn pedagógusnapi rendezvényekről kaptunk híradásokat. A mezőtúrit közöljük. „Május 29-én délután a DATE mezőtúri mezőgazda- sági gépészeti főiskolai ka­rán tartottak bensőséges hangulatú pedagógusnapot. Az oktató-nevelő munkában dolgozó több mint ötven ta­nár visszatekinthetett saját pályafutására. Dr. Tóth Ist­ván főiskolai tanár, tanszék- vezető méltatta a pedagógu­sok szerepét társadalmunk­ban. Az intézmény tanárai, oktatói és dolgozói évről év­re mintegy 350 hallgató kép­zését. és körülbelül kétezer szakember továbbképzését látják el. A főiskoláról kikerült if­jú mezőgazdasági gépész üzemmérnökök a termelő munkában megállják a he­lyüket, és szakmai tevékeny­ségük mellett a vidék kul­turális, politikai életének is aktív részesei. Az alma ma­terhez kötődést jelenti, hogy szívesen visszatérnek beszá­molni termelési tapasztala­taikról. Az ötévenkénti ta­lálkozások pedig azt feje­zik ki: szeretik volt tanárai­kat, iskolájukat. Az ünnepségen jó munká­juk elismeréséképpen hár­man Kiváló munkáért kitün­tetésben, heten rektori, tí­zen igazgatói dicséretben ré­szesültek.” Ügybuzgó úttörők Még soha nem írtam Önöknek, de a mai délután (május 29.) olyan kedvező benyomást tett rám, hogy ar­ra gondoltam, nem árthat, ha tollat ragadok. Munkából hazafelé jövet, a Farjjas utcáin (Abonyi úti Általános Iskola mellett) ügybuzgó úttörőket láttam, akik egy idős néni háza elől félméteres gyomot irtottak. Kipirosodva vidáman ka­pálták az ellenük szegülő fűcsomókat. A néni hálásan nézte őket. Az egyik kisfiú odament hozzá, és elmondta, hogy máskor is eljönnek, és ha kéül, bármikor szívesen bevásárolnak. Számomra az egész nagyon megható volt. Sajnos. itthon jutott eszembe, hogy meg kellett volna kérdeznem a kisfiú nevét, hiszen nem először láttam már. A gyerekek hul­ladékgyűjtéskor is minden házba becsengettek, és a már említett fiú volt pajtá­sai szószólója. Gyakran lá­tom: a buszon átadják he­lyüket az idősebbeknek és a kismamáknak. Ügy érzem, ezek a gyermekek megér­demlik a dicséretet. Szép, nemes feladat az idős em­berek segítése, s ők ezt tet­tekkel is bizonyítják! Csizmadia Bertalanná Szolnok Kitartó kutyakedvelők Nekem ez a téma „ma­gas”. Évek óta napirenden szerepel Szolnokon, hogy a kutyatulajdonosok kerüljék el a Marx parkot. Nincs he­lyük az ebeknek ott, ahol a bölcsődék, óvodák rendsze­resen sétáltatják „gyermekei­ket”, ahol a kismamák örömmel sütkéreznek csecse­mőikkel, járni tanuló ki­csinyeikkel. A nagymamák is kedvelik a parkot, szíve­sen töltik ott idejüket uno­káikkal. Nos, némely ember mit- sem ad erre, a tilalmat sem­mibe veszi, láthatóan fütyül az egészre. S fülyül a ku­tyájának ... A boldog eb pedig önfeledten hancúro- zik, futkározik, örül, hogy megszabadul pórázától — mozoghat az egész napi „rab­ság” után. A nagyobb baj, hogy a négylábúak a han­cúrozáson, futkározáson kí­vül mást is(!) csinálnak. Hadd hangsúlyozzam, hogy szeretem az állatokat, en­nek ellenére az a vélemé­nyem, mindent a maga he­lyén... Tudomásom szerint a kutyáknak a megyeszékhe­lyen több kijelölt „sétate- vül mást is(!) csinálnak. mozgásszenvedélyüknek. Amelyik gazdának ez nem megfelelő, javaslom, vegyen családi házat, nagy kerttel. Mégis csak az emberek nyu­godt pihenése, egészsége a fontosabb. A parkról jut még eszem­be, hogy parkőrrel mostan­ság — talán évekre vissza­menően — nem találkoztam. Nincs már ilyen státusz? A. J. Szolnok „Robbanó ajtó" Ez kérem, nem tréfa, ma­gam láttam a múlt héten Szolnokon,_ a. Skála áruház­ban. Az élelmiszerosztályt és ásd áruház másik részét összekötő ajtó unta meg a „szolgálatot”, és puff, millió darabra durrant. Hát a leg­közelebb levők nem értékel­ték túlzottan a szokatlan élményt... Akik távolabb voltak? ők természetesen — ahogy az már lenni szokott —• szerették volna minél kö­zelebbről megcsodálni — az üvegtörmeléket. Mert fel­robbant ajtót mitagadás, még nem láttak, s most ott terült el a lábuk alatt... Azért a kíváncsiskodók is megszeppenték, s valaki tud­ni vélte, hogy nem ez az első felrobbant ajtó az áru­házban, Nem értek hozzá. A feszített üvegből készült ajtó bizonyosan jó talál­mány. de sokba kerülhet, különösen, ha gyakran kell pótolni. S nem veszélyes? ío. S. J.-né Szolnok Mozgalmas év vége Túrkevén Az utóbbi napokban a mozgalmi és a tanévzáró események során tartalmas, színes programok résztvevői voltak a túrkevei kisdobo­sok és úttörők. Május 24-én délután kiállítás nyílt a Finta Múzeumban a mozgal­mi évben készült legsikere­sebb gyermekmunkákból. A felszabadulási emlékműnél volt a kisdobosok és az út­törők avatása május 25-én délután gazdag program a strandon. A múlt héten a kisdobos­háromtusa versenyein küz­döttek sikerrel a gjerekéic. Városi szintű matematika, környezetismeret, magyar nyelv és irodalom komplex vetélkedők zajlottak hat-hat kisdoboscsapat részvételével. A versengések sora az ötö­dikes és hatodikos úttörők komplex tantárgyi versenyé­vel folytatódott, majd a négy- és öttusa versenyeken' tették próbára a pajtások képességeiket — kaptuk a tájékoztatást Túrkzvéről. Véradók megbecsülése Az „Adj vért, életet men­tesz!” jelszóval indult moz­galom eredményeként az ország teljes vérigényét a térítésmentes véradók biz­tosítják. Ezerkétszáznyolc mezőtúri lakos tavaly 436 li­ter vérrel járult hozzá be­teg embertársainak megse­gítéséhez. A mezőtúri üzemekben, intézményekben, szövetkeze­tekben becsülik, tisztelik a véradókat. Ezt igazolja a közelmúltban rendezett ün­nepség, amelyen a megjelent százharminc véradót dr. Debreczeny András a mező­túri váradó állomás Igazga­tója köszöntötte. A többszö­rös donorok közül néhányan kitüntetést kaptak: ketten zöldszalagos arany, ketten arany, tizenhármán ezüst, negyvennycűcan bronz em­lékplakettet. A jászberényi Aprítógép- gyárban májusban rendezte a helyi Vöröskereszt szer­vezet az idei második térí­tésmentes véradónapot. Ez­úttal száztizenhárom donor jelentkezett. A jászsági nagyüzemben az ősszel még egy véradóna- pot terveznek. A Ganz Villamossági Mű­vek szolnoki gyárának Vö­röskereszt szervezete is meg­becsüli a véradókat. Éppen ezért az aktivisták egy cso­portja májusban jutalomki- rándulásra mlehetett Eger­be. Az egynapos útra a vér­adó állomás biztosított autó­buszt. Eger nevezetességeit tekintette meg a csoport. A program a Szépasszony völ­gyében tett látogatással zá­rult. Válaszok, intézkedések Játékból — bosszúság, költség Elfolyó forintok című, má­jus 15-én megjelent írásá­ban tette szóvá munkatár­sunk, hogy a szolnoki Zagy­va-parti lakótelepen, ponto­sabban a Kun Béla körúton van már végre két csap (többször hiányoltuk!). Az egyik azonban „kiapadt”, a másikból szünet nélkül folyt a víz. Fauszt Sándornak, a váro­si tanács műszaki osztálya vezetőjének tájékoztatójából tudjuk a következőket: ,,..,a Városi Tanács Útfenntartó Üzeme az ivókutak szükség szerinti javításáról park- fenntartási szerződés kere­tében gondoskodik. A cikk­ben említett víztócsákát az olcozta, hogy a gyermekek a kút lefolyóját sárral, kavics­csal eltömték. Az elzáró csa­pok beszerzésére, felszerelé­sére — korábbi intézkedé­sünk nyomán — május 51-ig kerül sor. (Reméljük, ez meg is történt. A szerk.) Sajnos, a későbbiek során is előfor­dulhat eltömődés, rongálás. Javasoljuk a lakosságnak, hogy az észlelt hibát a VT Útfenntartó Üzeméhez je­lentse be (Bán utca 8., tele­fon: 13-214). A hasonló ese­tek elkerülése érdekében a VT Útfenntartó Üzem fi­gyelmét felhívtuk. A Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi növény­házában megkezdték a kísérleti kukoricák termésének betakarítását. Az üvegházban a legértékesebb kukorica­törzsek kaptak helyet, s ezeknek csöveit törik. Az üveg­házi termesztéssel lerövidítik az új hibridek előállítási idejét Jogi tanácsadó Hogyan állapítják meg a nyugdíjat? Az öregségi nyugdíj meg­állapításánál az a szabály, hogy a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 5 nap­tári- év köziül az igénylőre nézve legkedvezőbb 3 naptá­ri év alatt és a nyugdíjazás évében a nyugdíj megálla­pításáig a főfoglalkozás ke­retében elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg a nyugdíj összegét. Gsak olyan évet vesznek fi­gyelembe, amelyben az igénylő legalább 180 naptá­ri napra, a 3 év alatt pedig összesen legalább 730 nap­tári napra munkabért, mun­kadíjat kapott. Mezőgazdasági szövetkeze­ti tag öregségi nyudíjának a megállapításánál az emlí­tett 3 év szempontjából csak azt a naptári évet számít­ják, amelyben az igénylő legalább 150, ha pedig nő, 100 munkanapot teljesített. Más esetekben — ha elő­nyösebb az igénylőre nézve, — a nyugdíj összegét a a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától, a nyugdíj megálla­pításáig terjedő idő kerese­tének havi átlaga alapján számítják. Ha a nyugdíj összegét az előírt feltételek hiányában az említett 5 éven belüli 3 évi kereset alapján nem le­het megállapítani, és az igénylőnek a nyugdíjazás évét megelőző negyedik nap­tári év első napjától a nyug­díj megállapításáig terjedő időben 730 napi keresete — mezőgazdasági szövetkezeti tag esetében férfinak 300, nőnek 200 munkanapja — nincs, akkor a nyugdíj alap­jául az a kereset szolgál, amelyet az igénylő a nyug­díjazás évében — az év végi részesedés és a jutalom nélkül számítva —, átlago­san elért. öregségi nyugdíjra a 60. életévet betöltött férfi, és az 55. életévet betöltött nő jo­gosult, ha legalább tíz évi szolgálati időt szerzett. II nyugdíj alapját képezd átlagkereset A nyugdíj megállapításá­hoz szükséges havi átlagke­resetet úgy számítják ki. hogy a vizsgált években ka­pott juttatás összegét el­osztják a -bérezett napok számával.»Az így kapott ha­vi átlagkeresetet megszoroz­zák tizenkettővel. Az osztó­szám megállapításánál a he­ti pihenőnapokat, a munka­szüneti napokat, a szabad­napokat, továbbá az igazo­latlan távoliét napjait is fi­gyelembe kell venni, az iga­zolt távoléti időket (pl. ke­resőképtelenség. fizetés nél­küli szabadság idejét) azon­ban nem. Az átlagkereset kiszámí­tásánál azokat a juttatásokat kell beszámítani, amelyek a dolgozót általában a nyug­díj megállapítását megelőző 5 naptári év közül a figye­lembe vehető legkedvezőbb 3 évben és a nyugdíjazás évében, vagyis a töredékév­ben végzett munka alapján megillették. Más a helyzet a jutalommal és az év végi részesedéssel. Ezeknél ugyan­is az a mérvadó, hogy mi­kor fizették ki? Ennek meg­felelően az átszámítási idő­szakban — például az em­lített 3 évben és töredék­évben _ elért keresethez hozzá kell adni a kifizetett jutalmakat is. Nyugdíjalapot képez az így kifizetett ju­talmakon kívül, tehát beke­rül a számlálóba a nyug­díjazást követő év végéig kitüntetés, a törzsgárda jel­vény alapján kifizetett juta­lom, továbbá a bányászati hűségjutalom is. Az év végi részesedést il­letően a szabály annyiban eltérő, hogy a töredékévre az év végi részesedést nem számítják be. Ha tehát az igénylő az átlagszámítási időszakban év végi részese­dést is kapott, azt a többitől (munkabérek és jutalmak) elkülönítetten kell kezelni, és az év végi . részesedések átlagát külön kell kiszámí­tani. Gy. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom