Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

2 SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 1980. június 29. HEH nw UiLflGHIRADO HÉTFŐ: Moszkvai bejelentés az Afganisztánból történő részleges csapatkivonásról — Az SZKP Központi Bizottsága jövő februárra összehívta a 26. párt- kongresszust — A kormánypárt megerősödése a japán választásokon — Befejeződik a hét fejlett tőkés ország velencei csúcstalálkozója — Meghiú­sított puccskísérlet Jamaicában KEDD: összeül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa — Carter európai körútja: belgrádi, madridi és lisz- szaboni megálókkal — Peking elutasítja a tárgya­lásokat Vietnammal — Koreai tárgyalások Pan- mindzsonban SZERDA: A NATO miniszteri tanácsának ankarai ülése — Lengyel—osztrák kormányfői megbeszélések Bécsben — Általános sztrájk Salvadorban CSÜTÖRTÖK: A francia elnök sajtóértekezlete — NDK párt- és állami küldöttség Bukarestben — ASEAN- konferencia Kuala Lumpurban — Harcok Libanon­ban PÉNTEK: Hanoiban cáfolják a Thaiföldre történt állító­lagos vietnami betörés hírét és részletes jelentést tesznek közzé a Kambodzsa elleni provokációról — A Biztonsági Tanács az Angolával szemben végre­hajtott dél-afrikai agresszióról tárgyal SZOMBAT: Moszkvában megnyílik az olimpiai falu — Nyilatkozatak Schmidt kancellár holnapi, moszk­vai látogatása előtt — Vita Indiában Szandzsaj Gandhi halálának körülményeiről Milyen új események zaj­lottak az Afganisztán körüli válságban? Világszerte megkülönbözte­tett figyelem kísérte azt a moszkvai bejelentést, hogy — Kabullal egyetértésben — részleges csapatkivonást haj­tanak végre Afganisztánból. Logikusan következett ez a lépés a korábban többször is elhangzott, legfelsőbb szin­ten ugyancsak megerősített állásfoglalásokból: a szovjet csapatok addig és olyan mér­tékben maradnak Afganisz­tán területén ameddig és aho­gyan a helyzet megkívánja azt. Washingtonban és a NATO köreiben azonban furcsa ma­gatartást tanúsítottak. Mi­közben azt követelték, hogy a szovjet csapatok azonnal távozzanak Afganisztánból, s az Afganisztán körüli válsá­got ürügyként használták a feszültség kiélezésére — jet lépéssel, józanabb maga­tartást tanúsít és politikai ki­bontakozást keres. A szov­jet bejelentés, érthetően, megerősítette őket e szándé­kukban. Annál inkább, hi­szen a francia elnök nemrég tárgyalt Varsóban Leonyid Brezsnyevvel, Schmidt kan­cellár pedig holnap készül Moszkvába. Ilyen körülmények között az Egyesült Államok elnöke sem játszhatta egyszerűen a „Mister no”, a mindenre nem-et mondó szerepét. Car­ter olyan kijelentést tett, hogy Washington hajlandó lenne közreműködni egy át­meneti szakaszban, a válság rendezése során. Csakhogy hamarosan kitűnt, mit kell gyakorlatilag érteni a javas­lat alatt. Washington valami­féle iszlám békefenntartó erő Afganisztánba küldését szeretné (nyilván pakisztáni és egyéb egységekre gondol­nak), hogy annak védelme Velencében hét fejlett tőkés ország vezető politikusa foly­tatott megbeszéléseket. Képünkön: a tanácskozás résztvevői mindent megtettek azért, hogy a helyzet ne juthasson nyugvópontra. Amerikai—kí­nai összjáték kezdődött az afgán ellenforradalmárok felfegyverzésére, s különös­képpen jó behatolási terep­nek tekintették a hosszú pa­kisztáni—afgán határt. Köz­ben rémhírek özönét zúdítot­ták a világra, a hónap elején olyan híreket terjesztettek, hogy gerillák tízezrei fogták gyűrűbe Kabult. A hazugság­léggömbök azonban szétpat­tantak, s éppen a lehetséges­sé vált, részleges csapatkivo­nás- bizonyítja, hogy a felté­telek ugyan továbbra sem könnyűek, de Afganisztán­ban előrehaladt a konszoli­dáció folyamata, erősödött a rend és a biztonság. A moszkvai hír tehát min­denképpen kellemetlenül érinthette az amerikai fe­szültség-keltőket, de különö­sen kínos volt, hogy időben egybeesett a hét fejlett tőkés ország velencei csúcstalálko­zójával. Amely hivatalosan gazdasági jellegű, de mivel a gazdasági problémák ma­napság nem sok sikerélmény­nyel kecsegtetnek, a téma — tekintettel a közelgő ameri­kai választásokra is — erő­teljesen áttolódott a világpo­litikára. A nyugati szövetsé­gesek egy része, főként Pá­rizs és Bonn, jóllehet nem értett egyet az Afganisztán megsegítésére irányuló szov­alatt jobboldali fordulatot hajtsanak végre Kabulban, s ennek megfelelő kormány vegye át az ügyek intézését. Ezek az indítványok termé­szetesen elfogadhatatlanok. A rendezés alapját változatla­nul a kabuli kormány közis­mert háromlépcsős terve je­lentheti: 1. szűnjék meg min­den külső beavatkozás; 2. szülessenek megfelelő nem­zetközi garanciák a Szovjet­unió és az Egyesült Államok részvételével; 3. e kibonta­kozás lehetőséget nyújt a szovjet csapatkontingens visszavonására irányuló tár­gyalásokra is. A nagy élénkség ellenére — az amerikai álláspont me­revsége miatt — egyelőre nem történt közeledés. Az események tükrében azonban a világ jobban felmérheti a különböző szándékokat és véleményeket, saját közvet­len tapasztalatai alapján al­kothat ítéletet: ki akarja a kibontakozást és ki állít aka­dályokat annak útjába. Mi történt a thaiföldi— kambodzsai határon? Lehet, hogy vannak cso­dák a világpolitikában, de alighanem hiba lenne túlzot­tan hinni bennük. Minden­esetre, szinte abban a pilla­natban, hogy az amerikai fe­szültségkeltés nehézségekbe ütközött Afganisztán körül, egyszerre kiéleződött a hely­zet a thaiföldi—kambodzsai határon. Az előzményekhez tartozik, hogy Bangkokban néhány napja közölték: megkezdik a kambodzsai menekültek „ön­kéntes” hazatelepítését a két ország határán elhelyezkedő menekült-táborokból. A hír feltűnést keltett, hiszen a nyugati propaganda koráb­ban azt igyekezett kihasznál­ni, hogy a harcok és az éh­ség következtében Kambod­zsából tömegesen menekültek el az emberek. Egy visszate­lepítés nyilván ennek az irányzatnak fordulását mu­tatta volna. Valójában ar­ról volt szó: a thai területen, közvetlenül egy 2—5 kilomé­teres övezetben léyő kiképző­táborokból a kínaiak által tá­mogatott „vörös Khmer” s a szélsőjobboldali „szabad Khmer” (Khmer Serei) fegy­veres gerillaegységeket dob­nának vissza Kambodzsába, hogy az esős évszak ter­mészeti viszonyait felhasz­nálva, merényleteket, provo­kációkat kövessenek el. A kambodzsai kormányzat tiltakozott az ilyen visszatér lepítési tervek ellen, mire thai területről több betörés történt Kambodzsába, bele­értve néhány légitámadást is a határmenti körzetekben. A propagandakampány sem maradt el, Thaiföld a Kam­bodzsát segítő Vietnamot vá­dolta, hogy csapatai átlép­ték a thai határt. Hanoi ha­tározottan cáfolta a hamis híreket és bizonyítékokat ter­jesztett elő a thai földről megindított akciókról. (A vi­etnami külügyminiszter a hé­ten éppen Indonéziában tár­gyalt, amely Thaifölddel együtt az ötös ASEAN szö­vetség tagja.) Minden jel arra mutat, hogy aféle „tartalék”-válság- keltés zajlott, ha az egyik ponton remény csillan a fe­szültség csökkenésére — Ázsia egy másik pontján sür­gősen gondoskodni kell az utánpótlásról... R. E. Afganisztán Szolidaritási konferencia Tegnap kabulban plená­ris záróüléssel végétért az Afganisztánnal való szoli­daritás jegyében tartott nemzetközi konferencia, amelyet az Aflro-ázsiai né­pek szolidaritási szervezete kezdeményezett. A konfe­rencia résztvevőd elsősorban azt vitatták meg, hogy a vi­lág haladó erői miképpen tá­mogathatják az afgán népet az imperializmus, a reakció erői elleni küzdelmében. A konferenciáira több > mint húsz európai, ázsiai és af­rikai országból érkeztek küldöttek, közöttük politikai és közéleti személyiségek, új­ságírók és mohamedán pa­pok. Egyiptom Hz izraeli „biztonsági terv visszautasítása Kamal Hasszán Ali egyip­tomi hadügyi és hadiipari miniszter az Al-Ahram teg­napi számában megjelent nyilatkozatában azt mondta, hogy a megszállt arab terü­letekre vonatkozó izraeli „bizottsági terv” ellentétes Kairó álláspontjával. Utalt rá, hogy a néhány nap múlva a „palesztin anató­mia” ügyében folytatandó tárgyalásokon Egyiptom visz- sza fogja utasítani a tervet. TELEXEN —-.érkezett PÁRIZS A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának Párizsban összeült plénuma határozatot fogadott el, amelyben állást foglalt amel­lett, hogy a francia nemzet- védelmi politika az enyhü­lést és a békét szolgálja. VARSÖ A varsói magyar nagykö­vetségen Garamvölgyi József nagykövet és Tóth Lajos ve­zérőrnagy, katonai attasé ad­ták át ünnepélyesen azokat a kitüntetéseket, amelyeket Czinege . Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi minisz­ter adományozott 50 lengyel tábornoknak és tisztnek. ÜJ-DELHI Repülőgépen, vasúton, ha­jókon szállították India kü­lönböző pontjaira a hétfőn repülőgépszerencsétlenség ál­dozatává lett Szandzsai Gandhi hamvait tartalmazó urnákat, hogy a hamvakat ősi hindi rítus szerint az or­szág folyóiba szórják. A köz­ponti gyászszertartást, ame­lyen Indira Gandhi is részt vett, tegnap Allahabadban tartották, a Gangesz és két másik szent folyó összefolyá­sánál. MADRID Üjabb pokolgép robbant a spanyol tengerparton, ezen a héten már hatodik alkalom­mal. A Costra Del Sol egyik üdülőhelyén, Esteponában egy luxusszálloda bejáratá­nál robbantották fel a szer­kezetet az ETA baszk szepa­ratista szervezet tagjai. Sze­mélyi sérülés nem történt. ANKARA Tegnap Ankarában kétórás megbeszélést folytatott egy­mással Micotakisz görög és Erkmen török külügyminisz­ter és megállapodtak abban, hogy találkozóit rendszeressé teszi. Tárgyaltak Görögor­szágnak a NATO katonai szervezetébe történő vissza­téréséről is. NEW YORK Huszonkét iszlám ország hivatalosan az ENSZ Bizton­sági Tanáosa elé terjesztet­te Jeruzsálem ügyéiben ki­dolgozott határozat-terv e ze- tét. A javaslat beterjeszté­sével végétért a BT-fben an­nak az izraeli szándéknak a megvitatása, amely szerint Tel Aviv a miniszterelnöki hivatalt és a kormány kon­ferenciatermét Jeruzsálem keleti, arablakta részébe helyezné át. SANTIAGO­A chilei rendőrség letar­tóztatott tizenegy személyt, aikik Salvador Allende volt elnök sírjánál, születésének 72. évfordulója alkalmából gyűltek össze. WASHINGTON Az Egyesült Államok légi­híd létesítését fontolgatja, hogy ezen keresztül juttas­son el fegyvereket és hadi­anyagot Thaiföldre — je­lentették be a Pentagonban. Tollhegyen Szabad a vásár... A nemzetközi vásárok és kiállítások a kereskedelem fontos műhelyeit képezik. A London melletti Aldershot- ban megrendezett szakmai bemutató és vásár azonban kivétel ez alól. A brit hadi­ipar termékeit vonultatták fel: Anglia az idén mintegy 3,5 milliárd dolláros fegy- verexporta számít. A héten megnyílt vásár vendégi közül nem hiányzott egy tekintélyes kínai dele­gáció. de Dél-Afrika sem. S miközben az ENSZ döntések fegyverembargót mondtak ki Pretóriára, Aldershotban ahol szabad a vásár, a dél­afrikaiakat a legjobban ked­vezményezett C-osztályba sorolták. |£A (nemzetköz ös- ség országai, az Egyesült Államok, Pakisztán és Íror­szág tartoznak ebbe a kate­góriába.) Máris fontos üzletkötés történt: Dél-Afrika — min­den engedély nélkül — meg­vásárolhatta a Plessy cég új lokátor-berendezéseit. Ami­hez még Hollandiának és az NSZK-nak is külön export engedélyt kellett volna sze­reznie. Réti Ervin Helmut Schmidt holnap utazik Moszkvába Holnap kezdődik Helmut Schmidt bonni kancellár moszkvai látogatása. A nyu­gatnémet kormányfő több megbeszélést folytat Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP főtit­kárával, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökével. A két napos látogatás munkajellegű, azon mindenekelőtt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a két ország kapcsolatainak alakulását tárgyalják meg, beleértve -a gazdasági kap­csolatok továbbfejlesztésé­nek egyes témáit is. Schmidt a tervek szerint már kedden délután visszautazik Bonn- ba. A nyugatnémet kancel­lár népes kísérettel érkezik a szovjet fővárosba, a tár­gyalásokon részt vesz Gen­scher külügyminiszter is. A szovjet fővárosban ér­deklődéssel várják a megbe­széléseket, s azokat elsősor­ban a párbeszéd fenntartása, az álláspontok kölcsönös megismertetése szempontjá­ból tartják jelentősnek, nem várnak azonban tőlük azon­nali, közvetlen eredménye­ket. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatoknak kulcsszere­pük volt és lehet az európai enyhülés folyamatában, a bonni kormány jelenlegi ma­gatartása azonban nem min­den vonatkozásban azonos azzal az állásponttal, amelyet korábban képviselt: sok te­kintetben Bonn csatlakozott a Carter-kormányzat élesen szovjetellenes, a hideghábo­rús irányvonal feleleveníté­sére törekvő irányvonala mellé, s ez természetesen ki­hat a kétoldalú kapcsolatok­ra, az európai enyhülésre is. Moszkvában tisztában van­nak azzal, hogy Schmidt kor­mányára kettős nyomás ne­hezedik: nemcsak Washing­ton igyekszik erővel, sokszor durva eszközökkel rákény­szeríteni Bonnra a maga po­litikáját, hanem a keresz­ténydemokrata—keresztény­szocialista , ellenzék, minde­nekelőtt Strauss igyekszik megkérdőjelezni Schmidt at­lanti lojalitását. Ilyen körülmények között nagyfontosságú, hogy a kan­cellár milyen álláspontra he­lyezkedik a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekben, megpróbálja-e „jobbról előz­ni” az ellenzék jelöltjét, vagy folytatja azt a politikát, amely korábban jó eredmé­nyeket hozott az NSZK és egész Európa számára. A moszkvai tárgyalás képet ad­hat erről. Ami a konkrét kérdéseket illeti, Schmidt korábban je­lezte, hogy tárgyalni kíván a közepes hatótávolságú raké­ták kérdéséről. Szovjet rész­ről már kifejtették, hogy ké­szek ilyen megbeszélésre, en­nek azonban előfeltétele, hogy a NATO vonja vissza, vagy legalábbis hivatalosan függessze fel a nukleáris töl­tetű amerikai rakéták Nyu- gat-Európa területén történő elhelyezésére vonatkozó múlt évi határozatát. Az Afganisz­tán körül kialakult helyzetet illetően pedig Moszkvában ugyancsak leszögezték: a Szovjetunió a politikai ren­dezés híve, de semmiképen sem hajlandó olyan „megol­dásról” tárgyalni, amely tu­lajdonképpen burkolt, vagy éppenséggel nyílt kísérlet az afganisztáni demokratikus változások megsemmisítésé­re. A rendezés alapja csak a törvényes afgán kormány által korábban előterjesztett javaslat lehet — hangsú­lyozzák a szovjet fővárosban. Befejeződtek a román-NDK tárgyalások Gyümölcsözően és sokrétű­en fejlődik Románia és a Német Demjokrátikus Közr társaság sokoldalú kapcso­lata. A két ország a jövőben is arra törekszik, hogy szé­lesítse az együttműködést, fejlessze a kooperációkat és termelési kapcsolatokat. Mindkét ország a marxista— leninista elvekre épülve erő­síti barátságát, növeli együtt­működését a szocialista or­szágokkal, a Varsói Szerző­dés tagállamaival és aktívan hozzájárul a KGST tevé­kenységének eredményessé­géhez. Ezt hangsúlyozza töb­bek között az a közlemény és közös nyilatkozat, amelyet Erich Honecker bukaresti tárgyalásairól adtak ki a ro­mán fővárosban. Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke, a NSZEP KB főtitkára pénte­ken Niicolae Ceausescu tár­saságában Brassóban megte­kintette a traktorgyárat. Dél­után a két államfő Bukarest­ben aláírta a tárgyalásokról készült közös nyilatkozatot, majd barátsági nagygyűlésen méltatta Románia és az NDK barátságát, kapcsolatainak fejlődését. Nemzetközi kérdésekben Honecker és Ceausescu egyet­értett abban, hogy „folytat­ni keli az aktív béke-, eny­hülési és biztonsági politi­kát”. Hangsúlyozták: küzde­ni kell a leszerelés megvaló­sításáért, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés terén. Miniden erővel harcolni kell az imperializmus mester­kedései ellen, amellyel kí­sérletet tesz a hidegháborús légkör visszaállítására. Az utóbbi időben az imperializ­mus veszélyezteti a békét és az enyhülést, éppen ezért szükséges, hogy valamennyi ország hatékony lépéseket tegyen az enyhülés érdeké­ben. Ilyen szempontból nagy­ra értékelték és rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a Varsái Szerződés tagálla­mai május 15-i deklaráció­jának. amely számos kezde­ményezést tartalmaz a nem­zetközi politikai légkör ja­vítására. Mindkét fél aláhúzta, hogy az Afganisztánnal kapcsola­tosan kialakult helyzetet po­litikailag kell rendezni. A látogatás befejező nap­ján több megállapodást és egyezményt írtak alá a fe­lek, amelyek elsősorban a gazdasági kapcsolatok fej­lesztését, a kulturális, tudo­mányos, műszaki együttmű­ködést szélesítik. Erich Honecker viszontlá- togatásra hívta meg Nicolae Ceausescut. A román állam­fő a meghívást köszönettel elfogadta. Változatlanul feszült a helyzet a közép-amerikai Salvador­ban. Képünkön: a rendőrséggel történt egyik összecsapás ntán három halott maradt a főváros utcáin

Next

/
Oldalképek
Tartalom