Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

I 6 SZOLNOK MEGYEi NÉPLAP 1980. június 24. Athéntől Moszkváig A láng útja Az Olimpiai Láng meg­gyújtása a játékok köz­ponti arénájában mindig különleges helyet foglal el a hagyományos szer­tartások sorában, eljutta­tása. a versenyek szín­helyére — a sportkeretek közül kilépve —, az olim­piák tiszta eszméjét hir­deti. A moszkvai olim­piai játékok szervezői kü­lön bizottságot hoztak létre a láng útjának meg­szervezésére. A bizottság részletesen tanulmányoz­ta az 1928. óta bekövet­kezett technikai fejlődés nyomán, a láng eljuttatá­sának lehetőségeit. — Az Amszterdami Olimpia al­kalmából, amikor az an­tik világ óta először gyúj­tották meg az Olimpiai Lángot, a staféta útja so­rán különböző műszaki eszközöket alkalmaztak, kezdve a kerékpártól a montreáli lézersugárig. A szakemberek most úgy döntöttek, hogy a legter­mészetesebb és az olim­piai hagyományokhoz legközelebb álló — a fu­tás. A futókat Görögország, Bulgária és Románia te­rületén 16 gépkocsi kísé­ri, amelyekben a görög olimpiai bizottság tagjain kívül az 1980. évi olimpia szervező bizottságának képviselői, szakértők, hír­közlési szakemberek, saj­tó- és filmtudósítók fog­lalnak helyet. A Szovjet­unió területén a kísérő gépkocsik száma 33-ra, a kísérő személyek száma 124-re szaporodik. — A szovjet—román határtól a staféta áthalad a moldá­viai Kisinyov és az ukraj­nai Kijev városokon, majd Brjánszkon, és jú­lius 18-án éri el Moszk­vát. A következő napon a Lenin Központi Sta­dionban ünnepélyes kö­rülmények között meg­gyújtják az Olimpiai Lángot. — Az Olimpiai Lánggal meggyújtott fák­lyákat eljuttatják a repü­lőtérre és onnan Tallinn- ba, az észt fővárosba, ahol a vitorlásversenye­ket tartják, valamint Ki- jevbe, Leningrádba és Minszkbe, ahol a labdarú­gó elődöntőkre kerül sor. A fáklyahordozó stafé­ta tagjai között megtalál­hatjuk mind a 15 szovjet köztársaság fiataljait. E célból válogató versenye­ket indítottak. A fáklya utolsó vivője, aki a sta­dionban gyújtja meg az Olimpiai Lángot, később kerül kiválasztásra. A. Arhipenko Az olimpia fődirigense Zebinisszo nyilai A XXII. nyári olimpiai játékok megnyitásának ün­nepélyes ceremóniája Adisszej Dimitriadi. a Szov­jetunió népművésze kar­mesteri pálcájának beinté- sével veszi kezdetét. A Tbiliszi Állami Konzervató­rium professzorát Grúziából hívták meg az 1980-as olim­pia fődirigensévé. A Dimit­riadi név jól ismert á ze­nebarátok számára. Hatezer előadáson és koncerten ve­zényelt zenekarokat. Hosszú ideig vezette a Grúz Álla­mi Szimfonikus Zenekart, a Tbiliszi Opera- és Balett- színház fődirigense volt, azután jó pár évig az OSZSZSZK Nagyszínházá­ban dolgozott. — A zenei program szer­ves részét képezi a Luzsnyi- ki Stadion nagy sportünne- pónek — mondja Odisszej Dimitriadi. — Az ország el­sőszámú stadionjában fellép majd a Szovjet Állami Tele­vízió és Rádió Szimfonikus Zenekara és Kórusa, a Nagy­színház balettcsoportja, az összes szövetségi köztársaság folklór együttesei és sok is­mert együttes. Ily grandiózus ünnepség karmesteri pulpitusa mögött állni nemcsak nagy megtisz­teltetés, hanem hatalmas fe­lelősség is. Az olimpiai láng­nak a stadionban való meg­jelenéséhez szolgáló zenei nyitánynak az olimpia ne­mes eszméinek dicsőítését kell zengenie. Dimitriadi máris energi­kusan készülődik a Luzsnyi- ki Stadionban majdan lezaj­ló premierre. — Egy karmesternek, aki órákon keresztül áll az emelvény mögött, komolyan kell gondoskodnia fizikai formájáról — jegyzi meg a zenész, aki 70. életéve alatt minden napot kötelező gim­nasztikával kezd. A karmestert régi szere­lem fűzi a sporthoz. Fiatal korában a futballért lelke­sedett, és a mai napig hű maradt az úszáshoz és a sakkhoz. — A zene és a sport cso­dálatosan kiegészítik egy­mást — mondja Dimitriadi. — Ha megszüntetjük a ze­nekíséretet a műkorcsolyázás, a művészi torna jelentősen veszít varázsából. Emlék­szem, volt olyan idő, ami­kor még a magasugrás is zenekísérettel folyt. A har­mónia jelenti rAnd a mű­vészet, mind a sport lénye­gét. Biztos vagyok benne, hogy a moszkvai XXII. nyá­ri olimpiai játékok, amelyek nagyon érdekes kulturális programot 'tartalmaznak, szemléletesen és meggyőző­en fogják ezt demonstrálni. A szovjet íjászválogatott tagjának, Zebinisszo Ruszta- movának nevét az olimpiai reménységek között emlege­tik. Viktor Szidoruk volt vi­lágbajnok, a szovjet váloga­tott edzője úgy véli, hogy az ifjú sportolónő az olimpiai aranyérem megszerzésének egyik esélyese. Az íjászat csak első pil­lantásra tűnik könnyű sport­ágnak. Műveléséhez nemcsak ügyesnek és pontosnak kell lenni, de nagyszerű fizikai kondícióval, és jó pszicholó­giai adottságokkal is kell rendelkezni. A versenyek ál­talában több órán keresztül, megszakítás nélkül folynak. Még elképzelni is nehéz, hogyan képes elviselni ez a mindössze 156 cm magas, 53 kilogramm súlyú versenyző az íjászsporttal járó komoly fizikai megterhelést. A spor­tolónő naponta több mint 4 tonnát „emel”, hiszen min­den egyes lövés 15 kilogramm „súlyú”. Ilyen erő szükséges ugyanis ahhoz, hogy az íj húrját néhány pillanatig ki­feszítve tartsa és a nyílvesz- szőt a célba juttassa. Ruszta- mova naponta általában 200 lövést hajt végre. A leendő bajnoknő először 1970-ben vett kezébe íjat. Azóta hónapok és évek tel­tek kemény edzéssel, ame­lyek során megszerezte a ta­pasztalatot, hogyan kell fi­gyelembe venni a széljárást, az esőt, a havat, a világítást, a levegő hőmérsékletét és számos más, az eredményt befolyásoló tényezőt. Zebinisszo Rusztamova a Szovjetunió íjászbajnoka, az 1975-ös világbajnokság aranyérmese, az 1976-os Eu- rópa-bajnokság és a Mont­reáli Olimpia bronzérmese. Zebinisszo Dusanbéban él, a tadzsik és orosz nyelven kívül perzsául és angolul beszél. Jelenleg a Pedagógiai Főiskola aspiránsa. Disszer­tációjának témája a sport­pszichológia. A Szovjetunió Érdemes Sportmestere, az első tadzsik világbajnok bízik benne, hogy ő lesz az első tadzsik nő, aki aranyérmet szerez az olimpián. Misa mackó új szerepe Misa mackó, a moszkvai olimpiai játékok talizmán­ja. nemrég új ol­daláról mutatko­zott be: színész lett. Mint igazi filmcsillagot, rög­tön több rajz­filmhez „hívták meg.” Az egyik első szerep a „Kié lesz a díj?” című filmben várja. A filmet a Moszikvai Rajzfilm Stúdió­ban készítik és egy erdei sportverseny történetét ele­venítik fel benne. A fu­tóversenyen részt vesz a sündisznó, a borzí a róka és természetesen Misa is. A verseny közben az állatok­kal különböző kalandok tör­ténnek: egyszer a borz zu­han egy szakadékba, ahon­nan alig tud kijutni, más­szor a sündisznó sír a fo­lyóparton, mert nem tud úszni. Misa azonban mindig kész segíteni barátainak. Közben a ravasz róka bejut a célba. A bölcs bírók, a sasok, azonban akik a küz­delmet a magasból figyel­ték, látták, milyen nagysze­rűen viselkedett Misa ver­seny közben, és ezért elha­tározzák. hogy az első díjat neki ítélik oda. — Valamennyien szívesen dolgoztunk a filmen — mondja Vjacseszlav Kotye- nocskin szovjet rajzfilmren­dező. — A művészek szerve­sen illesztették be Misa fi­guráját a mesébe. A felvé­telek gyors ütemben foly­tak, mivel munkánkba be­vontuk a Misa mackót ter­vező Viktor Csizsikov mű­vészt is. Tetszett Misa jel­leme, hiszen a filmvásznon úgy viselkedett, ahogy egy igazi olimpiai személyiség­hez illik. Tudom, hogy a közeljö­vőben a medvebocsot újabb kalandok várják a Szojuz- mult-filmstúdióban forgatan­dó többi rajzfilmben. Vla­gyimir Pékár például hama­rosan befejezi munkáját azon a rajzfilmen, ahol Misának a gonosz Baba-jagával kell megküzdenie. A film címe: „Az ellenfél a Baba-jaga”. Inessza Kovaljevszkaja ren­dező „Szervusz, Olimpia” címmel készít filmet. Ivan Akszencsuk a „Nagy váltó” című filmjén dolgozik, melyben az olimpiai játékok történetét mutatja be. A küszöbön álló olimpiá­val kapcsolatban izgalmas kalandokban lesz része a Farkasnak és a Nyúlnak, a „No várj csak!” sorozat hő­seinek. Szeretném megnyug­tatni a gyerekeket, hogy a XIII. olimpiai sorozatban sem sikerült a Farkasnak megfognia a Nyulat. Egyszóval az olimpiai láz a rajzfilmrendezőkön is úrrá lett a moszkvai film­stúdiókban. mai műsor MOZI Szolnok Vörös Csillag: Kicsi a kocsi, de erős (IL helyáron), Kert: San Babila egy najpja (18), Tallinn: Indiánkaland On- tarióban (14, II. helyáron). Reptér: szünnap, Vegyiművek: Csúfak és gonoszok (18. II. helyáron), Szandaszőlős Terv: Szenzáció! (II. helyáron), Abád- szalók Petőfi: Harcmodor I—II. (14, dupla helyáron), Jászbe­rény Lehel: Államérdek (14), Kert: Az amerikai barát (16, n. helyáron), Jászapáti Tán­csics : Pénzt vagy életet (III. helyáron), Karcag Déryné: Apo­kalipszis most I—II. (16. II. dupla helyáron). Kisújszállás Ady: A kertészkedő meg a várúr (ovimozi). A szökevény. Kunhegyes Szabadság: A tajga császárának végnapjai. Ördög­malom (ovimozi). Kunszent- márton Körös: Megközelítések (14), Kunmadaras Petőfi: A nagy álom (16. II. helyáron). Mezőtúr Béke: Ragadozó mada­rak (14. III. helyáron). Dózsa: Kígyótojás (18), Szabadság: Ezüstnyereg (II. helyáron). Rá- kóczifalva Rákóczi: A halott visszatér (14), Tiszafüred Tisza: Robert és Robert (14. II. hely- áron), Baltazár az oroszlán (ovimozi). Tószeg Petőfi: Transz­szibériai expressz. Törökszent- miklós Dózsa: Földi űrutazás (III. helyáron). Hunyadi: A hét dada, A vadhattyúk (külön ifj. ea.), Túrkeve Vörös Csillag: Csendestárs. (III. helyáron. 16), Dorotka és az ABC (ovimozi). rádióműsor SZOLNOKI STÚDIÓ: 17.00: Hírek. — 17.05: Mester­ségek mesterembere. Szerkesz­tő: Kardos Ernő. — 18.00: Al­földi krónika. — 18.15: Rock percek. — 18.26—18.30: Hírösz­szefoglaló, lap- és műsorelőze­tes. KOSSUTH: 8.25: A kétarcú második gaz­daság. — 8.55: Színes népi mu­zsika. — 9.44: Lúdanyó meséi. I. Tótfalusi István átdolgozása német zeneszerzők muzsikájá­val. — 10.05: MR 10—14. — 10.3*5: Loránd István: Himnusz a bé­kéről. — 1041: Händel: Imeneo. 2. MŰSOR: Opera két részben. — 11.39: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. Miguel de Cervantes Saavedra regénye folytatások­ban. XVII. rész — 12.35: Tör­vénykönyv. — 12.50: Kapcsol­juk a Magyar Nemzeti Galé­riát. Hangverseny délidőben. — 13.50: Nótacsokor. — 14.43: Arc­képek a német irodalomból. — 15.10: Dimitr Petkov operaáriá­kat énekel. — 15.28: Zsákba­macska. — 16.05: Bemutatjuk új Goldmark-felvételeinket. — 16.35: Falusi hangverseny. — 17.07: Képesség, képzettség, le­hetőség. Munkaerőszükséglet és pályaválasztás. — 17.32: ToLnay Klári és Mensáros László film­dalokat énekel. — 17.45: A Sza­bó család. — 19.15: Népzenei Hangos Újság. — 19.57: Közép­amerikai kérdőjelek. — 20.27: Haydn: e-moli szimfónia. — 20.49: Meggyűrűztek! Az idei ..Karinthy-gyűrűs’' szerzők est­je. — 22.25: Tíz perc külpoliti­ka. — 22.35: Régi híres éneke­sek műsorából. — 22.56: Meli- táció. — 23.06: Emil Gilelsz zon­gorahangversenye a Zeneaka­démia nagytermében. — 0.10: Szigeti Edit táncdalaiból. PETŐFI: 8.05: Polkák fúvószénekarra. — 8.20: Tíz perc külpolitika. — 8.33: Társalgó. — 10.36: Zene­délelőtt. — 12.33: Melódiakok­tél. — i3.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Operaslágerek. — 14.30: Hírek. Körzeti időjárás. — 14.35: Tánczenei koktél. —15.20: rejtvényműsor tíz percben a Könyvről, könyvért. Irodalmi keszthelyi szövetkezeti könyves­boltból. — 15.30: Találkozás a stúdióban. — 16.28: Műsorismer­tetés. — 16.30: Hírek. — 16.33: IC^úcsforgalomj Találkozóhely: az újpesti tanácsháza előtt. Te­lefonszám az adás ideje alatt: 343-732. 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Palcsó Sándor népdalokat énekel. Keszthelyi Pál furulyázik. — 19.00: Magyar zene rézfúvókra. — 19.20: Tanulmányok az élet­módról. Könyvismertetés. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.33: Derűre is derű. — 21.02: örök­zöld dallamok. — 21.52: A csa­vargók. Részletek ziehrer ope­rettjéből. — 23.15: Gyulái Gaál János szerzeményeiből. 3. MŰSOR: 9.00: Mother Goose’s Brood. Dalok, játékok angolul. — 9.15: Orosz és szovjet szerzők művei­ből. — 10.45: Külpolitikai köny­vespolc. — 11.40: Dzsesszfelvéte- lekből. — 11.40: Mendelssohn- művek. — 12.35: Gluck operái­ból. — 13 35: Modern Írók port­réi. — 13.51: Brahms: f-moll szonáta. — 14.28: A hamburgi Monteverdi kórus Monteverdi- felvételeiből. — 15.10: Zenekari muzsika. — 16.50: Labirintus. — 17.05: Új kamarazene felvéte­leinkből. — 17.30: Harminc perc alatt a Földk örül. — 18.00: XIX. századi operákból. — 19.05: Zene — korabeli hangszerekkel. XIV/12. rész. — 20.26: Egy kis romantika. Kaffka Margit ver­sei. — 20.30: A popzene híres szerzőpárjai. — 21.10: Az Ama­deus vonósnégyes lemezeiből. — 22.08: Magyar zeneszerzők 16.10: Hírek. 16.15: Gólyavári esték. Előadá­sok az emberiség törté­netéből. XIll/ll. rész: Európa gazdasága, a két világháború között, (ism.) 16.50: Ny ugatnunk érdekében, ön mitől ideges? 17.20: Mi lesz belőlük?. . . A pé­csi körzeti stúdió riport­film j e. 17.55: Reklám. 18.00: Természeti kincsek nyo­mában. A Horizont Szer­kesztőség műsora. 1 A fe­kete szén, 2. A sárga kén. 18.25: Meddig lesznek gyenge fcermefószbv etkez etek ? Vi­taműsor. 19.00: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: TV-híradó. 20.00: Anna Karenina. Magyarul beszélő angol tévéfilmso­rozat X/8. rész. 20.55: Dialógus. Magyarul beszé­lő szovjet film, HL (be­22.10: Unokáink is lakni fogják? fejező) rész. 22.50: TV-híradó 3. 16.00: A. Gelman: Visszajelzés. (Tévéjáték, (ism.). 17.05: Krúdy: Bolondok kvárté­lya. Tévéfilm (ism.) 18.30: Galgóczi Erzsébeti Hasz­nált koporsó. Tévéfilm. (ism.) 19.30: Egymillió fontos ang- jegy. A Gúnya együttes műsora, (ism.) 19.50: Jutalom játék. Körmendi 21.10: TV-híradó 2. János vidám este. (ism.) 21.30: Egészségünkért! Az Or­szágos Egészségnevelési Intézet műsora a passzív dohányzásról, 21.40: Jazzklub. Szeged 1980. A szegedi körzeti stúdió mű­sora. BUKAREST: 16.05: Iskolatévé. — 17.20: Üt- törőhíradó. — 17.45: Dalok. — 18.10: Társadalompolitikai fi­gyelő. — 18.30: Látogatás az NDK-ban. — 18.50: A legki­sebbeknek. — 19.00: TV-hóradó. — 19.45: TV-ankét. — 20.10: Ber­told Brecht: Arturo Ui. Dráma a Berliner Ensemble előadásá­ban. — 22.10: TV-híradó. Leningrad, a Néva-parti város lázasan készülődik az olimpiára. Felújították a 80 ezer nézőt befogadó Kirov Stadiont (képünkön). 70 méteres világító oszlopokat szereltek fel, dísz­vendégpáholyt, kommentátori fülkéket, sajtóközpontot építettek. Mint ismeretes, az olim­piai futballtorna selejtezőit Leningrádban, Kijevben és Minszkben tartják majd. Ilymódon a Szovjetunió nagyvárosait is bevonják az olimpiai játékokba. Leningrád vendégeit természetesen nemcsak az olimpiai selejtezők vonzzák. Sok ezren érkeznek ide azért, hogy megismerkedjenek a város nagyszerű építészeti alkotásaival, gyö­nyörködjenek csodálatos emlékműveikben, s hogy felkeressék világhírű múzeumait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom