Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! »XI. M. 149. szóm, 1980. június 27., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Köszöntjük az új országgyűlést Köszöntőként íródnak ezek a sorok: a ma újonnan megalakuló parlament kö­szöntőiéként. A június elején öt évre megválasztott országgyűlési képviselők — akik között minden harmadik most először kapta meg a választópolgárok bizalmát — ma immár hivatalosan is megkezdik felelősségteljes közéleti meg­bízatásuk teljesítését, elfoglalják helyü­ket a parlament széksoraiban. Az új országgyűlés megalakulása min­dig kiemelkedő eseménye hazánk bel­politikai életének. Különösen így van ez most, amikor egy, a megszokottnál, az átlagosnál nehezebb ötéves választási ciklus elé néz az ország. A jobb, hatéko­nyabb, szervezettebb munkára kénysze­rítő nehéz gazdasági helyzet egyúttal nagyobb közéleti aktivitásra, a parla­menti demokratizmus elmélyítésére is ösztönöz. Sok múlik azon, hogy az újonnan mandátumot kapott országgyű­lési képviselők mennyiben tudnak majd megfelelni a maguk posztján megnöve­kedett feladataiknak. Az ünneprontás szándéka nélkül meg kell mondani, hogy az utóbbi időben né­hány helyen furcsa nézetek terjedtek el. Ezek lényege az, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzetben a korábbinál keve­sebb idő, tér juthat a demokráciának, így a parlamenti demokratizmusnak is; a különféle határozatok, elképzelések megvitatása helyett azok szigorú és kö­vetkezetes végrehajtása kerül előtérbe. Érdemes elidőzni egy kicsit ennél a gondolatnál, talán hasznos útravalót adhatunk a meditálással az új ország- gyűlési képviselőknek is fontos közéleti munkájukhoz. Nem értünk egyet azzal, hogy nehéz gazdasági körülményeink között a de­mokráciának szükségképpen egy kicsit háttérbe kell kerülnie. Ellenkezőleg: soha nem volt még olyan nagy szüksége talán ennek az országnak a tömegek, a nép aktív részvételére a 'törvényhozás­ban, a hatalom gyakorlásában, véle­ménymondására a döntések előkészíté­sében és megvitatásban, mint éppen napjainkban. S ennek a társadalmi pár­beszédnek egyik legfontosabb színtere az országgyűlés, amelynek mindenkire kötelező döntéseit azok az emberek hoz­zák, akiket magunk juttattunk szava­zatainkkal mandátumhoz. Azon természetesen nincs vita, hogy az elkövetkező években körülményeink­ből adódóan — és szocialista társadal­mi rendszerünk alapelveihez híven — az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítanunk a döntések, határozatok szigorú és következetes végrehajtására. (Magának az országgyűlésnek is fontos feladata ezt, akár a miniszterek rend­szeres beszámoltatásával is ellenőrizni.) Ez azonban nem jelenti — nem jelent­heti — azt, hogy a döntések előkészíté­sének fázisában már kevésbé kell épí­teni a parlamenti, illetve az országgyű­lési bizottsági vitákra, a képviselők vé­leményére, észrevételeire . Az elmúlt évek tapasztalatai már sok­szorosan bebizonyították, hogy a kép­viselők — sokszor éppen látszólagos „kí- vülállóságukból” adódóan — igenis ké­pesek az ágazati és szervezeti érdekeken túllátva országos méretekben gondol­kozni, a döntési alternatívák mérlegelé­séhez új szempontokat felvetni. S erre a szellemi, politikai tőkére — amit a kép­viselők tapasztalatai, észrevételei jelen­tenek — a következő években igen nagy szükség lesz országépítő céljaink meg­valósításához. De tegyük mindehhez rögtön hozzá azt is; sok esetben magukon a képvise­lőkön múlik, hogy milyen határozott­sággal szereznek érvényt véleményük­nek, álláspontjuknak. S nemcsak a saját választókerületük gondjainak megoldá­sában ... Túl vagyunk már azon az időszakon, amikor az országgyűlési képviselőket amolyan „kijáró” embereknek tekintet­ték: csupán annyit vártak tőlük a vá- jlasztópolgárok, hbgy «újabb fejlesztési hitelt, hozzájárulást szerezzenek mond­juk az út- vagy járdaépítéshez, és még sorolhatnánk. A választókerület gondjainak isme­rete, a legégetőbb bajok orvoslása, a helyi érdekek képviselete persze tovább­ra is fontos feladata a képviselőknek. Dé az állampolgárok bizalmából kapott parlamenti megbízólevél arra is feljogo­sítja — sőt, kötelezi — a képviselőt, hogy tudjon és merjen véleményt for­málni, érvelni, vitatkozni az egész or­szágot érintő kérdések megoldása érde­kében is. S legyen jó agitátora, meg­győző szószólója, az országos politikának saját választókerületében akkor is, ha éppen azt a cseppet sem kellemes dol­got kell megértetni az állampolgárokkal, hogy most néhány évig kevesebb lesz a fejlesztésre jutó forint jobban kell takarékoskodnunk ahhoz, hogy jövő fej­lődésünket kellően megalapozzuk. Azt ígértük az elején, hogy köszön­tőnek íródnak ezek a sorok, s lám a különféle gondok, tennivalók felsora­koztatása lett belőle. Talán így van ez rendjén. Hiszen nehéz, küzdelmes esz­tendők állnak a képviselők előtt. De ott tudhatnak a tarsolyaikban egy nagyon fontos dolgot, ami erőt, hitet adhat a közéleti mimikához, cselekvéshez: válasz­tópolgáraik tízezreinek feltétlen bizal­mát, ami őket a parlamentbe juttatta. Csongrádban már megkezdődött az aratás. Elsőként a szegedi Móra Ferenc Tsz kezd­te meg az aratást, ahol az őszi árpát vágják a kombájnok 700 hektáron, a terv sze­rint két hét alatt végeznek vele (Telefotó — KS) Jól jön a dolgos kéz 3. oldal Jövő heti rádió és tévé műsor 4. oldal Legnagyobb élményem a muzsika 5. oldal Lázár György fogadta lean Francois Deniau-t Lázár György a Miniszter- tanács elnöke tegnap a Par­lamentben • fogadta Jean Francois Deniau franciái kül­kereskedelmi minisztert, aki Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására szerdán érkezett Budapest­re; hogy tárgyalásokat foly­tasson a két ország gazdasá­gi kapcsolatainak időszerű kérdésekül. A szívélyes lég­körű találkozón részt vett Veress Péter, valamint Ray­mond Bressier, a francia köztársaság budapesti nagy­követe. Ugyancsak tegnap fogadta a francia külkereskedelmi minisztert Marjai József mi­niszterelnök-helyettes is. A kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat I-es számú gyáregységé­ben tavaly állították üzembe a nagy teljesítményű sugárfúró­gépet, amely 100 mm-ig fúr. Jelenleg szocialista együttmű­ködés alapján a Magyar Hajó és Darugyárnak vontató és tar­tályhajókhoz hajtóműházakat készítenek Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége Tegnap Kállai Gyula el­nökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Az ülésen meg­jelent és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Az országos elnökség megtárgyalta a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának állásfogla­lását az országgyűlés alaku­ló ülésével összefüggő sze­mélyi kérdésekben. A ja­vaslatokat elfogadta. Ügy határozott, hogy azokat a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságával közösen az illetékes testüle­tek elé terjeszti. Az országos elnökség sa­ját hatáskörébe tartozó sze­mélyi kérdésekben Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára terjesztett elő javasla­tokat. A vitában felszólalt: Bog­nár József, Mezei Barna, Nánási László, Nyiri Béla, Rónai Rudolf és Szabó Kál­mán. Az elnökség meghallgatta és jóváhagyta dr. Szentist- ványi Gyuláné országos tit­kár beszámolóját az ország- gyűlési és tanácsi válasz­tások tapasztalatairól. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége köszönetét és el­ismerését fejezte ki mind­azoknak, akik a választások előkészítésében, lebonyolí­tásában részt vettek és mun­kájúval hozzájárultak a választások sikeréhez. Egymillió rajz egy kis szekrényben Adattárolás a Földhivatalnál, ni NKFV-né/ mikrofilmen A Magyar Hiradástechni- Jcai Egyesülés nükrofilm-la- boratóriuipát tavaly alapí­tották kilenc vállalat közre­működésével, Felszerelése egyike a legjobbaknak, el­helyezése szinte irigylésre méltó. Több cég ajánlata alapján építették fel ezt a rendszert, amely lehetővé teszi a Magyar Hírádástech- nikai Egyesülés teljes doku­mentációjának mikrofilmre Vételét. H ol 1 éri th -kártyákra montírozott mikrofilmet használnak, amelyet lyu­kasztani lehet, így korszerű gépi adatfeldolgozással, tör­ténhet a visszakeresés. A filmek kiértékelésére mikro­filmolvasó készüléket és 'ol­vasónagyító készüléket hasz­nálnak. Ez utóbbi lehetővé teszi azt, hogy a kívánt anyagról egy gombnyomás­sal szabad szemmel is ol­vasható nagyítás készülhet. Manapság külföldön egyre inkább csak mikrofilmen fo­gadják el a műszaki doku­mentációt. Ez érthető is, hiszen számtalan előnye van. Képzeljük csak el azt a szakembert, akinek 1—2 négyzetméteres műszaki rajzokat kell magával cipel­nie egy-egy üzleti tárgyalás­ra!, nem is beszélve a hozzá tartozó számításokról. Egy- egy műszaki létesítmény tervdokumentációjához 3— 3,5 ezer műszaki rajz is tartozhat, ami mikrofilmen egy bőröndben elfér, és az adott üzleti tárgyaláson be­mutatható. Mikrofilmen egyébként egymillió rajz is elfér egy kisebb szekrény­ben. Szolnok megyében többek között a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat­nál használnak mikrofilm- technikát az adattároláshoz. Műszaki dokumentációk, ka­talógusok, rajzok levelezések kerülnek a celluloidszala- gokra. A vállalatnál első­sorban az úgynevezett fel­használói oldalt építették ki — vagyis azt a berendezés­parkot, amellyel nemcsak a központiak, hanem például az üzemfenntartási osztály bármilyen üzemegysége in­formációkhoz juthat. A mik­rofilm-technika biztonsá­gos, hiszen védett helyen, hasonlóan más dokumentu­mokhoz 50 esztendeig sérü­lés nélkül tárolható. A vál­lalatnál kidolgozták a mik­rofilmes adattárolás és a számítógép összekapcsolásá­nak metódusát is. Ezzel még egyszerűbben és gyor­sabban megoldható egy-egy témához a mikrofilmlapok visszakeresése. Eddig mint­egy 250 ezer oldalnyi — úgynevezett A4-es méretű — „anyagot” dolgoztak fel mik­rofilmes adattárolásra. A helymegtakarítás ezzel 95 százalékos. Elképzelhető tehát. mi­lyen jelentőségű az említett technika például a térké­pek adatainak tárolásánál. A Szolnok megyei Földhiva­talnál az úgynevezett „hi­deg anyagot” vagyis a leg­régebbi, a századforduló idejéről és egyéb, későbbi évtizedekből való, doku- * ment irmokat vettek mikro­filmre. Üj tendencia a hi­vatalnál, hogy a legfrissebb adatokat is így tárolják. Ez­zel jelentősen gyorsíthatják akár a lakosságnak, akár a vállalatoknak az informá­ciószolgáltatást. flusztria-Lengyelország Kormányfői megbeszélések Osztrák—lengyel kormány­fői megbeszélések kezdőd­tek Bécsben. Edward Ba- biuch, a lengyel miniszter- tanács elnöke Bruno Kreis­ky kancellár meghívására szerdán érkezett az osztrák fővárosba. A négyszemközt folyó megbeszéléseken a kormány­fők áttekintették a kétol­dalú kapcsolatok rendszerét, és eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet legfon­tosabb kérdéseiről. Ezzel kapcsolatban Kreisky kan­cellár a várakozó újságírók kérdésére válaszolva közöl­te, hogy megvitatták az eny­hülési politika általános kér­déseit, amelynek folytatása érdekében mindkét fél szükségesnek tartja a legna­gyobb erőfeszítéseket. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom