Szolnok Megyei Néplap, 1980. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1910. Június 22. A TANÁCSOKÉ A • • • TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET KARCAGON JELENTŐSÉGE EGYRE NŐ Koordináció kölcsönös előnyök alapján Kevés a szakember, elavult a félállás — Egy, kettő, három... 'hat. hét szabályzat. És lehet, hogy nem is akadt a kezembe valamennyi — vette számba Kés tier János, a karcagi Városi Tanács V. B. termelési ellátásfelügyeleti osztályának megbízott vezetője az egyik karcagi szövetkezet, a KÁTISZ alap- dokumentumait. — Ennyi szabályzatot kell készíteni, és természetesen a benne foglaltakat betartani, akkor nem éri szó a ház elejét. Akkor törvényesen működnek. — ön szerint be is lehet tartani valamennyit? Vonatkozzék ez a munkavédelemre, az újításra vagy épp a belső ellenőrzésre? — Igen. Ha jók ezek a szövetkezetek felépítésének, belső életének, gazdálkodásának rendjét rögzítő szabályok, akkor szentírásnak tekintendők, amelyek vitás esetekben perdöntőek. — És jók? — Az alapszabály a döntő. Abból kell kiindulni, arra épül a többi, az írja elő, milyen részletkérdéseket kell szabályozni. Annak a felülvizsgálatával kezdődik tulajdonképpen a tanács szak- felügyeleti munkája. Persze osztályának törvényességi nemcsak mi kontrolláljuk, hanem az érdekképviseleti szerv szakemberei, és van, amikor az ügyészség is. — Amikor törvényességi vizsgálatot végzünk, a hozzánk tartozó négy ipari szövetkezet valamelyikében vagy az áfésznál, tulajdonképpen a gyakorlatot szembesítjük az alapszabállyal — fűzte hozzá Bochné Szabó Anna, az osztály fiatal közgazdásza. — És milyen rendszerességgel tartják a vizsgálatokat? — Törvény írja elő, hogy a tanácsok állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervei kétévenként kötelesek átfogó vizsgálatot végezni. amit egy esztendőre rá követ az utóvizsgálat. — S önök eleget tudnak tenni ennek a követelménynek? — Ha az elmúlt tíz évre visszagondolok, azt kell mondanom, hogy mara dék- talanul,nern — jegyezte meg Kestler János. — Szó volt róla, hogy négy ipari szövetkezet — a technikaipari, a cipőipari, az agyagipari, a háziipari — és a Karcag és Vidéke Áfész törvényességi felügyelete tartozik a hatáskörünkbe. A felelősségünk érzékeltetésére elég talán, ha annyit mondok; több mint kétezer-kétszázán dolgoznak az öt helyen, 707 millió forintot meghaladja (ez a tavalyi adat) a termelési érték, beleértve természetesen az áfész kereskedelmi forgalmát. — A termelési ellátásfelügyeleti osztályon ösz- szesen négyen dolgoznak. Tudom, hogy nem csupán a törvényességi felügyelet ellátása a dolguk. — Mi elsősorban Karcag lakosságának áruellátásáért, a megfelelő színvonalú szolgáltatás biztosításáért vagyunk felelősek. Kicsi a gárdánk, nincs is elég szakértelmünk ahhoz, hogy a rendkívül heterogén és sokoldalú feladataink mindiegyiké- nek maradéktalanul eleget tehessünk, bármennyire is igyekszünk. A városi tanács végrehajtó bizottságának napirendjén 1977-ben és tavaly év végén szerepelt a szövetkezetek állami törvényességi felügyelete. Két szakosztályt, a műszakit és a termelési ellátásfelügyeletit érintette. Három évvel ezelőtt, éppúgy mint legutóbb, az volt a testület megállapítása, hogy nem elég tervszerű, nem elég rendszeres, és nem elég alapos a törvényességi felügyelet gyakorlása. Szakembergondjuk csak részben lehet magyarázat, vagy mentség erre, hiszen a társszakosztályok szakembereit bármikor bevonhatják a vizsgálatokba. Az elmúlt két évben már többször éltek ezzel a lehetőséggel, jó néhány kisebb- nagyobb szabálytalanságot fel is derítettek vizsgálataik során a szövetkezetekben. — Sehol sem bukkantunk szándékos törvénysértésre, eget rengető hiányosságra. És ez megnyugtató — szögezte le Kestler János. — Példákat mondana? — Többek között az agyagipari és a cipőipari szövetkezetben, hogy egy dolgozónak két munkakönyvé volt. Nem csoda. Az elnök egy személyben volt vezető és személyzetis is. Nem futotta idejéből, energiájából, hogy mindkét munkakört tökéletesen ellássa. Azután: a bizottságok. Egyik-másik csak papíron volt meg, vagy létezett ugyan, de formálisan működött. Más: a hiányos határozatok, amelyekben jobbára csak a problémák, a kifogásolható gyakorlat kritikáját rögzítették, a kiutat, a megoldást nem. Találtunk „foghíjas” munkaügyi szabályzatot is, amelyben nem rendelkeztek például a raktári, a bolti dol— Az előző jogszabálynál terjedelemben jóval kevesebb az új —- mondotta Kiss Sándort. — Bókkal inkább keretjellegű, több megoldási lehetőséget tartalmaz a tervezésben, kivitelezésben egyaránt. Néhány — korábban a minisztérium hatáskörébe tartozó jogkört (felmentések, változtatások például) most azokhoz utalt, akik helyileg jobban el tudják bírálni az ügyeket. Sok mindenben megadja tehát a döntési lehetőséget a megyei, illetve a helyi szerveknek. — Sokan bírálták az eddigi jogszabálynak azt a pontját, miszerint zárt kertekben csak 12 négyzetméter alap- területű épületet emelhettek. Történt-e változás? — Bizonyos területeken igen. Az új jogszabály biztosít egy kiskaput. Gyümölcsös vagy szőlő jellegű zárt kertekben — hangsúlyozom: csak azok a területek sorolhatók ide, melyek ma túlnyomó többségükben szőlők, vagy gyümölcsösök — a megyei tanács által kijelölt területeken, és csak ott, ahol országos jelentőségű üdülő- területtel nem rendelkezik a város vagy a község, ott 30 négyzetméter alapterületű épületet lehet építeni. Ez a rendelkezés a Jászság egy részét és a tiszazugi területeket érinti leginkább. — Igen, mert szőlők, gyümölcsösök inkább ott vannak. Vízpart viszont sokfelé található. Mi lesz a pecá- sok hajlékaival? — Vízparton, a rendezési terv által megjelölt területeken az új jogszabály 12 négyzetméter alapterületű, földszintes hargásztanya építését teszi lehetővé. Ezeknek természetesen kizárólag horgászati célokat kell szolgál gozók leltárfelelősségéről. Mindehhez rögtön hozzá is kell tennem, hogy a bírálatainknak volt foganatjuk. — Az ön véleménye szerint miben történt lényeges javulás a törvényesség szempontjából az öt szövetkezetben? — Sokkal jobb ma a belső ellenőrzésük, mint három évvel ezelőtt. — Ha önre bíznák a szakosztályok átszervezését, milyen változtatásokat javasolna annak érdekében, hogy a törvényességi felügyeletet úgy gyakorolhassák, ahogy az a nagykönyvben elő van írva? — Egy biztos, korszerűtlen a jelenlegi felállásunk, és ez nemcsak az én véleményem. Kundra József, a városi tanács elnöke nem tudja még pontosan, hogyan, de szeptember elsejétől változik apparátusuk szervezeti felépítése. — Többféle elképzelés van — mondta —, valamennyinek egy a lényege, hogy korszerűbb, ésszerűbb szervezeti keretek, formák alakuljanak ki. Sokat, nagyon sokat várunk a változástól, és örülök, hogy a kísérletre kijelölt apparátusok között van Karcag város Tanácsa is, hiszen az országban az összesen hét tanácsot érint egyelőre. K. K. niok, ezért nem építhetők a víztől távolabb. — Ha már a horgászatnál tartunk, ejtsünk szót a vadászokról, annál is inkább, mert hallottunk arról, hogy akadtak olyanok, akik az erdőkben egyéni vadászházakat próbáltak építeni. — Ez természetesen jogszabályellenes. Július elseje után azonban törvényes keretek között is építhető közösségi vadászház. — Enyhíti-e az új jogszabály a csoportos családi házak építési megkötöttségeit? — Az új jogszabály értelmében most már részlegesen közművesített területen is építhető korszerű csoportos csialádi ház — azzal a kikötéssel, hogy telken belüli egyedi szennyvízelhelyezés nem lehetséges. Közös derítőt kell például építeni. Ilyen építkezésre eddig csak szennyvízcsatorna megléte esetén volt lehetőség. — Sokan tartanak állatokat. a melléképületekre is kiterjed az új jogszabály? — Természetesen. Kedvezményeket is nyújt. Ha például a kisállatok (nutria, nyúl. galamb stb.) száma nem haladja meg a húszat, akkor elhelyezésük a lakóépülettől az eddigi nyolc méter helyett hátra megoldható, Ha az egyéb állatok (sertés, szarvasmarha) darabszáma nem haladja meg az ötöt, akkor az istálló a lakóépülettől az eddigi 16 méter helyett tízre létesíthető. Nagyobb állatlétszám esetén a távolságot az illetékes szakhatóságok bevonásával egyedileg kell meghatározni. — Manapság az állatok helyett inkább a gépkocsik elhelyezése okoz gondot. — Erre is gondoltak az új szabályzat készítői. Például, ha egy telken két gaA különböző tárcákhoz tartozó vállalatok beruházásainak, a városfejlesztéshez való hozzájárulásának koordinálása a tanácsok fontos feladata. Különösen egy olyan városban nagy jelentőségű ez a munka, mint Szolnok, amelynek lakosságszáma rohamosan nő, és ahol ezzel együtt számos várospolitikai feladatot kell megoldani. A megyeszékhely tanácsának elnökével, Fenyvesi Józseffel erről beszélgettünk. — Most, amikor a tanácsok anyagi erőforrásai kisebbek, amikor kevesebb pénz áll rendelkezésünkre a városfejlesztésre, most még inkább előtérbe kerül a koordináció kérdése, egy-egy feladat közös megoldása. Hozzá kell tennem, hogy a vállalatoknak is kevesebb pénzük van különböző fejlesztésekre. Mégis nagyon sokszor meg kell győzni még őket arról, hogy jobban használják ki a közös összefogással történő beruházásokban rejlő lehetőségeket. — Milyen közös beruházásokhoz akarják __elsősorban m egnyerni társként a vállalatokat? —i Mindenekelőtt a lakásépítésekhez. Ilyen módon szeretnénk két 45 lakásos galrzonházat építeni a város olyan pontján, ahol a lehető legkevesebb ráfordítással kell hozzá területet kialakítani. Az már biztos, hogy a megyeszékhelyen lehetőségünk van a szociális otthon — amely az egészrázs létesül, akkor a lakóháztól három méterre elhelyezhetők. Ez a táv eddig hat méter volt. Sok kis telken okozott ez gondot. — Nemcsak a távolság, hanem a magasság leküzdése is gond... — A liftre gondol? Az új jogszabály lift beszerelését többszintes lakóépületeknél nem a szintek számához köti, hanem az alsó és a felső padlószint közötti 11,6 méteres különbséghez. Azon felül terveznek liftet. — Található-e új fogalom az új szabályzatban? — Igen. Ilyen például az „otthonház”, amely az öregek, az albérlők háza és a garzonházaik kombinációjából jöhet létre. Ebben a lakások építése ikresített formában is megoldható. A közös helyiségeket a két lakó együttesen használhatja. Ilyen esetekben azonban legalább 10 négyzetméteres lakóhelyiséget kell biztosítani. A másik újdonság a „10 négyzetméteres félszoba” a nappalival. E szerint a háló- helyiségként használt félszoba melló olyan nappali kerülhet, melyből mind,en elérhető. Onnan nyílhatnak az összes kiegészítő helyiségek. Tömegméretű lakásépítkezésnél erre korábban nem volt lehetőség. Ehhez a nappalihoz csatlakozna egy olyan étkezőfülke is, melyben egyszerre elfér a család minden tagja. — És mi lesz az építési tilalom alatt álló területekkel? — Július elseje után az építési tilalom alatt álló területeken, a hatóság döntésétől függően, egy alkalommal, legfeljebb 25 négyzet- méteres alapterülettel lehet a lakásokat bővíteni — de újabb lakás nem jöhet létre. A szabályzatnak az a pontja természetesen csak lehetőség, a döntés a hatóság kezében van. S. B. Kiskapu a zárt kerti építkezéshez Közösségi vadászház Beszélgetés az új ópítósiigyi szabályzatról Július elsejétől új építésügyi jogszabály lép érvénybe. Annak néhány — a lakosságot közvetlenül érintő — vonatkozásáról beszélgettünk Kiss Sándorral, a megyei tanács v. b. osztályvezető-helyettes főmérnökével. Vállalatok hozzájárulásával épül Szolnokon a Széchenyi lakótelepen az óvoda A szolnoki felszíni vínaű létesítésében is szerepet kapott a koordináció ségügyi ágazathoz tartozik — bővítésére. Elképzelésünk, hogy mellé 45 lakásos garzonházat is építünk, amelyben elsősorban az idős, gondozásra szoruló öregek kapnának ' lakást. Az ő gondozásuk, egészségügyi ellátásuk a szociális otthon feladata lenne. Ezzel sok előnyhöz jutna a város: részben felszabadulnának nagyobb lakások, amelyekben ma az idős emberek élnek, s amelyeknek fenntartása már egyre több gondot jelent számukra; másrészt jogos lakáscsere-kérelmeket intéznénk így el. Nemcsak garzonházakat akarunk a különböző ágazatokhoz tartozó vállalatok, intézmények közreműködésével építeni. Ha az új Tüzép-telep elkészül, a Mártírok útján felszabadnia régi telep helye, ahol a könnyűipar költségein 60 lalcás létesül. Egyelőre azok a szakemberek, építőmunkások laknak majd ott, akik a papírgyári rekonstrukción dolgoznak. Ha a rekonstrukció elkészül, a lakásokat átvesszük és bevonjuk a város lakásgazdálkodásába. Hangsúlyozom: van igény koordinációs lakások építésére, csak sajnos, nehezen találunk már a városban megfelelő telket hozzá. — Ügy tudom, jelentős koordinációval építik be Szolnokon az úgynevezett Centrum-sarkot is, — Igen, Az ott levő épületek bontását január első napjaiban megkezdetjük. Erre döntés van. Az Állami Építőipari Vállalat ígéretet tett arra, hogy az év második felében az építkezést is megkezdi. A beruházási program kész, a kiviteli terv 1981 közepére készül eL Földszint plusz háromemeletes lakóház épül ott az OTP-beruházásában, de tanácsi koordinációval. Az épület földszintjén és első emeletén szakboltok, intézmények kapnak helyet. Ott nyílik egy óra-ékszerbolt, OFOTÉRT-üzlet, jelentős területet vásárol meg szakboltoknak a megyei Iparcikk és az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Ott kap helyet a MTESZ, a közgazda- sági társaság, az Expressz Utazási Iroda. — Tehát a kereskedelmi hálózat fejlesztésében is jó lehetőség a közös beruházás. — Természetesen, A városi tanács a negyedik negyedévben tárgyal a területfejlesztési programról. Elvünk, hogy a városnak olyan pontján járulunk hozzá például ABC építéséhez, ahol jelenleg ellátási gondok vannak, de ahol várhatóan a kereskedelmi vállalat is megfelelő forgalmat érhet el. Csak példaként említem, hogy az ötödik ötéves tervben a kereskedelem fejlesztésére koordinációs alapon 42,5 millió forintot vettünk át a vállalatoktól. — Ezek szerint az átvett pénz is jelentős. — Igen, az is a koordináció egyik lehetősége. Közművek építésére 1976 és 1980 között összesen 98 millió forintot vettünk át azoktól a vállalatoktól, akik például érdekeltek a felszíni vízmű víztermelésének fel- használásában, a szennyvíztisztító megépitésében, utak építésében. De sorolhatom: óvodára, általános iskolai tanteremre, diákotthon létesítésére 27, bölcsődékre 18 millió forintot vettünk át üzemektől, vállalatoktól. Ugyanakkor mi is hozzájárultunk összesen 50 millió forinttal olyan vállalati beruházásokhoz, amelyeknek felépítése a városnak is érdeke. Így szállítási, hírközlési, iparfejlesztési. egészségügyi és még sok más feladat megoldását segítettük ilyen módon. — A vállalatok szívesen kapcsolódnak be az ilyen közös beruházásokba? — Van, amelyik igen, van, amelyiket egy kicsit többet kell „győzködni” a hasznosságáról. Az biztos, hogy azokkal a vállalatokkal biztonságosabb az együttműködés, amelyeknek központja megyeszékhelyünkön van. Bár ezt sem lehet általánosítani. A Papíripari Vállalattal például mintaszerű az együttműködésünk. _— Milyen módszereket alkalmaznak a koordináció létrehozására? — Módszereink különbözők: az egyéni megbeszéléstől az évi rendszeres megbeszélésekig. a Centrum-sar- rok beépítésénél például egyenként beszéltünk az érdekeltekkel, amikor is konkrét ajánlatot tettünk, hogy hány négyzetméter területet tudunk adni, milyen ösz- szegórt. Van, amikor csoportos megbeszélést hívunk össze, mert az látszik célszerűbbnek. Ezenkívül minden évben városi koordinációs értekezletet tartunk, ahol a feladatokat és a lehetőségeket (pénz, kapacitás, terület stb.) egyeztetjük. Ezt az idén ősszel hívjuk össze, amikor a hatodik ötéves tervi feladatokat, konkrétabban az 1981—82-es évek tennivalóit egyeztetjük. Egy bizonyos: koordinációs tevékenységünket a jövőben fokozni kell a kölcsönös előnyök alapján és nemcsak az építésben, a létesítményeik fenntartásában is. V. V.
